Vasárnapi Hírek, 1993. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-14 / 11. szám
Xcf. ‘%iA.'G éldául Dachau... Figyelmeztető emlékezés az egykori haláltábor nemzetközi bizottsága először Budapesten Tényfeltáró memorandumok a gyűlölködés ellen Először tartotta Magyarországon ülését a Nemzetközi Dachau Bizottság (Comité International de Dachau) Végrehajtó Irodája. Pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta André Delpech elnököt, Georges Arjailov főtitkárt, valamint dr. Bíró Sándort, dr. László Györgyöt, a bizottság magyar tagozatának képviselőit és Sárközi Sándort, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnökét. A végrehajtó iroda hazánkba érkezett tagjai — a már említettek mellett Arthur Haulet és Albert Theis alelnökök, Paul Kerstenne kincstárnok, Vladimir Feierabend, az iroda tagja — sajtóbeszélgetésen találkoztak újságírókkal. A pénteki sajtótájékoztatón a hirdetett találkozó tulajonképpen már az elején kötött beszélgetéssé alakult. (A esetleg felmerülő nyelvi problémákat a rendezés kitűnő tolmásolással hidalta át.) A Vasárnapi Hírek Delpech elnöktől azt kérdezte: " A csaknem fél évszázada mögöttünk hagyott szörnyű és nyomasztó eseményeket nem vlna-e célszerűbb végleg elfeejteni vagy pontosabban elfelejetni az emberekkel? — Sajnos, ez ma nem lehetséges, és attól tartok, hogy még hosszú ideig a figyelmeztető emékezés lesz a feladat. Amíg miünk (az akkor gyerekek is 60- 70-hez közelednek), ezt a tanúságtételt nekünk kell vállalni. Közben pedig különféle szervezeti tevékenységgel, alapítványok létesítésével kell biztosítanunk, hogy az újabb generációk átvegyék tőlünk, utánunk a feladatot. — A bizottság több évtizedes munkájának miben látja a legfontosabb eredményeit? — Különböző felhívások, tényfeltáró memorandumok következtében egyes országokban sikerül a fél évszázaddal ezelőtt tomboló fasiszta gyűlöletpolitika fel-feltűnő újjáéledezésének megfékezése vagy háttérbe szorítása. De szavunk elhallatszik az Európa Tanács Parlamentjéig is. Eredményeink közé sorolhatom azt is, hogy a fiatalok valóban nagy tömegeit sikerült megnyerni ügyünknek. Látni kellett volna a közelmúltban — de talán a képernyőkön itt, önöknél is sokan látták— például a német városokban gyertyákkal felvonuló tízezreket, akiknek jelentős része egészen fiatal volt. Az ilyen jelenségek biztatást adnak — a képernyőkön ugyancsak sok helyen látható —a fasiszta, náci egyenruhás csoportok hangoskodásával szemben. A beszélgetés során A. Haulet elnök azt hangsúlyozta, hogy a visszataszító jelenségek társadalmi indíttatású ellensúlyozása mellett igen fontos ezeknek a hivatalos állami elítélése és megfékezése is. A másik alelnök, Albert Theis arról tájékoztatott bennünket, hogy a fiatalok — elsősorban Németországban — nemcsak látványos demonstrációkkal, hanem csoportokba szerveződve igyekeznek az emberelen nézeteknek — jóllehet szórványos — újjáéledését is megakadályozni. Ilyen szervezet — vagy pontosabban szervezet-típus — a Zum Beispiel Dachau (Például Dachau) elnevezésű, ahol a fiatalok pontos és korrekt emlékezése talán már a felejtés lehetőségét is magában hordja. "'T'/'V- t!/rt , (Lenyó László felvétele) Delpech elnök: „Amíg mi élünk, ezt a tanúságtételt nekünk kell vállalni”... Mellette (balról jobbra): Theis és Haulot alelnökök T[T) Ti o /i q ti o fi fi o a f /ifi fi i i Í.’.w.Í V_Í^ ii Ilii? 1^ ’ 1^11^1 v.'