Vasárnapi Hírek, 1992. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-05 / 1. szám

M­egfizettüunk mind Miért Skandináv típusú elvonókúra • Fásult autósok Már sokan tudhatják, hogy január 6-át követően a fogyasztási adó emelésénél némileg kisebb mértékben drágulnak az üzeman­yagok, valamint megváltoznak egyes szeszesitalok és dohányáruk árai. Az ártámogatás megszűnésével és a ráfordítások emelkedésével összefüggésben holnaptól átlagosan 60 százal­ékkal emelkedik az ivóvíz és a csatornahasználat lakossági díja is. Igaz, a polgárok kiadásai nem nőnek ilyen mértékben, mert a kiugróan magas díjemelések mérséklésére a költségvetés 1,5 milliárd forintot támogatásként visszajuttat. Február elsejétől drágulnak a vasúti személyszállitás, a távol­sági autóbusz-közlekedés és a postai szolgáltatások díjai, de a közlekedési díjkedvezmények vál­tozatlanul fennmaradnak. A ha­tósági áremelések és az áremelés­sel járó pénzügyi intézkedések hatása mintegy négy százalékot képvisel az idei évre számított 20- 25 százalékos inflációs rátából. Azt persze már megszoktuk, hogy az úgynevezett árváltozások mifelénk szinte kizárólag áremel­kedést jelentenek. Nem lesz ez másként most sem. Igaz, kör­kérdésünkre válaszolva az ABC- áruházak vezetői zömében úgy válaszoltak, hogy a cigaretta és italok áremelkedéséről eddig sem­miféle utasítást nem kaptak, így hétfőtől minden marad a régiben. Akadt azonban egy élelmiszer­áruház, ahol a tegnap 14 órai zárás előtt két órával megkapták a cigarettaár-emelkedések — mé­lyen zsebbe vágó, de valamifajta — FOLYTATÁS A 13. OLDALON — — Habár az áremelést a kék szalagunk már nem akadályozza meg, de akik felrakják, abban reményked­nek, hogy legközelebb megkérdez bennünket a kor­mány. A jelképnek talán szerepe lehet majd abban, hogy legalább tárgyaljanak velünk a májusra tervezett újabb emelés előtt — mondotta az egyik érintett. Azt pedig, hogy a benzináremelés miként hat majd a tarifára, nem nehéz kitalálni. Azonban mind a kéksza­lagosoknak, mind a szalag nélkülieknek az a vélemé­nyük, hogy tavaszig valószínűleg még nem mutat többet a taxióra. P. T. Cs. A benzináremelés hírére már szombaton megjelent a kék szalag néhány taxin, pedig kitűzésére csak hétfőtől lenne ok. Januáritl A kezdet mindig nehéz. Meg könnyű. De kezdet-e a január? A naptárban: igen. De lélekben? A belső mocorgások, odafordulá­­sok, fölpillantások „terében"? S a magyar élet változásainak, a közérzet és az öntudat formálásának műhelyeiben, az ügy­intézések központjaiban hoz-e új kezdetet, új próbálkozást január? Nem az úgynevezett „tiszta lapot”, a gyerekes-csodás nagy fordulatot, a varázsütést keresem - nem, dehogy. Parányi kapasz­kodót inkább. Ürügyet legalább egy új légvételre, új figyelemre, vagy akár kíváncsiságra: mit mondasz? hogyan gondolod? miért? Januáriám kérdőjeleit kétség és remény közt sorolom. Nem is ária ez, csak dünnyögés, mondókás ritmusban görgetett szóra­­kosgatás, visszhangkeresgélés az első­ januári vasárnap per­ceiben, fagyos fények között. Az olvasó biztatása, hogy ne érezze magányosnak, különc bugyutának belül megszólaló énjét, a csöndesen érvelő hangot, ha az év kezdetéhez bizakodóan próbál kapcsolódni. Mert kedvetlenséggel, kiábrándultsággal, elzárkózó rezignációval­­és a rágalomáriákkal! -, ezzel a dögletes műsorral aztán torkig