Vasárnapi Hírek, 1992. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-14 / 24. szám

A Bagóért vágnak Fasorok az Mesélték, hogy Diós­­viszlón a dülőút mentén ál­ló hét diófa egyetlen éjsza­ka eltűnt a helyéről. Or­szágszerte vágják (lopják is) a diófákat, irtják az eper- és cseresznyefákat, vannak már területek, ahonnan eltűnt a hóvirág, a rókagomba s az éticsiga. A felsorolás nem teljes , a természetvédett elkesere­dése az. Lakossági bejelentések alapján az Aggteleki Nemzeti Park terüle­tén a természetvédelmi őrök több ízben elcsípték a helyszínen a fa­kivágató felvásárlókat. Nem te­hettek semmit, szabályos enge­déllyel rendelkeztek. Törvényesen indulnak a diófaszállítmányok az erre szakosodott kft.-k és gazda­sági társaságok közvetítésével az olasz bútorgyárakba. Dr. Baross Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója és a park őrszolgálatának vezetője, Szvobo­­da László intézkedéseket sürget­nek. A diófa ugyanis kitűnő bútor­alapanyag, s a kft.-k extra profitra tesznek szert ezáltal­, hogy e drága fa értékének csak 10-15 százalé­kát — hat-nyolcezer forintot — fizetik ki. S az a szegény vidéki lakos, aki meghallja ezt az össze­get, egyszer csak úgy látja, hogy az ő diófája is elég öreg már ahhoz, hogy kivágják. , Ugyanez történik újabban a éjszakában cseresznyefákkal. S a másod-, harmadrendű utak mellé ültetett eperfasorok is feltűnően megrit­kulnak éjszakánként. Ha az ille­gális kivágókat a természetvédel­mi őrök tetten érik, helyszíni bír­ságot szabnak ki vagy feljelentik őket. De ezzel igazából már nem lehet hatásosan védekezni. A hóvirág is ritkul a magyar tájon, ha ilyen tempóban folytat­ják hagymája gyűjtését. Állítólag egy holland—magyar kft. (és még kik?) szakosodott a gyógynövény­ként hasznosítható hagyma ex­portjára. Ha csak a virágot szed­nék le, nem lenne baj, de a hagy­ma az, ami évelő és fenntartja a fajt. S van-e ember, aki meg tudná mondani, hogy az éti csiga példát­lan mértékű gyűjtése nem vezet-e a csiga kipusztulásához, s ennek milyen ökológiai következményei lesznek. A természetvédelmi őrök szerint az ország egyes terüle­teiről eltűnőben van a rókagomba, amelynek kilójáért Budapesten 1700 forintot is megadnak. A nyereség, a profit reményé­ben lázasan és korlátlanul gyűjte­nek a magyar tájakon. Dr. Baross Gábor szerint ezt nem betiltani kellene (hiszen nem is lehet), ha­nem ellenőrizni és korlátok közé szorítani. A nemzeti park igazga­tója bízik benne, hogy előbb­­utóbb így lesz. „Csak ne túl soká­ra, mert előfordulhat, hogy akkor már nem lesz mit védeni" — mondta. Tamás Mihály * 0 XC\N\q X 3^.^4-7-EKH Tudnivalók a beutalókról • • Üdülés családdal Hogyan üdülhetnek a gyerme­küket egyedül nevelők családos beutalóval? A családos jegyek többsége 2+1, illetve 2+2-es, vagyis egy vagy két gyermekkel mehetnek velük. Az egyedülállók elfogadhatnak 2+1-es jegyet is, így magukkal vihetik a második gyermeküket. Utána azonban felnőtt térítési díjat kell fizetni. Ha a szülőnek egy gyermeke van, utazhat velük rokon gyerek vagy a nagymama is. Egyes üdülőkben •—■ mint például a soproni Sziesztá­ban, Galyatetőn, Lillafüreden vagy a gyulai Erkel Hotel D. épületében egyidejűleg pihenhetnek családok és gyermek nélküliek. Ezekre a helyekre a házaspár­ beutaló úgy is felhasználható, hogy az egye­dülálló szülő egy gyermekével megy el, de a gyermekért is felnőttdíjat kell fizetni. Mi a teendő, ha a család 2+1-es beutalót kap, de két gyermekkel szeretne nyaralni? Ilyenkor a gyermek nappal ülőbútorként használt, éjszakára pótággyá alakítható fekhelyen pi­henhet. Az