.Tvt ÍTM1 ^. I _________7 _______________ Fekete: civilkurázsi Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész pénteken nem volt hajlandó megerősíteni azt az értesülést, hogy bűncselekmény hiányában nem fognak vádat emelni az úgynevezett gurulódollár-ügy gyanúsítottai ellen. A hír azonban, amelyet pénteken a MTI is kiadott, makacsul tartotta magát. S azt ugyan nem tudjuk, mi lesz a pontos jogi minősítés (továbbá, hogy hajszálra egyforma lesz-e a három gyanúsított esetében vagy sem), két dolgot azonban tudni lehet. Az első, ami biztosra vehető: Tímár Mátyás volt Nemzeti Bank-elnök, Fekete János volt első elnökhelyettes és Németh Károly volt központi bizottsági titkár ellen nem fognak vádat emelni. A második: a feljelentő ennek ellenére keresni fogja a jogi lehetőségeket egy elutasító határozat megpanaszolására. A gyanúsítottak közül a leghatározottabban Fekete János, a nemzetközi hírű bankár nyilatkozott az ügyről. (Fekete egyébként pénteken, amikor a hír érkezett, 47. házassági évfordulóját ünnepelte.) Ő volt az hármuk közt, aki a gyanúsítotti státust nem fogadta el. „Úgy érzem, hogy mint gyanúsított nem tudok válaszolni a kérdésekre. Nem tudom ugyanis, hogy egyáltalán mivel gyanúsítanak. De mint tanú hajlandó lennék minden kérdésre válaszolni. Miután az ügyész úr felhívta a figyelmemet, hogy jogomban áll megtagadni a gyanúsítottként vallomástételt, éltem a lehetőséggel. Amennyiben majd megtudom, hogy mivel gyanúsítanak, akkor válaszolok a kérdésekre. Most várakozó állásponton vagyok” — jelentette ki nemrég Fekete igen határozottan. Szóvá tette azt is, hogy miközben nemzetközi konferenciákra készül, amelyeken a világ, Közép-Kelet-Európa és — egyebek közt — Magyarország ügyeit vitatják meg, olyan helyzetet teremtettek számára, amely akadályozza őt a felkészülésben. S ezt nemcsak ő látta így. Mint megtudtuk, a nemzetközi bankvilág nagyjai — mint Paul Walker, az amerikai szövetségi jegybank funkcióit betöltő szerv egykori elnöke — éppúgy fontosnak vélték, hogy tartsák vele a kapcsolatot, mint a nyugati politikai élet képviselői: Bécsből például Vranitzky úr. Az is meglehetősen különösen hatott a kormánytisztviselőkre, amikor a Nemzetközi Valutaalap éppen itt lévő küldöttei szükségét érezték, hogy Ferege Jánossal konzultál az gyógyítás és a sí múltjából Néhány héttel ezelőtt minimális közfigyelem övezte a hírt: a miniszterelnök Szebellédy Gézát február 10-i hatállyal az MTI vezérigazgató-helyettesévé nevezi ki. A Szignum média hírlevél értesülése szerint a kormányfő nem konzultált az MTI vezetőivel az új vezérigazgató-helyettes személyéről. Oltványi Ottó vezérigazgató egyébként a „teljes fotóvertikum” felügyeletét bízta az új helyettesre. „Szebellédy Géza több évtizede dolgozik az MTI-ben, 1982-től fotófőszerkesztői, 1990-től fotómunkatársi beosztásban. Szakterülete a fotó. Művei közül említést érdemel az 1973- ban a Corvina Kiadó gondozásában megjelent »Képek a gyógyítás múltjából« című, Antall Józseffel közösen jegyzett könyv” — tudható meg a hírlevélből. A miniszterelnökről közismert orvostörténeti munkássága. Kevéssé köztudomású, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter is foglalkozik a történetírásnak egy oldalával. Nemrég került kezünkbe A magyar sísport vázlatos története, amely a Sítalpon című lapban 1988—90-ben jelent meg és az utolsó szavai ezek: „Véleményem szerint a magyar sísport százéves múltjához azzal lehetünk méltóak, ha sikerül elérnünk, hogy a hazai sportéletben a sízés, mint az egyik legnépszerűbb tömegsport, el tudja