Vasárnapi Hírek, 1993. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-09 / 19. szám
ú V nC f\J rO X A3 ^' (A v-Megannyi, a miénkhez hasonló gondot sorolt a napokban Londonban David Blunkett, az angol Munkáspárt egyik vezetője, az ottani árnyékkormány egészségügyi minisztere, aki, dr. KökényMihályt, az MSZP Ugyv3 vajét látta vendégüITTapasztalatairól, illetve a tervezett együttműködésről hazaérkezésekor tájékoztatta a Vasárnapi Híreket a szocialista vezető. Akárhogyan is bűvészkedik a számokkal a legtöbb angol miniszter, az országban a négymilliót is meghaladja a munkanélküliek száma. Mind többen halnak meg fiatalon, és akár nálunk, újra tüdőbetegeket kezelnek. A konzervatív irányítású településeken bezárják a bölcsődéket, a pénzügyi tárca pedig azt fontolgatja, hogy a kórházakban az úgynevezett hotelszolgálatot megfizetteti. Sok az azonosság, ezért jó néhány hasonló tanulmány, program készült a Munkáspárt műhelyeiben. Hazatérése előtt vendéglátóival dr. Kökény Mihály megállapodott például abban, hogy privatizációs kérdésekről, a munkahelyi egészségügyről, a foglalkoztatás okozta megbetegedésekről, illetve azok gyógyításáról közösen rendeznek konferenciát. Szakprogramokat cserél ezentúl a két párt, s a magyar szakértőket időről időre vendégül látják Angliában. A Munkáspárt tavaly ha hajszálnyival is, de lemaradt a parlamenti választásokon. Konzervatív ellenfelei veszélyes baloldali erőként emlegették, ezért nem sikerült akkor kormányra kerülniük. A párt — mint az ügyvivőtől hallottuk — azóta magára talált, sikereket ér el a parlamentben, illetve a helyi választásokon. A tavaly történtek tanulságát elemezték, s mert úgy érzik, tapasztalataikra az MSZP-nek ugyancsak szüksége lehet, elküldik a tanulmányt Magyarországra. -kas- -------------Egészségügy Angliában Szakmai párhuzamok A vöröskeresztes világnapon Méltóságot adtak Emberi méltóságot mindenkinek! — szól a május 8-ai vöröskeresztes világnap idei jelszava. A Nemzetközi Vöröskereszt alapítója, Henry Dunant születésnapjára emlékezve követel a szervezet emberi körülményeket a világ bármely pontján hátrányos helyzetbe került társainknak. A Magyar Vöröskereszt az idei világnapi jelszó jegyében szervezett már péntek reggel véradást. Főleg fiatalok mentek el az Arany János utcai székházba, Tökölön pedig tíz menekült család vehette át a volt szovjet laktanyában kialakított új otthonát. A szombati nap is a jótékonyság jegyében telt. A Sas utcai parkolóban reggeltől estig tartott a zenés, sátoros rendezvény. Hosszú sorok kígyóztak a gyulyáságyúban készített ingyenes ebédért, és az ügyfélszolgálati irodán osztott tejért és kenyérért. Az egészségnevelő program keretében sokak voltak kíváncsiak vérnyomásukra és koleszterinszintjükre, de felvilágosítást kaphattak azok is, akik az AIDS-ről vagy a csecsemőápolásról kértek információt. A rászorulók számára szervezett programok keretében a Vöröskereszt önkéntesei ajándékcsomagokkal keresték fel hét budapesti kórház száztíz nyugdíjas betegét. A Parlamenttel beteg, hajléktalan és árva fiatalok ismerkedhettek, a Pető Intézet pártfogoltjai közül pedig ötvenen Visegrádra kirándulhattak. A menekült gyermekeket is négynapos vendégségre hívta a vöröskereszt Csillebércre. Vöröskeresztes fiatalok egész nap járták a várost, piros perselyekbe gyűjtve beteg társaik számára az adományokat. A postahivatalokban pedig e hét végétől jelentek meg azok az egyik rászoruló fényképével ellátott csekkek, amelyeken a hazai