Vasárnapi Hírek, 1994. január-június (10. évfolyam, 2-26. szám)

1994-01-09 / 2. szám

Zavartalanul üléseztek Több ezren Révkomáromban — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — Viszont már napokkal a szom­bati nagygyűlés előtt határozot­tan kirajzolódtak az ellende­monstráció és a magyarellenes sajtókampány méretei. Nagysu­­rányban a dél-szlovákiai szlová­kok hatodik összejövetelén (már jó előre, január 2-án) elítélték a „magyar követeléseket”, memo­randumot is megfogalmaztak. Összpontosított támadást in­tézett a szlovákiai magyarság el­len a Republika kormánylap szombati számában. „Európa lelki­ismeretét akarjuk feléb­reszteni” — jelentette ki a lap címoldalán, s a komáromi ren­dezvényt elítélő szlovák tudósok és művészek felhívását közölte. Ugyanez a lap az 1938. évi nagysurányi „véres karácsony” az egykori szemtanúk szerint is túlzottan fölnagyított történetét melegítette föl. A Republika har­madik, a magyarság ellen íródott cikkének (bocsánat: cikksoroza­tának) szerzője pedig nem más, mint a helységnévtábla-dön­­tögető miniszter, Roman Hof­bauer. A „Müncheni napok” cí­mű, vádiratnak is beillő terje­delmes írásból talán elegendő az alcímeket idézni: „A meghátrá­lás sorsdöntő állomásai”, „Ma­gyarosítás a Duna mindkét part­ján...”, „Duray többet tartózko­dik Pesten, mint Szlovákiában”. A nagygyűlésen a mintegy há­rom órán át tartó helyzetfelmé­rés és jól előkészített felszólalá­sok után a több ezer résztvevő állásfoglalást szavazott meg a szlovákiai magyarok alkotmá­nyos jogállásáról, az önkor­mányzati jogokról, Szlovákia közigazgatási és területi átszer­vezéséről. Ez utóbbi a többi kö­zött megállapítja, hogy „a Szlo­vák Köztársaság jelenlegi köz­­igazgatási rendszere nem felel meg sem az európai követelmé­nyeknek, sem a helyi igények­nek, mert gazdaságtalan, ne­hézkes, túladminisztrált, a dön­téshozatal körülményes, az ille­tékességek tisztázatlanok”. A nagygyűlés résztvevői tiltakoz­tak az ellen, hogy a magyar kö­zösség lakóterületét öt nagy közigazgatási régió között osz­­szák föl, ami a szervezett asszi­milációt segítené elő. Ehelyett két ésszerű megoldási lehető­séget kínáltak. Az, hogy elfogad­­ja-e a javaslatokat a kormány­zat, több mint kétséges... A nagygyűlés résztvevői ki­mondták, hogy a polgári jog­­egyenlőség elvét követve a szlo­vák nemzettel egyenrangú kö­zösségként kívánják építeni a Szlovák Köztársaságot, és poli­tikai alanyiságukat a demokra­tikus választások útján létreho­zott saját képviseleti testülete­­ik­ révén, a magyar koalíció képviselői által megfogalmazott alkotmánytörvény-tervezet sze­rint kívánják kifejezni. Végeze­tül pedig leszögezik, hogy a ma­gyarság „önazonossága védel­mének érdekében az általa je­lentős számban lakott régióknak különleges jogállást igényel”. A szlovák belpolitikai élet több vezető politikusát is meg­hívták a nagygyűlésre, de senki sem jelent meg. Michal Kovác szlovák köztársasági elnök az el­nöki iroda munkatársait, a kor­mány a törvény-előkészítési bi­zottság dolgozóját delegálta Révkomáromba. Jelen volt vi­szont a rendezvényen az Egye­sült Államok, a Magyar Köztár­saság, Románia, a Dél-afrikai Köztársaság pozsonyi nagykö­vetségének képviselője, vala­mint Valentin Granditz és Kom­­lóssy József, az Európai Kisebb­ségek Föderalisztikus Uniójá­nak képviselője. S ha már szlovák lapot idéz­tünk, befejezésül ragadjunk ki néhány­­ gondolatot az Új Szó szombati számából, melyeket a főszerkesztő, Szilvássy József ekképpen vetett papírra: „Nem vagyunk