éttermi asztalok több­sége hatszemélyes, ahová két há­rom tagú családot ültetnek. Ezért az üdülőt a nyaralás előtt értesíte­ni kell a kétgyermekes családi lét­számról. Ilyenkor a második gyer­mek nem napi 180 forintos ked­vezménnyel nyaralhat, hanem a szülőknek a napi 400 forintot kell a helyszínen kifizetniük. Ez az összeg az étkezési önköltségnek felel meg. Mi történik, ha a n egyen szerep­lőnél kevesebb gyermekkel pihen a család? Ilyenkor a térítési díj visszafize­tésére nincs mód, de azt megtehe­tik, hogy saját gyermekük helyett rokon vagy ismerős gyermekkel nyaralnak. Családos üdülésben a gyerme­kek hány éves kortól vehetnek részt? A gyermekkorhatár 2—20 év közötti. 14. évük felett azonban csak a tanulók üdülhetnek gyer­mek térítési díjjal. Ha önálló kere­setű gyermek utazik a családdal, neki a helyszínen a kedvezményes gyermek térítési díj — amely napi 180 forint — és a felnőttdíj közötti különbözetet ki kell fizetni. Nyaralhat-e a család azzal a gyermekkel, aki csak az év máso­dik felében tölti be a két évet? A kétéves korhatárt nem veszik me­reven, így nincs akadálya annak, hogy másfél éves gyerekkel érkez­zen a család. De jó, ha tudják, hogy az egészen kicsik üdültetésé­re a feltételek nem mindenütt adottak, így például külön für­detőkád, etetőszék stb. nincs az üdülőben. , Elvihető-e a családos nyaralás­ra az a nem kereső fiatal, aki az idén töltötte be a 20. évét? Ebben sem merevek az elő­írások, ezért az ilyen korú főis­kolai hallgatókat, egyetemistákat fogadják az üdülőkben. Bányai János Vasárnapi A szülők magukat ajánlják Diákmunkák jól értesülteknek Nálunk már nincs uborkaszezon. A befőzésnek nem kedvez a piac, így a segíteni jelentkező diákra sincs szükség — tájékozta­tott a Budapesti Konzervgyár munkaügyise. Évtizedeken át dol­goztak nyáron a középiskolások, az egyetemi hallgatók, így volt természetes. A fiatalabbak, gyengébbek szüleik hivatalában lát­ták el a kifutók feladatát. Mások üzemben segédkeztek, autót mostak — engedéllyel — a benzinkútnál, vagy téeszben szorgos­kodtak. A kereset inkább csak külföldi útra kellett, szünidei elfoglaltságot mégis csaknem mindenki­­ talált magának. A felnőttek azt mondták: a fiatal szokja a munkát, és tanulja meg a pénzt becsülni. De vajon ezen a nyáron talál-e idényre szólóan elfoglaltságot a diák — erre igyekezett választ kapni a Vasárnapi Hírek. A napokban azt jelentette az MTI, hogy májusban a vártnál ke­vesebben jelentkeztek segélyért, s ennek egyik fő oka az, hogy meg­kezdődtek a szezonmunkák. Családapák, anyák böngészik a hirdetéseket, és ahová azelőtt gyermekeiket küldték vagy annak idején maguk szegődtek el, ott most sorban állnak, hátha rájuk mosolyog az alkalmi szerencse. Dolgozhatnak a nyáron, s így a munkanélküli-segélynél több pénzt vihetnek haza. Mi jó néhány céget ennek ellenére megkeres­tünk, hogy megtudjuk: akad-e hely mégis, ahol szívesen látják a diákokat. A margitszigeti szállodák vár­ták a jelentkezőket. Nem tették sehol közzé azt, hogy mosogatót, segédmunkást, szobalányt, liftes­fiút alkalmaznak, ennek ellenére már májusban az egész nyárra be­telt a létszám. A jól értesültek egy­mást váltották a munkaügyi osz­tályon, így számukra nem is kevé­sért, a minimálbér összegéért ke­rült egy-egy hónapra állás. Több vidéki és budapesti hotelt megkér­­deztünk, alkalmaznak-e középis­kolást vagy egyetemistát. A leg­több helyen azt válaszolták: a szakmunkástanulók kötelező nyá­ri gyakorlata minden igényüket ki­elégíti A cégeknél azt panaszol­ták, örülnek, ha nem kell saját munkásaikat elküldeni, nemhogy