szegények segélyezésére szánt adományokat lehet befizetni. Pete Tóth Cs. Környezetbarát közlekedés • • Összhangért vitatkoznak Ki-ki mondja a magáét. A környezetvédők szinte minden út- és autópálya-építést gyanakodva fogadnak, mondván, megbolygatja a természetet, a járműfolyam szennyezi a levegőt, és a települések közelében nehezen elviselhető zajt kelt. Közlekedni pedig szükséges, állítják a közlekedéspolitika alakítói; tudomásul kell venni, hogy tranzitország vagyunk, vagyis az utak, vasutak fejlesztése elkerülhetetlen. A külföldi tőke is csak akkor jön ide, ha komfortos körülményeket talál. Az olykor élesen szemben álló táborokat szeretnénk közelebb hozni egymáshoz — mondotta munkatársunknak Kuncze Gábor, a szabaddemokraták parlamenti frakciójának vezetője az SZDSZ által kezdeményezett holnapi, egész napos tanácskozás előtt. A közlekedéspolitika és környezetvédelem címmel meghirdetett nyílt fórumra — melyet hétfőn 9.30 órától az MTESZ Kossuth téri székházában rendeznek meg — a szót értés jegyében meghívták az érdekelt tárcák, szervezetek képviselőit. A gazdasági megfontolás és a természet védelme persze valójában nem is állítható egymással szembe — érzékeltette Kuncze Gábor a szabaddemokrata véleményt. Csakugyan szükség van autópályákra, nagyobb terhet és sebességet elviselő vasúti pályákra, részint azért, mert a közlekedési „ infrastruktúránk ” valóban foghíjas, másrészt az építkezések munkaalkalmat teremtenek, élénkítik a gazdaságot. De a várható környezeti hatások felmérése, a károk minimálisra csökkentése is elemi igény. Összhangot kellene találni, de az ország teherbíró képessége valószínűleg azt sem viselné el, hogy minden ágazatot egyszerre fejlesszenek — tért ki a frakcióvezető a kormány által nemrég a parlament elé terjesztett közlekedéspolitikai koncepcióra, amely szerintük nem tisztázza egyértelműen a hangsúlyokat. A szabaddemokraták elképzelhetőnek tartanak egy olyan irányt, amely az említett gazdaságélénkítő, a külföldi tőkét idevonzó beruházások mellett előtérbe helyezné a vasútfejlesztést, a tranzitforgalom lebonyolítására alkalmas pályákkal. Ez tenné lehetővé a kombinált fuvarozás térnyerését, amit a környezetvédők is szorgalmaznak. Hogy ne csak Bécs környéke és Budapest között, hanem az egész országot átívelve vonatra lehessen tenni a kamionokat. _____I± Emlékeztetik a minisztert Az utóbbi hetekben sok szó esett az M3-as autópályáról. Az útépítők és a környezetvédők között azon folyt a leghevesebb vita, hogy az eredetileg záhonyi kivezetés helyett — meg kell vallani, elég nagy taktikus csendességgel — az útépítők (minisztériumostul) úgy döntöttek, hogy megváltoztatják az utolsó szakasz nyomvonalát, nevezetesen a Vásárosnamény—Barabás-kivezetést határozták el mint egyetlen lehetőséget. Ez a nyomvonal pedig megegyezik annak a déli autópályának a tervezett vonalával, amit a mostani közlekedési miniszter is megvalósíthatatlannak tart. Ebben az ügyben több környezetvédő csoportosulás (közöttük az E-misszió, a Levegő Munkacsoport közel félszáz szervezete, a Tiszántúli Zöldek Szövetsége, valamint a Zöld Párt) a napokban levelet vitt el Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek, emlékeztetve őt arra, hogy ezt az „új” nyomvonalat teljesen helytelennek tartja a minisztérium, és ezért kezdeményezi a határozat felülvizsgálatát. Lapunk zártáig a levélre a válasz nem érkezett meg, feltehetően Gyurkó János külföldi tartózkodása miatt. B. P. (33 1993. MÁJUS 9., VASÁRNAP Bocskai úti