Vasárnapi Hírek, 1992. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-01 / 9. szám
Vc V Videó | MYSTIC PIZZA Az első, amin elcsodálkozunk az olasz(!) film láttán, hogy Julia Robertsen nem fog az idő. Ugyanolyan gyönyörű volt évekkel ezelőtt, mint ma. Ez a filmje, a Mystic Pizza ugyanis első szerepléseinek egyike. Tartalmát tekintve a Micsoda nő! földhözragadt, reális változata. Nem annyira szegény, nem annyira szabad erkölcsű széplányt játszik, mint ott, a fiú sem annyira szívdöglesztő, s nem is annyira gazdag. Mégis szerelem lesz belőle, annak ellenére, hogy a dolog nem túl pink, élvezettel nézzük. Julia Robertsnek két társnője is akad a filmben, mindketten hozzá hasonlóan valami jobb sorsra vágynak, mint hogy a pizzasütödében éljék le az életüket. A lányok botladoznak, reménykednek, csalódnak, végül boldogok lesznek. Hogyan? Julia Roberts meghódítja a város gazdag fiának szívét. Ez még nem jelent szabad utat a felső régióba, mivel a fiúcska fekete báránya családjának puskázott az egyetemi vizsgán. Egy ilyen csalás a demokrácia fellegvárában megbocsáthatatlan bűn, természetesen Julia Roberts ezen felülemelkedik. Boldogság, snitt! A másik lányka egyetemre készül, a tandíjat keresi egy nyáron át a pizzériában. Közben beleszeret egy nős férfiba, csalódás, talpraállás, snitt! A harmadik egy halászlegénybe szerelmes, de nem igen akaródzik férjhez menni hozzá. Legalábbis egy ideig. Végül is beadja a derekát, megkapja a Mystic pizza titkos receptjét, snitt! Ilyen egyszerű az élet, ilyen egyszerű boldognak lenni. (GORDIUSZ).perity (A videótékák új filmjeiről részletesebben a Video Magazinban olvashat! **AQro) Előzetes Hullámok hercege Amerikai film. Rendezte: Barbra Streisand. Van egy pszichiáterem. Sudár, sugárzó szellemű, izgalmas fiatal nő. Az élettársa valakinek, és olykor szomorú, zaklatott. Ő a keresztnevemen szólít, én doktornőnek tisztelem. Ő hallgat és beszéltet. Én beszélek, így van rendjén. Ez a szereposztás. Szeretnék egyszer cserélni vele, mert tudom, érzem, neki is volna miről beszélnie. Előbb-utóbb meg kell nyílnia. Szavamra mondom — s ezt bizonyára azonnal elhiszik nekem —, minderről nem beszéltem Barbra Streisandnak, s ő mégis filmre vitte ezt a történetet. Maga rendezte, maga játszotta a női főszerepet, és bizonyára önmagáról beszélt. Meg rólam, meg rólad, meg mindnyájunkról. Azért tehette, mert egy alaphelyzetet választott kiindulásul. Mégpedig nem az orvos és beteg kapcsolatát — filmjében ugyanis a beteg a férfi húga, s neki csak azért kell beszélnie, hogy a közös gyermekkor meghatározó emlékeinek feltárása magyarázatául szolgáljon a betegségnek, hanem két egymás életébe szinte véletlenül belesodródó ember kapcsolatát. Olyan emberekét, akikben kölcsönösen él a magukat megmutatni vágyás, s csak az alkalmas személyre várnak, hogy végre színt valljanak. A férfiról megtudjuk: ha ideggyógyászati kezelésre nem szorul is, menthetetlenül szembe kell néznie múltjának azokkal az eseményeivel, amelyekbe húga belebetegedett, az orvosnőről pedig, hogy bőven van neki is tisztáznivalója önmagával. Ezt a helyzetet a rendező Streisand abszolút profi módon bontja ki pszichológiai drámává anélkül, hogy agyonpszichologizálná, a színésznő Streisand pedig a tőle megszokott magas színvonalon játssza el a pszichiáter szerepét egy olyan kitűnő partnerrel, mint Nick Nolte, aki fényesen bizonyítja, hogy nemcsak kemény öklű zsaruk megformálására képes. Untercom (morvay) Sosem látott filmek Daniel Sidney Lumet világhírű, neve biztosíték a színvonalra. Mégis meglepetés a dokumentum hitelességű játékfilm. Az effajta keménységet nem szoktuk meg a Serpico és a hasonló valóságdarabok