irredenták, nem célunk Szlovákia területi integritásá­nak veszélyeztetése. Viszont hét és fél évtized sanyargatásai után végre egyenjogúak és egyenran­gúak kívánunk lenni e hazában. Szülőföldünkön. Nem a szlovák­ság ellenében..." Márkus Csaba Nemzeti demokraták nem keresnek partnereket „Nem kívánják a politikától amúgy is gyötört polgárokat túlter­helni, ezért a törvényben előírtaknak megfelelően 90 nappal a választások előtt, vagyis február elején kezdik a kampányt — hangzott el a Nemzeti Demokraták Szövetsége szombati országos tanácskozásán. A korai koalíciós kombinációk nem egyebek mint kampányfogások — fogalmazott referátumában Pozsgay Imre el­nök —, arra valók, hogy a polgárokat szuggerálják, mintha csak a jelenlegi parlamenti palettáról kínálkozna választék. El kell érni, hogy a választó­­polgárok nagy többségének a részvételével szülessen döntés, várhatóan májusban, így erős, széleskörűen támogatott parla­ment jöhetne létre — összegez­hetnénk az előadó egyik gondo­latát. S mert nemzeti egység nél­kül nincs működőképes demok­rácia, ez az új parlament nemze­ti egyeztető kongresszus össze­hívását kezdeményezhetné min­dazon ügyekben, amelyekben el­engedhetetlen a közmegegyezés. S bár felvázolták a párt prog­ramját — amely Gidai Erzsébet választmányi tag szavaival szól­va nem külső mintákra, hanem a hazai adottságokra támaszko­dik, védve a belső piacot, a bel­­honi ipart és termékeket, a la­kosság megélhetési biztonságát —, a gondolatok vissza-vissza­­kanyarodtak a választási előké­születekhez. A nemzeti demok­raták nem keresnek koalíciós partnereket az első forduló előtt — mondotta Bíró Zoltán társel­nök. P. S. Kisgazdaünnep a restiben Nagyatádi Szabó István, a legendás hírű parasztvezér negyven somogyi kisgazda társaságában 1908. január 12-én cigányzene mellett, a kaposvári vasútállomás restijében alapította meg a Somogy Megyei Kisgazdák Egyesü­letét, majd ugyancsak Nagyatádi Sza­bó volt az alapítója a Magyarországi Kisbirtokosok Szövetségének is. Rájuk emlékeztek tegnap délután a somo­gyi megyeszékhelyen a Torgyán-hű kisgazdák, merthogy a függetlenek Nagyatádi Szabó István pártját tekin­tik jogelődjüknek. A tavaszias télben tartott demonst­ráció kezdetén emléktáblát helyeztek el a kaposvári resti falán, emlékeztetve Nagyatádi Szabó érdemeire, aki or­szággyűlési, majd nemzetgyűlési kép­viselőként nyolc (!) kormányban töl­tötte be a földművelésügyi miniszteri posztot, s aki a kisbirtokos parasztság szószólójaként megalkotta az 1920-as földreformtörvényt. Az emléktábla elhelyezését követő sajtótájékoztatón Torgyán József töb­bek közt elmondta: a közeljövőben sorra kerülő távol-keleti útjának az a célja, hogy kaput nyisson a tajvani tő­ke Magyarországra történő beáramlá­sa előtt. Délután három órakor a kaposvári sportcsarnokban mintegy másfél ezer ember jelenlétében ünnepi nagygyű­lést tartottak a kisgazdák (gulyás) (M ­^“■1Vasárnapi Biztonságunk nem sértheti szomszédaink érdekeit — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — A békepartnerség-javaslat új minőségű kapcsolatok kiépítése előtt nyitja meg a lehetőséget a NATO és a kelet-közép-európa­i országok között. Ez az együtt­működés pedig elvezethet a békepartnerségben részes álla­mok NATO-tagságához. Egyek­­ben mellett erről beszélt Made­leine Albright, amikor Für Lajos honvédelmi miniszterrel tár­gyalt. A csaknem egyórás esz­mecserén Albright asszony tájé­koztatást adott a békepartner­­ség-tervezet konkrét együttmű­ködési lehetőségeiről. Az