fiatalokat hívjanak akár hivatal­­segédnek. Forgattuk a hirdetéseket is. Ki­derült, hogy a magán­terjesztők mozgórikkancsokat várnak, má­sok reklámújságokat dobálhat­nak a pesti postaládákba. A ráter­mettek jó pénzért ügynökösköd­hetnek, és a munkavállaláshoz nem kell iskolai engedély, inkább szerencse, jó kapcsolat, no meg élelmesség. Mert a diákok szá­mára ugyancsak megváltozott a világ. Fazekas Ágnes Uilitil­léi iT­Tlin Szabadságra várva Nyelvelés Már régebben hallottam haj­nali 4 órakor a rádióban a követ­kező­ „felkonferálást": „Anyák napjára gondolt, amikor Szabó Gyulától az így múlik el az éle­tünk című dalt kérte". Nem is ágálnék a mondat ellen, ha ez a fordulat nem lenne minden­napos. Hát kérem... A hallgató a dalt nem Szabó Gyulától, hanem a Magyar Rádió Napforduló című műsorának szerkesztőjétől kér­te. Igaz, a dalt Szabó Gyula adja elő. Helyes lett volna, ha L. A. műsorvezető azt mondja, hogy a hallgató az így múlik el az éle­tünk című dalt kérte, előadja Szabó Gyula. Egyébként a leggyakoribb ger­­manizmus — és sajnos, majd­nem mindenki ezt a formát hasz­nálja — az, amikor a műsorveze­tők így mondják be a következő számot: „Most a Sími, sími, sím­i című vers következik Ady End­rétől". Ez a német von (-tói, -tői) szolgai átültetése a magyar nyelvbe. A helyes az lenne, ha azt hallhatnánk: „Most a Sírni, sírni, síri című vers következik, írta Ady Endre". Vagy: „Követ­kezik Ady Endre Sími, síri, sír­ni című verse". Szóval többféle módon lehet­ne magyarul mondani, de sokan következetesen a magyartalan alakot használják. Vajon miért? (sivó) Rabjai a tanulásnak•HAb| Börtönérettek Nem osztogattak, hanem fosztogattak — derítette ki a Vasárnapi Hírek a Kozma utcai börtönben. Az oknyomozást a szerkesztőségbe érkezett levél indított el, amely szerint az utolsó pillanatban — nyilván kitolásból — lefújták az érettsé­git, hoppon maradtak a rács mögötti diákok. Ezzel szemben a helyszínen meggyőződhettünk arról, a tanulás rabjai már túl is estek a szóbeli vizsgán. — Nem igaz, nem igaz, félre akarják vezetni a sajtót! — hábor­gott Böde János őrnagy, a patinás Kozma utcai intézmény osztályve­zetője. — Igazán nagyvonalúak voltunk, s most ez a hála? Öt jelentkező esetén lehet csak osz­tályt indítani, ekkor jön helybe a vizsgabizottság is, a fiúk pedig csak hárman vannak, mégis talál­tunk megoldást. Május 25-én, 26- án estek túl az írásbelin, június 19-én lesz a szóbeli. Azt mondják, a börtön csak ar­ra jó, hogy az ártatlanabbja is megtanulja a tolvajfogásokat, de úgy látszik — e felszínes véleke­déssel ellentétben — akad olyan is, aki másra kíváncsi. A Kozma utcában tíz éve működik középis­kola, s az idén már a hatodik gar­nitúra érettségizik. Évfolyamon­ként egy-egy osztályban oktat­nak ,•most — majd kétezer elítélt­ből — negyvenegyen koptatják az iskolapadot. Nem is akármilyen körülmények között, mert a há­rom esztendeje átadott új épület­­szárnyban iskolakörletet is kiala­kítottak. A jelentkezés önkéntes, az órákat — keddtől péntekig — délutánonként tartják. Idő igazán van a készülésre, de azért tanul­mányi szabadság is jár: az év végi osztályvizsgákra tíz, az érettségi­re tizenöt nap. A könyveket az iskolás rabok maguk vásárolják meg, a pedagógusokat az intéz­mény fizeti. A bizonyítványból pe­dig nem derül ki, hogy a börtönben szerezték. — Nagy időm volt, négy év és négy hónap — mondta az egyik érettségiző, aki szakácstanfo­lyamra is beiratkozott. Ha kint ráhúz még egy évet, akkor szak­­munkás-bizonyítványt is szerez­het. Úgy hiszi, e pecsétes papí­rokkal már kezdhet valamit. Másikuk unaloműzőnek vette kezébe a tankönyvet, de most már az érdeklődés mozgatja, főleg a matematika izgatja. Csak hát — s ezt könnyű kiszámolni — még hat, rosszabb esetben nyolc hosszú esztendő van hátra a büntetésből.