Vasárnapi Hírek, 1992. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1992-12-20 / 51. szám

A megoldások pártja Az Agrárszövetség a koalícióra készül Egyre inkább a magyar vidék pártja lesz az Agrárszövetség, mely pénteken és szombaton tar­totta Budapesten II. kongresszu­sát. Levélben üdvözölte a ta­nácskozást Göncz Árpád köztár­sasági elnök is. Mintegy 300 küldött vette számba az utóbbi két év politikai fejleményeit és vitatta meg az 1994. évi parlamenti választá­sokkal összefüggő teendőket. Ez a párt bátran kijelenti: az új kor­mánykoalíció tagja kíván lenni. Új alapszabály elfogadásával kezdte munkáját a kongresszus. A következőkben a küldöttek ki­mondták az egyesülést a Ma­gyarországi Agrár- és Szövetke­zeti Párttal. Később vezetőséget választottak. Az elnök újra Nagy Tamás, a főtitkár Nagy Huszein Tibor lett. Tegnap, szombaton a kong­resszusi beszámolót Nagy Tamás mondta el. Elemezte az 1990. évi békés hatalomváltás körülmé­nyeit és fejleményeit. Kijelen­tette, hogy a jelenlegi súlyos helyzetben senki sem ígérhet csodákat, de az sem igaz, hogy nincs lehetőség a kilábalásra. Az Agrárszövetség a megoldások pártja kíván lenni. Úgy vélik, változtatni kellene a jelenlegi intézményrendsze­rünkön. Az Agrárszövetség to­vábbra is olyan kétkamarás par­lamentet tart szükségesnek, melynek egyik háza a társadalmi érdekegyeztetés színtere lehet­ne. Kezdettől fogva vallottuk a kárpótlás szükségességét — hangsúlyozta Nagy Tamás —, de elleneztük sérelmezhető részle­teit, a társadalmi rétegek, sze­mélyek szembeállítását. Rossz a szövetkezeti átalakulási törvény is, helytelen célokat szolgál, és veszélyezteti a gazdaságok működőképességét — hangoz­tatta az elnök. — Érthetetlen az is — tette hozzá —, hogy egy magát nemzetinek valló kor­mány hogyan adhatta külföldi monopóliumok tulajdonába a magyar ipart és kereskedelmet. Ezeket a hibákat minél előbb a még lehetséges mértékben és módon korrigálni kell. Jelenleg a vidéki népesség ér­dekérvényesítési képessége a nullával egyenlő — hangzott el a kongresszuson. — Ezen kíván se­gíteni az Agrárszövetség, és ké­pes is erre — hangsúlyozta az elnök —, mert ez a párt elkö­telezte magát az ország társa­dalmi, gazdasági és kulturális megújulása, a vidéken élők, a falvak, a kisvárosok jövője, a ter­melési környezet védelme mel­lett. S e célokért cselekedni is kész. A vitában felszólalók sok új szempontot említettek. Szavaik­ból az is kiderült, hogy az Agrár­­szövetség valóban idejében és körültekintően készül az új par­lamenti választásokra. A tanácskozás vendégei közül Palotás János és Pozsgay Imre üdvözölte a kongresszust. Vége­zetül a küldöttek elfogadták a párt programját és felhívását. T. B. Kodály hagyatékából Megvédték az értékeket „Önök olyan valamit védel­meznek, aminek nem szabad ki­vesznie a világból.” Ezekkel a szavakkal köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök Andrásfalvy Bertalan művelő­dési és közoktatási miniszter je­lenlétében Kodály Zoltánná Péczely Saroltát, valamint Vaj­da Cecíliát, az Angol Kodály Akadémia elnökét, miután szombat délelőtt a Parlament Nándorfehérvári termében át­adta a miniszterelnök javaslatá­ra adományozott kitüntetésü­ket. Kodály Zoltánná Péczely Sarolta férje szellemi és tárgyi hagyatéka védelméért, feltárá­sáért