Vasárnapi Hírek, 1994. január-június (10. évfolyam, 2-26. szám)
1994-01-09 / 2. szám
Zavartalanul üléseztek Több ezren Révkomáromban — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — Viszont már napokkal a szombati nagygyűlés előtt határozottan kirajzolódtak az ellendemonstráció és a magyarellenes sajtókampány méretei. Nagysurányban a dél-szlovákiai szlovákok hatodik összejövetelén (már jó előre, január 2-án) elítélték a „magyar követeléseket”, memorandumot is megfogalmaztak. Összpontosított támadást intézett a szlovákiai magyarság ellen a Republika kormánylap szombati számában. „Európa lelkiismeretét akarjuk felébreszteni” — jelentette ki a lap címoldalán, s a komáromi rendezvényt elítélő szlovák tudósok és művészek felhívását közölte. Ugyanez a lap az 1938. évi nagysurányi „véres karácsony” az egykori szemtanúk szerint is túlzottan fölnagyított történetét melegítette föl. A Republika harmadik, a magyarság ellen íródott cikkének (bocsánat: cikksorozatának) szerzője pedig nem más, mint a helységnévtábla-döntögető miniszter, Roman Hofbauer. A „Müncheni napok” című, vádiratnak is beillő terjedelmes írásból talán elegendő az alcímeket idézni: „A meghátrálás sorsdöntő állomásai”, „Magyarosítás a Duna mindkét partján...”, „Duray többet tartózkodik Pesten, mint Szlovákiában”. A nagygyűlésen a mintegy három órán át tartó helyzetfelmérés és jól előkészített felszólalások után a több ezer résztvevő állásfoglalást szavazott meg a szlovákiai magyarok alkotmányos jogállásáról, az önkormányzati jogokról, Szlovákia közigazgatási és területi átszervezéséről. Ez utóbbi a többi között megállapítja, hogy „a Szlovák Köztársaság jelenlegi közigazgatási rendszere nem felel meg sem az európai követelményeknek, sem a helyi igényeknek, mert gazdaságtalan, nehézkes, túladminisztrált, a döntéshozatal körülményes, az illetékességek tisztázatlanok”. A nagygyűlés résztvevői tiltakoztak az ellen, hogy a magyar közösség lakóterületét öt nagy közigazgatási régió között oszszák föl, ami a szervezett asszimilációt segítené elő. Ehelyett két ésszerű megoldási lehetőséget kínáltak. Az, hogy elfogadja-e a javaslatokat a kormányzat, több mint kétséges... A nagygyűlés résztvevői kimondták, hogy a polgári jogegyenlőség elvét követve a szlovák nemzettel egyenrangú közösségként kívánják építeni a Szlovák Köztársaságot, és politikai alanyiságukat a demokratikus választások útján létrehozott saját képviseleti testületeik révén, a magyar koalíció képviselői által megfogalmazott alkotmánytörvény-tervezet szerint kívánják kifejezni. Végezetül pedig leszögezik, hogy a magyarság „önazonossága védelmének érdekében az általa jelentős számban lakott régióknak különleges jogállást igényel”. A szlovák belpolitikai élet több vezető politikusát is meghívták a nagygyűlésre, de senki sem jelent meg. Michal Kovác szlovák köztársasági elnök az elnöki iroda munkatársait, a kormány a törvény-előkészítési bizottság dolgozóját delegálta Révkomáromba. Jelen volt viszont a rendezvényen az Egyesült Államok, a Magyar Köztársaság, Románia, a Dél-afrikai Köztársaság pozsonyi nagykövetségének képviselője, valamint Valentin Granditz és Komlóssy József, az Európai Kisebbségek Föderalisztikus Uniójának képviselője. S ha már szlovák lapot idéztünk, befejezésül ragadjunk ki néhány gondolatot az Új Szó szombati számából, melyeket a főszerkesztő, Szilvássy József ekképpen vetett papírra: „Nem vagyunk irredenták, nem célunk