Észak­atlanti Együttműködési Tanács­ban eddig megvalósult együtt­működéshez képest a békepart­nerség új minőséget jelent abban a tekintetben, hogy gyakorlati katonai kooperációra is mód ny­ik. Szóba került például a kiképzésben, illetve a katonai tervezésben való együttműkö­dés, később pedig közös hadgya­korlatokat is tarthatnak a béke­partnerek. Boross Péter kormányfő szom­baton az Országházban fogadta Madeleine Albrightot és John Shalikash­vilit. A megbeszélésen elhangzot­takat összefoglalva Herman Já­nos külügyi szóvivő elmondta: elsősorban Magyarország biz­tonságpolitikai helyzetéről, il­letve Budapest és a NATO kap­csolatairól esett szó. Albright nagykövet asszony és Shalikash­­vili tábornok egyaránt hangsú­lyozta: az Egyesült Államok szá­mára fontos, hogy stabil legyen a régió, ezen belül Magyarország biztonsága. Az amerikai delegátusok is­mertették a békepartnerség kez­deményezésének főbb elemeit. A programba való bekapcsoló­dás konkrétumairól a brüsszeli NATO-csúcs dönt majd. Boross Péter hangoztatta: Magyarország üdvözli a béke­partnerség kezdeményezését, és kész részt venni a program által megnyíló folyamatban. Hangsú­lyozta azt is, hogy a magyar meg­közelítés szerint ez a folyamat megfelelő időben, amikor min­den körülmény biztosítva lesz, elvezet Magyarország NATO- tagságához. Herman János elmondta azt is, a megbeszélésen szóba került az oroszországi helyzet meg­ítélése is. Mindkét fél részéről megfogalmazódik az a véle­mény, hogy Oroszország legitim biztonsági igényeit magától ér­tetődően figyelembe kell venni. Ebben általában is nézetazonos­ság van a NATO-tagok, illetve térségünk országai között. Bu­dapesten egyébként sem kívánja senki bárkinek is a rovására erősíteni Magyarország bizton­ságát. Oroszországot senki sem akarja bármitől is elszigetelni, elválasztani, háttérbe szorítani — mondta a külügyi szóvivő. A budapesti látogatás tapasz­talatait összefoglaló szombat es­ti sajtókonferencián John Shali­­kashvili elmondta: bár a NATO nem nyújt biztonsági garanciá­kat a békepartnerek számára, de konzultációs lehetőséget te­remt, amennyiben fenyegetés érné biztonságunkat. Az a konk­rét helyzettől függ, hogy a kon­zultáció nyomán milyen nyilat­kozatok, lépések születnek. A sajtókonferencia házigaz­dája, Jeszenszky Géza rövid nyi­latkozatában egyebek között ki­emelte: a magyar remények sze­rint a program segítséget nyújt ahhoz, hogy Magyarország felké­szülhessen a teljes jogú NATO- tagságból fakadó felelősségvál­lalásra. A külügyminiszter meg­ítélése szerint a távolabbi jövőt tekintve nincs olyan valós törté­nelmi, politikai vagy stratégiai megfontolás, amely azt indo­kolná, hogy Magyarországot a NATO kötelékén kívül tartsák. A magyarországi látogatás záróprogramjaként Jeszenszky Géza díszvacsorát adott az ame­rikai delegátusok tiszteletére. • • Öt éve szocdemek • • Üzengetve ünnepeltek Két helyszínen ünnepelte szombaton újjáalakulásának ötö­dik évfordulóját a Magyarorszá­gi Szociáldemokrata párt. A Do­hány utcai székházban a Király Zoltán vezette MSZDP, míg a Baross utcai pártok házában az egyesülési kongreszus után a pártvezetésből kiszorult Törté­nelmi Kéthly Anna Platformot létrehozók. Király Zoltán saj­nálkozását fejezte ki, hogy nem együtt ünnepelnek az évfordu­lón. Kifejtette: megzavarhatják, de alapvetően nem befolyásol­hatják az MSZDP munkáját a magukat történelminek nevező szociáldemokraták. A Baross utca megemlékezésen Bácskai Sándor, a történelmi platform elnöke kijelentette: „a Király