Vasárnapi Hírek, 1992. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-23 / 34. szám
FIKSZ-nyelven Lehet-e béke az anyaméhben és a médiumokban? Ezekre a kérdésekre kívánnak választ adni kedden délelőtt a Petőfi Csarnokban sajtótájékoztatójukon a FIKSZ Rádió és Egyesület tagjai. Előrejelzésük szerint videóbejátszásokkal, valamint ábrákkal illusztrálva szólnak többek között az Alkotmánybíróság határozatainak természetrajzáról, illetve arról, hogy bűncselekmény lesz-e szerintük Magyarországon az abortusz és a szabad rádiózás akkor, ha a képviselők nem alkotnak törvényt. Az egyesület a művi terhességmegszakítással kapcsolatban levélben fordult a pápához, s a tájékoztatón a legfőbb egyházi méltóság válaszát is felolvassák. Szó lesz a népszavazás honi feltételeiről és ezzel kapcsolatban arról, mi a különbség a lehet, illetve a szabad között. A FIKSZ-esek szerint készül a médiatörvény kijátszási utasítása, amely lehetővé teszi majd többek között a szabad rádiózást Magyarországon. (f. á.) Beszélgetések az Erzsébet-díjról Következik: Czine Mihály és Fekete György Örömnek, megtisztelésnek nevezte Ütő Endre, a Magyar Állami Operaház igazgatója e héten a televízióban, hogy az Erzsébet-gálát az idén ismét az ország első dalszínházának a falai között rendezik meg. Merthogy—mint az alábbi szavazólap mutatja — lesz Erzsébet-díj és gálaest, immár hatodszor. A televíziós beszélgetésben — Moldoványi Ákos mikrofonja előtt — Vámos László Kossuth-díjas kiváló művész az ő rendezésében készülő műsorról szólt, mely majd a díjkiosztást övezi, s a különleges feladatról lelkesen nyilatkozott a két műsorvezető: az Erzsébet-díjas Hernádi Judit és Hirtling István. Ezúttal jelentették be azt is, hogy az idén közreműködik a Honvéd Együttes, mely a tervek szerint a hagyományos nyitó palotást adja elő. A Rádió- és Televízióújság kissé szűkszavúan jelzi, hogy augusztus 26-án, szerdán 19.50-kor ismét lesz szó az 1-es csatorna képernyőjén az Erzsébet-díjról. Itt egészítjük ki, hogy ez alkalommal Czine Mihály irodalomtörténész professzorral és Fekete György művelődési és közoktatási helyettes államtitkárral beszélget Moldoványi Ákos, majd ugyancsak ő szeptember 9-én Lőrincze Lajossal, a népszerű és kedvelt nyelvművelő professzorral, valamint Mészöly Dezső író, költő, műfordítóval cserél gondolatokat az Erzsébet-díj hazai jelentőségéről. Lesz még több véleménycsere is a televízióban az Erzsébet-díjak kiosztásáig, amelyet november 9- én rendeznek meg méltó helyen — mint ahogyan tavaly is —, az Operaházban. A korábbi színhelyek is méltók voltak a díjhoz, hiszen — mint emlékezetes — 1987-ben a Pesti Vigadóban kezdődött, 1988- ban és 1989-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1990-ben pedig a Szegedi Nemzeti Színházban rendezték. Az operaházi gálát a jegyhez esetleg már nem jutó nagyközönség is élvezheti, mivel a televízió 1-es műsora november 18-án szerdán ad belőle két teljes órás közvetítést. IDBilDeaDiB^^ tóv n is • a rwAO Az idén november 18-án FJ tó brZSeDetCllJ lyyZ. hatodik alkalommal nyújt- R 0 ják át az Erzsébet-díjat. p 0 Ezúttal is - az alapszabálynak megfelelően - az elmúlt színiévad ki- ^^emelkedő művészi teljesítményeiből válogattak a zsűritagok, ki-ki a c 0 saját kategóriájában ötöt. Közülük mindegyik díjat érdemelne, de (js) jó nyertes kategóriánként csak egy lehet. A közönség - vagyis most Ön R 6 - dönti el: a legjobbak között ki legyen az első azzal, hogy az ő neve p 0 elé tesz (minden kategóriában) egy X jelet. 