Szlovákia területi integritásának veszélyeztetése. Viszont hét és fél évtized sanyargatásai után végre egyenjogúak és egyenrangúak kívánunk lenni e hazában. Szülőföldünkön. Nem a szlovákság ellenében..." Márkus Csaba Nemzeti demokraták nem keresnek partnereket „Nem kívánják a politikától amúgy is gyötört polgárokat túlterhelni, ezért a törvényben előírtaknak megfelelően 90 nappal a választások előtt, vagyis február elején kezdik a kampányt — hangzott el a Nemzeti Demokraták Szövetsége szombati országos tanácskozásán. A korai koalíciós kombinációk nem egyebek mint kampányfogások — fogalmazott referátumában Pozsgay Imre elnök —, arra valók, hogy a polgárokat szuggerálják, mintha csak a jelenlegi parlamenti palettáról kínálkozna választék. El kell érni, hogy a választópolgárok nagy többségének a részvételével szülessen döntés, várhatóan májusban, így erős, széleskörűen támogatott parlament jöhetne létre — összegezhetnénk az előadó egyik gondolatát. S mert nemzeti egység nélkül nincs működőképes demokrácia, ez az új parlament nemzeti egyeztető kongresszus összehívását kezdeményezhetné mindazon ügyekben, amelyekben elengedhetetlen a közmegegyezés. S bár felvázolták a párt programját — amely Gidai Erzsébet választmányi tag szavaival szólva nem külső mintákra, hanem a hazai adottságokra támaszkodik, védve a belső piacot, a belhoni ipart és termékeket, a lakosság megélhetési biztonságát —, a gondolatok vissza-visszakanyarodtak a választási előkészületekhez. A nemzeti demokraták nem keresnek koalíciós partnereket az első forduló előtt — mondotta Bíró Zoltán társelnök. P. S. Kisgazdaünnep a restiben Nagyatádi Szabó István, a legendás hírű parasztvezér negyven somogyi kisgazda társaságában 1908. január 12-én cigányzene mellett, a kaposvári vasútállomás restijében alapította meg a Somogy Megyei Kisgazdák Egyesületét, majd ugyancsak Nagyatádi Szabó volt az alapítója a Magyarországi Kisbirtokosok Szövetségének is. Rájuk emlékeztek tegnap délután a somogyi megyeszékhelyen a Torgyán-hű kisgazdák, merthogy a függetlenek Nagyatádi Szabó István pártját tekintik jogelődjüknek. A tavaszias télben tartott demonstráció kezdetén emléktáblát helyeztek el a kaposvári resti falán, emlékeztetve Nagyatádi Szabó érdemeire, aki országgyűlési, majd nemzetgyűlési képviselőként nyolc (!) kormányban töltötte be a földművelésügyi miniszteri posztot, s aki a kisbirtokos parasztság szószólójaként megalkotta az 1920-as földreformtörvényt. Az emléktábla elhelyezését követő sajtótájékoztatón Torgyán József többek közt elmondta: a közeljövőben sorra kerülő távol-keleti útjának az a célja, hogy kaput nyisson a tajvani tőke Magyarországra történő beáramlása előtt. Délután három órakor a kaposvári sportcsarnokban mintegy másfél ezer ember jelenlétében ünnepi nagygyűlést tartottak a kisgazdák (gulyás) (M ^“■1Vasárnapi Biztonságunk nem sértheti szomszédaink érdekeit — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — A békepartnerség-javaslat új minőségű kapcsolatok kiépítése előtt nyitja meg a lehetőséget a NATO és a kelet-közép-európai országok között. Ez az együttműködés pedig elvezethet a békepartnerségben részes államok NATO-tagságához. Egyekben mellett erről beszélt Madeleine Albright, amikor Für Lajos honvédelmi miniszterrel tárgyalt. A csaknem egyórás eszmecserén Albright asszony tájékoztatást adott a békepartnerség-tervezet konkrét együttműködési lehetőségeiről. Az Északatlanti