Vasárnapi Hírek, 1993. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1993-05-09 / 19. szám

ú V nC f\J rO X A3 ^' (A v-Megannyi, a miénkhez hasonló gondot sorolt a napokban Londonban David Blunkett, az angol Munkáspárt egyik vezető­je, az ottani árnyékkor­mány egészségügyi mi­nisztere, aki, dr. Kökény­­Mihályt, az MSZP Ugyv3 vajét látta vendégüITTa­­pasztalatairól, illetve a tervezett együttműködés­ről hazaérkezésekor tájé­koztatta a Vasárnapi Hí­reket a szocialista vezető. Akárhogyan is bűvészkedik a számokkal a legtöbb angol mi­niszter, az országban a négymil­liót is meghaladja a munkanél­küliek száma. Mind többen hal­nak meg fiatalon, és akár ná­lunk, újra tüdőbetegeket kezel­nek. A konzervatív irányítású településeken bezárják a böl­csődéket, a pénzügyi tárca pe­dig azt fontolgatja, hogy a kór­házakban az úgynevezett hotel­szolgálatot megfizetteti. Sok az azonosság, ezért jó né­hány hasonló tanulmány, prog­ram készült a Munkáspárt mű­helyeiben. Hazatérése előtt ven­déglátóival dr. Kökény Mihály megállapodott például abban, hogy privatizációs kérdésekről, a munkahelyi egészségügyről, a foglalkoztatás okozta megbete­gedésekről, illetve azok gyógy­ításáról közösen rendeznek konferenciát. Szakprogramokat cserél ezentúl a két párt, s a ma­gyar szakértőket időről időre vendégül látják Angliában. A Munkáspárt tavaly ha haj­szálnyival is, de lemaradt a par­lamenti választásokon. Konzer­vatív ellenfelei veszélyes balol­dali erőként emlegették, ezért nem sikerült akkor kormányra kerülniük. A párt — mint az ügyvivőtől hallottuk — azóta magára talált, sikereket ér el a parlamentben, illetve a helyi választásokon. A tavaly történ­tek tanulságát elemezték, s mert úgy érzik, tapasztalataikra az MSZP-nek ugyancsak szük­sége lehet, elküldik a tanul­mányt Magyarországra. -kas- -------------­Egészségügy Angliában Szakmai párhuzamok A vöröskeresztes világnapon Méltóságot adtak Emberi méltóságot mindenkinek! — szól a május 8-ai vö­röskeresztes világnap idei jelszava. A Nemzetközi Vöröske­reszt alapítója, Henry Dunant születésnapjára emlékezve követel a szervezet emberi körülményeket a világ bármely pontján hátrányos helyzetbe került társainknak. A Magyar Vöröskereszt az idei világnapi jelszó jegyében szervezett már péntek reggel véradást. Főleg fiatalok mentek el az Arany János utcai szék­házba, Tökölön pedig tíz mene­kült család vehette át a volt szovjet laktanyában kialakított új otthonát. A szombati nap is a jótékony­ság jegyében telt. A Sas utcai parkolóban reggeltől estig tar­tott a zenés, sátoros rendez­vény. Hosszú sorok kígyóztak a gyulyáságyúban készített ingye­nes ebédért, és az ügyfélszolgá­lati irodán osztott tejért és ke­nyérért. Az egészségnevelő program keretében sokak voltak kíván­csiak vérnyomásukra és kolesz­terinszintjükre, de felvilágosí­tást kaphattak azok is, akik az AIDS-ről vagy a csecsemőápo­lásról kértek információt. A rá­szorulók számára szervezett programok keretében a Vörös­­kereszt önkéntesei ajándékcso­magokkal keresték fel hét buda­pesti kórház száztíz nyugdíjas betegét. A Parlamenttel beteg, hajléktalan és árva fiatalok is­merkedhettek, a Pető Intézet pártfogoltjai közül pedig ötve­­nen Visegrádra kirándulhattak. A menekült gyermekeket is négynapos vendégségre hívta a vöröskereszt Csillebércre. Vöröskeresztes fiatalok egész nap járták a várost, piros perse­lyekbe gyűjtve beteg társaik számára az adományokat. A postahivatalokban pedig e hét végétől jelentek meg azok az egyik rászoruló fényképével el­látott csekkek, amelyeken