és méltó formában való megőrzése érdekében végzett munkájáért vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti­keresztjét, Vajda Cecília pedig a Kodály-módszer angliai nép­szerűsítéséért a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést kapta. Számíthatunk-e még valami újdonságra a zeneszerző hagya­tékából? — érdeklődött a Vasár­napi Hírek Kodály Zoltánnétól. — A zenei kéziratok közül na­gyon sok újdonság nem várható — mondta Péczely Sarolta —, mert Kodály közreadta már azo­kat a műveit, amelyeket a publi­kumnak szánt. A feljegyzésekből és a levelezésből viszont a közel­jövőben látnak még napvilágot eddig ismeretlenek. Dr. Vargyas Lajos Kodály hátrahagyott fel­jegyzéseinek második kötetét adta mostanában nyomdába. Nagyon sok érdekes dolog talál­ható ezekben, hiszen nem a kö­zönség számára íródtak. A fel­jegyzések tükrözik azokat a gon­dolatait is, amelyeket talán nem tartott szükségesnek vagy idő­szerűnek, hogy a nyilvánosság elé tárja. Kiterjedt levelezésé­nek most készülő második köte­tében pedig az idegen nyelveken írtakat adjuk közre. p. t. (Lenyó László felvétele) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés évfordulóján Mának szóló emlékek „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés azért ült össze, hogy legyen, aki a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar állam nevében cselek­szik.” Így fogalmazott a testület 1944. , december 21-én abban a Szózat-felhívásban, amelyet Debrecenből intézett a világ­égéstől még szenvedő országhoz. A következő napon megválasz­tották az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, s elkezdődhetett vég­re a háborút felváltó demokrácia kialakítása. Annyi évtized múl­tán az akkori napok, hónapok ma újra érvényes tanulságait össze­gezték szombaton a Villányi úti Konferencia Központban a Tár­sadalmi Érdekegyeztető Tanács meghívására összegyűlt társa­dalmi szervezetek tagjai. Balogh Sándor történész sze­rint Debrecen egyik fő tanulsá­ga, hogy a politikai demokrácia megerősödésének és kiteljesedé­sének alapvető feltételei a parla­ment mellett hatékonyan műkö­dő társadalmi képviseletek is. Ezt a gondolatot fűzte tovább Kemény László, a TÉT társelnö­ke, amikor nemzeti párbeszédet sürgetett a jelenben. A résztve­vők egyetértettek abban, hogy szükség lenne végre érdekképvi­seleti törvényre, illetve arra, hogy a hatalom tekintse közve­títőnek, egyenrangú tárgyaló­partnernek a civil tömörülése­ket. „Minden szinten szinte sem­mi” — idézte a véleménye sze­rint fájóan szellemes újságcímet Horváth László, a Fidesz parla­menti képviselője. Magyaror­szágon a rendszerváltás óta — mint mondta — a kormány nem rendezte az érdekegyeztetés ügyét. A Fidesz örülne annak, ha végre tárgyalóasztal mellett egyezkednének a társadalom képviselőivel, s nem kellene a problémákat más lehetőség hí­ján esetleg az utcán megoldani. Horváth László azt tanácsolta a jelenlévőknek: tömörüljenek, s akkor tekintélyt szerezve képvi­selhetik majd tagjaikat. Az emlékülés alkalmat adott arra, hogy a TÉT vezetői beje­lentsék: megszervezik a társa­dalmi parlamentet. Szövetkezni kívánnak a Társadalmi Kamara által életre hívott Civil Diétával, s végső célként az érdekegyez­tető tanácsbeli tagságot jelölték a maguk számára. -fazekas­ Cd) • ELKÉ­SZÜLT a budapesti köz­téri szobrok katalógusának pót­lása 1990. december 31-ig. A kis kötet az említett dátumig terein­ken bekövetkezett változásokat követi nyomon. Az érdeklődők hozzájuthatnak a Budapesti Vá­rosvédő Egyesület Eötvös utca 10. szám alatti központjában. Egyezkednek még a bányászok Függőben a sztrájk Hétfőn kiderül, lesz-e Magyarországon bá­nyászsztrájk. A szakma szakszervezetei eddig el­utasított kéréseiket hol­nap ismétlik meg ugyanis az Érdekegyeztető Ta­nács előtt. Ha ott sem si­kerül egyezségre jutniuk, vélhetően most már a Bá­nyaipari Dolgozók Szak­­szervezeti Szövetsége, a Liga, illetve a munkásta­nácsok közösen kísérlik meg követeléseik érvé­nyesítését. A szakszervezetek, mint arról Pásztor Gabriella, a BDSZSZ gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője a Vasárnapi Híreket tá­jékoztatta, legutóbb csütörtö­kön próbáltak meg az Ipari és Kereskedelmi Érdekegyeztető Tanács illetékes bizottságában bérfejlesztésről, illetve a szük­séges bányabezárások időbeli rangsorolásáról tárgyalni. Nem jutottak dűlőre sem a kormány, sem a Magyar Villamosművek Rt. tagjaival. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén ismét azt kérik a munkavállalók képviselői: emel­jék fel a szén termelői árát, de ne a fogyasztók terhére. Ez ugyanis nemcsak többletbért, hanem jó néhány vállalat számára jövőt jelentene. A bányászok ma még türelme­sek. Szombaton a BDSZSZ szö­vetségi tanácsa — Schalkham­mer Antal elnök beszámolóját követően a tárgyalásokról — nem is határozott a következő lépésekről. Azt mondták: esélyt kell adni a kormánynak, a mun­kaadóknak arra, hogy elfogad­ható feltételeket ajánljanak. F. Á. Felújítják a településeket A Magyar Településfejlesztők és Felújítók Társasága holnap, hétfőn ala­kul meg Budapesten, s ugyanaznap hozzák létre a Hungária Habitas Rész­vénytársaságot is. A Vasárnapi Hírek az Ipartestületek Országos Szövetségében — az egyik alapítónál — megtudta, hogy a társaság országos programot indít a honfoglalás 1100. évfordulója és a budapesti expó alkalmából. A falu- és a városépítési, felújítási teendők koordinálásában, a turizmus fellendítésében segédkeznek. A társaság, melynek alapítói az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara, a Telepü­lésüzemeltetők Országos Szövetsége és a Honfoglalási Betéti Társaság, nem­csak a gazdasági és műszaki terveket készíti el, hanem a szükséges tőke fel­kutatásában is részt vesz. A kivételezé­si munkálatok a Hungária Habitas Rt.­­re hárulnak majd. (m. cs.) Otthontalan Rock Színház Újra pendlizntek „Minek a Nagymező utcába két zenés színház? — adta postá­ra nekem Eperjes Károly. Szí­nész és futballista barátomnak én azt üzenem: ha Londonban elindul a Shaftesbury Avenue végén, és elsétál a Picadillyig, összesen 11 szórakoztatóintéz­ményt talál, amelyből kilencben musicalt játszanak.” Miklós Ti­bor, a Rock Színház művészeti vezetője fakadt ki így akkor, amikor hányatott sorsú társula­ta jövőjéről kérdeztük. Két esztendeje annak, hogy az Arizona Színházzal közösen társulást hoztak létre. Az áhított társbérletből azonban időköz­ben a sokat próbált fiatal színé­szek, énekesek, táncosok számá­ra albérlet lett, a következő évadtól pedig már hol az Arizonában, hol az Operettben kell fellépniük. Miklós Tibor keserűen sorol­ta, hogy az elmúlt 12 év alatt — bár Európa-szerte sikerrel tur­néztak, saját darabjaik elindul­tak a külföldi karrier felé­­, csak a fővárosban több mint hu­szonkét helyen kényszerültek játszani. Nem volt állandó pró­batermük, raktáruk, irodájuk. Amikor annak idején Mikó Ist­vánnal együtt megpályázták a prózai, illetve a rocktársulat számára a Nagymező utcai épü­letet, úgy érezték, otthont talál­tak végre. Azt gondolták, befo­gadást nyertek a honi színját­szók családjába. Most, amikor a sorsuk felől intézkedők úgy dön­töttek, hogy az 1993—1994-es évadban a Nagymező utca mind­két oldalán ismét „pendlizve” kell előadást tartani, bemutató­ra készülni, érzik, mégsem fo­gadták be őket. A zenés darab időről időre megmenti a prózai színházak kasszáját. Akkor is, ha nem iga­zán képzett művészek lépnek színpadra. A Rock Színház tagjai azonban úgy érzik, elég felké­szültek, talán ezért szeretnék itthon még mindig kiközösíteni őket. Az Arizonát természetesen megpályázta a társulat, mégpe­dig úgy, hogy a prózának sem mondanak nemet. Létre akarták hozni az új magyar műhelyt, tíz fiatal, neves szerzőt kértek fel csatlakozásra. Békés Páltól Márton Lászlón át Nagy Andrá­sig mindenki igent mondott, s örült annak, hogy darabjai szá­mára lesz biztos hely. A pályázat bírálói azonban ezt az elképze­lést lefricskázták. A Rock Szín­ház ennek ellenére bízik abban, hogy egyszer mégis valóság lesz a megálmodott műhely, illetve számukra az állandó épület. Fazekas Ágnes VÖM Tévéfilmen a Vasárnapi Hírek A­merikába megyünk A tengerentúlon szá­molhatnánk perceinket a következő napokban. Ka­nadában és az Amerikai Egyesült Államokban su­gározzák ugyanis azt a filmet, amelyet a napok­ban a Vasárnapi Hírek­ről, a szerkesztőség éle­téről forgattak. Júliustól kéthetente látható a Welcome to Hungary magazin a 2-es műhold 12-es és 23-as csa­tornáján. Az észak-amerikai kö­zépiskolákban, főiskolákon és egyetemeken fogható félórákat a jövendő értelmiség mellett az üzletembereknek szánják. A Fi­nancial Times heti összefoglaló­jához hasonló műsor gazdasági, kulturális életünket mutatja be, olyan információkat nyújt Ma­gyarországról, amelyekre a be­fektetők hivatkozhatnak is. Az angol nyelvű összeállítá­sok Budapesten készülnek. Mint Magonyi Zsolt, a magazin produ­cere elmondta, azért gondoltak lapunk bemutatására, mert ta­pasztalatuk szerint a kint élő magyarok és a hozzánk járók is­merik a Vasárnapi Híreket, ér­deklődnek iránta. Ezért hisznek abban, hogy a december 22-én a clevelandi 46-os csatornán, 27- én az USA országos programjá­ban, a Scola Satelite sugárzásá­ban látható adást sokan megné­zik. A műsort a következő na­pokban átveszi több amerikai kábeltelevízió, sőt Kanadába is visszatérünk, a Montreal városi Public tévé jóvoltából. Ugyaneb­be a harminc percbe készítettek riportot Zwack Péterrel mint vállalkozóval, Peterdy Vincével, a Forte igazgatójával, aki a pri­vatizációról beszél, valamint két különböző műfaj énekesével, Moldován Stefániával és Vincze Lillával. A Welcome to Hungary Kelet felé is tudatosan terjeszkedik, január végétől már Ukrajnában is foghatják. Úgy hallottuk, a VH abból a műsorból sem marad ki. (erdélyi) Aranyérmes környezetvédők Félszáz ipari vezető és szakember jelenlétében