Együttműködési Tanácsban eddig megvalósult együttműködéshez képest a békepartnerség új minőséget jelent abban a tekintetben, hogy gyakorlati katonai kooperációra is mód nyik. Szóba került például a kiképzésben, illetve a katonai tervezésben való együttműködés, később pedig közös hadgyakorlatokat is tarthatnak a békepartnerek. Boross Péter kormányfő szombaton az Országházban fogadta Madeleine Albrightot és John Shalikashvilit. A megbeszélésen elhangzottakat összefoglalva Herman János külügyi szóvivő elmondta: elsősorban Magyarország biztonságpolitikai helyzetéről, illetve Budapest és a NATO kapcsolatairól esett szó. Albright nagykövet asszony és Shalikashvili tábornok egyaránt hangsúlyozta: az Egyesült Államok számára fontos, hogy stabil legyen a régió, ezen belül Magyarország biztonsága. Az amerikai delegátusok ismertették a békepartnerség kezdeményezésének főbb elemeit. A programba való bekapcsolódás konkrétumairól a brüsszeli NATO-csúcs dönt majd. Boross Péter hangoztatta: Magyarország üdvözli a békepartnerség kezdeményezését, és kész részt venni a program által megnyíló folyamatban. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar megközelítés szerint ez a folyamat megfelelő időben, amikor minden körülmény biztosítva lesz, elvezet Magyarország NATO- tagságához. Herman János elmondta azt is, a megbeszélésen szóba került az oroszországi helyzet megítélése is. Mindkét fél részéről megfogalmazódik az a vélemény, hogy Oroszország legitim biztonsági igényeit magától értetődően figyelembe kell venni. Ebben általában is nézetazonosság van a NATO-tagok, illetve térségünk országai között. Budapesten egyébként sem kívánja senki bárkinek is a rovására erősíteni Magyarország biztonságát. Oroszországot senki sem akarja bármitől is elszigetelni, elválasztani, háttérbe szorítani — mondta a külügyi szóvivő. A budapesti látogatás tapasztalatait összefoglaló szombat esti sajtókonferencián John Shalikashvili elmondta: bár a NATO nem nyújt biztonsági garanciákat a békepartnerek számára, de konzultációs lehetőséget teremt, amennyiben fenyegetés érné biztonságunkat. Az a konkrét helyzettől függ, hogy a konzultáció nyomán milyen nyilatkozatok, lépések születnek. A sajtókonferencia házigazdája, Jeszenszky Géza rövid nyilatkozatában egyebek között kiemelte: a magyar remények szerint a program segítséget nyújt ahhoz, hogy Magyarország felkészülhessen a teljes jogú NATO- tagságból fakadó felelősségvállalásra. A külügyminiszter megítélése szerint a távolabbi jövőt tekintve nincs olyan valós történelmi, politikai vagy stratégiai megfontolás, amely azt indokolná, hogy Magyarországot a NATO kötelékén kívül tartsák. A magyarországi látogatás záróprogramjaként Jeszenszky Géza díszvacsorát adott az amerikai delegátusok tiszteletére. • • Öt éve szocdemek • • Üzengetve ünnepeltek Két helyszínen ünnepelte szombaton újjáalakulásának ötödik évfordulóját a Magyarországi Szociáldemokrata párt. A Dohány utcai székházban a Király Zoltán vezette MSZDP, míg a Baross utcai pártok házában az egyesülési kongreszus után a pártvezetésből kiszorult Történelmi Kéthly Anna Platformot létrehozók. Király Zoltán sajnálkozását fejezte ki, hogy nem együtt ünnepelnek az évfordulón. Kifejtette: megzavarhatják, de alapvetően nem befolyásolhatják az MSZDP munkáját a magukat történelminek nevező szociáldemokraták. A Baross utca megemlékezésen Bácskai Sándor, a történelmi platform elnöke kijelentette: „a Király