a ha­zai szegények segélyezésére szánt adományokat lehet befi­zetni. Pete Tóth Cs. Környezetbarát közlekedés • • Összhangért vitatkoznak Ki-ki mondja a magáét. A környezetvédők szinte minden út- és autópálya-építést gyanakodva fogadnak, mondván, megbolygatja a természetet, a járműfolyam szennyezi a leve­gőt, és a települések közelében nehezen elviselhető zajt kelt. Közlekedni pedig szükséges, állítják a közlekedéspolitika alakítói; tudomásul kell venni, hogy tranzitország vagyunk, vagyis az utak, vasutak fejlesztése elkerülhetetlen. A külföl­di tőke is csak akkor jön ide, ha komfortos körülményeket talál.­­ Az olykor élesen szemben álló táborokat szeretnénk közelebb hozni egymáshoz — mondotta munkatársunknak Kuncze Gábor, a szabaddemokraták parlamenti frakciójá­nak vezetője az SZDSZ által kezdeményezett holnapi, egész napos tanácskozás előtt. A közlekedéspolitika és kör­nyezetvédelem címmel meghir­detett nyílt fórumra — melyet hétfőn 9.30 órától az MTESZ Kossuth téri székházában ren­deznek meg — a szót értés je­gyében meghívták az érdekelt tárcák, szervezetek képviselőit. A gazdasági megfontolás és a természet védelme persze való­jában nem is állítható egymás­sal szembe — érzékeltette Kun­cze Gábor a szabaddemokrata véleményt. Csakugyan szükség van autópályákra, nagyobb ter­het és sebességet elviselő vasúti pályákra, részint azért, mert a közlekedési „ infrastruktúránk ” valóban foghíjas, másrészt az építkezések munkaalkalmat te­remtenek, élénkítik a gazdasá­­­got. De a várható környezeti ha­tások felmérése, a károk mini­málisra csökkentése is elemi igény. Összhangot kellene találni, de az ország teherbíró képessé­ge valószínűleg azt sem viselné el, hogy minden ágazatot egy­szerre fejlesszenek — tért ki a frakcióvezető a kormány által nemrég a parlament elé terjesz­tett közlekedéspolitikai kon­cepcióra, amely szerintük nem tisztázza egyértelműen a hang­súlyokat. A szabaddemokraták elképzelhetőnek tartanak egy olyan irányt, amely az említett gazdaságélénkítő, a külföldi tő­két idevonzó beruházások mel­lett előtérbe helyezné a vasút­fejlesztést, a tranzitforgalom lebonyolítására alkalmas pá­lyákkal. Ez tenné lehetővé a kombinált fuvarozás térnyeré­sét, amit a környezetvédők is szorgalmaznak. Hogy ne csak Bécs környéke és Budapest között, hanem az egész országot átívelve vonatra lehessen tenni a kamionokat. _____I± Emlékeztetik a minisztert Az utóbbi hetekben sok szó esett az M3-as autópályáról. Az útépítők és a környezetvédők között azon folyt a leghevesebb vita, hogy az eredetileg záhonyi kivezetés helyett — meg kell vallani, elég nagy taktikus csen­dességgel — az útépítők (mi­nisztériumostul) úgy döntöttek, hogy megváltoztatják az utolsó szakasz nyomvonalát, nevezete­sen a Vásárosnamény—Bara­bás-kivezetést határozták el mint egyetlen lehetőséget. Ez a nyomvonal pedig megegyezik annak a déli autópályának a ter­vezett vonalával, amit a mostani közlekedési miniszter is megva­­lósíthatatlannak tart. Ebben az ügyben több kör­nyezetvédő csoportosulás (kö­zöttük az E-misszió, a Levegő Munkacsoport közel félszáz szervezete, a Tiszántúli Zöldek Szövetsége, valamint a Zöld Párt) a napokban levelet vitt el Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter­nek, emlékeztetve őt arra, hogy ezt az „új” nyomvonalat telje­sen helytelennek tartja a mi­nisztérium, és ezért kezdemé­nyezi a határozat felülvizsgála­tát.