1992. október 18-áig küld- peheti be a következő címre: Erzsébet-díj, Budapest 116, Pf: 36.1506 H tó Az 1992-es Erzsébet Díjkiosztó Gálaestet a Magyar Állami Opera- tóházban rendezik. TV-közvetítés november 18-án. Jg) tó Ön is nyerhet, nemcsak a művészek! A szavazatok számítógépes,//vag 0 hiteles feldolgozása után a szavazók között 23"értíkes jutalmat,tedv tó A. Unikai újdonságot sorsolnak ki. f ^ SZÍNHÁZ (VÁMOS LÁSZLO ajanlatai] F) tó A. SZÍNÉSZ B. SZÍNÉSZNŐ p 05] BESSENYEI FERENC (Hegedűs a nazlelón) 5] KOVÁTS ADEL (A néma levente) p 00 NEMCSÁK KÁROLY (Fanni 0 KÚTVÖLGYI ERZSÉBET (Ernthés Marteou,Caz) © 0 3 NÉMETH SÁNDOR (Őrült nők ketrece) 0 PÁRTOS ERZSI (Forgóarmpad) tó tó 3 SINKÓ LÁSZLÓ (Színhézcsináló) SÍPSOTA IRÉN (Roncsderoy, Cabaret) Fotó 0 SZTANKAY ISTVÁN isvejk; Waterlooi csata) 0 TÁBORI NÓRA (Mái) pj tó FILMMŰVÉSZET (VERESS JÓZSEF ajánlatai) F) 0_ C. SZÍNÉSZ D. SZÍNÉSZ ) 0 0 ANDORAI PÉTER (A három nóver sió.) 0 BÖRCSÖK ENIKŐ(A három nóver.Zsotem) tó 0 GÁSPÁR SÁNDOR (Gombergvarnack*) 0 ESZENYI ENIKŐ(Haiéinita ket angyalok) © tó 0 LUKÁTS ANDOR (Zootem) 0 KEREKES ÉVA(zsotem) tó 3 MADARAS JÓZSEF (Kék púm) 3 PAP VERA (Csapda csécsii F) tó 0 RUDOLF PÉTER lffiSffrS^te) 0 TÖRÖCSIKMARluikr^regtjSS) p tó RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ (DALOS LÁSZLÓ ajánlatai) p 0 E. SZÍNÉSZ F. SZÍNÉSZNŐ §5 W 0 BÁLINT ANDRÁS (Estikémet) 0 BODNÁR ERIKA (Szappao címszerep) p tó 0 GALAMB GYÖRGY (Radios zenei ismertetők) 0 ESZTERGÁLYOS CECÍLIA (Família Kit ) Ér tó 0 GÁTI JÓZSEF , radios versmondás 0 PÁLOS ZSUZSA (Jeme bemutatkozik) (g) tó 3 SZABÓ SÁNDOR (téves versmondós) 3 PÉCSI ILDIKÓ (TV-bettónéllóműsor) p tó 0 ZENTHE FERENC (Szomszédok) 0 VASS ÉVA(Premiere.rádiotalok) pS tó OPERA (ÜTŐ ENDRE ajánlatai) 0 0 _ G. ÉNEKES H. ÉNEKESNŐ U 0 0 AIRIZER CSABA (Mózes) 0 KERTESI INGRID (Hoffmann meséi) Q 0 MILLER LAJOS (Toscai 0 KOMLÓSI ILDIKÓ (Gioconde) iS tó 0 MOLNÁR ANDRÁS (Wagner-szerepeiért) 0 MISURA ZSUZSA (Mózes) ^70 tó 3 KOVÁTS KOLOS (Lomberdők) 3 TAKÁCS TAMARA (Gioconda) pt 0 0 TÓTH JÁNOS (A sevillai borbély) 0 ZEMPLÉNI MÁRIA (Salome) p tó I. SZÍNMŰÍRÓ I. RENDEZŐ p 0 _ (CZINE MIHÁLY ajánlatai) (KÁLLAI FERENC ajánlatai) N tó 0 FORGÁCH ANDRÁS(Viteris-s BécziSz.) 0 ÁRKOSI ÁRPÁDianom-Miskolci Sz.) p tó 0 GYURKOVITS TIBOR(Halálsakk-Vértz.) 0 MENSÁROS LÁSZLÓ (A mi kis városunk) (jil tó 0 HORVÁTH PÉTER (Csaobambino-Bp.) 0 TAUB JÁNOS (gondnok) (g) p tó 3 NAGY ANDRÁS(Magyar három nővér-Bp.) 3 TOLMÁR TAMÁS (Szintlézcsinélel ) 0 0 SZÉKELY JÁNOS (Mórok-Gyulai vársz.) 0 VALLÓ PÉTER (Bertha és Azal) p tó K. HUMORISTA p Q (PETERDI PÁL ajánlatai) p tó 0 ANTAL IMRE © p 0 BACH SZILVIA NamwP) n tó 0 BAJOR IMRE ' W 3 KÖRMENDI JÁNOS 1$® p @ 0 SAS JÓZSEF p tó A beküldő neve és címe: ----------------------------------------------------------------------FI ______________ CHI 1992. AUGUSZTUS 23., VASÁRNAP Ez van Tudományos megállapítás: a férfiak többet gondolnak a szexre, mint a nők. — De van, akinek már a memóriája sem a régi. * * * Sok millió adóssággal eltűnt Mr. ,„ az úszók menedzsere. — „A dohány elúszott, szövetség lecsúszott, hollám, hollára!" * * * Göncz Árpád a világkongresszushoz: egy család vagyunk. — Ezért fordulnak elő nálunk olyasmik, amik a legjobb családokban is előfordulhatnak? * * * Kőbe vésendő: — A zsenit csak egy hajszál választja el az őrülttől, de van amelyik tökkopasz! * * * Újsághír: ősztől olcsóbb lesz