Vasárnapi Hírek, 1993. július-december (9. évfolyam, 27-51. szám)

1993-07-25 / 30. szám

Pólós próba Horkai csapata reménykedve néz az EB elé A magyar vízilabdaválogatott nagyszerű teljesítménnyel rukkolt ki nemrég a Komjádi uszodában rendezett mini-világbajnokságnak is beillő tornán, hiszen az első helyen végzett. Ez biztatttó az augusztus elsején kezdődő Európa-bajnokság előtt. A csapaton látzszik dr. Horkai György keze munkája, aki az egykori aranycsapat legendás szélsője volt. — Miként értékeli ezt a tornagyőzelmet? — Túlértékelni nem szabad, de nagyon boldog vagyok, hogy végre a fiúk megértették, hogy az első pillanattól az utolsóig küzdeni kell. Mert bizony nálunk erősebb csapatokat sikerült maguk mögé utasítani. — Ezt hogy érti? — Ha tetszik, ha nem, a realitás az, hogy különböző kategóriákba sorolhatók ma a világ legjobb csapatai. Az első osztályba én az olaszokat, a horvátokat és a spanyolokat teszem. Mi a németekkel, az oroszokkal, az ausztrálokkal és a görögökkel játszunk egy osztályban. — Ezt nem mondhatja komolyan! — Sajnos, így van, mert az elmúlt években az előző három mindig egymás között döntötte el a különböző világversenyeken az első hely sorsát. Mi fizikumban és a mentalitásban maradtunk le tőlük. ( — Amikor megválasztották kapitánynak, egy dolgot ígért: munkát! — Ezt be is tartottam, rengeteget dolgoztunk a játékosokkal, és úgy érzem, kezdik megérteni, hogy eredményt csak ezen az úton lehet elérni. — Hogy állunk tehetségek dolgában? — Tehetségek mindig voltak, csak nem szabad hagyni elkallódni őket, mert a magyar foci sem olyan rossz, mint ahogy azt sokáit hiszik, csak a tehetségekkel nem tudunk jól sáfárkodni. — Ki tetszett a legjobban együtteséből ezen a megméretésen? — Egy ilyen siker után nehéz kiemelni valakit, és nem is ildomos, mert egy csapatsportban a siker az mindig közös. De ki kell emelnem Benedek Tibor érett játékát, a két kapus teljesítményét: Kunáét és Nemesét. Nemesnél még azt is meg kell hogy említsem, hogy a kezdés előtt közöltem vele: ha nem azt nyújtja, amit várok, akkor nem viszem ki az Európa-bajnokságra. A válasza: kitűnő produkció, hiszen ő kapta meg a torna legjobb kapusa címet. — A kontinensviadal előtt tehát kiválóan sikerült a főpróba, csak az utolsó jelenetben lettünk mi a tragikus hősök. — Való igaz, kikaptunk az olaszoktól, ez egy kicsit fájó, mert ez a fiatal csapat még nem annyira dörzsölt, hogy úgy váltson ritmust és taktikát, ahogy azt az azzurrik tudják. Vagyis, ha az olaszok látják, hogy gondban vannak, átmennek betonkeménybe, és mi ezt még nem tudjuk. — Melyik mérkőzés tetszett a legjobban? — Természetesen a horvátok elleni találkozó, amelyen az utolsó negyedben sikerült egy olyan teljesítménnyel kirukkolni, ami nemcsak a nézőket, de engem is meglepett. — Csak a spanyolok hiányoztak. Velük még nem találkoztunk az idén? — Az év első nemzetközi tornáján összefutottunk velük, és három góllal kikaptunk tőlük. — Kikkel vagyunk egy csoportban az EB-n, és ki lesz az első ellenfél? — Görögországgal, Angliával, Spanyolországgal, Szlovákiával és Hollandiával kerültünk öszsze, és ketten jutnak tovább. A görögök ellen kezdünk, nem lesz könnyű meccs. — Mivel lenne elégedett? — Elsődleges célunk a csapatépítés, a fiatalok hozzászoktatása a nemzetközi megméretéshez, mert nekünk nem mostanra, hanem a világbajnokságra és az olimpiára kell egy ütőképes válogatottat összehoznunk. Ami meg a konkrét kérdését illeti? A mostani torna tapasztalatai és az ez évben mutatott játék alapján bizony csalódott lennék, ha nem sikerülne a négy közé jutás. * Fluck Miklós Up A kalapácsos ember nagy tettekre készül Augusztusban Stuttgartban esőt. Ha így folytatja, akár... rendezik az atlétikai világbaj- Csak el ne kiabáljuk, mert menokságot, Gécsek megint óriási mint közbejön valami fránya