vagyunk. Félnivalóval is tele dugig a pince és a padlás. Egy kis normális, higgadt életvitel kellene. Nyugalom, hogy dolgo­zni lehessen. Az ember fölemeli fejét, körülnéz, ki mutat ilyet? A politika nem. A folytatólagos parlamenti tévéfilm hőseinek többsége inkább riaszt. Ha a bank új elnökjelöltje például atyailag biztosítja hallgatóit, hogy nem áll szándékában téli nagytakarítást végezni kinevezése esetén, nekem a Lenin jóságát tanító mese jut eszembe... Egyszer focizó gyerekek labdája huppant Iljics dolgo­zószobájába, s ő mosolyogva visszadobta nekik a börgolyót, holott közéjük is lövethetett volna, hiszen hatalmában állt. A hatalom romboló erejéről szállongó közhelyek ma megszé­gyenítő gyorsasággal és primitív egyszerűséggel válnak valóra. S minden erőszakos történés, minden pusztító aránytévesztés mé­lyén ez a támadó egoizmus hetvenkedik. Elrémülve hallgatjuk, olvassuk egyoldalú hangolóit, akik képtelenek arra, hogy a saját tévedéseiket belássák. S közben törvényeket alkotnak valameny­­nyiőnk nevében, szabályozzák a társadalmi rendszer működését. S nem jóindulatú hályogkovács módjára, hanem sértett akar­­nokként. Sajnálatosan ritka az olyan hang, mint Kis János karácsonyi cikke a Magyar Hírlapban (Az abortusztörvény és a köztársaság morális egysége), amelyet alapvető jelentősége mellett azért is emlegetek, hogy januárjám se legyen önző, üres általánosságokat öblögető — s hogy dokumentáljam: megszólalni egyetértően is érdemes. Horgas Béla ^jjjjjj POLITIKAI HETILAP Vjk­. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 13,70 FORINT 1992. JANUÁR 5., VASÁRNAP Repülő kacsa? Úgy tűnik, sztrájktörőnek hívnák kölcsönbe a magyar légi irányítókat Csehszlovákiába. Legalábbis ez derült ki a rádió egyik tegnapi híradásából, ahol elmondták, hogy északi szomszé­dunk légiforgalmi irányítói a ma­gasabb fizetésért és a korszerű technikáért indított harcukban a sztrájk eszközéhez nyúlnak a hét elején. Amint a VH kérdésére Er­dei Tamás, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság vezér­­igazgatója elmondta, őt még sem­milyen hivatalos csatornán nem értesítették az ügyről, így nem is kíván feltételezésekbe bocsátkoz­ni. A légi irányítók egyik kép­viselője viszont úgy vélekedett, hogy szinte kizárt ez a fajta sajá­tos segítségnyújtás. Méghozzá nemcsak az itteni dolgozók leter­heltsége és az erkölcsi okok miatt, hanem azért is, mert teljesen másfajta munkakörülmények közé máról holnapra nem lehet csak úgy beugrani. Érsek M. Z. Hátizsákos, mindenféle színű­szabású dzsekis ifjak ezrei nyü­zsögnek ezekben a napokban a főváros utcáin, terein. Az öku­menikus eszme jegyében látogat­tak, özönlöttek hozzánk, és a ván­dor (avagy korszerűbben turista) otthoni kötelmektől szabadult vidámságával járnak-kelnek a vá­rosban. A zordabb, hidegebb órákban megszállják a metró me­legítő állomásait, kocsijait, de a langyos napsugarak felcsalják őket az utcákra. Mint kora tavasz­­szal a bodobácsok, sütkéreztek az ökumenikus gyerekek a Duna­­parton, és — mint a fekete pettyes piros hátú bogarak a fák törzsére, a falakra—úgy mászták meg ők is tegnap a Lánchíd kecses ívét. Ahol jókat nevettek, bohóckodtak, és — a magasabb régiókban ez már bocsánatos „bűn” — még csó­­kolóztak is. Az odavetődött rendőrök ter­mészetesen aggódva csalogatták le a magasból a gyereket (képünk