faj „Tisztelt szülők és nagyszülők!” — kezdődik a Levegő Munkacsoport felhívása és így fejeződik be: „Vegyen részt demonstrációnkon az egészséges Budapestért, a XI. kerületi Bocskai út és Nagyszőlős utca találkozásánál 1993. május 14-én pénteken délután 4 órakor.” — Az utóbbi hetekben-hónapokban — annyi hír szállongott már a Bocskai István Általános Iskola tanulóinak fenyegetett helyzetéről, hogy nem is kell mondani külön: a szülőket, nagyszülőket és minden tisztességes embert azért szólítanak az utcára, hogy a sokadalom felhívja minden illetékes figyelmét arra, hogy a mérhetetlen környezetszennyeződés a gyerekeket is veszedelmes módon fenyegeti. . Hogy az említett illetékesek ezt a pénteki jajkiáltást (nem segélykiáltást írtam, mert az elmúlt évben ilyen nem egy harsant fel) meghallják-e, nem tudom. És azt sem tudom, hogy megérzik-e azt, hogy „bűnsegédi bűnrészeseivé” válnak a lakosság elleni bűntettben. Amit az sem enyhít, hogy ebben az országban szinte minden napra esik egy magvas környezetvédelmi tanácskozás, ilyen-olyan beadvány szerkesztése és egyéb (nem vitás, hogy hasznos „elméleti megmozdulás”. — Az előttünk lévő hétre is tizenegy olyan tanácskozást hirdettek meg, amely a környezetet hivatott védeni, vagy annak állapotáért aggódik. Érdemes volna ezen a majdnem egy tucat tanácskozásra is odaidézni a Bocskai úti iskolásgyerekek panaszát... A /// Bóday Pál A Nemzeti Színház és a budapesti Szlovák Kulturális Központ közös rendezésében a múlt hét végén szlovák színházművészeti napok voltak a két intézményben. A pozsonyi Nemzeti Színházzal korábban túlnyomórészt protokollkapcsolatok voltak, majd néhány éve magyar részről megnövekedett az érdeklődés a szlovák dráma, rendezői kultúra, egyes új színházi műhelyek és az egész szcenográfiai (tervezési, képzési, központi műtermi) tevékenység iránt. Szlovákia önállóvá válása után rögtön és elsőként a Slovenské Národné Divadlo, a Pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékát és a szlovák színházi plakátművészet, valamint a modern szlovák szcenográfiát bemutató kiállítást hozott Budapestre. A Hevesi Sándor téri épületben a már több mint 360 előadást megért Üvegfestmény című betyármusicalt adták elő, amely lengyel(!) szerzők műve, s főhőse az országok, sőt népcsoportok között-fölött létezett, íróik, költőik által sokszor megörökített Jánosik betyár. A társulat színe-java egyrészt bebizonyította, hogy ilyesmit is tudnak kellő sokoldalúsággal, természetességgel játszani, másrészt demonstrálták számunkra, náluk is van ilyen. A Várszínházban George Tábori magyar nyelven még nem játszott Mein Kampf című bohózatát játszották, amolyan szürnaturalista stílusban, kiváló, jellemszínészekkel. Színháziplakát-kiállításuk a Szlovák Kulturális Központban. A mai szlovák szcenográfia című kiállításuk a Várszínház Galériában irigylésre méltó modern törekvésekről, értékekről tanúskodott. B. J. X ?, éY -1 A tüzek pusztításai tavaly rekordot döntöttek. Csaknem 30 ezer esetet regisztráltak,’ 12 ezerrel többet, mint az előző évben. Vajon miért? — kérdeztük Horváth Ferencet, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának szóvivőjét. — A kivételes szárazság a fővádlott, szinte a teljes növekmény a szabadban keletkezett tüzek számlájára írható — mondotta a szóvivő. — Csaknem tízvolt egyszer egy tűzoltóparancsnok... — így is kezdhetnénk a rövid történetet, hiszen a szakma idősebbjei csakugyan legendásként tisztelik: könyvei, adományai a Tűzoltó Múzeum