távolságokra repíti a kalapá- podh. (y) Úgy gondolom, Gécsek Tibort, a világhírű szombathelyi kalapácsvetőt nem kell különösebben bemutatni olvasóinknak. Annál is inkább, mert szinte egy kezünkön meg tudjuk számolni azokat a magyar atlétákat, akik a különböző világversenyeken számottevő eredmények elérésére képesek. Nos, Tibor már jó néhányszor letette a garast, bár nyugodtan megmintázhatnák róla a balszerencse szobrát. Hogy miért? A szöuli olipia előtt fantasztikus formában volt, és a végén majdnem lekéste a döntőt. Történt, hogy a finálé előtt a jámbor koreai sofőr egészen egyszerűen eltévedt a városban, s ha még két perccel tovább tart a bolyongás, akkor Gécsek csak nézőként mehetett volna be a stadionba, így aztán kellő bemelegítés nélkül csak helyezést tudott elérni, a dobogóra már nem futotta. Barcelona előtt ugyancsak kitűnő formában volt. Sorra „hajigálta” a jobbnál jobb eredményeket. Ám néhány nappal az utazás előtt egy csúnya sérülés szinte reménytelenné tette a helyzetét. A szimpatikus szombathelyi fiút azonban nem olyan fából faragták, mint aki egykönnyen feladja. Összeszorított foggal — s fájdalmakkal — küzdött, és ismét elért egy jó helyezést: ötödik lett. Aztán nem sokkal később fölényesen nyerte Havannában a világkupát, Magyarország és szűkebb pátriája, Szombathely dicsőségére. Legalábbis gondolná az ember. Mert nála is igazolódik a mondás, senki sem lehet próféta a saját hazájában. Nos, Tibort egyesülete, a Haladás nem sokra becsülte. Erről így vallott: „Országos szinten maximálisan elismerték és megbecsülték eredményeimet, ám az egyesületnél szinte semmi reakció nem volt. S ezt szó szerint kell érteni. Sem anyagilag, sem erkölcsileg nem támogattak.” Így aztán szinte törvényszerű volt a válás. Gécsek és edzője szakítottak a klubbal, s a város vezetése és lelkes sporttársai létrehozták a SZAC 93 nevű egyesületet, ahol Tibor végre nyugodt körülmények között készülhet. Gécsek Tibor dobás előtt sasárnapi Hogy mik vannak? Guillermo Vilas, a hetvenes évek végének nagy argentin teniszcsillaga — két alkalommal nyert ausztrál s egy-egy amerikai, illetve francia bajnokságot — nincs kibékülve Boris Beckerrel. Vilas, aki pályafutása kezdetén sokáig pátyolgatta Herr Bumm-Bummot, sőt barátok is voltak, ma már odáig jutott, hogy nem is köszön a német teniszezőnek. „Boris modortalanná vált, s egyáltalán nem az előnyére változott az utóbbi időben. Megmondom őszintén — tette hozzá Vilas —, nem szeretnék vele egy sötét utcán találkozni.” S hogy mi lehet a barátság felbomlásának az oka? Erről egyikük sem beszélt. S ha már Beckerről esett szó, folytassuk nagy ellenfelével, az Ostravából elszármazott, de már perfect American, azaz tökéletes amerikaivá lett-változott Ivan Lendllel. Az egykor rettenetesként „becézett” teniszező ma inkább csak műfogsorát csattogtatja, elég kevés babér terem számára a pályákon. A család viszont gyarapszik: Samantha asszony a negyedik babát várja. Méghozzá — ezt megígérte Ivánnak — ezúttal fiút. Ugyanis Lendlnek eddig három lánya született, a két és fél éves Marica, valamint a másfél esztendős ikrek, Caroline és Isabelle. A trónörökös érkezése miatt a Lendl család új ház építésébe fogott. A kacsalábon forgó kastély Hartford közelében készül, s lesz ott minden, ami szem-szájnak ingere, úszómedencék és természetesen több teniszpálya. A házszentelő, az amerikai nyílt bajnokság kezdetén, szeptemberben. Egyébként a gyermek születését is erre az időszakra várják. Hiába, egy Lendl bébi tudja, mikor kell világra jönnie. Végül a legszebb nyilatkozat. Amikor kérdőre vonták Eberhard Diepgent, Berlin polgármesterét, hogy a Templiner See, azaz annak a tónak a vize, ahol a 2000. évi nyári játékok vitorlásversenyeit rendezik meg — amennyiben megkapják az olimpiát — nem túlságosan koszos-e, így válaszolt: „Nekik vitorlázni kell a tavon, nem inni belőle..." Ami nagyon frappáns válasz, de felettébb cinikus. (tarpay) VASI VASEMBER: Szombathelyen 22 ország versenyzőinek részvételével megkezdődött a jubileumi, X. Vasi vasember nemzetközi triatlonverseny. A péntek esti ünnepi megnyitót követően szombaton már több helyszínen szerepeltek a résztvevők. A rendezvény vasárnap a váltóversennyel zárul, ahol korhatár nélkül családok és különböző neműek is alkothatnak csapatokat. Misiké pályára áll Utoljára az 1990-es, Csehszlovákiában megrendezett férfikézilabda-világbajnokság után beszélgettünk Kovács Mihálylyal, akit a sportágban mindenki csak Misikének ismer és tisztel. Misikével, akit 1985-ben és 1986-ban is az év játékosának választottak e hazában, pedig, olyan riválisai voltak, mint Marosi László vagy éppen Gyurka János. Szóval a VB után a válogatottságáról végleg lemondott 1957-es születésű irányító átlövő akkor azt ígérte, 1992 nyarán visszavonhatatlanul befejezi légiós pályafutását, s hazatér az észak-olaszországi Brixenből, ahol 1987 óta szerepelt. Most, egyéves késéssel, de befutott sikerei színhelyére, az Elektromos SE Népfürdő utcai sporttelepére, ahol, 36 év ide vagy oda, ismét anyaegyesülete rendelkezésére áll. — Minden szempontból eredményes év van mögöttem — mondta a mindig példásan sportszerű játékos. — Igaz, Brixenben már új arcot akartak, tehát játékosként már nem kívántak szerződtetni, viszont továbbra is szerették volna, ha náluk maradok. Ezért felajánlották a női csapat edzőségét. Én azonban már mindenképpen jönni akartam, hiszen ígéretemhez képest már így is késésben vagyok... A négyszeres bajnok Elektromos SE-ben szívesen fogadták Misikét, akinek fel is ajánlották a technikai vezetői munkakört azzal, hogy mellette végezzen amolyan levezető edzéseket. A 36 éves, csupa szív sportoló azonban módosítást kért. — Kifogástalan fizikai állapotban vagyok, s ezért szeretném, ha még egy évig játszhatnék. Klubom teljesen megújuló játékoskeretében úgy érzem, még helyt tudok állni, tapasztalataimra még szükség lehet. Akik ismerik, biztosak abban, hogy az Elektromos nem egy fogatlan oroszlánt fogadott vissza. A technikai vezetőség pedig még várhat. (joha) Csillagok háborúi és csatái Ismét elhalasztották a nehézsúlyú profi ökölvívás két kimagasló egyéniségének, Lennox Lewisnak és Tommy Morrisonnak az összecsapását. A döntés természetesen nem végleges, és a súlycsoport világbajnoki döntőjét megrendezik, mégpedig — az újabb terv szerint — a jövő év tavaszán. Addig is több mérkőzés szerepel mindkét sztár programjában. Lewis talán legizgalmasabb mérkőzésének ígérkezik a Frank Bruno elleni, októberre tervezett mérkőzés, amelyen a WBO világszervezet angol bajnoka Londonban csap össze honfitársával. A sportág igazi csemegéje lesz, amikor Lewis találkozik Evander Holyfielddel, az egykori világbajnokkal, majd Riddick Boive-val. Erre a két csatára 1994-ben kerül sor. Morrison, aki a WBO világszervezet bajnoka, egyelőre egy mérkőzését jelentette be, a délafrikai Franqois Botha ellen lép szorítóba. * A hírügynökségek szenzációként tálalták, hogy mégis sor kerül a Carl Lewis és Linford Christie közötti atlétikai párharcra. A két futófenomén július 30-án, a Gatesheadben rendezendő meghívásos versenyen áll rajthoz a 100 méteres számban. A hatalmas érdeklődéssel várt csata azért számít szenzációnak, mert a menedzsereknek már több kísérlete meghiúsult, hogy „összehozzák” Lewist, a nyolcszoros olimpiai bajnokot és Christie-t, Barcelona aranyérmesét. Hol az egyik, hol a másik csodafutó mondott nemet a szervezőknek, akik emiatt persze jelentős bevételtől estek el. Július 30-án azonban — úgy tűnik — mindenki jól jár majd... A Vauxhall által szponzorált viadalon a két csillag 150 ezer dollárért áll rajthoz. A rendezők várható bevételéről mindenki diszkréten hallgat. * London látja vendégül szeptemberben a fekete-fehér mezők két „lovagját”, a sakkvilágbajnoki döntőben találkozó Garri Kaszparovot és Nigel Shortot. Az Adria horvát partjain készülő és pihenő Kaszparov a napokban bejelentette, hogy tervei szerint az ezredfordulóig folytatja pályafutását, majd politikával és az üzleti ügyeivel akar foglalkozni. Addig azonban legalább háromszor szeretné megvédeni világbajnoki címét. Ebben nem szerepel a Short elleni páros mérkőzés végeredménye, amely szerinte nem is lehet kétséges... Kaszparov elismeri, hogy vetélytársa kitűnően felkészült sakkozó, de állítja: szeptemberben húsz játszmánál több nem kell a legyőzéséhez. (mpn) Harc a sárga trikóért Mint köztudott, ma befejeződik a nyolcvanadik francia kerékpáros körverseny. Kevésbé ismert, hogy idén — ha a két világháború miatt nem marad el 11 viadal — már a kilencvenegyedik rajtra került volna sor, mivel a versenyek versenyét 1903-ban rendezték meg először. A küzdelemsorozat a leghosszabb, a legnehezebb és a legdrámaibb. A táv és a hossza is változó. Kezdetben csak 2428 km volt a táv, míg a leghosszabb 1926-ban 5745 km. Idén két pihenőnappal 20 versenynap alatt tették meg a résztvevők a 3720 km-es távot. A mai befutót nem számítva 36-szor hazai, 18-szor belga, 8-szor olasz, 5-ször spanyol, 4-szer luxemburgi, 3-szor amerikai, 2-szer holland és svájci, míg egyszer ír versenyző tehette le örök emlékül az összetett versenygyőztesek által viselt sárga trikót. A Touron az öldöklő küzdelem miatt már egyetlen szakaszgyőzelmet elérni is dicsőség, összetett versenyt nyerni világklasszis teljesítmény. Ez utóbbit ötször megismételni , az már a legendák világába tartozik. A hallatlan bravúr eddig három bringásnak sikerült. A francia Jacques Anquetil a legelső ötszörös győztes, és ugyancsak elsőként négyszer nyert egymás utáni esztendőkben. Először, 23 évesen, 1957-ben diadalmaskodott, majd az 1961—64 közötti esztendőkben. Minden szakíró úgy gondolta, egyszeri, megismételhetetlen csoda történt, hiszen korábban trplázásos sorozat is csupán egy másik legendás franciának, 1953—55 között Louison Bobetnek sikerült. És jött a belga Eddy Merckx, aki 1969—72 között végzett az élen, majd egyévi pauza után ismét ő hajtott elsőnek végig a hagyományos célba a Champs-Élysées-en. Ezzel beállította a francia elődje mindkét, egyedülállónak hitt rekordját. A harmadik ötszörös Tour-csillag ismét francia: Bernard Hinault, akinek másik rekordja a kétszeres duplázás. Egymást követő években 1978- és 79, majd 1981-ben, valamint 1982-ben győzött, továbbá 1985-ben diadalmaskodott. Ezzel ő volt az utolsó francia nyertes. A nyolcvanas évtized végének sztárja egy tengerentúli kerékpáros, a franciául is jól beszélő kaliforniai Greg Lemond volt, aki 1986-ban, továbbá 1989-ben és 1990-ben birtokolhatta a sárga trikót. Második győzelme volt a körversenyek történetében a legszorosabb, hiszen csak 8 mp-cel előzte meg a francia Laurent Fignont, aki 1983-ban és 1984-ben volt az összetett verseny első kihelyezettje. Tavalyelőtt és tavaly is az idén 28 esztendős spanyol Miguel Indurian volt a Tour győztese. Ráadásként megnyerte tavaly és idén is a Giro d’Italiát. Ma minden bizonnyal harmadszor őrzi a sárga trikót, hiszen a finálé előtt jelentős előnnyel vezet. (bányai) 8. Uerdingen—FC Homburg 9- Wuppertal—Meppen 10. FC Tirol—St. Pölten 11. Sturm Graz—Rapid Wien X 2 1. Bochum—Rostock 1 X 12. Vorw. Steyr—Adni. Wacker 2 2. Fortuna Köln—Wolfsburg 1 13. Wiener SC—Salzburg X 2 3. Hertha BSC—Mannheim X 1 14. Austria Wien—Mödling 1 4. Mainz—Jena X 1 5. 1860 München—Essen 2 X Részletes tájékoztató (útmutató, tábla-6. St. Pauli—Chemnitzzat, statisztika) a Sportfogadásban ta-7. Saarbrücken—Stuttg. Kick. 1 X látható. ______________1993. JÚLIUS 25., VASÁRNAP ^ ^