Zoltán-féle vezetés folyamatosan kompromittálja a pártot”, és felszólította őket, hogy adják át helyüket egy ügyvivő testületnek. Oroszlány, Miskolc, Nyíregyháza Készülődés kongresszusra, választásra A Magyar Szocialista Pártnak több rendezvénye volt szombaton a kongresszusi, illetve a választási előkészületek jegyében. A Komárom-Esztergom megyei küldöttgyűlésen Oroszlányban Csintalan Sándor úgy vélte, hogy Kulin Ferencnek, az MDF frakcióvezetőjének pénteki kijelentése — mely szerint mindent igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy az MSZP ne kerüljön kormányalakítási helyzetbe — egyértelműen bizonyítja, hogy a Magyar Demokrata Fórum kirekesztő politikát folytat. A legnagyobb kormánypárt ugyanis szóban népben és nemzetben gondolkozik. A fenti kinyilatkozása szerint viszont az MSZP tagjai és szimpatizánsai nem tartoznak sem a néphez, sem a nemzethez — jelentette ki az MSZP országos ügyvivője. A küldöttgyűlés megállapodást hagyott jóvá az MSZP megyei szervezete és a Baloldali Ifjúsági Társulás között. Az MSZP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Szövetségének miskolci ülésén döntöttek az 1914-es országgyűlési képviselőválasztáson a párt színeiben egyéni és területi listán induló jelöltjeiről, továbbá elfogadták a párt regionális programját. Az ülést és szavazást követően Szekeres Imre, a párt országos alelnöke mutatta be sajtótájékoztatón a tizenhárom egyéni választókörzetben induló jelöltek és a lista első 15 indulóját. A jelöltek átlagéletkora 42 év, és kilencven százalékuk többdiplomás szakember, de van köztük gyári és mezőgazdasági munkás is. Jelzés értékűnek minősítette az alelnök, hogy az MSZP borsodi területi listáját Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke vezeti. Nagy Sándortól a módosított választási törvényre hivatkozva megkérdezték az újságírók, hogy összeférhetetlenség címén hajlandó-e mint képviselőjelölt lemondani a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöki tisztéről. A kérdezett azt válaszolta: ez a jogi kérdés még nem tisztázódott véglegesen, lehet, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül. Amennyiben marad a törvény természetesen azt tiszteletben tartva le fog mondani. A sajtótájékoztatón Szabó György, a BAZ Megyei Közgyűlés elnöke (az MSZP országos listáján indul) ismertette a párt regionális programját, amely alaptételeket fogalmaz meg a térség felzárkóztatásához. Szekeres Imre bejelentette, hogy az MSZP országos választási listája 171 jelölttel a párt február 27-i országos kongresszusára készül el, s azt akkor hozzák nyilvánosságra. Sajtótájékoztatón mutatkoztak be a szocialisták nyírségi országgyűlésiképviselő-jelöltjei Nyíregyházán. Az MSZP Szabolcs megye mind a tíz választókerületében állított egyéni jelöltet. Valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, közöttük a gazdaságtól a kultúráig minden terület szakembere megtalálható. Átlagéletkoruk 46 év, nyolcan párttagok, ketten pedig pártonkívüliek. Az MSZP szabolcsi választási pártlistáját később hozzák nyilvánosságra. Viszont az MSZP Szabolcs megyei képviselőjelöltjei az Országos Sajtószolgálaton keresztül sajnálkozásukat fejezték ki, hogy megyei szervezetüknek a választási etikai elvek megerősítésére tett tárgyalási indítványát a parlamenti pártok térségi vezetői — az SZDSZ Szabolcs megyei szervezetének kivételével — elutasították. A többi politikai szervezet közül is csak a szociáldemokraták, a