Zoltán-féle vezetés folyamato­san kompromittálja a pártot”, és felszólította őket, hogy adják át helyüket egy ügyvivő testületnek. ­­ ­ Oroszlány, Miskolc, Nyíregyháza Készülődés kongresszusra, választásra A Magyar Szocialista Pártnak több rendezvénye volt szombaton a kongresszusi, illetve a választási előkészü­letek jegyében. A Komárom-Esztergom me­gyei küldöttgyűlésen Oroszlány­ban Csintalan Sándor úgy vélte, hogy Kulin Ferencnek, az MDF frakcióvezetőjének pénteki ki­jelentése — mely szerint min­dent igyekeznek megtenni an­nak érdekében, hogy az MSZP ne kerüljön kormányalakítási helyzetbe — egyértelműen bizo­nyítja, hogy a Magyar Demokra­ta Fórum kirekesztő politikát folytat. A legnagyobb kormánypárt ugyanis szóban népben és nem­zetben gondolkozik. A fenti ki­­nyilatkozása szerint viszont az MSZP tagjai és szimpatizánsai nem tartoznak sem a néphez, sem a nemzethez — jelentette ki az MSZP országos ügyvivője. A küldöttgyűlés megállapo­dást hagyott jóvá az MSZP me­gyei szervezete és a Baloldali If­júsági Társulás között. Az MSZP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Szövetségének miskolci ülésén döntöttek az 191­4-es országgyűlési képviselő­választáson a párt színeiben egyéni és területi listán induló jelöltjeiről, továbbá elfogadták a párt regionális programját. Az ülést és szavazást követően Sze­keres Imre, a párt országos alel­­nöke mutatta be sajtótájékozta­tón a tizenhárom egyéni válasz­tókörzetben induló jelöltek és a lista első 15 indulóját. A jelöltek átlagéletkora 42 év, és kilencven százalékuk többdiplomás szak­ember, de van köztük gyári és mezőgazdasági munkás is. Jel­zés értékűnek minősítette az al­­elnök, hogy az MSZP borsodi te­rületi listáját Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke vezeti. Nagy Sándortól a módosított választási törvényre hivatkozva megkérdezték az újságírók, hogy összeférhetetlenség címén hajlandó-e mint képviselőjelölt lemondani a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöki tisztéről. A kérdezett azt válaszolta: ez a jogi kérdés még nem tisztázó­dott véglegesen, lehet, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül. Amennyiben marad a törvény természetesen azt tiszteletben tartva le fog mondani. A sajtótájékoztatón Szabó György, a BAZ Megyei Közgyű­lés elnöke (az MSZP országos listáján indul) ismertette a párt regionális programját, amely alaptételeket fogalmaz meg a térség felzárkóztatásához. Szekeres Imre bejelentette, hogy az MSZP országos válasz­tási listája 171 jelölttel a párt február 27-i országos kong­resszusára készül el, s azt akkor hozzák nyilvánosságra.­­ Sajtótájékoztatón mutatkoz­tak be a szocialisták nyírségi országgyűlésiképviselő-jelöltjei Nyíregyházán. Az MSZP Sza­bolcs megye mind a tíz választó­­kerületében állított egyéni jelöl­tet. Valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, kö­zöttük a gazdaságtól a kultúráig minden terület szakembere megtalálható. Átlagéletkoruk 46 év, nyolcan párttagok, ketten pedig pártonkívüliek. Az MSZP szabolcsi választási pártlistáját később hozzák nyil­vánosságra. Viszont az MSZP Szabolcs megyei képviselőjelöltjei az Or­szágos Sajtószolgálaton keresz­tül sajnálkozásukat fejezték ki, hogy megyei szervezetüknek a választási etikai elvek megerő­sítésére tett tárgyalási indítvá­nyát a parlamenti pártok térségi vezetői — az SZDSZ Szabolcs megyei szervezetének kivételé­vel — elutasították. A többi po­litikai szervezet közül is csak a szociáldemokraták, a nemzeti demokraták, az