foglalni az őt megillető helyet, ha bővülnek hazai létesítményei, ha a rövidebb magas hegyi kirándulások mellett a kéthárom hónapos hazai idényben saját hegységeinkben is lehet gyakorolni, s az ifjúság általa is megfizethető áron válhat a fehér sport rajongójává.” Úgy tűnik, a megfizethető áraktól messzebb vagyunk, mint valaha, csakúgy attól, hogy a sí tömegsporttá váljon. Lesz, aki éhes lesz? 7**$*' 5 Az agrárgazdaság fejlődését drasztikus árnövekedéseknek kell megelőzni ■ “- legalábbis így magyarázta a helyzetet a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára egy közelmúltban rendezett tanácskozáson. Megindokolta: a minden szempontból kívánatos európai közösségi csatlakozás legfontosabb feltétele, hogy a termelői árakat fokozatosan az EK árszintjére kell felemelni. A fogyasztó szempontjából — ezt már mi tesszük hozzá — ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az élelmiszerár is közelít, ugyancsak fokozatosan, a nyugatihoz. Csakhogy milyen hatása lesz ennek a fogyasztás szerkezetére? Alighanem az eddigi tendenciák folytatódnak. Egy szakmai tanácskozásról olvashattuk: az egy főre jutó tejfogyasztás az idén visszaesik 130 kilogrammra, ami alig néhány éve 210 kilogramm volt. Ez azt jelenti, hogy 800—900 ezer liter tejjel és tejtermékkel kevesebbet fogyasztunk Magyarországon, mint a nyolcvanas évek végén. De hasonló helyzet alakult ki a sertéshúsfogyasztás terén is, s ez 1993-ban fokozódó mértékű lesz. Január—februárban további 20 százalékkal csökkent a hazai fogyasztás, ez a legjobb évekhez viszonyítva 35—40 százalékos visszaesést jelent. Gyakorlatilag a csúcsnak számító 43—44 kilogramm helyett ma átlagban 26—28 kilogramm sertéshúst fogyaszt egy lakos évente. Ez összesen 160—170 ezer tonna csökkenést jelent. Nem véletlen, hogy még az állatállomány drasztikus fogyása sem okoz belföldi értékesítési gondokat, nincs vásárlóerő. Ilyen helyzetben merülhetett fel a kormányzatban, egyelőre terv szintjén, az az elképzelés, hogy esetleg ingyenes élelmiszerprogramot indítsanak a rászorultak részére, akiknek körét (és a juttatás mértékét) szociális törvényben szabályoznák.. Vasárnapi (Híres És az idős, tiszteletre méltó urakkal folyó beszélgetés közben egy nemrégi eset ugrott emlékezetembe: A metró Népstadion állomásánál összetalálkoztam egy évek óta nem látott ismerősömmel. Talán barátom is volt. A kijárati téren, tőlünk pár méterre, középkorú férfiú zsidózott erősen és hangsúlyosan egy — szerintem — cigány hölgyet. Mire ismerősöm: — Rettenetes ám ez! Legalább addig ne engednék meg ezt az ocsmányságot, amíg közöttünk járnak-kelnek olyanok, akik annak idején a lágerekben szenvedtek. Ezt még a legelemibb tapintat is megkövetelné. S nagy megnyugvásomra megállapíthattam, hogy az én (valamikori) finom lelkű B. barátom megőrizte a legfontosabbat, egykori jellemgazdagságát: a tapintatot... Bóday Pál X'SKILIPO' A szakértők tanácskozásának alaphangját már a kezdetben megadták azok a felszólalók, akik hangsúlyozták: a térség stabilitásának hiánya nemcsak a szóban forgó országoknak jelent biztonsági kockázatot. Felhívták a figyelmet, hogy ezek az országok önerőből nem késeiek kezelni és legyűrni ezeket a nehézségeket. * Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke is a Nyugat felelősségét emelte ki bevezető előadásában, s határozottan óvott mindenfajta illúziótól. Nincs katonai fenyegetettség A konferencián kitűnt egyébként, hogy míg a közép-európai felszólalók egyértelműbb, határozottabb és gyorsabb nyugati válaszokat sürgettek, addig a nyugati partnerek udvariasan bár, de elhárították a kötelezettségvállalást. A résztvevők pénteken késő estig három szekcióban tanácskoztak. Az eredményeket tegnap, szombaton foglalták össze. A térség kül- és biztonságpolitikai kérdéseivel foglalkozóban (Kovács Lászlónak, a parlament külügyi bizottsága elnökének vezetésével) számba vették a biztonság külső és regionális tényezőit. A külső feltételek sorában említették a szovjet világhatalom összeomlását és a kétpólusú világ megszűntét. Utaltak a mesterségesen vagy erőszakkal létrejött és fenntartott államalakulatok felbomlására, a határkérdések felszínre törésére, az etnikai konfliktusok kiéleződésére. Megállapították, hogy a mai súlyos kockázatok semmi esetre sem azonosak azokkal a korábbi fenyegetettségekkel, amelyek általános háborúkhoz vezettek, hiszen — ahogyan Deák Péter biztonságpolitikai szakértő mondotta — a térségben jelenleg nincs politikai akarat, katonai eszközrendszer és ezeket meglovagolni kívánó nagyhatalmi-nemzetközi támogatottság a katonai megoldásokhoz. (A volt Jugoszlávia esete szabályt erősítő kivétel.) A belső feltételek sorában a hozzászólók kiemelték a demokráciának és legfőképpen a modernizációnak a fontosságát. Megbukotta sokkterápia A külgazdasági kérdésekkel foglalkozó szekcióban (Békesi László elnökletével) a felszólalókfigyelmeztettek arra a veszélyre, amelyet Európa újabb kettéosztása jelentene — ezúttal gazdasági alapon. A Nyugat jelenleg még nem ismerte fel hosszú távú érdekeit régiónk vonatkozásában, pedig a belső feltételek nincsenek meg a közeli integrációhoz. A feladat tehát a nemzetgazdaságok, a térség konszolidálása, majd modernizálása világos stratégiai rangsorolás alapján. A sokkterápia helyett az evolúciós gazdasági fejlesztést ajánlják. Világossá vált, hogy nem számíthatunk egyfajta keleti Marshall-tervre, nekünk kell megtalálnunk a kitörési pontokat. Ahogyan Horn Gyula fogalmazott a tanácskozást záró felszólalásában: „Segíts magadon, a Nyugat is megsegít”. A nemzeti nem nacionalista A nemzeti és nemzetiségi kisebbségi ügyekkel foglalkozó szekció munkáját Tabajdi Csaba irányította. Az MDF, a Fidesz és az SZDSZ képviselője mellett hét határon túli magyar kisebbségi szervezet küldötte is felszólalt. Egységesen kiemelték, hogy a modernizáció és a demokratizálás kérdései a térségben megoldhatatlanok a nemzeti problémák megnyugtató rendezése nélkül. A nemzeti célok kiteljesítése nem ellentétes az integrációval, sőt a nemzeti lét funkciói teszik lehetővé a nyugati minták szerves adaptációját is. Nem volt vita a résztvevők között a határmódosítások elvetésében sem, ugyanakkor különösen a nyugati szakértők bizonytalankodtak az autonómia és a kollektív nemzetiségi jogok megítélésében. Segíts magadon, a Nyugat is megsegít — összegezte Horn Gyula i9 Az új Európáért ” konferencia tapasztalatait A Magyar Szocialista Párt a hét végén kétnapos konferenciát rendezett a közép-európai térség stabilitásának nemzetközi feltételeiről „Az új Európáért” címmel. A nemzetközi tanácskozás harmadik abban a sorban, amelyben politikusok és szakértők régiónk esélyeit mérik fel. 1991 szeptemberében a közép- és keleteurópai átmenet általános kérdéseit és ezekben a szociáldemokrácia feladatait vizsgálták, tavaly a gazdasági átmenet kérdéseit taglalták, az idei tanácskozás tematikáját sem kellett különösebben megindokolni a szépszámú aktív közönségnek, amely