becsesebb darabjaihoz tartoznak. A fiatalabbak persze alig-alig ismerhetik, arra azonban többen felfigyelhettek, hogy a minap, Szent Flórián napján Debrecenben országos megemlékezést tartottak dr. Roncsik Jenőt tiszteletére: márványtáblát avattak fejnagyságú vörösbronz arcmásával (Győrfi Lajos szobrászművész alkotása). De ki is ő voltaképpen? Nevezhetnék a tűzoltóhivatás professzorának, aki nemcsak a szakmai mesterfogásokat isezer hektárnyi erdő veszett oda, pótlásához 25-30 esztendő szükséges. Hanem a számokat böngészve elgondolkodtató tényekről is hírt kaphatunk. Például: 1382 alkalommal bizonyítható vagy feltételezhető a szándékosság, a gyújtogatás. Szerelemféltéstől a válási perpatvarokig tarka a kép. Olykor a betörés vagy más bűncselekmény leplezésére lobbantak a lángok — hallottuk a merre kitűnően, hanem Európa számos városát is felkeresve rengeteg tapasztalatot gyűjtött, és ezt a tudást igyekezett közreadni: 19 szakkönyvet írt, s még A tűzoltás professzora az egykori Kubában is tanítottak köteteiből, a harmincas évek elején elkészülő „Megelőző tűzrendészet” I-II. könyvéből. A gróf Széchenyi Ödönről, a tűzoltóság nagy támogatójáról írt munkája is keresett volt a könyvtárakban (1938). Neve azonban mindenképpen összekapcsolódik a magyar hiszóvivőtől. S van egy különös rovat: a biztosítási csalásoké. Jellemző eset, amikor a magánvállalkozás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, s az érintett a biztosítótól szeretné viszszakapni a befektetett pénzét... Érződnek a gazdasági válság hatásai is. Egyre kevesebb pénz jut az esedékes karbantartásokra. Főként a privatizálás előtt álló vállalatok nem szívesen költenek erre mindaddig, amíg a tulajdoni helyzetük rendezetlen. S ha áttételesen is, a tűzkárok okai között ott van a költségkímélés, a létszámleépítés — sorolta Horváth Ferenc. — Ritkán alkalmaznak tűzvédelmi szakembereket, sőt éppen őket küldik el az elsők között, hiszen nem a termelésben dolgoznak. " Palkó h, hatásos tűzoltóság megteremtésével ő készítette elő az ország első tűzrendészeti törvényét, melyet a parlament 1936 februárjában meg is szavazott. A háború utáni rendszerváltás zűrzavarában internálták a több nyelven beszélő tudós szakembert. Évtizedekkel később, a „kommunizmus alatti méltánytalan mellőzését...” feledtetni akarván a belügyminiszter ez év februárjában rehabilitálta. Az Európában gondolkodó Bencsik Jenő mindvégig hű maradt Debrecenhez, ahol született és ahol szolgálati idejének javát töltötte. Hamvait kívánságára a Nagyerdőben szórták szét, még 1961-ben. Liángrekordok Flórián katonái Régi hagyományt felélesztve országszerte ünnepeltek a tűzoltók. Fúvósok teremtettek jó hangulatot az utcán, s különféle bemutató gyakorlatokat tekinthettek meg az érdeklődők tegnap Pásztón is az országos tűzoltónapon. Ünnepi misével is tisztelegtek a nehéz hivatásnak és a védőszentnek, Flóriánnak. Akit kis favödörből vizet locsoló férfialak képvisel itt is, ott is a városok közterein, falvak határában, netán éppen a tűzoltó fecskendőkön. Alakja jelképévé vált a helytállásnak, mások önzetlen megsegítésének. Földből nőtt családi házak Gödöllő a gyorsépítési szociális lakásprogram központja • Tágas, napsütötte otthonokat terveznek — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — A gödöllői varázslat — amiről lapunk 1. oldalán írunk — valójában nem az első Magyarországon, mert már négy hasonló házat adtak át az országban. Az itteninek a jelentőségét az növeli, hogy ennél alkalmazták először azt az új építési technikát, amelyet az USA Ohio államából kaptak ajándékként a nemes célhoz. — Mi is tulajdonképpen ez a cél? — Olcsó és gyorsan kivitelezhető szociális lakásépítési programról van szó, a tavaly jóformán a semmiből indult Házat- Hazát Alapítvány keretében — mondotta a Vasárnapi Híreknek dr. Gémesi György polgármester, akinek városában lesz az alapítvány magyarországi központja. Mint mondta: — Nem is az az igazi varázslat, ahogyan ez a ház fölépült, hanem az, miként képes csodákra a kezdeményezés. Munka lesz a kamat Itt ugyanis — mint megtudtuk — minden ily módon építkezőnek bizonyos mennyiségű fizikai vagy szellemi munkával kell az alapítványhoz hozzájárulnia. Le kell tennie az egészhez képest jelképes összeget — százezer forintot — az építkezés megkezdésekor. Ezáltal képes az alapítvány közös munkával hosszú távon segíteni a lakásra várakozókat, ha családi otthont kívánnak építeni. Az önkormányzatok az alapítványnak a területet engedményes áron adhatják. Az előbb említett közösségi munka és a százezer forintos önrész fölött szükséges öszszeget kamatmentes kölcsön formájában biztosítja az alapítvány a kiválasztottaknak. Amennyiben az érdeklődés országos méreteket ölt, nagy számban jelentkeznek építkezők, akkor az alapítvány — bankrendszerként működve — mindig csak a kamatokat kéri központi támogatás formájában. A program fontos és új eleme, hogy tökéletesen befejezett házat kapnak az építtetők. Kulcsra kész családi otthont, méghozzá nem a zsúfolt lakótelepek mintájára. Az erősen családcentrikus program szellős, világos, napfényes otthonokat tervez, a legkisebb lakást is legalább 80 négyzetméteresre. Az - ,Y- 11-■ Susuki-ünnep Bízom benne, hogy Magyarország, majd Európa útjain is minél több Esztergomban készült Suzuki autóval találkozhatunk — hangoztatta Antall József miniszterelnök a Suzuki autógyár ünnepélyes avatásakor, mielőtt Suzuki Osamuval, a japán világcég elnökével és Cucumi Koicsi japán nagykövettel együtt átvágta a gyár bejáratánál feszülő szalagot. Harminc országban 51 gyára van Suzuki Osamunak, aki félezer japán üzlettársával együtt érkezett Esztergomba, ahol a gyáravatásig már mintegy négyezer Suzuki Swift készült el. Az esztergomi gyárban jelenleg félezren dolgoznak, jövőre, a második műszak beindításával számuk eléri a nyolcszázat, 1995-ben pedig az ezret. A VH megbízható forrásból származó értesülései szerint a gyár kapacitását két éven belül a tervezett 50 000 gépkoocsi helyett 80 000-re növelik. Már az idén megkezdődik a magyar Suzukik exportja, ha a hazai alkatrészek részaránya meghaladja az ötven százalékot. M. Cs. idén Gödöllőn tíz házat építenek föl, Vácott pedig tizenhatot az alapítványi keretben. Még csak modell Valóban lelkesítő. Ám a polgármester a túlzott reményeket egy kicsit le is hűtötte. Egyelőre ugyanis csak modellről beszélhetünk, még érthetően nem olyan ez a rendszer, hogy hipphopp a húszezernyi építeni szándékozó azonnal bekapcsolódhatna. — Mi az akadálya? — Leginkább pénzügyi — válaszolta. — Ismeretes, hogy még nem született meg az új nemzeti szociális lakásépítési koncepció és program. A kormány megértését jelzi, hogy ötvenmillió forinttal hozzájárult az induláshoz, de természetesen hosszú távon szükséges a költségvetési támogatás is. Nem a semmire, az elképzelésekre kérjük a költségvetés kidolgozóinak és az alapítvány mögött állóknak a jóindulatát, hanem készen álló és működőképes szociális programhoz. (és) VasárnapiHírek