rendezőjétől. Sokan már csak hallottak a Rosenberg házaspárról. A hidegháború kellős közepén vádolták meg őket azzal, hogy ellopták az amerikai atomtitkot. Szovjet kémnek bélyegezve végezték a villamosszékben. A rendezőt nem is annyira az izgatja, hogy ügyükben mi az igazság. A légkör érdekli, s a gyanakvás tobzódása. És történet a történetben, hogyan alakul a két Rosenberg gyerek élete. Környezetük igyekszik feledtetni velük a szülők erőszakos halálát, az eredmény azonban legalábbis kétséges. Az elképesztően hiteles film leghatásosabb mozzanata, ahogy az utódok sorsából kibomlik a lényeg: nincs menekvés. A harminc év előtti tragédia változatlanul szedi az áldozatokat. A tökéletesség határát súroló dráma közreműködőit vétek volna néven nevezni. Attól kiválóak, hogy nem ismerjük őket. Vasárnapi (sikekssm Tavaszi zeneparádé Megszólalnak az örökösök Két hét múlva, március 14-én kezdődik és tizenhat napon át tart a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei eseménysorozata. A különböző zenei, színházi, képzőművészeti és más események, amelyekre számos világhírű vendég érkezését várják, negyven színhelyen zajlanak. Vendégünk lesz a világhírű José Carreras, akinek ária- és dalestje — a megnyitó napján — a Budapest Sportcsarnokban lesz. A Moszkvai Kamaraopera énekesei egy XVII. századi misztériumjátékot adnak elő a Pesti Vigadóban, míg a Moszkvai Régizene Akadémia muzsikusai Corelli, Boismorter, Lully és Vivaldi műveivel szerepelnek ugyanott. Újból tapsolhatunk a nálunk is példátlanul népszerű King’s Singers énekegyüttesnek. Az Interbalett fesztivál keretében fellépnek a szegedi, pécsi, győri táncosok, és láthatjuk az Operaház balettegyüttesét is. Külföldről a Lyoni Operaház balettegyüttese, az Angol Nemzeti Balett, továbbá az USA-ból a Pauly Taylor Táncegyüttes lesz vendégünk. A száztagú Budapesti Cigányzenekar közreműködésével prímásverseny lesz a Budapest Kongresszusi Központ színpadán, és a számtalan képzőművészeti kiállítás között a francia Gérard Garouste képeivel is találkozhatunk. E nagyszabású eseménysorozat különlegességének ígérkezik az a koncert, amelyet március 16- án a Budapest Kongresszusi Központ színpadán és nézőterén rendeznek, s amelyet a televízió is közvetít. Az est címe: „Örökösök". A Magyar Állami Operaház gálaestjéről van szó, amelyen sok-sok év után azok az egykor nagyszerű énekesek is megjelennek, sőt közülük néhányan fel is lépnek majd, akik már hosszabb idő óta nem szerepeltek nyilvánosság előtt. A fellépő énekesek között lesz Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Jámbor László, Melis György és Simándy József. S akik nem énekelnek, de a helyszínen televíziós interjú készül velük: Delly Rózsi, Mátyás Mária, Orosz Júlia, Palánkay Klára, Szecsődy Irén, Takács Paula, Faragó András. A dalszínház művészei közül ott lesznek még: Mikó András rendező, Márk Tivadar jelmeztervező, továbbá a táncosok között Orosz Adél, Fülöp Viktor, Havas Ferenc és még sokan mások, így a tavaszi zeneparádét idén a piros betűs ünnepnapok között tarthatjuk majd számon. (1) kyuW by) Operettsztároló tehetségkereső Barátsággal kezdődött, közös munkával folytatódott, és mindebből magyar—német zenei hagyomány teremtődött. Kovács József, az Interoperett igazgatója és Hans Hirschmann, a német Südwestfunk televíziós állomás szórakoztatási intendánsa öt évre szóló együttműködési szerződést írt alá a minap Budapesten. Erről kérdeztük az énekesüzletembert. — Mit tartalmaz a megállapodás? — Minden év első napján az Interoperett újévi koncertet rendez a Vigadóban — mondja a Vasárnapi Híreknek Kovács József. — Az együttműködés szerint a hangversenyt