Vasárnapi Hírek, 1996. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-07 / 1. szám

1996. január 7 Három napig dúlták Csepreget Van-e tanulsága a történelemnek? • Néhány ezer esztendeje vitatkozunk Csepreg háromszáznegyvenöt eszten­dővel ezelőtt protestáns város volt, két temploma tanárképző akadémiája mu­tatta rangját, nevezhetjük így, utólag, a Nyugat-Dunántúl evangélikus kul­turális központjának. A Nádasdiak és Kanizsai Dorottya védőszárnyai alatt szorgoskodtak és gyarapodtak a Csep­­regiek, három és fél, négyezer lakos. Összehasonlításként: a szabad királyi városokban sem élt akkoriban tíz-húsz­ezer embernél több. Ma Csepregen nincs evangélikus kö­zösség, a legközelebbi lelkész az ifjú és kedves Katalin Helga Bükön és Sza­­konyfalun gondozza a lelkeket. Mindez az 1621. év vízkereszt napja, azaz január hatodika óta van így, ek­kor Callalto generális császári csapatai törtek a mezővárosra, három napon és három éjszakán át dúlták, templomait, iskoláit lerombolták, 1223 halott ma­radt a füstölgő romok között. Vallásháború? Az ellenreformáció szörnyű kezdete Magyarországon? A nyugdíjas lelkész, a Kőszegen élő bölcs egyháztörténész szerint politikai és hatalmi ellentétek sötétlenek a mély­ben. Bethlen Gábor erdélyi fejedelmi király kívánt lenni, amikor kijött Ma­gyarországra, népi támogatókat kere­sett, protestáns prédikátorokat hajlí­tott magához. Csepreg dúlásakor Bethlen már visszahúzódott a Dunántúlról, Ester­házy nádor, nemcsak Bethlen, de a Batthyányiak és Nádasdiak ádáz el­lenfele mégis arról tudósította a csá­száriakat, hogy Csepregen a fejedelem­nek nyolcszáz katonája tanyázik. A katolikus zsoldosokat egyébként is tü­zelte a terjedező hír, hogy Kassán az előző esztendőben Rákóczi György ka­tonái kegyetlenül megöltek három je­zsuita szerzetest. Tehettek minderről a csepregiek? Nagyurak vádaskodásairól, ambíciói­ról? Ők szorgoskodtak volna tovább. De halomra gyilkoltalak. Ideje hát, hogy a vallásháborúk ször­nyűségeivel ne a mai ellentéteket élez­zék. Tavaly, amidőn a pápa Szlovákiá­ban járt, és szentté avatta a hajdúk gyilkolta kassai papokat, volt morgoló­­dás protestáns körökben. Tegnap Csepregen a Vas megyei vá­roska Szent Miklósról elnevezett római katolikus templomában emlékeztek meg Csepreg dúlásáról két történelmi előadással, ökumenikus szertartással. Ott volt Harmati Béla püspök, az evan­gélikus zsinat elnöke és Szebik Imre, a régió ágostai hitvallású püspöke, dr. Seregély István római katolikus érsek, dr. Pápai Miklós győri püspök és Angelo Acerbi pápai nuncius is . Az egyházak soha többé nem kíván­nak hatalmi-politikai csatákba keve­redni? (Szabó) Nem akadály az időjárás A kemény tél és a nagy havazás komoly feladatot ró a mentősökre, akik a lehetetlen útviszonyok ellenére rendszeresen szállítják az életmentő kezelésre szorutókat a Debreceni Orvostudományi Egyetem 1-es Számú Belgyógyászati Klinikájának műveseállomására MTI-telefotó TÍZEZER PERC Ez a hét úgy kezdődött, hogy ránk tört a szabadság. Elren­delte a Nemzeti Bank, hogy ezentúl annyi valutánk lehet, amennyit csak akarunk, illetve annál egy kicsit kevesebb, amennyit ki tudunk fizetni a forintjainkból. Aki még emlékszik a látogató-útlevélre kiutalt öt dollá­rokra, a későbbi hetvendolláros turistakeretre, a határon elszenvedett megalázó turkálásokra, zokniszárba rejtett márkákra, a valutapénztárak előtt