ezekben a pillanatokban készült), mert ők nem tudták, hogy ezekre a lányokra-fiúkra tegnap is na­gyon vigyázott az Isten. Ezért nem esett semmi bajuk... B. Lenyó László felvétele Elszegényedő gazdaságok Megszakad egy láncszem Felélik a földek tápanyagkészletét Ezúttal úgy tűnik, nem az égiek által befolyásolt természet, hanem gazdaságirányításunk természete hozhatja nehéz helyzetbe a mezőgazdaságot. A szakemberek állítják: a vetőmag, a műtrágya és az energia áremelkedése kérdésessé teszi a sikert. A gazdaságok mind kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, nem beszélve arról, hogy a nagy átalakulásban már a vezetők sem érzik biztonságban magukat, ami a munkakedvet is visszaveti. — FOLYTATÁS A 4. OLDALON — lerontás Tbilisziben Atomflotta Ukrajnának? Grúziában csaknem meglin­cselték a képünkön látható fegy­verest, aki tüzet nyitott az elnök híveinek csoportjára. A grúz elnök magát Borisz Jelcint vádolj­a azzal, hogy támogatja és bujtogatja az ellenzéket. Közben az árak radikális emelése valósággal sok­kolja a lakosságot, tömeges elége­detlenséghez vezet, és nincs egyetértés a két legnagyobb köz­társaság, Oroszország és Ukrajna között sem. Ukrajna továbbra is magának követeli a fekete-ten­geri flottát, amelyet azonban Moszkvában az orosz atomütőerő szerves részének tekintenek. (MTI) RÉSZLETES JELENTÉSEINK AZ EGYKORI SZOVJETUNIÓRÓL A 2. OLDALON. — Egyelőre tűzszünet A frontszakaszokról szom­baton érkezett jelentések alap­ján azt a következtetést lehet levonni, hogy a szemben álló felek komolyabban nem sértik meg a tűzszünetet. A szór­ványos lövöldözésekért és pro­vokációkért a felek — mint ed­dig is — egymást vádolják. A horvát kormány szombati ülésén arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy következetesen tiszteletben fogja tartani a szara­jevói tűzszüneti megállapodást. Zágráb ezenkívül kész hoz­zálátni az ENSZ-békeerők foga­dásának előkészületeihez, továb­bá síkraszáll a Jugoszlávia-kon­­ferencia sikeres folytatásáért — olvasható a tanácskozásról kia­dott közleményben. A zágrábi rádió szerint a szövetségi erők Zára kikötőváros körzetében hatszor sértették meg a fegyvernyugvást, de a horvát erők nem viszonozták a lövéseket. A szarajevói megál­lapodás életbe lépte előtt rend­kívül súlyos harcok voltak Zára környékén, ahol a horvát gárdis­táknak sikerült megsem­misíteniük tíz páncélkocsit és egy repülőgépet. Sibenik körzetében is becsapódott néhány gránát, de komolyabb tűzpárbaj nem történt. Eszéken a szombatra virradó éjszaka még hallani lehe­tett lövéseket, reggelre azonban elnémultak a fegyverek. Szom­battól védett övezetté nyilvání­totta a Nemzetközi Vöröskereszt a városi kórházat. Dimitar Popov korábbi bolgár miniszterelnök, jelenleg el­nökjelölt, felszólította Zselju Zselevet, Bulgária elnökét és a kormányt, hogy azonnal ismer­jék el „az új, független balkáni államot, a Macedón Köztársa­ságot”. — Ha Bulgária nem el­sőként ismeri el Macedónia önál­ló államiságát, akkor felgyorsul testvéreink beolvasztásának folyamata, amely a titoizmussal 45 éve kezdődött — vélekedett. A január 12-i bolgár el­nökválasztáson induló 22 jelölt közül ő az első, aki az államfői posztért folytatott kampánya keretében a macedón kérdéssel is foglalkozott. (MTI) Szél, köd A hőmérséklet plusz 2—7 fok, a ködös részeken 0—5 fok.

Next