szombaton adta át dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter az Ipar a környezetért alapítvány 1992. évi díjait. Az ünnepélyes eseményen felszólalt Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is. Bevezetőjében dr. Szabó Iván arról beszélt, hogy a környezet­védelmi beruházások megvaló­sítása még ma is akadályokba ütközik, ennek ellenére egyre több az eredmény, a követendő példa. Ezek sorában említette a Rábánál meginduló Audi sze­mélygépkocsi-gyártást, amit környezetkímélő technológiával valósítanak meg. Bejelentette, hogy „végérvényesen megszüle­tett a megállapodás a rudabányai hulladékégető megvalósításá­ra”. Az egyéni kategóriában az alapítvány 30 grammos, szín­aranyból készült érmét dr. Rédey Ákosnak, a Veszprémi Egyetem tanszékvezető docen­sének nyújtotta át a miniszter. A kitüntetett a környezetkímélő technológiák fejlesztésében és a környezetvédelmi felsőoktatás kiépítésében ért el­ figyelemre méltó eredményeket. Kollektív kategóriában az egyik aranyérmet az Ajkai Erőmű és Ajka Város Önkor­mányzata kapta, a légszennye­zettség csökkentése érdekében egy év alatt közösen megvalósí­tott beruházásáért. A másik érem a Tatai Környezetvédelmi Kft.-nek jutott, amely az erősen szennyezett tatai medence vé­delmére dolgozott ki komplex tervet. Keresztes K. Sándor minisz­ter azt hangsúlyozta, hogy nem­csak büntetéssel, szankciókkal kell védeni környezetünket, le­galább ennyire fontos adóked­vezményekkel, díjakkal érde­keltté tenni az iparvállalatokat a természet megóvásában. T. M. • KÖZÉPKORI RUHÁKBAN járhatják végig a középkori Bu­da királyi palotáját és a gótikus szobrokat bemutató kiállításo­kat a Budapesti Történeti Múze­um december 28-án hétfőn 10 órakor kezdődő jelmezes tárlat­­vezetésén a gyerekek. Mentik A végső — már harmadik — ultimá­tum lejárta után sem jutott eredményre Magyar Biztosítók Szövetsége az im­már egy éve viharokat kavaró osztrák biztosítótársaságokkal. Sőt, a meg­egyezés végső határának állandó meg­hosszabbítása csak újabb lendületet adott a biztosítások értékesítéséhez. Amint azt a MABISZ főtitkára, dr. Trunkó Barnabás lapunknak elmond­ta, az ügy továbbra is meglehetősen kusza. Formálisan ugyan tárgyalnak a magyar és az osztrák felek, de ezek az eddigi fejlemények alapján nem túl sok eredménnyel kecsegtetnek. Ez is egyre inkább bizonyítani látszik azt az állás­pontot, hogy hatalmi és hatósági eszkö­zökkel nem lehet dűlőre vinni a dolgot. Csupán egyetlen megoldás látszana járhatónak — mondja dr. Trunkó Bar­nabás —, ha erre a piaci jelenségre az illetékesek piaci eszközökkel felelné­nek. Vagyis, ha a Magyarországon be­jegyzett biztosítótársaságok is az oszt­rákokéhoz hasonló biztosítást tudná­nak ajánlani valutáért. Ez viszont a jelenlegi jogszabályok szerint lehetet­len. De mit tehetnek azok, akik a jó üzlet reményében léptek szerződésre vala­melyik osztrák céggel, de reményeik nem váltak valóra? Lehetőségük annyi csupán, hogy mentsék a menthetőt: ne­kivágnak egy ausztriai útnak, és meg­próbálnak egyénileg tárgyalni ott a biz­tosító képviselőivel. Az eddigi eredmé­nyek ugyanis többé-kevésbé azt mutat­ják, hogy így még mindig többet tudnak a csalódott ügyfelek elérni, mint a hiva­talos emberek. —illa— 1992. DECEMBER 20., VASÁRNAPVasárnapi (Hírek

Next