a benzin. — Kezdünk aggódni: lehet, hogy az idén nem lesz ősz? * * * Nyolc évvel a tervezett előtt felépült a szolnoki Tisza-híd. — A határidő be nem tartása miatt majd súlyos bírságokat kell kiróni * * * Kónya: „Visszavonjuk a köztársasági elnök alkotmánysértésére vonatkozó javaslatunkat". — Akkor ő mégsem a pipás Kónya, aki régebben ciánozást is vállalt. Panic mindent megígért! ■ magyar?! Jé. Egy nagy igazság az írótalálkozóról: tehetség is kell a magyarsághoz. — Fifty-fifty? * * * Vámőrség: a csempészek a szeszt, a kávét és a cigarettát kedvelik. — Pontosítsunk: minden csempész kedveli a szeszt, a kávét és a cigarettát, de nem mindenki csempész, aki a szeszt, a kávét és a cigarettát kedveli. * * * A hét kérdése: kell-e szinkrontolmács a Magyarok Világtalálkozójára? * * * Eagleburger: Amerika többet vár el Bukaresttől. — Ki nem? *** A kormány a kisebbségekről: „Gyökeresen új megoldásokat kell keresni." — Keresni? Találni! * * * Hogyan kéne eldönteni a Hankiss—Chrudinák mérkőzést? — Egyszerű: rúgjanak tizenegyeseket. (peterdi) INFORMÁCIÓHIÁNY OPTIMIZMUS Csak azt ne tessenek hinni, hogy a személyügyi munka valami könnyű passzió! Nem volt az az átkosban sem, és erről fog szólni ez a tanpéldácska, noha most nem a csúcsokra kontraszelektált fergetegesen buta káderek szokványos eseteiről mesélünk. 1962-ben némely katonai alakulat diszlokált, magyarul: áttelepült, más helyőrségbe költözött. S tette ezt azért, mert ez volt a parancs, a parancs meg azért ez volt, mert már jó pár éve a nagyokosok úgy ítélték meg, hogy nem délről fenyegeti a „láncos” ármány e hont, hanem nyugatról az imperialisták ugrásra készsége. Meg a revansistáké. Ahogyan ezt Lutóczki százados elvtárs drámai szavakkal ecsetelte a kiskatonáknak: „Elvtársak! A nyugatnémet revansisták a második világháború alatt olyan városokat tettek a földdel egyenlővé, mint Leningrád, Minszk — Kijev!” És Kijev volt mindig a legfőbb argumentum, e városnévnél hangja fortisszimóba csapott, majd elcsuklott, majd következett annak nem akármilyen fantáziára valló ecsetelése, hogy ezek az elvetemültek mit csinálnának a kiskatonák nagyszüleivel, szüleivel, még az ángyikájukkal is. „Ki mint veti ágyát, úgy öleli ángyát!” — szólalt meg egyszer félhangosan Hujder harcos, de meglakott azon nyomban: ott helyben kitöltetett a fogdajegy. Egyébként a Lutóczki-show „eszméletlenül" népszerű volt a sorállomány körében, mert szerintük verte Katz oberfeldburát urat teljesítményével. Ekkoriban terjedt el, lett unos-untalan használatos az alakulatok állomásoztatása, elhelyezkedése értelmében tévesen alkalmazott diszlokálni ige. Ez az ezred itt diszlokál (van), amaz ott, de ajánlatos volt inkább a bikiniként álcázó egység megnevezést mondani. Ez a téves szóhasználat szándékos, sőt szántszándékos volt. Használói részéről finom, gáláns gesztus, s azt kívánták vele érzékeltetni, hogy a gyöngyélet vezérkedői nem lógnak ki a sorból. Hogy osztoznak a társadalmi irányító posztok minden szintjét, zugát zöldárként elöntő bumburnyákságban, hogy önként korlátozzák, visszanyesik átlagon felüli — és ezzel másokban esetleg kisebbrendűségi komplexust keltő — intellektusukat. Aki csak egyszer is közelről látott laktanyakerítést, azt tanúsíthatja, hogy ez a színtiszta igazság, és másokat is arra buzdít, hogy minden egyéb magyarázatot „élből" el kell utasítani. "Ahol felbukkan, majd megtelepedik egy csapat, ott kellenek polgári alkalmazottak is. Nosza felvettek egy Dunántúlra diszlokált regimenthez elsőként két takarítónőt, mire kisvártatva a sorállomány fele és a tisztek egytizede furcsa matrózterpeszben kezdett eljárni. (Gonorrea.) Felvettek egy újabb nődolgozót a konyhára, kézilánynak, aki viszont annyira attraktív volt (főleg bögyös, de farban is dacos), hogy mélyen dekoltált kisestélyijében még azon a banketten is szerepet kapott, amelyet Etuska meg Miklós - avagy kinek fogják meg a trasmusét Cs. tábornok adott, összebarátkoztatandó a megye és a város civil hatalmasságait az odacsöppent tisztikarral. Mint felszolgáló kapott szerepet Etuska, és Pinka főhadnagy háromszor kért a szárnyasból, Etuska meg tálcán nyújtotta az étket, miközben Pinka vérágas szeme, szeme fehérje... Ám több nap, mint kolbász, és hölgyünknek nem túl soká már a konyha kövezetét kellett mosnia. Mosta, mosta, és szoknyácskája felcsusszant. Ami inkább volt töredelmes, feltáró jellegű vallomás, mint ruhadarab. Látva a láthatót, Miklós, a főszakács nem bírt sűrű, fűszeres vérével. Odanyúlt. És piszkos ajánlatot tett: mennének le a pincébe, és ott, és nem fog soká tartani! Etuska képébe vágta a rongyot. És rohant telefonálni hegyomlásnyi taxis férjének — aki egyébként (jó suskáért, szolid uraknak) futatta őt. Abehemót a kapunál megvárta Miklóst. És beakasztott neki. Egy jobb csapottal. Amit előzően mélyen megmerített. A főszakács? Mint a zsák! Nem tartott soká. Na, ebből már „ügy" lett. A személyügyi főtiszt haladéktalanul magához rendelte Miklóst meg Etuskát. És természetesen a párttitkár is jelen volt, mert az efféle csiklandós ügyekben az ő közreműködése abszolúte nélkülözhetetlen volt. És a törvényszék egy sátorban ülésezett, ui. a laktanyában korábban az „ideiglenesen" vendégeskedők morzsolgatták szolgálati idejüket. Lelakták. Támadt egy kis zefir, és az ablakok tokostól repültek be a hálókörleti ágyakra, amikor a gyanútlan parancsnokság először téglafalak közé szállásolta el a személyi állományt. Lön hát jurtázás. .Azért akarnak engem kicsinálni, mert görög katolikus vagyok!” — bömbölte a berezelt, ám ravaszdi Meklós. A dilemma — adva volt: igazságot szolgáltatni, és kirúgni Meklóst, aki nyilván bűnös, vagy valamiképpn bagatellizálni az ügyet, hiszen Meklós legendás főszakács! Senki úgy a pacalt, a szalontüdőt, a halászlét... A döntésre hivatottak illően elfojtották magukban azt a gondolatot, hogy nem lenne rossz ezt a kis bögyöst kisámfázni. És reálpolitikai álláspontra helyezkedni. A verdikt praktikus észjárásra vallott. „Már ne haragudjon, elvtársnő, de aki nem akarja, annak nem fogják meg a — trüsmüsét!” — harsogta a személyügyi főtiszt, s ez a harsogás édes megkönnyebbüléssel töltötte el a sátor körül hallgatózó tisztek szívét. Ezt a választ várták! Etuska ment, Miklós maradt — utána meg az ezred szőkébb vezetése ment, zarándokolt el Etuska polgári csínnal berendezett, tükrös mennyezetű lakására. Aggályosan, percre megszabott időben. Csak a párttitkár vétette el egyszer a terminust, s ütközött emiatt a parancsnokba bele. Emberi dolog. A személyügyest rövidesen kitüntették. Manapság ilyen sanda „salamoniság” már aligha jellemzi bárhol is a személyügyi munkát, ez egyszerűen el-kép-zel-he-tet-len! Szabó Sándor - A dohányt pedig az Ybl bankba tesszük... TÖRVÉNYHO(U)ZÁS Gerse László karikatúrái KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY '92 LEGELŐN A FEKETE BÁRÁNY - Cseperedik a kicsike... Vasárnapi vasárnapi téire.