Vasárnapi Hírek, 1992. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-14 / 24. szám
A Bagóért vágnak Fasorok az Mesélték, hogy Diósviszlón a dülőút mentén álló hét diófa egyetlen éjszaka eltűnt a helyéről. Országszerte vágják (lopják is) a diófákat, irtják az eper- és cseresznyefákat, vannak már területek, ahonnan eltűnt a hóvirág, a rókagomba s az éticsiga. A felsorolás nem teljes , a természetvédett elkeseredése az. Lakossági bejelentések alapján az Aggteleki Nemzeti Park területén a természetvédelmi őrök több ízben elcsípték a helyszínen a fakivágató felvásárlókat. Nem tehettek semmit, szabályos engedéllyel rendelkeztek. Törvényesen indulnak a diófaszállítmányok az erre szakosodott kft.-k és gazdasági társaságok közvetítésével az olasz bútorgyárakba. Dr. Baross Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója és a park őrszolgálatának vezetője, Szvoboda László intézkedéseket sürgetnek. A diófa ugyanis kitűnő bútoralapanyag, s a kft.-k extra profitra tesznek szert ezáltal, hogy e drága fa értékének csak 10-15 százalékát — hat-nyolcezer forintot — fizetik ki. S az a szegény vidéki lakos, aki meghallja ezt az összeget, egyszer csak úgy látja, hogy az ő diófája is elég öreg már ahhoz, hogy kivágják. , Ugyanez történik újabban a éjszakában cseresznyefákkal. S a másod-, harmadrendű utak mellé ültetett eperfasorok is feltűnően megritkulnak éjszakánként. Ha az illegális kivágókat a természetvédelmi őrök tetten érik, helyszíni bírságot szabnak ki vagy feljelentik őket. De ezzel igazából már nem lehet hatásosan védekezni. A hóvirág is ritkul a magyar tájon, ha ilyen tempóban folytatják hagymája gyűjtését. Állítólag egy holland—magyar kft. (és még kik?) szakosodott a gyógynövényként hasznosítható hagyma exportjára. Ha csak a virágot szednék le, nem lenne baj, de a hagyma az, ami évelő és fenntartja a fajt. S van-e ember, aki meg tudná mondani, hogy az éti csiga példátlan mértékű gyűjtése nem vezet-e a csiga kipusztulásához, s ennek milyen ökológiai következményei lesznek. A természetvédelmi őrök szerint az ország egyes területeiről eltűnőben van a rókagomba, amelynek kilójáért Budapesten 1700 forintot is megadnak. A nyereség, a profit reményében lázasan és korlátlanul gyűjtenek a magyar tájakon. Dr. Baross Gábor szerint ezt nem betiltani kellene (hiszen nem is lehet), hanem ellenőrizni és korlátok közé szorítani. A nemzeti park igazgatója bízik benne, hogy előbbutóbb így lesz. „Csak ne túl sokára, mert előfordulhat, hogy akkor már nem lesz mit védeni" — mondta. Tamás Mihály * 0 XC\N\q X 3^.^4-7-EKH Tudnivalók a beutalókról • • Üdülés családdal Hogyan üdülhetnek a gyermeküket egyedül nevelők családos beutalóval? A családos jegyek többsége 2+1, illetve 2+2-es, vagyis egy vagy két gyermekkel mehetnek velük. Az egyedülállók elfogadhatnak 2+1-es jegyet is, így magukkal vihetik a második gyermeküket. Utána azonban felnőtt térítési díjat kell fizetni. Ha a szülőnek egy gyermeke van, utazhat velük rokon gyerek vagy a nagymama is. Egyes üdülőkben •—■ mint például a soproni Sziesztában, Galyatetőn, Lillafüreden vagy a gyulai Erkel Hotel D. épületében egyidejűleg pihenhetnek családok és gyermek nélküliek. Ezekre a helyekre a házaspár beutaló úgy is felhasználható, hogy az egyedülálló szülő egy gyermekével megy el, de a gyermekért is felnőttdíjat kell fizetni. Mi a teendő, ha a család 2+1-es beutalót kap, de két gyermekkel szeretne nyaralni? Ilyenkor a gyermek nappal ülőbútorként használt, éjszakára pótággyá alakítható fekhelyen pihenhet. Az éttermi asztalok többsége hatszemélyes, ahová két három tagú családot ültetnek. Ezért az üdülőt a nyaralás előtt értesíteni kell a kétgyermekes családi létszámról. Ilyenkor a második gyermek nem napi 180 forintos kedvezménnyel nyaralhat, hanem a szülőknek a napi 400 forintot kell a helyszínen kifizetniük. Ez az összeg az étkezési önköltségnek felel meg. Mi történik, ha a n egyen szereplőnél kevesebb gyermekkel pihen a család? Ilyenkor a térítési díj visszafizetésére nincs mód, de azt megtehetik, hogy saját gyermekük helyett rokon vagy ismerős gyermekkel nyaralnak. Családos üdülésben a gyermekek hány éves kortól vehetnek részt? A gyermekkorhatár 2—20 év közötti. 14. évük felett azonban csak a tanulók üdülhetnek gyermek térítési díjjal. Ha önálló keresetű gyermek utazik a családdal, neki a helyszínen a kedvezményes gyermek térítési díj — amely napi 180 forint — és a felnőttdíj közötti különbözetet ki kell fizetni. Nyaralhat-e a család azzal a gyermekkel, aki csak az év második felében tölti be a két évet? A kétéves korhatárt nem veszik mereven, így nincs akadálya annak, hogy másfél éves gyerekkel érkezzen a család. De jó, ha tudják, hogy az egészen kicsik üdültetésére a feltételek nem mindenütt adottak, így például külön fürdetőkád, etetőszék stb. nincs az üdülőben. , Elvihető-e a családos nyaralásra az a nem kereső fiatal, aki az idén töltötte be a 20. évét? Ebben sem merevek az előírások, ezért az ilyen korú főiskolai hallgatókat, egyetemistákat fogadják az üdülőkben. Bányai János Vasárnapi A szülők magukat ajánlják Diákmunkák jól értesülteknek Nálunk már nincs uborkaszezon. A befőzésnek nem kedvez a piac, így a segíteni jelentkező diákra sincs szükség — tájékoztatott a Budapesti Konzervgyár munkaügyise. Évtizedeken át dolgoztak nyáron a középiskolások, az egyetemi hallgatók, így volt természetes. A fiatalabbak, gyengébbek szüleik hivatalában látták el a kifutók feladatát. Mások üzemben segédkeztek, autót mostak — engedéllyel — a benzinkútnál, vagy téeszben szorgoskodtak. A kereset inkább csak külföldi útra kellett, szünidei elfoglaltságot mégis csaknem mindenki talált magának. A felnőttek azt mondták: a fiatal szokja a munkát, és tanulja meg a pénzt becsülni. De vajon ezen a nyáron talál-e idényre szólóan elfoglaltságot a diák — erre igyekezett választ kapni a Vasárnapi Hírek. A napokban azt jelentette az MTI, hogy májusban a vártnál kevesebben jelentkeztek segélyért, s ennek egyik fő oka az, hogy megkezdődtek a szezonmunkák. Családapák, anyák böngészik a hirdetéseket, és ahová azelőtt gyermekeiket küldték vagy annak idején maguk szegődtek el, ott most sorban állnak, hátha rájuk mosolyog az alkalmi szerencse. Dolgozhatnak a nyáron, s így a munkanélküli-segélynél több pénzt vihetnek haza. Mi jó néhány céget ennek ellenére megkerestünk, hogy megtudjuk: akad-e hely mégis, ahol szívesen látják a diákokat. A margitszigeti szállodák várták a jelentkezőket. Nem tették sehol közzé azt, hogy mosogatót, segédmunkást, szobalányt, liftesfiút alkalmaznak, ennek ellenére már májusban az egész nyárra betelt a létszám. A jól értesültek egymást váltották a munkaügyi osztályon, így számukra nem is kevésért, a minimálbér összegéért került egy-egy hónapra állás. Több vidéki és budapesti hotelt megkérdeztünk, alkalmaznak-e középiskolást vagy egyetemistát. A legtöbb helyen azt válaszolták: a szakmunkástanulók kötelező nyári gyakorlata minden igényüket kielégíti A cégeknél azt panaszolták, örülnek, ha nem kell saját munkásaikat