Agrárszövetség és a Munkáspárt fejezte ki tár­gyalási szándékát. Földönjáró agrárpolitika Az SZDSZ a mezőgazdaság újjászervezését ígéri Világos és egyértelmű birtokpolitikát, a földhasználókat segítő intézkedéseket, a helyi termelők védelmét, új hitelezési formákat, hatékonyabb mezőgazdasági támogatást és piacvé­delmet ígér az SZDSZ agrárprogramja, amelyet szombaton vitatott meg a legnagyobb ellenzéki párt országos tanácsa. A „földönjáró agrárpolitikáról” a tegnapi ülés szünetében tájé­koztatták az újságírókat. Az utóbbi években kétharma­dára szűkült a termelés, vissza­esett az export, 400 ezerrel csök­kent a foglalkoztatottak száma, 100 ezer kistermelő függesztette fel működését, a mezőgazdasági üzemek, a feldolgozó vállalatok fele hitelképtelenné vált, a koa­líciós kormányzat nem terem­tett lehetőséget a különféle tu­lajdonformák kialakulására és versenyeztetésére — indokolta a változások szükségességét Ma­gyar Bálint, a program egyik ki­dolgozója. Az SZDSZ „földönjá­ró agrárpolitikája” ezzel szem­ben olyan intézkedéseket helyez kilátásba, amelyek növelik a ter­melők biztonságát, esélyt adnak a falvak fejlődésére, és új pers­pektívákat nyitnak a szövetke­zeteknek. A Juhász Pál vezette szak­értői csoport elképzelései sze­rint megteremtik a különböző gazdálkodási formák kooperáci­ójának és tisztességes versenyé­nek lehetőségeit, és támogatják, hogy a földhasználók kialakít­hassák és stabilizálhassák bir­tokhatár­ukat. A földhasználat és a földtulajdon összekapcsolá­sát segítő új megoldásokat, a bérlők védelmét és a földvásár­lás elősegítését ígérik. A program egyik célja az, hogy minél több helybéli lakos legyen képes megélni a mező­­gazdaságból, ezért intézkedése­ket terveznek védelmükre. Sze­retnék előmozdítani azt is, hogy a termelők minél könnyebben vásárolhassák vissza a földet a gazdálkodni nem akaró tulaj­donosoktól. Ennek érdekében elővásárlási jogot adnának a terület használójának, vagy a szomszédos földek tul­ajdonosai­­nak. Az SZDSZ támogatott hite­lekkel segítené az agrárágazat újjáépítését, és állami szerep­­vállalást helyez kilátásba egyes vidékek művelési viszonyainak újjászervezésére, az öntözési, fűtési, művelési, tárolási, feldol­gozási technológiák elterjeszté­sére. A program része az export támogatása és a hazai piac vé­delme is.­ ­ess- Újpesten náci feliratok Bombariadó a zsinagógában Kiürítették a Dohány utcai zsinagógát és a vele egybeépült Hősök templomát, miután isme­retlen telefonáló a reggeli órák­ban jelezte: 5 perc múlva felrob­ban a zsinagóga. A tűzszerészek átvizsgálták a zsinagógát, de szerencsére robbanószerkezetet nem találtak — tájékoztatta a távirati irodát szombaton Zol­­tai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségé­nek ügyvezető igazgatója. Nem tartották meg az isten­tiszteletet Újpesten sem az izra­eliták szombaton, mivel a hívők féltek az imaházba­ bemenni. A zsinagógát, a szeretetotthont és a mártírok emlékművét körül­vevő kerítésre ismeretlenek ho­rogkeresztet, nyilaskeresztet festettek „Sieg Heil”, „Jövünk” és más feliratokkal egyetemben — mondta el még Zoltai Gusz­táv, aki különösen sajnálatosnak tartotta, hogy mindez a holoca­ust évfordulóján történt. A történteket megerősítette a BRFK ügyeletes tisztje. Kormos Endre százados hozzátette: sze­rencsére a bombariadó vaklár­mának bizonyult. Újpesten, a József Attila utcai zsinagógánál a rongálást elkövető ismeretlen tettesek ellen eljárást kezdemé­nyez a rendőrség. 1994. január 9., vasárnap 1 13 ) .

Next