meg-megismétlődő sor­ban állásokra, a Gorenje hűtőszekrényért Ausztriába cipelt nagymamák kálváriájára, most igazán örülhet. Mert ez már valóban ma­ga a szabadság. Legközelebb, ha akarnám, kétszázezer forintot is kivihet­nék a határon, ha úri kedvem úgy diktálja, akár ötezres címletekben is, és belevigyoroghatnék annak a vámosnak a képébe, aki pár hónapja még Ferihegyen letartóztatta kevéske valutámat, mert a csomagolás zűrzava­rában véletlenül rossz kiviteli engedélyt tettem a zsebembe. Ha akarnám, mondom, s ha lenne annyi pénzem. Ez a szabadság ugyanis a többség szá­mára csak elméleti lehetőségeket nyit meg. Igaz, a sokaságnak már a het­ven dollár vagy a valutalap sem tudott valósággá válni, de azért nagy do­log a szabadság. Jó már előre örülni annak is, hogy mi mindent veszünk majd forint alapú bankkártyáinkon, ha egyszer célba érkezik a stabilizá­ció, megvalósul a modernizácós program, helyreáll a külső és belső egyensúly, ha végbemegy a polgárosodás. Engem például most még az sem zavar nagyon, hogy tőkeműveletek végzéséhez továbbra is engedélyt kell kérnem. Ott egye meg a fene a frankfurti tőzsdét, majd veszünk rész­vényt itthon! Vagy nem is részvényt, hanem jó magyar állampapírt. Annak a kamata mostanában legalább harminc százalék, mint frissen megtudtam Bokros Lajos tíz pontjából. Ha tehát a privatizációból befolyt 300 milliárdot az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, akkor évi 90 milliárd kamat kifizetését takaríthatja meg. Ha befekteti ugyanezt a pénzt a gaz­daságba, akkor jó, ha négy-öt százalékos profitot szerezhet évente, arról már nem is beszélve, hogy a beruházási pénzek egy részét óhatatlanul el­lopják, más részét sikertelen üzletekbe teszik, harmadik egységét meg ki­fizetik a fejlesztéshez, működéshez szükséges importra. Értem, s meggyőzőnek találom a pénzügyminiszter érvelését, csak za­var, hogy én még mást tanultam az iskolában: ott azt mondták egykor, hogy igazi érték csak abból születik, ha valamit valaki előállít. Bokros­nak tapasztalatai mégis azt súgják, hogy ha van egy kis pénzünk, ne koc­káztassuk azt az iparban, mezőgazdaságban, ne hazardírozzunk vele a szolgáltatószektorban, hanem adjuk oda a bankoknak, s élvezzük a ma­gas kamatot. Ő tudja jobban, hogyan működik ez, én csak kérdezem, fél­ve: nem lesz ebből egyszer majd baj? Nemcsak itt nálunk, de a világon mindenütt, ahol az kapja a legkevesebbet a haszonból, aki előállítja a ja­vakat, miközben mindenki más jobban keres rajta. Aki pedig keres, netán jobban keres, mint a többiek, az nem számíthat nálunk nagy népszerűségre. Meg is mondták a baloldali szocialisták, hogy Máté László pártalelnök mondjon le, mert ő meggazdagodott a vál­lalkozásaiban, így nem való közéjük, nem képviselhet baloldali értéke­ket. Nem úgy, mint Hámori Csaba, aki még a KISZ KB első titkára volt, amikor Máté már a pénzt számolta, s az egykori kincstárnok még javában a korteskassza feltöltése érdekében árulta a baloldali értékeket, amikor Hámori már a parlamentben nyomkodta a más gombját, vagy teniszezett szavazás helyett. Végül, hogy a derék Csaba akkorát bukott, mint az ólaj­tó, maga is elment vállalkozónak, csak nem gazdagodott meg. Amiből az következik, hogy a sikeres vállalkozó rossz baloldali, a bukott üzletem­ber jó baloldali. Te jóisten, mekkora mulatság lesz ez még márciusig, a szocialisták tisztújító kongresszusáig! Pallagi Ferenc $ZO*.*3ATR&L jelentjük Bázis Pécsett is Kaposvár és Taszár után várhatóan Pécsett is létesül egy utánpótlásbázis a délszláv békefenntartással kapcso­latban. Erdélyi Lajos ezredestől, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjé­től szombat délután megtudta az MTI, hogy a délszláv békefenntartás­sal kapcsolatos feladatok egyezteté­sére létrehozott tárcaközi bizottság előzetes tárgyalást folytatott arról, hogy az IFOR kötelékébe tartozó, úgynevezett északi dandár viszonylag kis létszámú logisztikai bázist hozna létre Pécsett. Ennek létszáma mint­egy 250 fő lenne, és az északi dandárt svéd, finn, lengyel, norvég és dán ka­tonák alkotják. Az ő kiszolgálásukra hoznák létre az ellátó raktárbázist, amely többek között a békefenntartó katonák élelmezését biztosítaná. ­ Rendkívüli ülésünk legfőbb célja, hogy eloszlassuk a magyar katonák boszniai küldetésével kapcsolatos kétségeket, és tisztázzuk a felmerült kérdéseket, mivel az e körül kialakult vita nem tesz jót hazánk nemzetközi megítélé­sének - nyilatkozta lapunknak szom­baton Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke. A politikus elmondta: a megbeszé­lés jelentőségét az is mutatja, hogy azon a honvédség vezetői és Keleti György miniszter mellett Kovács László, a külügyek irányítója és Si­­monyi András, hazánk brüsszeli NA­­TO-nagykövete is részt vesz. A bi­zottság elnöke egyébként valószínű­síti, hogy az ülésen elfogadott állás­­foglalás jóváhagyja majd az alakulat felszerelését megtoldó kormányhatá­rozatot, amely egy harmadik raj ki­rendelésével és a golyóálló mellény rendszeresítésével javítja majd a volt Jugoszlávia területén állomásozó ma­gyar katonák védettségét. Mécs sze­rint egyébként a jövőben legfeljebb árnyalatnyi változások következhet­nek be az alakulat összetételében. Hozzátette: Magyarországnak első­rendű politikai, gazdasági és erkölcsi érdeke a délszláv háború lezárása, így nem kellene az ellenzék egy részé­nek öncélú vitát folytatnia a 430 fős alakulat kiállításáról. Példaként említette, hogy az Egye­sült Államokban, „ahol sokan azt sem tudják, hol van Bosznia” a védel­mi miniszter egy személyben felelős a 40 ezer fős amerikai kontingenssel történtekért. Mécs Imre: nem lesznek védtelenek a magyarok Ma délelőtt 11-kor összeül az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága, a rendkívüli ülésen az IFOR kötelékében részt vevő magyar műszaki kontin­gens összetételével és védelmével kapcsolatos kérdéseket tekintik át. 3. oldal Für Lajos: üljön össze rendkívüli Országgyűlés! A Boszniába küldendő magyar kato­nák biztonsága érdekében, tekintettel a kialakult helyzetre, az Országgyű­lés rendkívüli összehívását kezdemé­nyezi a Magyar Demokrata Fórum - nyilatkozta szombaton az MTI-nek Für Lajos pártelnök, országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja. Hangsúlyozta: a rendelkezésre álló beszédek, nyilatkozatok és hatá­rozatok azt bizonyítják, hogy a hon­védelmi miniszter félretájékoztatta az Országgyűlést, mert a döntés meg­hozatalakor sem a kormány, sem a képviselők nem rendelkeztek megfe­lelő információkkal. Az egymásnak is ellentmondó ter­vezett intézkedések és a NATO ame­rikai és angol vezetőinek ellentétes véleménye azt igazolják, hogy jelen körülmények között a magyar kato­nai alakulatok biztonsága nem ga­rantálható. Ezért a demokrata fórum számára egyértelmű: nem rendelke­zünk azokkal a garanciákkal, ame­lyeket Keleti György a parlament előtt határozottan állított. Für Lajos azt is elmondta: hétfőn levélben for­dul Gál Zoltánhoz, a parlament elnö­kéhez, és kezdeményezi, hogy az el­lenzéki frakciók kezdjék meg az alá­írásgyűjtést, ugyanis a képviselők egyötödének támogatása szükséges az ülés összehívásához. Az eredeti programot kérték számon . Balogh Sándor történészprofesszor, a Baloldali Tömörülés elnöke a Köztár­saság téri székház zsúfolásig telt nagy­termében bevezetőként megadta a ta­nácskozás alaphangját is, amikor kije­lentette: mélységesen csalódnia kellett annak, aki azt remélte, hogy a miskolci kongresszuson stílusváltás, netán bal­oldali irányváltás következik be. A pártelnök-miniszterelnök ott kijelen­tette, hogy a szocialista pártban nincs szükség baloldali fordulatra. A kong­resszus zárónyilatkozata ugyan fölso­rakoztatta a Baloldali Tömörülés által is vallott értékeket, de ezt csak a dek­laráció szintjén tette. Hasonlóan nyilatkozott előadásában Mocsári József közgazdász, vezetőségi tag, mondván, hogy a kongresszus gaz­daságpolitikai szekciójában a liberális­monetáris gazdaságpolitikával szemben baloldali alternatívát kínáló szakembe­reik „állva maradtak”. A plenáris ülé­sen a vitáról beszámoló Máté László alelnök is elismerte, hogy kétféle nézet van, kétféle út, s hogy melyik lehetne az igazán sikeres, az egyelőre eldöntetlen. A legnagyobb érdeklődés Krausz Tamás történésznek, a tömörülés egyik vezetőjének elemzését kísérte. Szerinte - amint ezt hangsúlyozta Ba­logh Sándor, Mocsári József, a buda­pesti munkástagozat nevében felszó­laló Filló Pál és a vita több más részt­vevője is - hazánkban a szocialista párt, a mérsékelt baloldal az egyetlen olyan erő, amely a tömegek számára kedvezőtlen folyamatokat lassíthatja, a populista, rasszista nézetek elural­kodását megakadályozhatja. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a párt visszatérjen választási program­jához, kijavítsa az 1994 óta elkövetett hibákat. A vitában is kikristályosodott az a vélemény, hogy nem elsősorban szemé­lyi kérdéseket, hanem strukturális problémákat kell a márciusi kong­resszusnak megoldania. Ehhez azon­ban olyan kongresszusi küldötteket kí­vánnak, akik főként a bérből és fizetés­ből élőket, a középrétegeket képviselik. A párt elnökségében pedig tükröződnie kellene, hogy a tagság fele munkás. Ennek szellemében személy szerint kritika érte Máté Lászlót, az MSZP alelnökét. Elhangzott,­ hogy nem kel­lene helyet foglalnia az elnökségben, mivel sehol a szociáldemokráciákban nem divat, hogy a dolgozókat képvi­selő párt egyik alelnöke multimillio­mos legyen. Bokros Lajos pénzügyminiszter be­folyását szintén radikálisan csökken­teni szeretnék. Szerintük ő a gondol­kodásával „teljesen idegen test” az MSZP-ben, főként azért, mert nem támogatja a munkahelyteremtő beru­házásokat, le akarja bontani a jóléti rendszer maradványait, és ehelyett nem adna semmit, mindent az adós­ságtörlesztésnek rendel alá. Az előadók a vadkapitalizmussal szemben a szociális piacgazdaság, a szükséges gondoskodás és szociális háló fenntartása mellett törtek lán­dzsát. Ostorozták a mai párteliteket, amelyek - szerintük - elvtelenül tá­mogatják a feltűnően gazdagodó felső rétegeket, sőt némelykor össze is fo­nódnak azokkal. A Baloldali Tömörülés vezetésébe újabb, a baloldali értékeket képviselő személyiségeket kíván bevonni. Teg­nap fölkérték a tizenegy tagú vezető­ségbe Hámori Csaba, korábbi ország­­gyűlési képviselőt. Sz. J. J. Országos fórumot tartott az MSZP Baloldali Tömörülése Az MSZP Baloldali Tömörülése, valamint az MSZP tudományos és munkástagozata tegnap, szombaton országos fórumot rendezett. Ezen a párt novemberi, miskolci kongresszusának mondanivalóját elemezve körvonalazták, hogy milyen változásokat kívánnak elérni a párt vezetésében és politikájában az idei márciusi kongresszuson. Vízkeresztkor házszentelés járja ! A Vasárnapi Hírek arról kérdezte Szemerkényi Ágnest, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézeté­nek tudományos főmunkatársát, hogy mi miért vízkereszt néven tiszteljük ezt a jeles napot? - Ez a sajátosan magyar kifejezés a víz ünnepélyes meg­szentelésére, megkeresztelésére utal, s általában Krisztus vízzel való megkeresztelésének emlékét őrzi. - Honnan ered az ünnep hagyományrendszere? - Mint annyi más keresztény szertartásnak, a vízszentelés­nek pogány vallási kultuszok az előzményei: itt történetesen az ó-egyiptomi Ozirisz-kultusz tekinthető ihletadó forrásnak. - A vízkeresztkor zajló népszokások közül melyek azok, amelyek még ma is felbukkanhatnak az országban? - A különösen gazdag szokáshagyomány legnagyobb ré­szét ma már csak könyvekből ismerjük. Egyedül a házszen­telés szokása maradt igazán eleven. Országszerte a tegnapi naptól fogva nyolc napon át, vagyis a vízkereszt nyolcadá­ban rendre lezajlanak majd az ismerős jelenetek: az előre felkért pap ministránsa kíséretében felkeresi a felszentelen­dő házat. A háziasszony az asztalra feszületet és gyertyát téve várja vendégét, aki az ajtó fölé szentelt krétával oda­ Sok elnevezése van a vízkereszt napjára, január hatodikára eső ünnepnek, ősi egyházi szóhaszná­lattal Epiphaniának, úrjelenésnek mondják, de ak­kor sem hibázunk, ha Háromkirályok vagy Bölcsek ünnepeként emlegetjük, rajzolja az 1996-os év számából, a Háromkirályok nevének kezdőbetűiből és a négy keresztből álló jelsorozatot. - Milyen érdekesebb szokásokról tud még a néprajztu­domány? - A betlehemezés játékából vált ki és önállósodott egykor a háromkirály járás, amit rendszerint három, díszes papír­süveget viselő kislány adott elő. Rigmusokat szavaltak, s a napkeleti bölcseket a betlehemi jászol felé vezető csillag emlegetésekor olykor egy papírcsillagot is maguk elé nyúj­tottak.. A liturgikus vízszentelés is közismert szokás volt a mi tájainkon: sok helyen hatalmas dézsákat, kádakat állí­tottak fel a sekrestyében, hogy a hívek annyi szenteltvizet vihessenek haza, amennyit csak akarnak. A szenteltvízzel először a kenyeret, majd a házat hintették meg, s csak ez­után ihattak belőle a családtagok is. - Mennyire álltak köztiszteletben nálunk a Háromkirá­lyok? - Példaként talán elég annyit mondani, hogy a soproni és az eperjesi takácsok védőszentjeikként tisztelték őket, s hogy az aradi szűcsök is pártfogójuknak tartották Gáspárt, Meny­hértet és Boldizsárt, nyilván azért, mert a csillag járását követő hosszú útjukra nekik aztán igen alaposan fel kellett öltözködniük. Különösen a lelkükbe zárták őket a régi szá­zadok utasai és zarándokai is, s így nem csoda, hogy sza­lagra írott nevüket a nagyobb útra indulók még a térdükre is felkötötték. - toót - Tegnap kezdődtek a papi házlátogatások

Next