a több mint húsz történelmi és újonnan alakult szocialista párton kívül soraiban üdvözölhette a határokon túli magyarság szervezeteinek képviselőit is. A konferencia rangját emelte, hogy részt vett rajta és felszólalt az osztrák Alfred Gusenberg, a Szocialista Internacionálé alelnöke, Maarten van Traa, a holland parlament külügyi bizottságának elnöke és Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke is. Mitől szociáldemokrata? A tanácskozás szünetében a Vasárnapi Hírek arról kérdezte Kovács Lászlót, hogy miben tér el a szociáldemokrata biztonságpolitika a konzervatívtól vagy a liberálistól. — Felfogásunkban a biztonság nem egyszerűen, sőt nem is elsősorban katonai kérdés — mondotta Kovács László. — A katonai megoldások vagy szóba sem jöhetnek, vagy csak végső esetben. Azt is hangsúlyozzuk, hogy biztonságot egyetlen állam sem teremthet mások rovására. Fontosnak tartjuk továbbá a biztonság belső feltételeit — a demokratikus berendezkedést, a jogállamiságot, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a szélsőségek határozott, korlátozó kezelését —, vagyis azokat a belpolitikai sajátosságokat, amelyek kétségtelenné teszik békés és megegyezésre törekvő szándékainkat szomszédaink előtt. Ezenkívül a szociáldemokrácia biztonsági kérdésként értékeli természetesen a szociális feszültségek csökkentésének szándékát is. Végül ellene vagyunk mindenféle befelé fordulásnak vagy ami ezzel egyenértékű, minden nacionalizmusnak. Valljuk az egymásrautaltságot, ezért együttműködés-pár- °3 lf\ ■ ^ Felforgató ajánlatok A szegénységi csapdák és a járadékiesés elkerülését szorgalmazza a Fidesz Nyugdíjreformot, a gyes eltörlését, a gyed felső határának korlátozását is tartalmazza a Fidesz szociálisprogram-tervezete. Amint azt Frajna Imre, a fiatal demokraták országgyűlési képviselője újságírók előtt egy minapi találkozón kifejtette, a Fidesz álláspontja szerint kevesebb embernek később kellene annyi pénzt kapnia, hogy abból öreg korában tisztességesen meg tudjon élni. A nyugdíjreform alaplépcsőjeként állami alapnyugdíj bevezetését tartanák szükségesnek, amely elsősorban azon a mintegy 300 ezer öregkorú emberen segítene, akik jelen pillanatban semmiféle nyugdíjat nem kapnak. Véleményük szerint az átfogó nyugdíjreform már csak azért is sürgető lenne, mert a jelenlegi nyugdíjalap katasztrofális helyzetben van. Az elmúlt években a szegénységben bekövetkezett struktúraváltás miatt a városban élő fiatal, kisgyermekes családok kerültek mára igen nehéz helyzetbe, ezért a Fidesz egyik legfontosabb szociálpolitikai feladatnak tartja az ő támogatásukat. Ennek érdekében a gyes megszüntetését és a gyed felső határának korlátozását tartanák szükségesnek. A mai gyakorlattal ellentétben pedig sokkal nagyobb összeggel támogatnák a különböző gyermekintézményeket — elsősorban a bölcsődéket és óvodákat. Ezekkel az intézkedésekkel — mint mondják— nagyban hozzásegítenék a kisgyermekes anyákat a munkavállalás lehetőségéhez. A Fidesz véleménye szerint azonban a szociális problémák megoldása csak a gazdasági növekedés függvényében lehetséges. Ennek alapfeltétele viszont a célzottabb újraelosztás és egy olyan gazdasági konstrukció kidolgozása, amely elkerüli az úgynevezett szegénységi csapdahelyzeteket és a járadékleső életformát, amely ma még sokakat biztat arra, hogy munka nélkül, pusztán szociális forrásokból próbáljanak megélni. P. Tóth Csilla 1993. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP5