Vasárnapi Hírek, 1994. július-december (10. évfolyam, 27-51. szám)

1994-07-24 / 30. szám

4. oldal A Vasárnapi Hírek Kis nyereményért nincs kockáztatás Nem semmi, amit nyert a matematikus, jöhet az unoka Három héten át izgulhatunk, drukkolhatunk a Mindé vagy semmit tel Avisins vetélkedő legújabb győztesének, Tetegdi Lászlónak. Szerdán a kilencedik fordulóban elér­keztünk a végkifejlethez: Telegdi László megnyerte az au­tót, és nem kockáztatott tovább. Pénteken Balatonfüre­­den, a Korando vezérképviseletén vehette át nyereményét. Közvetlenül az átadás után beszélgettünk vele. - Milyen érzés egy ilyen autó tulajdono­sának lenni? - Nagyon jó. De nemcsak ez, hanem az egész: sikeresen szerepelni, és meg­nyerni egy ilyen népszerű vetélkedőt. - Milyen autója volt? - Egy tízéves Lada, megkímélt ál­lapotban. - Melyik fordulóban félt leginkább a kieséstől? - Lehet, hogy furcsa, de az első volt a legnehezebb. Heti Apor már három játékot nyert, amikor szem­bekerültünk. A port ismerem ré­gebbről, más műsorokból, tudom, milyen képességű játékos. Nem vol­tam boldog, hogy rögtön az elején összejöttünk, és nem is fogadtam vol­na a továbbjutásomra. De sikerült, és ez optimistává is tett: ha őt le tudtam győzni, minden sikerülhet. -Ön is több vetélkedőműsorban in­dult már. Melyik nőtt leginkább a szí­véhez? - Az Elmebajnokságban rosszul szerepeltem, így azt nem igazán sze­rettem meg. Kétszer indultam a Szó, Zene, Kép vetélkedőben: egyszer második, egyszer harmadik helyet értem el. Az Erkel és kora című já­tékot pedig megnyertem. - Ön is matematikus, akárcsak az előző nyertes, Kodaj Bence. Pedig ez a vetélkedő mintha inkább humán be­állítottságú embereknek kéne hogy jobban feküdjön. - A matematika nem természet­­tudomány, egyszerűen csak az isko­lai oktatás és más dolgok kapcsol­ják szorosabban ebbe a körbe. Ettől még nem kell feltétlen a fizikának és a matematikának közel állnia hozzám. Sőt, annyira nem is vagyok „megveszekedett”, hogy szabad­időmben ne teljessen más dolgok­kal foglalkozzam. - Hogyan készült? - Nézve az adásokat kiválasztot­tam azokat a témaköröket, amelyek­ben gyengének éreztem magam, így felelevenítettem például sport-, mi­tológiai, bibliai tudásom. Ugyanak­kor voltak dolgok, melyek, úgy érez­tem, annyira távol állnak tőlem, hogy nem láttam értelmét belekez­deni a tanulmányozásukba. - Miért szállt ki? _ - Nézze, ha az ember nyer egy több mint 1,7 millió forintos kocsit, azt ne kockáztassa pár százezerért. - De hát a játék során folyamato­san kockáztatott, vállalva az újabb fordulókat. -Az fordított szituáció volt: akkor pár százezer forintot kockáztattam egy drága autóért, a kilencedik után viszont ép ennek ellenkezőjét kel­lett volna tennem. -Változott az élete? - Nem sokat. Elégedett vagyok, nem vágyom népszerűségre. Egy unoka még, ami hiányzik. - Nincs a láthatáron a gólya? - Nincs, de lányaim már 21 és 23 évesek. Egyébként ellentétesek az érzéseim a leendő unokámat ille­tően: nagyon várom már, de ha meg­jön, azt fogja jelenteni, hogy végér­vényesen beléptem a nagypapa­korba. Dudás Gergely POLITIKAI KULISSZATITKOK Hornnak mennie kell Nem a miniszterelnöki posztra utal címünk, hanem az újpesti rakparti lakásra, amelyet a mai kormányfő már akkor megszokott, amikor még kétütemű Trabantja parkolt a bejá­rat előtt. Ahol most ideges kormány­őrök posztolnak, akiknek van okuk a nyugtalanságra. A pillanat törtrésze alatt kell eldönteniük, hogy az, aki most belép az épületbe, idegen-e, netán lakó, a lakó barátja, barát­nője, vagy a házban működő IBUSZ- lakás bérlője. Ennek is tudható be, hogy legutóbbi nyilatkozatainak tanulmánya szerint a kormányfő kezdi feladni ellenállását, már hajlik rá, hogy elköltözzön a rak­partról, de még nem nyugodott be­le a kormányfői rezidenciába. (Ez Hornnál, aki a személyes biztonsá­gával kapcsolatos kérdéseket soha nem vette véresen komolyan, már nagy szó. Autóbalesetéig gyakran le­hetett látni, amint a Szent István parkban, a Pozsonyi úton vagy épp a Köztársaság tér környékén sétál valamelyik barátjával, mindenfajta őrzés-védés, kíséret nélkül.) Való­színűleg a miniszterelnöki ellenál­lás megtörésére szánta mondandó­ját a védett személyek őrzéséért is felelős Kuncze Gábor belügyminisz­ter (és koalíciós miniszterenök-he­­lyettes), amikor kijelentette: „Horn­nak mennie kell a rakpartról.” Ami­re viszont a miniszterelnök állítólag úgy replikázott, hogy akkor viszont miért nem kell Kunczénak mennie­­tököli lakhelyéről. Valószínűleg mindkettőjüknek igaza lesz. Hornnak az újpesti rak­partról, Kunczénak Tökölről kell mennie. Védett személyek A közelmúltban távozott beosztásá­ból Sabjanics István dandártábor­nok, a Köztársasági Őrezred (Kor­mányőrség) parancsnoka. Sabjanics* eredeti végzettsége szerint katona­tiszt, aki több évet töltött a rend­szerváltozás előtt az akkor még a BM Állambiztonsági Főcsoportfő­nökségéhez tartozó katonai elhárí­tásnál. Távoli rokona, Horváth Ba­lázs belügyminisztersége idején ke­rült a kormányőrséghez a parancs­nok helyetteseként, és kivételes kar­riert futott be. Négy esztendő alatt századosból dandártábornok lett, ami tanúsította a koalíció különle­ges bizalmát. Távozásában nyilván szerepet játszhatott az, hogy ez való­ban mindenféle szempontból bizal­mi poszt - a védett vezetőket kísérő beosztottak szinte mindent tudnak arról, akit kísérnek, és ezt támogatói közül sem mindenki vette jó néven. A volt honvédelmi miniszternek például, úgy tudni, hamarosan ide­geire ment az ilyen típusú őrzés, és ezért úgy döntött, hogy ha már min­denáron vigyázni kell rá, őrizze a „saját” katonai biztonsági hivatala. Volt egy másik miniszter, akit annyi­ra zavart a magánélet hiánya, hogy egy ízben lerázta az őt követő figye­lőkocsit. Amikor a kormányőr né­hány órával később benyitott a kül­városi presszóba, ott állítólag egy ifjú szépség társaságában találta a középkorú védett személyt. Majd ha repül Visszatérve a Sabjanics dosszié­hoz, teljesítményéről a vélemények megoszlottak. A parlament őrsége jól ellátta feladatát, noha bizonyos epizódok kétségtelenül a kiválasz­tás, vagy más esetben a kiképzés hiányosságaira mutattak, így pél­dául emlékezetes marad az a kor­mányőri csínytevés, amikor a mi­niszterelnök szobájából elemeltek egy Seiko órát, és az a balfogás, hogy beengedtek az épületbe egy ukrán állampolgárt, miután elko­bozták tőle töltőtollnak álcázott lő­fegyverét. Noha hivatalosan senki sem hibáztatta Sabjanicsot a par­lamenti robbantásért, voltak, akik úgy vélik, nem tett meg mindent a megfelelő járőrsűrűség biztosítá­sával a védelemért. Sabjanics katonai karrierje egyébként némi ingerültséget kel­tett a honvédségnél, ahol az aktív állománynál az ilyen karrier elkép­zelhetetlen volt. Egy esetben meg­próbálkoztak vele, gondolván, ha lehet az egyiknek, nem tilos a má­siknak sem. Egy százados került vezető beosztásba, és főnökei javas­latot tettek soron kívüli előlépteté­sére, egy rendfokozat átugrásával alezredessé. A vezérkar komor tá­bornoka a javaslatra ezt írta rá: „Nem. Nálunk ez csak az űrhajó­soknál szokás. Majd akkor, ha ő is repül.” Rosszul kérdező bírák Az előző parlament által kiválasz­tott átvilágító bírák, nyilatkozata­ik tanúsága szerint készen állnak működésük megkezdésére, de kül­detésük ütemterve még nem telje­sen tisztázott. Következésképpen nem lehet tudni, mikor kezdik meg munkájukat abban az épületben, amelyet tárcájától búcsúzván még Balsai István igazságügy-miniszter bocsátott rendelkezésükre, kitele­pítvén onnan a büntetésvégrehaj­tás országos parancsnokságát. A bírák tevékenységének megkez­désekor a legszigorúbban ragasz­kodni kell a törvényes feltételek­hez - ezt hangsúlyozta a hét végén Kuncze Gábor. Figyelemreméltó álláspontja a tekintetben is, hogy vajon fennállnak-e az első, háromfős bizottság tevékenységének törvé­nyes feltételei. Erről ezt mondja: „Az előző parlamenti ellenzék erő­sen kifogásolta, hogy csak egy bizott­ság jött létre, noha a törvény leg­alább kettő megalakítását teszi kö­telezővé, ezért nem szavazta meg az SZDSZ a bizottság felállítását. Alkotmánybírósághoz fordultak az­óta a bírák is, ám rosszul tették fel a kérdést. Az alkotmánybírák tör­vényértelmezéssel nem foglalkoz­nak, így a szóban forgó kérdés to­vábbra is nyitott maradt...” Bizonyos, hogy ha a parlament to­vábbi átvilágító bizottságokat vá­laszt, akkor nagyobb gondot fordíta­nak majd rá, hogy a kiválasztás fel­tételei megnyugtatóak legyenek. Nem tudni, milyen körből, és milyen ajánlások alapján jelölte a volt igaz­ságügy-miniszter - állítólag neki volt kulcsszerepe a kiválasztásban­­ a három bírát. Nem tudni, miért nem közölték a jelölést megtárgyaló nem­zetbiztonsági bizottsággal, hogy hár­mójuk közül egynek fegyelmi bünte­tése volt. Nem tisztázódott az sem, hogy nincs-e a három bíró között olyan, aki hozott a semmisség hatá­lya alá eső ítéletet, akárha tiltott ha­tárátlépési ügyben; ez az átvilágítási funkcióban kizáró ok lehet.­­. 1994. július 24. Szombaton reggel nosztalgiavonat indult Budapest Nyugati pályaudvarról Nagymarosra, abból az alkalomból, hogy tíz éve alakult meg a MÁV históriai munkabizottsága. A MÁV vezérigazgatóság konferenciatermében Nemzeti múltunk, a vasút címmel rendeztek szimpóziumot MTI-telefotó HÍREK ITTHONRÓL Gabonajóslat Várhatóan négy, négy és fél millió tonnányi búza, kalászosokból ösz­­szesen hatmillió tonna kerül a rak­tárakba. Dr. Botos Károly, az Agrár­­rendtartási Hivatal elnökhelyet­tese legalábbis ennyit jósol erre a nyárra. Számunkra - mint mondják - másfél millió tonna búza elég, több lisztet nem fogyaszt a magyar. Jut tehát exportra, feltéve, hogy ve­szik, viszik a kalászost. Takarmány­nak valóból ugyancsak juthat kül­földre. Szaknyelven szólva az idén szórt a minőség. Megtette magáét az aszály, kissebb a gabonafélék ned­vességtartalma, kevesebb bennük a fehérje, a sikér. Nem elég teltek a szemek, viszont nem kell a búzát szá­rítani, ami sok pénzbe kerülne. Megegyeztek a kofák Több napig tartó, hosszas tárgyalási procedúra után létrejött a megegye­zés a főváros, a Csarnok és Piac­­igazgatóság és a „Kofakamara” kö­zött a kereskedők nagycsarnoki visszaköltözésének pénzügyi felté­teleiről. Az aláírt megegyezés sze­rint a kereskedők a régi bérlemé­nyüknek megfelelő területért 60 ezer, az ezt meghaladó részért pe­dig 92 ezer forint/négyzetméteres használatbavételi díjat fizetnek. Fazekastáborok Képzéssel egybekötött foglalkozá­sok kezdődnek a Delelő úti Szabad­idő parkban két turnusban: július 25-től és augusztus 1-től. A jelentke­zők megismerkednek a fazekasmes­terség fogásaival, a tervezéstől a korongozáson át az égetésig. Sört csempésztek Hetvenmillió forint értékben hozott be sört hamisított okmányokkal az országba M. István és P. Gábor. Emiatt csempészet és közokirat­hamisítás ügyében indult ellenük nyomozás. A vám- és pénzügyőrök észrevették, hogy a hegyeshalmi vámhivatalnál két, belépésre jelent­kező kamion közül az egyik egy Trabant, a másik pedig egy Polski Fiat rendszámát viseli. Az autók szerepeltek azon a listán, amelyet a rendőrség a lopott gépkocsikról állít össze. A hamisított forgalmi engedélyű kamionok papírjaiban az állt, hogy sört szállítanak Ma­gyarországon keresztül Romániá­ba. Kiderült, a csempészek leg­alább 60 szállítmányt hozattak be az országba. M. István és P. Gábor nemzetközi vámokmányokat és for­galmi engedélyeket loptak, és G. Ta­más közvetítésével megbíztak két sofőrt - B. Csabát és P. Lászlót -, hogy hozzák be az árut az ország­ba. Azt jelentették be, hogy a rako­mány célja Románia. Valójában a sör nem hagyta el az országot. Begyulladt a vegyszer Gondatlanul tároltak mintegy 50- 100 liter metanolt a Budapesti Ve­gyi Művek udvarán. A lazaság árát a saját bőrükön érezték meg az ott dolgozók. Mert az egy köbméteres műanyag-tartályokban lévő vegyszer a nagy melegben szombat este fel­robbant. Hendzsel Ferenc tűzoltó százados szerint a metanol mérge­ző, és éghető folyadék, vízzel hígít­ható, gőze könnyen meggyullad, de gyorsan eloszlik. A kivonult tűzol­tók a lángokat vízzel oltották el. A mentést követően nem fenyegeti a környéken lakókat a mérgezés ve­szélye. A tűz nem okozott kárt az épületekben, de három személy könnyebben megsérült. Cigánytalálkozó Mintegy háromszáz résztvevője volt szombaton, a Nagykanizsán rende­zett etnikai napnak, melyet a Ci­gány Kulturális Szövetség immár ötödik alkalommal rendezett meg. Családias vetélkedők és sportverse­nyek követték egymást, majd kultu­rális találkozó következett. Harcsamatuzsálemek Matuzsálemkorú halak - legalább húsz, egyenként 100-120 kilós harcsa - él az orfűi Pécsi-tóban. A fatuskók, kövek, malomárkok mélyén meghú­zódó, alig mozgó, öreg halakat most egy Ausztráliában vásárolt halke­reső radarral próbálják felkutatni. Miről ír a RUB? A lap képes riportban számol be a Kuncze Gábor és Keleti György régi tévéhíradó utolsó és az új Hír­ első napjai a fegyveres erők mi­adó első napjáról m­i­nisztériumaiban. Közöljük a Technomark-botrány Bod Péter Ákos arról vall: miért dokumentumait, kitől kapott ,10 nem mond le az MNB elnöki poszt­milliót a Lakitelek Alapítvány. Ér­­járól, és miért teniszezik, dekes levelek miniszterektől a ko- A 168 Óra keddtől kapható az új­­csikat ajándékozó üzletemberhez, sugárusoknál.

Next