elküldeni, nemhogy fiatalokat hívjanak akár hivatalsegédnek. Forgattuk a hirdetéseket is. Kiderült, hogy a magánterjesztők mozgórikkancsokat várnak, mások reklámújságokat dobálhatnak a pesti postaládákba. A rátermettek jó pénzért ügynökösködhetnek, és a munkavállaláshoz nem kell iskolai engedély, inkább szerencse, jó kapcsolat, no meg élelmesség. Mert a diákok számára ugyancsak megváltozott a világ. Fazekas Ágnes Uilitilléi iTTlin Szabadságra várva Nyelvelés Már régebben hallottam hajnali 4 órakor a rádióban a következő „felkonferálást": „Anyák napjára gondolt, amikor Szabó Gyulától az így múlik el az életünk című dalt kérte". Nem is ágálnék a mondat ellen, ha ez a fordulat nem lenne mindennapos. Hát kérem... A hallgató a dalt nem Szabó Gyulától, hanem a Magyar Rádió Napforduló című műsorának szerkesztőjétől kérte. Igaz, a dalt Szabó Gyula adja elő. Helyes lett volna, ha L. A. műsorvezető azt mondja, hogy a hallgató az így múlik el az életünk című dalt kérte, előadja Szabó Gyula. Egyébként a leggyakoribb germanizmus — és sajnos, majdnem mindenki ezt a formát használja — az, amikor a műsorvezetők így mondják be a következő számot: „Most a Sími, sími, sími című vers következik Ady Endrétől". Ez a német von (-tói, -tői) szolgai átültetése a magyar nyelvbe. A helyes az lenne, ha azt hallhatnánk: „Most a Sírni, sírni, síri című vers következik, írta Ady Endre". Vagy: „Következik Ady Endre Sími, síri, sírni című verse". Szóval többféle módon lehetne magyarul mondani, de sokan következetesen a magyartalan alakot használják. Vajon miért? (sivó) Rabjai a tanulásnak•HAb| Börtönérettek Nem osztogattak, hanem fosztogattak — derítette ki a Vasárnapi Hírek a Kozma utcai börtönben. Az oknyomozást a szerkesztőségbe érkezett levél indított el, amely szerint az utolsó pillanatban — nyilván kitolásból — lefújták az érettségit, hoppon maradtak a rács mögötti diákok. Ezzel szemben a helyszínen meggyőződhettünk arról, a tanulás rabjai már túl is estek a szóbeli vizsgán. — Nem igaz, nem igaz, félre akarják vezetni a sajtót! — háborgott Böde János őrnagy, a patinás Kozma utcai intézmény osztályvezetője. — Igazán nagyvonalúak voltunk, s most ez a hála? Öt jelentkező esetén lehet csak osztályt indítani, ekkor jön helybe a vizsgabizottság is, a fiúk pedig csak hárman vannak, mégis találtunk megoldást. Május 25-én, 26- án estek túl az írásbelin, június 19-én lesz a szóbeli. Azt mondják, a börtön csak arra jó, hogy az ártatlanabbja is megtanulja a tolvajfogásokat, de úgy látszik — e felszínes vélekedéssel ellentétben — akad olyan is, aki másra kíváncsi. A Kozma utcában tíz éve működik középiskola, s az idén már a hatodik garnitúra érettségizik. Évfolyamonként egy-egy osztályban oktatnak ,•most — majd kétezer elítéltből — negyvenegyen koptatják az iskolapadot. Nem is akármilyen körülmények között, mert a három esztendeje átadott új épületszárnyban iskolakörletet is kialakítottak. A jelentkezés önkéntes, az órákat — keddtől péntekig — délutánonként tartják. Idő igazán van a készülésre, de azért tanulmányi szabadság is jár: az év végi osztályvizsgákra tíz, az érettségire tizenöt nap. A könyveket az iskolás rabok maguk vásárolják meg, a pedagógusokat az intézmény fizeti. A bizonyítványból pedig nem derül ki, hogy a börtönben szerezték. — Nagy időm volt, négy év és négy hónap — mondta az egyik érettségiző, aki szakácstanfolyamra is beiratkozott. Ha kint ráhúz még egy évet, akkor szakmunkás-bizonyítványt is szerezhet. Úgy hiszi, e pecsétes papírokkal már kezdhet