nemzeti demokraták, az Agrárszövetség és a Munkáspárt fejezte ki tárgyalási szándékát. Földönjáró agrárpolitika Az SZDSZ a mezőgazdaság újjászervezését ígéri Világos és egyértelmű birtokpolitikát, a földhasználókat segítő intézkedéseket, a helyi termelők védelmét, új hitelezési formákat, hatékonyabb mezőgazdasági támogatást és piacvédelmet ígér az SZDSZ agrárprogramja, amelyet szombaton vitatott meg a legnagyobb ellenzéki párt országos tanácsa. A „földönjáró agrárpolitikáról” a tegnapi ülés szünetében tájékoztatták az újságírókat. Az utóbbi években kétharmadára szűkült a termelés, visszaesett az export, 400 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, 100 ezer kistermelő függesztette fel működését, a mezőgazdasági üzemek, a feldolgozó vállalatok fele hitelképtelenné vált, a koalíciós kormányzat nem teremtett lehetőséget a különféle tulajdonformák kialakulására és versenyeztetésére — indokolta a változások szükségességét Magyar Bálint, a program egyik kidolgozója. Az SZDSZ „földönjáró agrárpolitikája” ezzel szemben olyan intézkedéseket helyez kilátásba, amelyek növelik a termelők biztonságát, esélyt adnak a falvak fejlődésére, és új perspektívákat nyitnak a szövetkezeteknek. A Juhász Pál vezette szakértői csoport elképzelései szerint megteremtik a különböző gazdálkodási formák kooperációjának és tisztességes versenyének lehetőségeit, és támogatják, hogy a földhasználók kialakíthassák és stabilizálhassák birtokhatárukat. A földhasználat és a földtulajdon összekapcsolását segítő új megoldásokat, a bérlők védelmét és a földvásárlás elősegítését ígérik. A program egyik célja az, hogy minél több helybéli lakos legyen képes megélni a mezőgazdaságból, ezért intézkedéseket terveznek védelmükre. Szeretnék előmozdítani azt is, hogy a termelők minél könnyebben vásárolhassák vissza a földet a gazdálkodni nem akaró tulajdonosoktól. Ennek érdekében elővásárlási jogot adnának a terület használójának, vagy a szomszédos földek tulajdonosainak. Az SZDSZ támogatott hitelekkel segítené az agrárágazat újjáépítését, és állami szerepvállalást helyez kilátásba egyes vidékek művelési viszonyainak újjászervezésére, az öntözési, fűtési, művelési, tárolási, feldolgozási technológiák elterjesztésére. A program része az export támogatása és a hazai piac védelme is. ess- Újpesten náci feliratok Bombariadó a zsinagógában Kiürítették a Dohány utcai zsinagógát és a vele egybeépült Hősök templomát, miután ismeretlen telefonáló a reggeli órákban jelezte: 5 perc múlva felrobban a zsinagóga. A tűzszerészek átvizsgálták a zsinagógát, de szerencsére robbanószerkezetet nem találtak — tájékoztatta a távirati irodát szombaton Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója. Nem tartották meg az istentiszteletet Újpesten sem az izraeliták szombaton, mivel a hívők féltek az imaházba bemenni. A zsinagógát, a szeretetotthont és a mártírok emlékművét körülvevő kerítésre ismeretlenek horogkeresztet, nyilaskeresztet festettek „Sieg Heil”, „Jövünk” és más feliratokkal egyetemben — mondta el még Zoltai Gusztáv, aki különösen sajnálatosnak tartotta, hogy mindez a holocaust évfordulóján történt. A történteket megerősítette a BRFK ügyeletes tisztje. Kormos Endre százados hozzátette: szerencsére a bombariadó vaklármának bizonyult. Újpesten, a József Attila utcai zsinagógánál a rongálást elkövető ismeretlen tettesek ellen eljárást kezdeményez a rendőrség. 1994. január 9., vasárnap 1 13 ) .