­­ Lapunk zártáig a levélre a válasz nem érkezett meg, fel­tehetően Gyurkó János külföldi tartózkodása miatt. B. P. (33 1993. MÁJUS 9., VASÁRNAP Bocskai úti faj „Tisztelt szülők és nagyszülők!” — kezdődik a Levegő Munkacsoport fel­hívása és így fejeződik be: „Vegyen részt demonstrációnkon az egészséges Budapestért, a XI. kerületi Bocskai út és Nagyszőlős utca találkozásánál 1993. május 14-én pénteken délután 4 órakor.” — Az utóbbi hetekben-hóna­­pokban — annyi hír szállongott már a Bocskai István Általános Iskola tanu­lóinak fenyegetett helyzetéről, hogy nem is kell mondani külön: a szülőket, nagyszülőket és minden tisztességes embert azért szólítanak az utcára, hogy a sokadalom felhívja minden ille­tékes figyelmét arra, hogy a mérhetet­len környezetszennyeződés a gyereke­ket is veszedelmes módon fenyegeti. . Hogy az említett illetékesek ezt a­­ pénteki jajkiáltást (nem segélykiáltást írtam, mert az elmúlt évben ilyen nem egy harsant fel) meghallják-e, nem tu­dom. És azt sem tudom, hogy megér­­zik-e azt, hogy „bűnsegédi bűnrésze­seivé” válnak a lakosság elleni bűn­tettben. Amit az sem enyhít, hogy eb­ben az országban szinte minden napra esik egy magvas környezetvédelmi ta­nácskozás, ilyen-olyan beadvány szer­kesztése és egyéb (nem vitás, hogy hasznos­ „elméleti megmozdulás”. — Az előttünk lévő hétre is tizenegy olyan tanácskozást hirdettek meg, amely a környezetet hivatott védeni, vagy annak állapotáért aggódik. Érdemes volna ezen a majdnem egy tucat tanácskozásra is odaidézni a Bocskai úti­ iskolásgyerekek panaszát... A /// Bóday Pál A Nemzeti Színház és a buda­pesti Szlovák Kulturális Köz­pont közös rendezésében a múlt hét végén szlovák színházművé­szeti napok voltak a két intéz­ményben. A pozsonyi Nemzeti Színházzal korábban túlnyomó­­részt protokollkapcsolatok vol­tak, majd néhány éve magyar részről megnövekedett az ér­deklődés a szlovák dráma, ren­dezői kultúra, egyes új színházi műhelyek és az egész szcenog­­ráfiai (tervezési, képzési, köz­ponti műtermi) tevékenység iránt. Szlovákia önállóvá válása után rögtön és elsőként a Slo­­venské Národné Divadlo, a Po­zsonyi­­ Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékát és a szlovák szín­házi plakátművészet, valamint a modern szlovák szcenográfiát bemutató kiállítást hozott Bu­dapestre. A Hevesi Sándor téri épületben a már több mint 360 előadást megért Üvegfestmény című betyármusicalt adták elő, amely lengyel(!) szerzők műve, s főhőse az országok, sőt népcso­portok között-fölött létezett, íróik, költőik által sokszor meg­örökített Jánosik betyár. A tár­sulat színe-java egyrészt bebi­zonyította, hogy ilyesmit is tud­nak kellő sokoldalúsággal, ter­mészetességgel játszani, más­részt demonstrálták számunk­ra, náluk is van ilyen. A Vár­színházban George Tábori ma­gyar nyelven még nem játszott Mein Kampf című bohózatát játszották, amolyan szürnatu­­ralista stílusban, kiváló, jel­lemszínészekkel. Színházipla­­kát-kiállításuk a Szlovák Kul­turális Központban. A mai szlo­vák szcenográfia című kiállítá­suk a Várszínház Galériában irigylésre méltó modern törek­vésekről, értékekről tanúsko­dott. B. J. X ?, éY -1 A tüzek pusztításai tavaly re­kordot döntöttek. Csaknem 30 ezer esetet regisztráltak,’ 12 ezerrel többet, mint az előző év­ben. Vajon miért? — kérdeztük Horváth Ferencet, a BM Tűzol­tóság Országos Parancsnoksá­gának szóvivőjét. — A kivételes szárazság a fő­vádlott, szinte a teljes növek­mény a szabadban keletkezett tüzek számlájára írható — mon­dotta a szóvivő. — Csaknem tíz­volt egyszer egy tűzoltópa­rancsnok... — így is kezdhet­nénk a rövid történetet, hiszen a szakma idősebbjei csak­ugyan legendásként tisztelik: könyvei, adományai a Tűzoltó Múzeum becsesebb darabjai­hoz tartoznak. A fiatalabbak persze alig-alig ismerhetik, arra azonban többen felfigyel­hettek, hogy a minap, Szent Flórián napján Debrecenben országos megemlékezést­ tar­­­tottak dr. Roncsik Jenőt tiszte­­letére: márványtáblát avattak fejnagyságú vörösbronz arc­másával (Győrfi Lajos szob­rászművész alkotása). De ki is ő voltaképpen? Ne­vezhetnék a tűzoltóhivatás professzorának, aki nemcsak a szakmai mesterfogásokat is­ezer hektárnyi erdő veszett oda, pótlásához 25-30 esztendő szükséges. Hanem a számokat böngészve elgondolkodtató tényekről is hírt kaphatunk. Például: 1382 alkalommal bizonyítható vagy feltételezhető a szándékosság, a gyújtogatás. Szerelemféltéstől a válási perpatvarokig tarka a kép. Olykor a betörés vagy más bűncselekmény leplezésére lob­bantak a lángok — hallottuk a merre kitűnően, hanem Európa számos városát is felkeresve rengeteg tapasztalatot gyűjtött, és ezt a tudást igyekezett közre­adni: 19 szakkönyvet írt, s még A tűzoltás professzora az egykori Kubában is tanítot­tak köteteiből, a harmincas évek elején elkészülő „Megelőző tűzrendészet” I-II. könyvéből. A gróf Széchenyi Ödönről, a tűz­oltóság nagy támogatójáról írt munkája is keresett volt a könyvtárakban (1938). Neve azonban mindenképpen összekapcsolódik a magyar hi­szóvivőtől. S van egy különös rovat: a biztosítási csalásoké. Jellemző eset, amikor a magán­­vállalkozás nem váltja be a hoz­zá fűzött reményeket, s az érin­tett a biztosítótól szeretné visz­­szakapni a befektetett pénzét... Érződnek a gazdasági válság hatásai is. Egyre kevesebb pénz jut az esedékes karbantartások­ra. Főként a privatizálás előtt álló vállalatok nem szívesen költenek erre mindaddig, amíg a tulajdoni helyzetük rendezet­len. S ha áttételesen is, a tűzká­rok okai között ott van a költ­ségkímélés, a létszámleépítés — sorolta Horváth Ferenc. — Rit­kán alkalmaznak tűzvédelmi szakembereket, sőt éppen őket küldik el az elsők között, hiszen nem a termelésben dolgoznak. " Palkó h, hatásos tűzoltóság megterem­tésével­ ő készítette elő az or­szág első tűzrendészeti törvé­nyét, melyet a parlament 1936 februárjában meg is szavazott. A háború utáni rendszerváltás zűrzavarában internálták a több nyelven beszélő tudós szakembert. Évtizedekkel ké­sőbb, a „kommunizmus alatti méltánytalan mellőzését...” feledtetni akarván a belügy­miniszter ez év februárjában rehabilitálta. Az Európában gondolkodó Bencsik Jenő mindvégig hű maradt Debre­cenhez, ahol született és ahol szolgálati idejének javát töl­tötte. Hamvait kívánságára a Nagyerdőben szórták szét, még 1961-ben. Liángrekordok Flórián katonái Régi hagyományt felélesztve országszerte ünnepeltek a tűzoltók. Fúvósok teremtettek jó hangulatot az utcán, s kü­lönféle bemutató gyakorlatokat tekinthettek meg az érdek­lődők tegnap Pásztón is az országos tűzoltónapon. Ünnepi misével is tisztelegtek a nehéz hivatásnak és a védőszentnek, Flóriánnak. Akit kis favödörből vizet locsoló férfialak kép­visel itt is, ott is a városok közterein, falvak határában, netán éppen a tűzoltó fecskendőkön. Alakja jelképévé vált a helytállásnak, mások önzetlen megsegítésének. Földből nőtt családi házak Gödöllő a gyorsépítési szociális lakásprogram központja • Tágas, napsütötte otthonokat terveznek — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — A gödöllői varázslat — amiről lapunk 1. oldalán írunk — való­jában nem az első Magyarorszá­gon, mert már négy hasonló há­zat adtak át az országban. Az itteninek a jelentőségét az nö­veli, hogy ennél alkalmazták