Vasárnapi Hírek, 1989. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Pármi üzenet a nemzetiségekről Kisebbségi sorsok Európában £ A nemzetiségi kérdés valamilyen mértékben földünk majd minden országát érinti. Kétezer nemzet, ^ nemzeti kisebbség és nem zetiség létezik. S az emberiség abszolút többsége — ^ számítások szerint kilenc ven százaléka — több vagy sok nemzetet, nemzetiséget ^ tömörítő államokban él. A ^ túlnyomó többségből mintegy 600 millió ember sorsa ^ súlyos, néha válságos. Ők ^ azok, akiknek a kisebbségi, ^ gyakran alávetett sors ju£ tett, s az őket érintő probllémákkal megdöbbentően sok ország küszködik. A nemzetiségi kérdés a szocialista országokat is érinti. A kérdés bonyolultságát és sokszínűségét néhány kitragadott példa is igazolthatja. Kevesellt önállóság A baszkok az egyik olyan nemzeti kisebbség, akikről szinte mindennap hallunk. A Spanyolországban és Franciaországban élő ősi népcsoport tiszteletre méltó szívóssággal és rendkívüli kitartással őrizte meg évszázadok vérzivatarain át sajátos nyelvét, kultúráját, nemzeti jegyeit. Nemrég megkapták a szabad nyelvhasználat jogát, saját rádió- és tévéműsoruk, könyvkiadásuk van. Baszkföld olyan autonóm nemzetiségi terület, amely saját parlamentjén keresztül — a hadügy és külügy kivételével — önállóan intézi ügyeit. Mégsincs nyugalom közöttük: a Spanyolországtól való teljes elszakadást, az önálló baszk államot követelő ETA céljai elérésének egyetlen fegyverét a terrorban látja. Az ulsteri órám Hat és fél évtizede, 1922 óta tart a véres ulsteri testvérháború, azóta, hogy a hat északi, iparilag fejlettebb grófság leválasztásával az ír kérdés létezik. Észak-Írországban főleg vallási mezben jelentkeznek a társadalmi, gazdasági és osztályellentétek a kétharmadnyi, Londonhoz hű protestáns és a félmilliónyi katolikus között. Utóbbiak közül sem követeli mindenki okvetlenül az ír területek egyesítését, többségük beérné azzal, ha egyenlő feltételeket kapna a protestánsokkal, nem lenne velük szemben alárendelt, és csökkenne a körükben huszonöt százalékos munkanélküliség. Engedményekre is hajlandók lennének, sokan már belefáradtak a harcba, az állandó öldöklésbe. A katolikus földalatti gerillaszervezet, az IRA terrorja s az ellenterror túl sok áldozatot követelt már: több ezer halott és több tízezer sebesült a bizonyíték, hogy erőszakos úton semmilyen kérdés meg nem oldható. Menekülés Koszovóból Jugoszlávia legszegényebb csücske Koszovó. Itt él a jugoszláviai albánság legnagyobb része. Kultúrájuk, hagyományaik eltérőek a szlávokétól, és nekik a szocialista forradalom éveiben is nagyobb utat kellett megtenniük. A királyság idejében Koszovóban egyetlen albán iskola sem volt, az írástudatlanság elérte a 83 százalékot. A régi hagyományokat ma is jobban őrzik, és a régi iszlám illem, még néhány évtizede is kötelező volt a vérbosszú. Magas a születési arányszám, döbbenetes, ötvenszázalékos a munkanélküliség. 1981-ben ütötte fel különösen erőteljesen a fejét a szeparatista, nacionalista mozgalom, s a szerbek, crnagorácok azóta tömegesen menekülnek el Koszovóból. Kétnyelvű ország Sok feszítő gondot és véres ellenállást vált ki világszerte a nemzetiségek, a kisebbségek helyzete, pedig — mint mindent — ezt is meg lehet oldani. Bizonyíték erre egy olyan ország, ahol van ugyan nemzetiség, nincs viszont „nemzetiségi kérdés”, Finnország. A Finn Alkotmány 14. paragrafusában és a hozzá csatlakozó törvényekben rögzítették a háromszázezernyi svéd jogait. 1922 óta törvény írja elő, hogy az állam nemzeti nyelve a finn és a svéd. Kétnyelvű az egész ország, minden közszolgálati alkalmazott is köteles mindkettőt beszélni. A Finn Akadémia rendszeresen végeztet kutatásokat a kisebbség helyzetének felmérésére, hogy az éppen feltárt hiányosságok felszámolására összpontosítsák az anyagi erőforrásokat. A svédeknek természetesen iskolái, könyvtárai, sajtótermékei vannak, s egyre jobban előtérbe kerül a 2500 fős lapp kisebbség jogainak védelme, kultúrájának, hagyományainak megőrzése is. Mesterséges beolvasztás Románia tájain két, két és fél millió magyar él — becsült adatok szerint. Ez az ország lakosságának mintegy 12 százaléka. A román népszámlálási statisztikák kétmilliónál lényegesen kevesebb magyart ismernek el: kb. 1,7 milliót. Minden országban van egyfajta természetes beolvadás is, például a vegyes házasságok révén, Romániában azonban a magyar s az annál kisebb lélekszámú német nemzetiség asszimilációját mesterségesen gyorsítják, olyan eszközökkel, amelyek világszerte megütközést keltettek. Erdélyben a végző fiatal embereket több esztendős szerződéssel a kárpátontúli színromán vidékekre telepítik. A helyükbe román ifjú értelmiségieket telepítenek teljesen magyarlakta területekre. Ami a nemzetiségi lét szempontjából alapvető nyelvi felkészítést illeti: a valaha két tanítási nyelvű Bolyai—Babes egyetemen a magyar nyelvű képzés a nyolcvanas évekre kizárólag a magyar szakra szorult vissza. A hallgatók száma mindegyre csökken. Magyarországon utoljára 1979- ben végeztek Romániából jött magyar nemzetiségű hallgatók. Azóta nem küldenek ösztöndíjasokat. A nemzetiségi diákok számára pedig kifejezetten tilos magyarországi jegyzet, illetve szakirodalom felhasználása. Sokatmondó tény az is, hogy két esztendő alatt a nyolcvan százalékban magyarlakta Kovászna és Hargita megyékbe 240 csak románul tudó pedagógust helyeztek. Ez természetesen azzal a következménnyel jár, hogy az iskolákban az oktatás csakis románul folyik. Új jelenség, amiről idén érkezett jelentés: a magyar városnegyedek óvodáinak zsúfoltságára hivatkozva a legkisebbeket a közeli román óvodába küldik. Halálra ítélt falvak A falurombolási tervekkel, amelyek elsősorban — noha nem kizárólag — a nemzetiségek lakta helységeket érintik, már foglalkozott a világsajtó. Augusztusban közölték az első hétszáz „halálraítélt” falu listáját. Vannak jelentések, amelyek szerint e tervek végrehajtását a nemzetközi közvélemény tiltakozása nyomán lelassították. (Mint ismeretes, szót emelt az európai értelmiség színe-java.) A bulldózerezés azonban csak egy átfogó koncepció legláthatóbb és legfelháborítóbb elemét jelenti. A hivatalos magyar politika, amely az ENSZ-alapokmány eszményeiből, a helsinki alapelvekből indul ki, mindent megtesz ami tőle telik, hogy az erdélyi magyarok egyenjogú polgárokként, a XX. század embereihez méltó módon élhessenek hazájukban. Ugyanakkor az egyetemes magyarság iránti felelősségtudat jegyében otthont ad mindazoknak, akik Magyarországot választották. Az áttelepülők számának gyarapodása minden jelzőnél egyértelműbben minősíti azt a folytatódó gyakorlatot, amely súlyosan kompromittálja a szocializmus eszményeit is. Tegyen lépéseket... Érthető, hogy hazánk az elsők között reagált arra, hogy a Vatikán december 9-én nyilvánosságra hozta II. János Pál pápa 1989. január 1-jén, a katolikus egyház békevilágnapján elmondandó beszédét, amelyben síkraszáll a nemzetiségi kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért. A magyar Országgyűlés állásfoglalása egyetértéséről biztosította e gondolatokat és felszólította a kormányt, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek helyzetének alakulását, nemzetközi szervezetekben és fórumokon tegyen lépéseket annak javítása érdekében. mv Az egész ország összefogott, hogy széppé és emlékezetessé tegye a Romániából menekült gyermekek első itteni karácsonyát. A Magyar Vöröskereszt Arany János utcai központjában három napig várták műsorok és ajándékok őket Részvénybotrány -fejet hullásával... Japán belpolitikai életét alapjaiban rázza meg az a fél éve kirobbant részvénybotrány, amelynek következtében idáig lemondásra kényszerült a miniszterelnök-helyettes. Takesita Noburu kormányfő kénytelen volt átalakítani a kabinetet és pénteken — 60 órával a kinevezése után — meg kellett válnia bársonyszékétől az új igazságügyminiszternek is. Legalább kétszáz ember keveredett bele a Rescuit Cosmos konglomerátum részvényügyletébe, amely erősen vesztegetésgyanús. A cég a Japánban jól bevált gyakorlathoz folyamodott. ..apró szívességet” tett, kibocsátásuk előtt felhívva a politikusok és legszűkebb környezetük figyelmét a cég részvényeire. A hivatalos jegyzés előtti részvényeket felajánlotta megvételre a szigetország politikai és gazdasági élete színejavának. Sokuknak még meg is hitelezte a részvények vételárát, ugyanakkor az értékpapírok hivatalos — nyilvános — jegyzésük után azonnal névértékük többszörösét érték, sok millió jen indokolatlan haszonhoz juttatva tulajdonosaikat. Az apró szívességek a volt kormányfő, Nakaszone Jaszuhiro környezetét éppúgy érintették, mint Abe Sintarót, aki jelenleg a kormányzó Liberális Demokrata Párt főtitkára, de még Takesita távoli rokonát is megkörnyékezték. A jogtalan haszon azonban nem magánzsebbe vándorolt. A japán politikai élet egyik sajátossága ugyanis, hogy a politikusok — élükön a parlamenti képviselőkkel — sokszor 10 -20 fős titkárságot tartanak fenn, saját pénzükből, pontosabban adományokból. (Egyegy titkár évi jövedelme átlag 3 millió jen.) Emellett számos rendezvényen nemcsak részt kell venniük, hanem ajándékot is kell adniuk. (Például iskolaavatáskor zongorát.) Több száz fogadáson vesznek részt, amelyekre egyenként 40-50 ezer jen értékű ajándékot visznek magukkal mindegyikre. Üres kézzel ők már semmilyen rendezvényre sem mehetnek. Egyegy képviselő éves kiadásai félmilliárd jenre rúgnak, aminek a fedezéséhez pártolóik egyenként maximum másfél millió jennel járulhatnak hozzá. A Recruit cég elnöke azzal védekezett a parlamenti meghallgatásakor, hogy a részvények juttatásával ugyanez a Cél vezérelte. Azt azonban elfelejtette említeni, hogy cégének milyen haszna származott abból, hogy több kormánybizottságba és parlamenti tanácsadói testületbe beválasztották. Az ellenzéki pártok — élükön a szocialista és a kommunista párttal — követelik, hogy Takesita és a kormány mondjon le, és általános választások kiírásáért harcolnak, hogy tisztakezű honatyák kerüljenek a parlamentbe, következésképp a kormányba. Trom András 1989. JANUÁR 1., VASÁRNAP A most hatvankét esztendős tudós, Fred Aldrich, az újfundlandi, Saint Johns-i egyetem biológiaprofesszora azzal kezdte nyilatkozatát, amelyet a hamarosan kezdődő kutatóút előtt tett, hogy az elmúlt 25 évben, amióta ezzel a kutatási témával is foglalkozik, mindig erről a lehetőségről álmodott. A lehetőség: a professzor, négy társával az új-fundlandi Bonavista-öbölben egy kisméretű, több üvegablakkal épített tengeralattjáróval leszáll a mélybe az óriáspolipok életének tanulmányozására. Az öt utas ,egyike — akika hat méter hosszú tengeralattjárón dolgoznak majd — az amerikai National Geographic Society fényképésze, tehát érdekes képeket is látunk majd a tengermélyről. A világ — a tudományos világ is — viszonylag keveset tud az óriáspolipokról. A lábasfejűek osztálya nyolckarúak rendjébe tartozó puhatestű tengeri állatfaj egyikmásik változatáról, a főként az Atlanti-óceánban élő hajóspolipról és a Földközi-tenger vizében élő pézsmapolipról, meg néhány más változatról a szakkönyvek bővebben szólnak. De az óriáspolipnak sokáig csak a léte volt a bizonyított — amikor a múlt században Verne Gyula egyik híres könyvében, a „20 000 mérföld a tenger alatt” című alkotásában emlegette az óriáspolipokat. Legutóbb a múlt esztendő végén jelentették halászok és hajósok a Bonavista-öbölből, hogy óriáspolipokat láttak — évtizedek óta mindig novemberben-decemberben érkeztek ugyaninnen hasonló jelzések. A Bonavista-öblöt, amely a Kanada keleti partja előtt elterülő Új-Fundland sziget északi felében van, érinti a hűvös Labrador-áramlat és az eddigi megállapítások szerint a nagyjában még ismeretlen állat, az óriáspolip a hideg vízben érzi magát a legjobban. Aldrich professzor elmondotta: részben egy odaszállított tonhalrajjal, részben ingerlő vörös fénynyalábbal kísérlik meg a tengeralattjáróhoz közel csalogatni az óriáspolipo okat. „Úgy vagyunk ezzel, mint a legutóbbi sikeres búvárbravúrig az 1912-ben az éppen Új-Fundland partjai közelében elsüllyedt híres Sritanickal. A luxushajóról is csak annyit tudtunk addig, hogy ott hever a tenger mélyén, de nem láttuk. Az óriáspolipokról is tudjuk, hogy vannak, a hogy hol bukkantak fel az elmúlt időkben — ide soha senki nem látta még őket." Az expedíció a tenger élővilágának kutatói körében annál inkább is szenzáció, mert Aldrich és társai részletes tervet dolgoztak ki, miként fognak majd hálóba egyet-kettőt a ritka állatok közül és juttatják majd a tengeralattjáró segítségével a szárazföldre, hogy Saint Johnsban, az egyetem kutatóintézetében, először a világon, alaposan megvizsgálják. Nem Verne találta ki A világ 4 tájáról ♦ Életveszélybe került három bálna Omán partjainál: egy sekély vizű homokpadra vetődtek. Szerencsés megmenekülésüket egy közelben játszadozó delfincsapatnak köszönhetik. Ők mutatták meg a tengerre kivezető utat az óriásoknak. ♦ A boroscímkék gyűjtése a legdivatosabb új hobbi egy kaliforniai házaspár szerint. Wattkenék negyvenezer darabot szedtek már össze és újabban negyedévenként megjelenő lapot adtakki szenvedélyükről. Az újságnak máris száz előfizetője van. ♦ Kína távközlési műholdat állított Föld körüli pályára, amelyik atelefonösszeköttetést és a televíziós közvetítést javítja a távoli területeken. Ez egyébként Kína negyedik sikeres műholdfellövése. ♦ 11: János Pál pápa figyelmeztette az anglikán egyházat: súlyosan árthat a keresztény egységnek, hogy ezentúl nőket is püspökké avathatnak. A nyári döntés tehát rengeteg fejtörést és gondot okoz az egyházfőnek. ♦ Az év legtöbbet panaszkodó emberének járó díjat megosztva kapta két amerikai tévéevangelista, Jimmy Swaggart és Tammy Faye Bakker, mert a legnagyobb nyilvánosság előtt és a legnagyobb hanggal sajnáltatták magukat egész évben. ♦ A fehér férfiak esnek leginkább áldozatul Dél-Afrikában az egyre terjedő AIDS- nek. Idén 86 beteget regisztráltak, 48-cal többet, mint tavaly és negyvennégy közülük már meg is halt. ♦ A gazdasági csoda világrekordnyi üzemi balesettel jár együtt Dél-Koreában: a hivatalos statisztikák szerint 1985 és 1987 között 5139 dolgozó vesztette életét és több mint 25 ezer súlyosan megsérült munka közben. ♦ Tizenegy év után újra összeházasodik Don Johnson, a Miami Vice című film hőse és Melanie Griffith színésznő. Alig egy évig voltak házasok, de a rivalizálás akkor tönkretette a boldogságukat. Most, hogy mindketten sztárok lettek, újra megpróbálják együtt. ♦ Énekesekből és filmrendezőkből alakult új környezetvédő csoport Ark néven a nyáron,Londonban. Egyik alapítója, Sting szerint a Live Aidhez hasonló koncertet szerveznek Amazónia erdeinek megmentése érdekében. ♦ A világ legnagyobb csigája egy francia állatbaráté. A másfél kilogramm súlyú csiga egy Afrikából érkező teherhajó rakodóterébe tévedt be, onnan került a gazdájához. Már filmfelvételekre is meghívták az Egyesült Államokba. Az önkritikus Reagan Ronald Reagan roppant önkritikus.Egyszer már bevallotta, hogy „a kemény munka ugyan még senkinek nem ártott meg, de én azért vigyázok is, mert sohasem lehet tudni!” A hamarosan leköszönő elnök egyik legutóbbi beszédében ismét kipellengérezte saját munkastílusát. Elmesélte: „Mihelyt hazatérek Kaliforniába, hanyatt dőlök egy kényelmes fotelban, felteszem a lábam az asztalra és szundikálok egy jót . . . Ha jobban belegondolok, nem is igen változik az életem, igaz'”' + Mihail Gorbard szeretne gigantikus évi üdvözlőlapot a,\v\v\vk.'s'v_ iowai üzletem Lawlor minder kezének !______________Iget, hogy üdvözölhesse a szovjet vezetőt: kétmillió aláírásra számít. Vasárnapi (Híre)