átveszi a magyar TV 1-es, az ARD 1 Plus, a SRG svájci, az ORF osztrák, illetve a Südwestfunk tévé több állomása, de arra is lehetőség nyílik, hogy műhold közvetítésével Európa és a világ sok-sok nézője láthassa majd az újévi koncertünket. Az idei első rendezvényről mind a magyar, mind a nyugat-európai újságok elragadtatással számoltak be, egyöntetűen megállapítva, hogy Budapest Bécs után újabb zenei csemegével járult hozzá az új esztendőt köszöntő programokhoz ! — Mondhatjuk, hogy befutott az Interoperett? — Azzal a szándékkal alakultunk 1989-ben, hogy felfrissítve tovább ápoljuk az európai operettirodalmat, és Budapesten, Kálmán Imre, valamint a többi neves magyar operettszerző hazájában méltó keretet adjunk, újabb rangot szerezzünk e hálás műfajnak. Úgy érezzük, sikerült. Két év alatt 244 előadást tartottunk, telt házakkal a Pesti Vigadóban. Eddig 200 ezer néző volt kíváncsi hangversenyeinkre. Rendeztünk két önálló produkciót, és a német kollégákkal együtt készítettünk három tévéfilmet is, amelyeket hamarosan Magyarországon is bemutatnak. — Mire a legbüszkébb? — Nem a számokra, bár a változó pénzügyi világban manapság azok is fontosak. Annak örülök a legjobban, hogy titkos vágyam lassan teljesül. Egymás után fedezzük fel az ifjú tehetségeket, így például Szilágyi Erzsébetet, Frankó Tündét, Vajk Györgyöt és Klementis Tamást. Most az a dolgunk, hogy jobban megismertessük őket, egyszóval szeretnénk sztárolni ifjú művészeinket. Továbbra is keressük az ország minden részében az operett jövőjének utánpótlását. A közeli hetekben újabb énekesmeghallgatásokat szervezünk. Múlt és jövő körvonalai Megyeri Barna szobrászművész emlékkiállítása az Óbudai Társaskör Galériában (III., Kiskorona u. 7.) március 22-ig tekinthető meg. Gavrilovits Sándor alkotásai a Józsefvárosi Galériában március 5-ig várják a közönséget . Megyeri Barna Nagyváradról indult abból a szellemi körből, amely Erdős Tibor, Mottl Roman festményeit és Vass Antal épületeit is fémjelzi. 1920-tól 1966-ig élt. Medgyessy Ferencet, akinek tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, nemcsak mesterének vallotta, hanem megfelelő arányokkal és helyes irányban örökségét is folytatta. Fémhajlításai a magyar szobrászatban friss távlatokat nyitottak. Egyszerre mintázott hagyományos portrészobrokat, és vállalkozott merészen technikai kísérletekre, melyekett az őt követő nemzedékek is hatásosan használtak. Megyeri Barna a szobrászat holnapját egyengette. avrilovits Sándor a szentendrei a’v’ángái'flus értéke. Külön erénye, hogy akkor talált új nyomokat a képírásban, amikor sokan, kiváló alkotók is elakadtak. Önmagáért, de mindenkiért kutatott, s ami a lényeg, sikerrel. Hősies mértan ez, mely tisztázott vonaláramlásokkal képes igazi kincseket fölmutatni a világ rendjéből. Ez pedig maga az egyetemesség, akár „Palesztina születését" értelmezi, akár fehér mezőket gyűjt, vagy ha Kína közelmúltjának drámai napjait elemzi. Losonci Miklós Gavrilovits Sándor műve Neves külföldi zongoraművész, Emanuel Ax lép fel szerdán, március 4-én este a Pesti Vigadóban, a Liszt Ferenc Kamarazenekar Haydn-estjén. Vendégünk Lengyelországban született, de családjával hamarosan Amerikába (New York) költözött, ahol diplomát szerzett a Juilliard Schoolban. Nagyrészben a New York-i Filharmonikusok szólistája, de gyakran szerepel együtt Európa nagy zenekaraival: nagy szakmai visszhangot váltott ki a Yo Yo Ma gordonkaművésszel tartott emlékezetes koncertsorozata, melyeket az Egyesült Államokban, Párizsban, Amszterdamban és Londonban adott Isaac Stein 70. születésnapja tiszteletére. A vígadóbeli est műsora: f-moll szimfónia No. 49., az F-dúr, a