először azt az új építési techni­kát, amelyet az USA Ohio álla­mából kaptak ajándékként a ne­mes célhoz. — Mi is tulajdonképpen ez a cél? — Olcsó és gyorsan kivitelez­hető szociális lakásépítési prog­ramról van szó, a tavaly jófor­mán a semmiből indult Házat- Hazát Alapítvány keretében — mondotta a Vasárnapi Híreknek dr. Gémesi György polgármes­ter, akinek városában lesz az alapítvány magyarországi köz­pontja. Mint mondta: — Nem is az az igazi varázslat, ahogyan ez a ház fölépült, hanem az, mi­ként képes csodákra a kezdemé­nyezés. Munka lesz a kamat Itt ugyanis — mint megtudtuk — minden ily módon építkező­nek bizonyos mennyiségű fizi­kai vagy szellemi munkával kell az alapítványhoz hozzájárulnia. Le kell tennie az egészhez ké­pest jelképes összeget — száz­ezer forintot — az építkezés megkezdésekor. Ezáltal képes az alapítvány közös munkával hosszú távon segíteni a lakásra várakozókat, ha családi otthont kívánnak építeni. Az önkor­mányzatok az alapítványnak a területet engedményes áron ad­hatják. Az előbb említett közös­ségi munka és a százezer forin­tos önrész fölött szükséges ösz­­szeget kamatmentes kölcsön formájában biztosítja az ala­pítvány a kiválasztottaknak. Amennyiben az érdeklődés or­szágos méreteket ölt, nagy számban jelentkeznek építke­zők, akkor az alapítvány — bankrendszerként működve — mindig csak a kamatokat kéri központi támogatás formájában. A program fontos és új eleme, hogy tökéletesen befejezett há­zat kapnak az építtetők. Kulcs­ra kész családi otthont, még­hozzá nem a zsúfolt lakótelepek mintájára. Az erősen család­centrikus program szellős, vilá­gos, napfényes otthonokat ter­vez, a legkisebb lakást is leg­alább 80 négyzetméteresre. Az - ,Y- 11-■ Susuki-ünnep Bízom benne, hogy Magyar­­ország, majd Európa útjain is minél több Esztergomban ké­szült Suzuki autóval találkoz­hatunk — hangoztatta Antall József miniszterelnök a Suzuki autógyár ünnepélyes avatása­kor, mielőtt Suzuki Osamuval, a japán világcég elnökével és Cucumi Koicsi japán nagykö­vettel együtt átvágta a gyár be­járatánál feszülő szalagot. Harminc országban 51 gyára van Suzuki Osamunak, aki fél­ezer japán üzlettársával együtt érkezett Esztergomba, ahol a gyáravatásig már mintegy négy­ezer Suzuki Swift készült el. Az esztergomi gyárban jelen­leg félezren dolgoznak, jövőre, a második műszak beindításával számuk eléri a nyolcszázat, 1995-ben pedig az ezret. A VH megbízható forrásból származó értesülései szerint a gyár kapa­citását két éven belül a terve­zett 50 000 gépkoocsi helyett 80 000-re növelik. Már az idén megkezdődik a magyar Suzukik exportja, ha a hazai alkatrészek részaránya meghaladja az ötven százalékot. M. Cs. idén Gödöllőn tíz házat építe­nek föl, Vácott pedig tizenhatot az alapítványi keretben. Még csak modell Valóban lelkesítő. Ám a pol­gármester a túlzott reményeket egy kicsit le is hűtötte. Egyelőre ugyanis csak modellről beszél­hetünk, még érthetően nem olyan ez a rendszer, hogy hipp­­hopp a húszezernyi építeni szándékozó azonnal bekapcso­lódhatna. — Mi az akadálya? — Leginkább pénzügyi — vá­laszolta. — Ismeretes, hogy még nem született meg az új nemzeti szociális lakásépítési koncepció és program. A kormány megér­tését jelzi, hogy ötvenmillió fo­rinttal hozzájárult az indulás­hoz, de természetesen hosszú távon szükséges a költségvetési támogatás is. Nem a semmire, az elképzelésekre kérjük a költ­ségvetés kidolgozóinak és az alapítvány mögött állóknak a jóindulatát, hanem készen álló és működőképes szociális prog­ramhoz. (­és) Vasárnapi­­Hírek

Next