valamit. Másikuk unaloműzőnek vette kezébe a tankönyvet, de most már az érdeklődés mozgatja, főleg a matematika izgatja. Csak hát — s ezt könnyű kiszámolni — még hat, rosszabb esetben nyolc hosszú esztendő van hátra a büntetésből. A tanárok a X. kerületi Dolgozók Gimnáziumából járnak ki, így Tihanyi Károly is, aki szerint a bűntudat, a lelki teher nem könnyíti meg a birkózást a tanulmányi feladatokkal. De hát olyan ez, mint az olimpia: nem az eredmény, hanem a részvétel, az akarat a fontos. Talán így könnyebb lesz a beilleszkedés. A tanár úr mindenesetre úgy véli: az utóbbi években ez volt a legszellemesebb megoldása az igazságügyi és az oktatási kormányzatnak. -vess- , 10 ! A Villamos Művek fizető/ Fűtőmű a gardon A még meglévő joghézagok miatt elhúzódhatott volna az első gázmotoros blokkfűtőmű hazai üzembe helyezése, ha a Clean- Tech Környezetvédelmi Kft. vezetői (Deutz MVM budapesti képviselői) nem a Belügyminisztérium és a Budapesti Rendőrfőkapitányság energetikusait nyerik meg a nemes ügynek. De megnyerték őket, és így az importengedély beszerzése, majd pedig az Energiafelügyelet sorompói sem jelentettek különösebb akadályt. A TBG 234-es blokkfűtőmű a BRFK Gyorskocsi utcai épületének alagsorába került. Próbaüzemelése még tart. Mit „tud" ez a 12 hengeres csodagép, amely nemcsak áramot termel, hanem meleg vizet is, sőt sűti, ha szükséges, a Gyorskocsi utcai épületkolosszust? — A gázüzemű blokkfűtőmű 473 kW teljesítményt „ad le", miközben 1 kilowattóra előállított áram 2 forint 17 fillérbe kerül. A Villamos Művektől kapott áramért 6 forint 20 fillért kell fizetni — tájékoztatták a Vasárnapi Híreket a Deutz cég mannheimi motorgyárából érkezett villamosmérnökök. Áramkimaradás esetén a mikroprocesszoros elektronika másodpercek alatt beindítja a berendezést, biztosítva a frekvencia szinkronizálását. A fölösleges villamos energiát a vezérlő- és kapcsolóegység visszatáplálhatja a hálózatba. A hőtárolás egy 15 köbméteres, hőcserélőkkel ellátott tartályban történik, a melegvíz-szolgáltatás és a fűtés, ha úgy vesszük... ingyenes. A Magyar Villamos Művek első ízben fizet a fogyasztóknak áramtermelésért! A BRFK ugyan nem keres sokat az üzleten (kilowattóránként 4-4,50 forintot), de az eset így is mindenképpen példa értékű, s ami nem mellékes, a blokkfűtőmű, amelynek 90 százalékos (!) a hatásfoka, nem szenynyezi a környezetet, károsanyagkibocsátása pedig a legszigorúbb amerikai követelményeknek felel meg. — Hol alkalmazhatók a Deutz cég blokkfűtőművei?— kérdeztük Rényi Pétertől, a Clean-Tech Kft. ügyvezető igazgatójától. — Megszűntek-e már a joghézagok"? — Kórházak, nagyobb intézmények lényegesen olcsóbban oldhatják meg energiaellátásukat és a fűtési gondjaikat, ha blokkfűtőműre cserélik elavult rendszereiket. A befektetések gyorsan megtérülnek. Alkalmazhatók a gázmotoros berendezések a mezőgazdasági termelésben is, hiszen biogázzal szintén üzemeltethető. Külföldön a lakótelepek, társasházak energiaellátásáról mind több helyen blokkfűtőművekkel gondoskodnak — hangzott a válasz, majd Rényi Péter hozzáfűzte: — Az akadályok elhárultak, s az univerzális kisebb-nagyobb agregátok előtt szabad az út Magyarországra. — Vásárol-e íjabb blokkfűtőműveket a BRFK? — A Fővárosi Rendőr-igazgatási Szervek leendő székházába is ilyen berendezést szeretnének telepíteni. A harmadik a Szabolcs utcában működik majd. Itt az Orvostovábbképző Intézettel közösen számítja majd üzemeltetni „mini erőművét" a rendőrség , Márkus Cs. 1992. JÚNIUS 14., VASÁRNAP ( X V