­­ A tanárok a X. kerületi Dolgo­zók Gimnáziumából járnak ki, így Tihanyi Károly is, aki szerint a bűntudat, a lelki teher nem könnyíti meg a birkózást a tanul­mányi feladatokkal. De hát olyan ez, mint az olimpia: nem az ered­mény, hanem a részvétel, az aka­rat a fontos. Talán így könnyebb lesz a beilleszkedés. A tanár úr mindenesetre úgy véli: az utóbbi években ez volt a legszellemesebb megoldása az igazságügyi és az oktatási kormányzatnak. -vess- , 10 ! A Villamos Művek fizető/ Fűtőmű a gardon A még meglévő joghézagok miatt elhúzódhatott volna az első gázmotoros blokkfűtőmű hazai üzembe helyezése, ha a Clean- Tech Környezetvédelmi Kft. vezetői (Deutz MVM budapesti kép­viselői) nem a Belügyminisztérium és a Budapesti Rendőr­főkapitányság energetikusait nyerik meg a nemes ügynek. De megnyerték őket, és így az importengedély beszerzése, majd pedig az Energiafelügyelet sorompói sem jelentettek különösebb aka­dályt. A TBG 234-es blokkfűtőmű a BRFK Gyorskocsi utcai épületének alagsorába került. Próbaüzemelése még tart. Mit „tud" ez a 12 hengeres cso­dagép, amely nemcsak áramot termel, hanem meleg vizet is, sőt sűti, ha szükséges, a Gyorskocsi utcai épületkolosszust? — A gázüzemű blokkfűtőmű 473 kW teljesítményt „ad le", mi­közben 1 kilowattóra előállított áram 2 forint 17 fillérbe kerül. A Villamos Művektől kapott ára­mért 6 forint 20 fillért kell fizetni — tájékoztatták a Vasárnapi Híre­ket a Deutz cég mannheimi mo­torgyárából érkezett villamosmér­nökök.­­ Áramkimaradás esetén a mikroprocesszoros elektronika másodpercek alatt beindítja a be­rendezést, biztosítva a frekvencia szinkronizálását. A fölösleges villamos energiát a vezérlő- és kapcsolóegység visszatáplálhatja a hálózatba. A hőtárolás egy 15 köbméteres, hőcserélőkkel ellá­tott tartályban történik, a meleg­víz-szolgáltatás és a fűtés, ha úgy vesszük... ingyenes. A Magyar Villamos Művek első ízben fizet a fogyasztóknak áram­­termelésért! A BRFK ugyan nem keres sokat az üzleten (kilowatt­óránként 4-4,50 forintot), de az eset így is mindenképpen példa értékű, s ami nem mellékes, a blokkfűtőmű, amelynek 90 száza­lékos (!) a hatásfoka, nem szeny­­nyezi a környezetet, károsanyag­kibocsátása pedig a legszigorúbb amerikai követelményeknek felel meg. — Hol alkalmazhatók a Deutz cég blokkfűtőművei?— kérdeztük Rényi Pétertől, a Clean-Tech Kft. ügyvezető igazgatójától. — Meg­szűntek-e már a joghézagok"? — Kórházak, nagyobb intézmé­nyek lényegesen olcsóbban old­hatják meg energiaellátásukat és a fűtési gondjaikat, ha blokkfűtő­műre cserélik elavult rendszerei­ket. A befektetések gyorsan meg­térülnek. Alkalmazhatók a gáz­motoros berendezések a mező­­gazdasági termelésben is, hiszen biogázzal szintén üzemeltethető. Külföldön a lakótelepek, társas­házak energiaellátásáról mind több helyen blokkfűtőművekkel gondoskodnak — hangzott a vá­lasz, majd Rényi Péter hozzáfűzte: — Az akadályok elhárultak, s az univerzális kisebb-nagyobb agre­­gátok előtt szabad az út Magyaror­szágra. — Vásárol-e íj­abb blokkfűtő­­műveket a BRFK? — A Fővárosi Rendőr-igazgatá­si Szervek leendő székházába is ilyen berendezést szeretnének te­lepíteni. A harmadik a Szabolcs utcában működik majd. Itt az Orvostovábbképző Intézettel kö­zösen számítja majd üzemeltetni „mini erőművét" a rendőrség­ , Márkus Cs. 1992. JÚNIUS 14., VASÁRNAP ( X­ V

Next