G- dúr és a D-dúr zongoraverseny. -tád- __________________________,_________ Márffy János (kit — mint már írtuk egyszer —, két múzsa csókolt homlokon) most a budapesti Mikroszkóp Színpad társalgójában mutatja be a korunkra és korunk kórjaira olyannyira jellemző karikatúráit. A Pécsett élő hegedűművész tanár, a Magyar Állami Operaház egykori koncertmestere rendkívül találó rajzaiban a társadalmi, politikai és kulturális élet számos jeles személyiségét tűzi valósággal tollhegyre, tustollhegyre. Törekvése kiválóan érvényesülni látszik a falakon sorjázó tömör portréjellemzésekben. Ez a törekvés nem más, mint amit maga a művész így határozott meg: „Karikatúráimmal azt igyekszem kifejezni, ami van, de amit eltakar a, bőr. Nem azt, amit eltúlozhatok, hanem amit ő el akar takarni mindenáron...” Mennyire így van, bizonyítják a szavak, melyeket az alapít Fontos Sándor: Harlekin Alig egy esztendeje hunyt el, 71 éves korában fontos Sándor, az alföldi festészet önálló utakon járó egyénisége. Emlékére a szentesi művelődési központ a galériájában összegző kiállítást rendez, amelyet március 5-én, csütörtökön nyit meg Polner Zoltán költő, szegedi hírlapíró, kit nemcsak szoros baráti szálak fűztek a művészhez, hanem talán legjobb ismerője, értője a munkásságának. Polner Zoltán írta azt a közelmúltban megjelent fényképes kisfüzetet, albumocskát is, mely az üllési polgármesteri hivatal támogatásával jelent meg. Ez a Szeged környéki tanyavilág volt ugyanis hosszú időn át nemcsak tanítói munkahelye Fontos Sándornak, hanem művészi élményeinek elindítója, gyökere és táplálója. Ezért írta, írhatta róla most az emlékkötetben a költő barát, hogy „tájképfestészete új színekkel gazdagította az alföldi tematikájú tájfestészetet. Az a lírai hangütés jelent meg ugyanis tájképein, amelynek érzelmes hangütése Juhász Gyula lírájának is sajátja. A festői dekorativitásra is törekvő alkotó sohasem szégyelte érzelmi azonosulását azokkal, akik között évtizedeket töltött el. Emberi mélységeket feltáró humanizmusa az összetartozás élményében gyökeredzik, miközben a magyarság lelkiségének hű kifejezője." . Valóban ez jellemezte szinte egy egész életúton, míg —- nem sokkal a hetedik évtizede előtti*- újabb, új csúcsra tudott lépni. Olyan művészi megújulás tanúi lehettünk zománcképekben, festményekben egyaránt, mellyel nem csupán az anyagon, hanem saját sorsán is diadalmaskodott. Mint Polner írja: „A nyolcvanas évek vége felé a festő művészete áttörte a korlátokat, magával ragadta kritikusait, akik egyértelműen bizonygatták a bekövetkezett minőségi változást". Ez időből való a Tárlatunkban bemutatott alkotása, melyhez biblikus és látomásos képek sokat sejtető vonulata sorakozik. co P- *• Ipc Korunk és korunk ványtevő Speter Erzsébet mondott, kinek a minapi tárlatmegnyitón, a közönség előtt nyújtotta át a róla készített alkotását. — Ennyire még nem láttak belém— mondotta Erzsébet asszony —, s főként örülök, hogy nem vitriolba mártotta rajzeszközét, hanem iróniáját humánusan adagolta. Csak büszke lehetek, hogy annyi illusztris személyiség között lóghatok itt... Nagy derültség fogadta e köszöntő gondolatokat, akárcsak Simándy Józsefnek, az Operaház örökös tagjának közvetlen hangulatú és a régi barátság emlékeivel átszőtt méltatását, megnyitó beszédét. (Felső képünkön a művész felesége, Lénárt Mária átnyújtja Speter Erzsébetnek a róla készült karikatúrát, mögötte Márffy János és Simándy József. ( Az alsó felvételen a kiállítást patronáló Sas József, a Mikroszkóp Színpad igazgatója szemléli elégedetten, hogyan látja őt a muzsikuslelkű karikatúraművész.) J 1992. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP9