Vasárnapi Hírek, 1993. július-december (9. évfolyam, 27-51. szám)

1993-11-29 / 48. szám

2 D IS J ib^'Cs A szabadelvű alternatíva szoros kapcsolat Európához -A-- -----------------------------------------------------IA—. |-_____________________, Göncz Árpád, Otto Lambsdorff'9 Orbán Viktor és Pető Iván a liberális politika szerepéről a rendszerváltásban A globális és az európai biztonságpolitika, térségünk gazdasági fejlődése, a privatizáció, a demokratikus átalakulás, az emberi jogok kérdései szerepelnek a Liberális Internacionálé világkonferenciájának napirendjén, amelynek szombati munkanapja Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőjével kezdődött a Budapest Kongresszusi Központban. Az államfő hazánk megbecsülésének és a nemzetközi pártszolidaritás megnyilvánulásának jeleként értékelte, hogy az idén Európa mindhárom meghatározó szellemi áramlatának képviselői Budapesten adtak egymásnak randevút. Göncz Árpád az egyéni szabadságjogok, az emberi és kisebbségi jogok védelmét, az autonómiára való törekvést említette a liberalizmus alappilléreként. Otto Lambsdorff megnyitójában felelevenítette a liberalizmus világméretű mozgalommá fejlődésének az utóbbi években lezajlott folyamatát, melyből kiemelte több afrikai ország pártjának csatlakozását az LI-hez. A kisebbségek ügyét említve a Liberális Internacionálé elnöke kifejtette: „segíteni kell a kisebbségi jogok biztosítását mindenütt a világban azzal, hogy azokat a nemzetközi elismertetés és a nemzetközi intézmények tagságának kritériumává teszik”.• Amíg nyugaton folytatódik az európai integráció, addig Közép- és Kelet-Európában kételyek vannak arra az óhajra nézve, hogy Európa egészét integrálják. Nem lehet igazolni az ilyen habozást. Az EFTA-államok után Közép- és Kelet-Európa országait is el kell fogadni, mint az Európai Unió tagjait, még a századforduló előtt — hangoztatta Otto Lambsdorff. Beszédének végén a liberális alternatíva régiónkbeli szerepét emelte ki az LI elnöke, aki ezt a nyitott társadalmak és a prosperáló gazdaságok felé vezető legjobb útként határozta meg. A rendező Fidesz nevében a pártelnök, Orbán Viktor tartott megnyitóbeszédet. A rendszerváltás 1989-es eufóriájára utalva úgy fogalmazott: sok polgár fejében a demokrácia nem a felelősséggel, hanem a jóléttel volt rokon, amiből következően nem is maradt el a csalódás. Mint mondta, térségünk országai előtt az a történelmileg eddig példátlan feladat áll, hogy egyidejűleg kell kiépíteniük a demokratikus politikai berendezkedést és a piacgazdaságot, melyekhez az átmenet a politikai stabilitást és lázongást is előidézhető nélkülözésen át vezet. Orbán Viktor sajnálattal állapította meg, hogy míg mi liberalizáltuk külkereskedelmünket, addig a legfejlettebb országok nem viszonozták ezt hasonló nyitottsággal, az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodás pedig csak halvány utalásokat tartalmaz a későbbi teljes tagságra. Magyarország politikai helyzetét vázolva a fiatal demokrata politikus a konzervatív koalíció kudarcára és a szocialista erők visszatérésének komoly lehetőségére hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a verseny- és teljesítményelvű piacgazdaság megteremtésére irányuló liberálisok kínálta alternatíva helyett a magyar társadalomfejlődésnek egy korporatív államkapitalista modell felé való irányulását jelentené. A hazai liberális blokk céljaként a „visszafelé lendülő politikai inga” közepén történő megállítását jelölte meg. A konferencia díszvendégeként Pető Iván, az SZDSZ elnöke köszöntőjében a liberalizmus magyarországi ígéretes jövőjéről szólt, s elmondta: hazánknak a térségben szinte egyedülálló stabilitásában kiemelkedő szerepet játszottak a liberális pártok, akik reményei szerint egy szabadelvű többségű kormányban valósíthatják meg programjukat. A konzervatív, a szocialista és a liberális társadalompolitikai elképzelések között alapvető különbségek mutatkoznak. A konzervativizmus hazai változata — amelyben a hangsúly a nemzet históriai, kulturális, sőt olykor etnikai értelmezésére esik, szemben a politikaival és ellentétben a nyugati konzervatívokkal — nagyon is hajlik a kollektivizmusra, az állami eszközök preferálására. Pető Iván szerint ezért a magyar választópolgároknak szerencséjük van, hogy nem csak a nemzeti konzervatív, illetve a baloldali kollektivizmusra hajlamos politikai erők között válaszhatnak. A munkacsoportokban, a kerekasztal-beszélgetéseken és vitákon a politizálás részterületei — például a kampányra való felkészülés, a gazdaság kérdései — kerültek terítékre. Az utóbbival foglalkozó fórumon elhangzott: a liberalizmus két lábon álló ideológia, amely a piacgazdaság és a jóléti állam megteremtését tartja céljának. A közösségi és kisebbségi jogok problémáját körüljárva megerősítették, hogy A konferencia kétoldalú találkozók sorozatára is alkalmat adott. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Kuncze Gábor, az SZDSZ parlamentifrakció-vezetője, miniszterelnök-jelöltje egyaránt megbeszéléseket folytatott Otto Lambsdorff-fal, az LI elnökével, Zselju Zselev bolgár elnökkel, Willem van Eekelennel, a Nyugat-európai Unió főtitkárával, Sir David Steellel, a Liberális Internacionálé jövendőbeli elnökével és Heide Schmidt-tel, az Osztrák Liberális Fórum elnökével, az Osztrák Parlament alelnökével, Orbán Viktor Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, Kuncze Gábor pedig Frits Bolkesteinnel, a Holland Liberális Párt elnökével is találkozott. Kuncze Gábor a kétoldalú találkozókat, a konferenciát értékelve elmondta a Vasárnapi Híreknek, hogy a külföldi partnerek világossá tették: támogatják Magyarország teljes jogú csatlakozását az EK-hoz, illetőleg beilleszkedését az európai biztonsági rendszerbe. Ez utóbbi kapcsán figyelembe veszik az orosz érdekeket, véleményeket is, de Oroszország természetesen nem rendelkezik vétójoggal. Megértéssel fogadták az SZDSZ-nek azt az álláspontját is, hogy az országnak nem segélyekre, hanem tőkebevonásra és a piacok megnyitására van szüksége. Ezt saját országaikban és a nemzetközi porondon is igyekeznek elősegíteni, a liberális pártok továbbra is fellépnek a kisebbségek identitásának megőrzése érdekében. Ágoston András, a VMDK elnöke arról számolt be, hogy a többpárti parlament eddig 18 olyan törvényt hozott, amely kisebb-nagyobb mértékben korlátozza a vajdasági magyar kisebbség jogait. Markó Béla, az RMDSZ elnöke és A. Nagy László, a szlovákiai Magyar Polgári Párt elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy az új román, illetve szlovák alkotmány szerint továbbra sem tekintik nemzetalkotó tényezőnek az ottani magyarságot. Orbán Viktor — aki fontosnak ítélte, hogy a határokon túli magyar szervezetek is képviseltetik magukat a tanácskozáson — szintén azt emelte ki: a fórum jó alkalmat teremtett arra, hogy támogatókat szerezzünk az EK- hoz és a NATO-hoz való integrálódáshoz. A konferenciával világosan demonstrálják— mondotta Orbán Viktor —, hogy a liberális erők világszerte kormányképesek. A különböző országok liberális kormánytényezőinek jelenléte pedig jól mutatja, hogy a konzervatív kormány kialakította jó nemzetközi kapcsolatokat a liberálisok is gond nélkül fönn tudják tartani. - kövess - Tekintélyes támogatókat szereztünk A szabadság asszonya A nagy elődök — közöttük Václav Havel cseh köztársasági elnök, Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök, Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek és Raul Alfonzín Argentína egykori elnöke — után Mary Robinsoné az idei Szabadság-díj. Írország államfőjének Otto Lambsdorff, a Liberális Internacionálé elnöke szombaton délután adta át a szervezet kitüntetését. Írország elnökasszonya 1990 novembere óta van hivatalában, s hazájában és nem utolsósorban a Szomália megsegítésében játszott szerepéért — külföldön is elnyerte az emberek szimpátiáját. Tolerancia jellemzi hozzáállását az észak-írországi tragikus konfliktushoz, miközben elítéli az erőszakot és a terrorizmust. Olyasvalaki munkáját ismerték el a díjjal, aki a nyílt társadalomért dolgozik egy alapjaiban konzervatív országban. Otto Lambsdorff átadja a díjat rjai 78 .r Zalaegerszegi ösvények generációk, műfajok, törekvések Kilencedik alkalommal rendezték meg Zalaegerszegen a hét végén a Nyílt Fórumot, a drámaírók és színházi szakemberek~Tlálkozóját. A rendezvénysorozatnak otthont adó, az MKM és az önkormányzatok, szövetségek által támogatott Hevesi Sándor Színház a korábbiakhoz képest gazdagabb és több tekintetben újszerű programot nyújtott az ismét szép számban odasereglett belföldi és határokon túli dramaturgoknak, kritikusoknak, színházi vezetőknek, szerzőknek és más színjátéki szakembereknek. Gazdagabb volt a program annyiban, hogy az említettek (egyes csoportjaikat tekintve nem mindig megfelelő arányban és érdeklődéssel) féltucat előadást, köztük egy bemutatót is megtekinthettek, a helyieken kívül más (a szolnoki) színházét is. Ilyen persze eddig is volt, ám most kettő a vitatémák (pontosabban a megvitatott darabok illusztrálására is szolgált, méghozzá teljes értelemben, megvalósításban: a korábban a Hevesi Sándor Színházban (Szabó Magda—Andrcs T.—Hajdú S.: Sziget-kék című zenés mesejáték) bemutatott színjátékokat itt újból eljátszották az említett szakmai publikumnak, s ráadásul mindenki kézhez kapta ezek szövegét is, a vitára és részleges feldolgozásra ajánlott más művekkel együtt a Nyílt Fórum Füzetek 93 című, kétkötetes(!), helyi kiállítású antológiában. Folytatódott a régebbi gyakorlat is. Két megvitatásra kijelölt darabot, Méhes Károly: Godó, te árva és Németh Gábor: Leer című parafrázisát megpróbálták eljuttatni az olvasó- és rendezőpróbák utáni „állapotba”, hogy így — a próbák megtekintésével — mind a színjátékosok, mind a szakmai közönség egyre jobban meggyőződhessenek értékeiről, előadhatóságukról. Újszerű volt a program, darabválogatás abban, hogy ezúttal a jeles válogatók részben más körből, részben más műfajból gyűjtötték össze a demonstrálandókat. Műfajilag annyiban újítottak, hogy a megvitatásra és demonstrálásra, közlésre kijelölt hét darab közül négy volt a másfelé nyitást érzékeltető mesejáték, az említettek mellett Gabnai Katalin Táltos János és Rákosi Péter A mumus című gyerekszínjátéka. A hagyományoknak megfelelően referátumok, viták zajlottak le a művekről, műfajokról, ábrázolási, kifejezési, színreviteli kérdésekről. Bőgel József Vasárnapi (Hírek Az alkotmánybíróság javaslatára Lakásokról sürgősen A kormány jövő héten kivételes és sürgős tárgyalást kérve a lakástörvény egyes, az adásvétellel kapcsolatos passzusainak egy hónapos halasztását kéri a t. háztól. Történik mindez az Alkotmánybíróság javaslatára, a testülethez ugyanis nagyszámú indítvány érkezett több rendelkezés alkotmányossági vizsgálatát kérve. Nyílt titok, hogy főként az önkormányzatok tulajdonosi jogait érintő panaszokról van szó. Az önkormányzatok általában nem lelkesedtek azért, hogy a törvény a vételi jog kimondásával öt évre lényegében korlátozza a tulajdonuk feletti rendelkezést, hiszen szűk körű kivételtől eltekintve a bérlakást, a helyiséget mindenképpen el kell adni, ha azt a bérlője kéri. A legérzékenyebb pont kétségkívül a helyiségek dolga; az önkormányzatok stabil bevételei ezek bérbe adásából eredtek, s most túl kellene adni rajtuk, méghozzá legfeljebb a forgalmi érték 60 százalékáért. Ráadásul akár a másodkézből szerzett kárpótlási jegyet is el kellene fogadni értük fizetőeszközként, méghozzá kamattal megtoldott névértékben, holott a piacon ez a papír kevesebbet ér. Mindez a következő hetekben nagyító alá vétetik az Alkotmánybíróságon, mely testület eredetileg négy hónapos halasztást javasolt, ám a kormány úgy véli, január végéig elégséges az idő az esetleges alkotmánysértő részletek kijavítására. Az alkotmánybírók december közepéig meghozzák döntésüket — vettük a hírt dr. Holló Andrástól, az Alkotmánybíróság főtitkárától. Az üzlethelyiséget lehessen szabadon megvásárolni, de az árat az önkormányzat és a vevő alkuja alakítsa. Itt ne vegyenek figyelembe szociális szempontokat, mert ezek üzleti vállalkozások — mondott véleményt a helyiségek dolgában Filló Pál szocialista párti képviselő. Akárhogy is dől el a vita, mindenképpen lesznek csalódott emberek — fűzte az előbbiekhez dr. Török Ferenc szabaddemokrata honatya, aki szerint a fő gond az, hogy egyelőre fennmarad a jogbizonytalanság. Palkó S. Végkifejletben a válság A végkifejlethez jutott a mezőgazdaság válsága — hangzott el az értékelés a Munkáspárt szombati országos tanácskozásán. A szövetkezetek minden felhalmozott vagyonukat felélték, amit lehetett, már pénzzé tettek. S mik az egész társadalmat érintő következmények? Szociális bizonytalanság, egyes falvakban 25—40 százalékos munkanélküliség, s a gondokat az önkormányzatok sem tudják továbbhárítani, hiszen a városból is elsőként az ingázókat küldik el — sorolta Dobróka János elnökségi tag. Mi ebből a kiút? A munkáspártiak szerint először is mielőbb be kellene fejezni a kárpótlást, a föld aprózódását, mert ezzel a tulajdont bizonytalanságban tartják. Egy új földtörvény pedig egyebek között kimondhatná: kétezer aranykoronánál több ne jusson egy kézbe, m megakadályozandó a nagybirtok újbóli kialakulását. (p. s.) Hírsorok szombatról GYŐZELEMRE KÉSZÜLNEK Választási győzelemre készül a KDNP — jelentette ki Surján László pártelnök a MOM Művelődési Házban szombaton, az országos választmányi ülés első napján. A választmány tegnap és ma azt a dokumentumot vitatja meg, amely esetleg kormányprogramként is szolgálhat a következő választások után. A kereszténydemokraták 1995-től többek között új adórendszert vezetnének be. Védenék a hazai ipart, a mezőgazdaságot, csökkentenék az államigazgatás kiadásait. Surján László hangsúlyozta: megegyezésre törekszenek a politikai élet szereplőivel, de a társadalommal is. Véleménye szerint annak, hogy reményvesztett ma a társadalom, egyik okozója a tömegtájékoztatás. Ma — mint mondta — szemenszedett hazugságok járják be az országot. KÖNYVBEMUTATÓ: A magyar rádiózás hőskora könyvsorozat legújabb kötetét mutatta be szombaton az Ajtósi Dürer Kiadó, az Antenna Hungária, a Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt., valamint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsorigazgatósága. KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK. Talán sajátos helyzetünkből fakad, hogy a magyarság külpolitikai céljai olyan világosak. Nemzeti érdekeink összhangban állnak az európai demokratikus értékekkel és mi ezek szellemében cselekszünk — hangsúlyozta Jeszenszky Géza a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kongresszusának nyitó napján, szombaton, a Testnevelési Egyetemen. Kálmán Attila államtitkár az oktatás, a kultúra, az egyház, a közélet gondjairól szólt beszédében. Szerinte az elkövetkezendő években elérhető, hogy az oktatási intézmények 5-10 százaléka egyházi fennhatóság alá kerüljön. NEMZETI SZABADELVŰEK. A Független Liberális Párt az egyetlen hazánkban, amely a nemzeti szabadelvűséget képviseli — jelentette ki F. Nagy Sándor pártelnök a szervezet első embereinek szombati ülésén. Az elnök szerint ma egyetlen párt sem rendelkezik konkrét végrehajtható programmal, a politikai életben csupán primitív pocskondiázás folyik, ezért az országnak szüksége van rájuk. Elképzeléseik szerint a gazdaság talpraállításához szükséges összeget elsősorban a múlt rendszerben nem törvényes úton felhalmozott vagyonok utólagos megadóztatásával lehetne előteremteni. Fehér Rózsa másodszor A Kultúraközvetítők Kamarája olyan magánemberek civilszervezete, akik a különböző intézményekben adják át másoknak az értékeket. A szervezet a saját maga által alapított díjat szakmai elismerésnek tekinti, amit belső mércéjük alapján közgyűlési szavazással ítélnek oda. A döntés már ez év nyarán megszületett, de a díjat november 29-én adják át a Kultúraközvetítők Kamarája Értékkonferenciáján. A tanácskozás előtt veszi át a Fehér Rózsa-díjat Bodor Pál újságíró; Kuti Éva közgazdász; Poszter György akadémikus, egyetemi tanár, esztéta. A közösségi díjat az idén a Garabonciás Szövetség veheti át, amelynek tagjai a húszéves magyarországi olvasótábori mozgalom hagyományainak őrzői és továbbfejlesztései Tudóscsúcs Több mint húsz országból érkeztek kiemelkedő tudósok és más vezető személyiségek A tudományok szerepe a jövő Európájában című nemzetközi találkozóra, mely tegnap kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia és a Batthyány Társaság szervezésében Budapesten. A találkozó fővédnökei: Kosáry Domokos, az MTA elnöke és Jeszenszky Géza külügyminiszter. A szombati plenáris ülésen Carlo Rubbia Nobel-díjas professzornak, a részecskekutatás európai központja főigazgatójának előadását — a tudományok évtizedünkben betöltött fő feladatáról — munkatársa olvasta föl. A demokráciák jövőjéről Európában és a tudományok szerepéről Lajtha Ábel professzor, a New York-i Neurokémiai Központ igazgatója fejtette ki gondolatait. A harmadik központi téma — a tudomány a humanitárius célok szolgálatában — előadója Andorka Rudolf profeszszor, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora volt. Délután szakosztályokban folytatódott a tanácskozás. A munkacsoportok ma, vasárnap, plenáris ülésen vonják meg a rangos nemzetközi rendezvény mérlegét. A Vasárnapi Híreknek a közel öt évtizede az USA-ban élő Lajtha Ábel professzor, a Szent- Györgyi-tanítványból lett világszerte ismert agykutató nyilatkozott. — Meglehet, elfogultnak tűnhetek, de én az agykutatást tekintem azon tudományágnak, mely az emberiség jövőjét illetően a legtöbbet teheti — mondotta. — Meggyőződésem, hogy már a közeli jövőben olyan kérdéseket tudunk megközelíteni, mint az agresszió, a bűnözési hajlam, az emlékezőképesség, az ambíció, befolyásolni tudjuk a tanulás eredményességét. Mindez az emberi kultúrára igen nagy hatással lenne. Persze fennáll annak a veszélye is, hogy az agyműködés ilyen formán való befolyásolásával az emberek rabszolgákká is tehetők, ami fokozott mértékben veti föl a tudósok, a társadalom felelősségét. De én hiszem, hogy az agykutatás maholnap várható felfedezéseit az emberiség nemes célok érdekében fogja felhasznál- Márkus Csaba 1993. NOVEMBER 28., VASÁRNAP: