Vasárnapi Hírek, 1996. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1996-06-30 / 26. szám

6. oldal Szó sem lehet rekordról Országszerte kezdődik az aratás­­ Hétszázezer tonnát exportálhatnak a termelők Ma is jeles nap a naptárban Péter-Pál, de inkább csak szimbolikusan az aratás kezdő napja Magyarországon. A gabo­­nanemesítők laboratóriumaiban az utóbbi évtizedekben annyi rövid te­nyészidejű, korán érő fajta született, hogy általában már két héttel a hivata­los aratáskezdet előtt legalább az or­szág déli részein megindulnak a kom­bájnok, így történt ez az idén is. A kény­szerérett őszi árpa már több ezer hek­tárról a szárítókba, magtárakba került az elmúlt napokban. Aki nincs napi kapcsolatban a hazai mezőgazdasággal, talán azt hiszi, hogy az idén rekordtermést aratnak majd a gazdák és a szövetkezések. Az agráro­­sok mindig a szárazságra panaszkodtak az elmúlt évtizedben. Most aztán volt téli hótakaró és bőven csordogált az ál­lítólag aranyat érő májusi eső is. Mégis, a búzatermelők, termésbecslők egybe­hangzó véleménye szerint, szó sem le­het már rekordról, sőt egyre bizonyo­sabb, hogy az idén a tavalyi termésát­lagok mögött is elmarad a hozam. Monostori Józseffel, a dányi szövetke­zés elnökével vizsgálgatják a jövő héten kombájn alá kerülő búzát. A szakem­berek szerint ritkábbak a sorok, mint ahogy a gazda szeretné. Pedig megkap­ta a föld a megfelelő talajmunkát, a mű­trágyával sem spóroltak. De a hűvös tavasz miatt nem bokrosodtak úgy a tö­vek, ahogy akár egy átlagos esztendő­ben. A május végi, június eleji bőven 30 Celsius-fokon felüli forróság pedig túlpörgette az érési folyamatot. Valószínűleg az országos össztermés sem lesz annyi, mint egy évvel ezelőtt volt. Bár a hiányt enyhítheti, hogy a tavalyi gazdasági siker hatására most néhány százalékkal nagyobb vetéste­rületen vár betakarításra a kenyérga­bona, mint 1995-ben. A gyengébb terméseredmények ellené­re sem marad el a termelők gazdasági sikere. A magas eladási árak egészen bizonyosan nem csökkennek a követ­kező hetekben sem. Ennek oka­ egyrészt világpiaci. A különböző földrészeken az elmúlt évek sorozatos gyenge termé­sei hatására a biztonsági készletek hihe­tetlenül leapadtak. Másrészt idehaza egyre égetőbb a takarmányhiány. Az idén a Földművelésügyi Miniszté­rium megpróbálta helyzetbe hozni a ga­bonatermelőket. Ez tulajdonképpen annak az utóhatása volt, hogy tavaly az extraprofit döntő része a bankok és a kereskedők zsebébe vándorolt. Az el­adósodott mezőgazdasági vállalkozások ugyanis szinte a kombájn magtartályá­ból voltak kénytelenek eladni tonnán­ként 8-9 ezer forintért a termésüket, hogy hiteleiket mielőbb törleszteni tud­ják. A búza nem egészen két hónappal később már 15-16 ezer forintot ért a sza­badpiacon. Mivel a legfontosabb árfel­hajtó az export, ezért az FM a kora ta­vaszi hónapokban az összesen kiosztott 1 millió tonna exportlehetőségből 700 ezer tonnányit a termelőknek postázott. Ennek alapján minden hektár 30-40 mázsás terméséből 7 mázsányi a terme­Lenyó László felvétele­ző jogán hagyhatja el az országot. Ezt a jogosítványt 2200 termelő kapta meg az országban, tehát mindenki, aki ezer fo­rinttal emelte meg a termelő és a keres­kedő közötti árat. Az új rendszert sok kritika érte. Legalább két ellenérvet ér­demes most is megemlíteni. Az egyik szerint most sokkal nehezebb az ex­portőrök dolga, mivel nem tudják időben beszerezni a megfelelő árualapot, és így esetleg lekésnek a legjobb árakról a szerződéskötéseikkel. Másrészt ezt a jo­gosítványt az a termelő is megkapja, aki rossz minőségű búzát termel, így az új engedélyezési rendszerrel az agrárkor­mányzat azokat is megtámogatta, és esetleg még egy-két éves túléléshez se­gítette, akiknek a teljesítményük alap­ján az elbukottak között lenne a helye. A jó búzaárak hatását a kombájnke­reskedők is érzik. Az aratás előtti hetek­ben jó forgalmuk volt. Arról eddig nem érkeztek hírek, hogy az ország bár­mely területén is a kis kapacitások miatt veszélyben lenne az idei búza betaka­rítása. Bőle István * lilli '• 111 Tavaly az extraprofit döntő része a bankok és a kereskedők zsebébe vándorolt Csak sárga rendszámmal­ ­ Holnaptól csak sárga rendszámtáblá­val végezhetnek bérfuvarozást a te­hergépjárművek és a kamionok. Az új rendelet bejelentési kötelezettséget, szakmai vizsga letételét, megkülön­böztető színű rendszámtábla beszer­zését és nem kevés vagyoni biztosíték letétbe helyezését írta elő a szállítók számára. A fuvarozóknak több mint egy esztendő állt a rendelkezésükre, hogy teljesítsék bejelentési kötelezett­ségüket. - Teljesítették-e? - kérdeztük Peredi Pétertől, a Fuvarozó Vállalkozók Or­szágos Szövetségének főtitkárától köz­vetlenül a határidő lejárta előtt.­­ A fuvarozók többsége, mintegy har­mincezer vállalkozó eleget tett a jog­szabályban előírtaknak. Tagságunk megértéssel fogadta a rendeletet, annak ellenére, hogy sokak számára ez ko­moly kiadásokkal járt. Ők is és mi is azt reméljük, hogy így könnyebben ki­szűrhetők lesznek a kontárok és mind­azok, akik tisztességtelenül, fehér rend­számmal feketén dolgoznak. - Mégis, mibe kerül ez az átállás a fuvarozóknak? - Aki több mint öt éve szállít, an­nak csak a sárga rendszámtáblát kel­lett 7000 forintért kiváltania. Aki öt évnél rövidebb ideje van a szakmá­ban, annak vizsgát kell tennie, s eh­hez ajánlatos tanfolyamot is elvégez­ni, így a költségek már több tízezer forintra rúghatnak. - És a vagyoni biztosíték? - A törvény szerint a vállalkozások­nak biztos pénzügyi háttérrel kell rendelkezniük. Ezt szolgálja a bizto­síték. Minden tíz tonna raksúly felet­ti járműért tonnánként ötezer forint fedezetet kell letenni. Akinek például öt darab kamionja van, amelyeknek súlya százhúsz tonna, annak hatszáz­ezer forint fedezettel kell számolnia. Ennek kifizetését egyébként szövet­ségünk átvállalta a vállalkozóktól. - Mi lesz azokkal, akik nem teljesí­tették az előírásokat? Hányan van­nak? - Miután bejelentési kötelezettsé­güknek sem tettek eleget, nincsenek róluk adataink. Peredi úr nem kívánt nyilatkozni arról, milyen forrásból és hány vállalkozó ja­vára vállalták át a biztosíték letételét, mondván: ez a szövetség belső ügye. Annyit azonban elmondott, hogy igen jelentős összeg áll rendelkezésükre, amelynek eddig csupán egyharmad ré­szét használták fel. Sz. K. Új korszak a magánosításban (Folytatás az 1. oldalról) Ragáts Imrétől, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatóólyett­ől i megtudtuk, hogy 48 társaság összes jegyzett tőkéje 8,3 milliárd forint volt, amelyekben az ál­lami tulajdonrész megközelítette a 7 milliárdot. A cégeket 4,23 milliárd fo­rintos limitáron hirdették meg, ami hat­vanszázalékos árfolyamnak felelt meg. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy 452 befektető érdeklődött a meghirde­tett vállalatok iránt. Az ajánlatok fel­bontásakor kiderült, hogy végül 42-en adtak be pályázatot, ezek értékelése a múlt héten megtörtént. Az ÁPV Rt. igaz­gatósága csak a készpénzes ajánlatokat fogadta el. A beadott 42 pályázat közül végül 37 bizonyult érvényesnek, s ezek 18 társaságot érintenek. Öt pályázatot azért nem fogadtak el, mert a befektetők nem tették le a kiírásban meghatározott bánatpénzt. A legnagyobb érdeklődés a feldolgo­zóipari társaságok iránt mutatkozott, legkevésbé vonzónak a szállítással és oktatással foglalkozó ágazatok bizo­nyultak, ezekre a cégekre egyetlen aján­lat sem érkezett. E két jegyzékkel a törvény szerint befejeződtek a listás fordulók. Az el nem kelt cégek most már egyszerűsített eljárás keretében találnak gazdára. Vagy úgy, hogy a dolgozók és a cég ve­zetése versenyeztetés nélkül kivásá­rolhatja a tulajdont, vagy úgy, hogy a menedzsment hirdeti meg és bonyolítja le a tendert, értékeli a pályázatokat és tesz javaslatokat az ÁPV Rt.-nek a győz­tes kilétére vonatkozóan. - sz. k. - Adózás 1997-ben Elfogadta a jövő évi adókoncepciót a héten a kormány. Eszerint a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa 44 százalék lesz, s az állampolgárok átlagos adóterhelése 1-1,5 százalékkal csökken. További módosítás, hogy a nagycsaládosok gyermekenként (három és ennél több gyermek után) 1000 forint adókedvezményben részesül­nek. Vállalkozói adó bevezetését nem tervezik, a tőkejö­vedelmek arányosabb megadóztatása érdekében azonban az osztalékadót 10 százalékról 20 százalékra növelik. Gazdaság Részvénybevezetés Az elmúlt héten megkezdődött nyilvános forgalomba hozatal után két új társaság tart a Budapesti Értéktőzsdére (Bét). Már a jegyzési időszak első napján túljegyezték a részvé­nyeivel a Bét jegyzett kategóriájába igyekvő, francia szék­helyű csomagolóanyag-gyártó Cofinec S. A. papírjait. Pén­teken kezdődött meg a jóval kisebb, gyakorlatilag egy ter­mék gyártására szakosodott gyógyszergyártó cég, a Horizon- Miltiplan Rt. részvényjegyzése. A társaság a Bét forgalma­zott kategóriájába szeretné részvényeit bevezetni. A két friss jelentkező kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy melyek a részvények tőzsdei bevezetésének feltételei a két kategó­riában. Nos, a bevezetés első feltétele az, hogy a tranzakciót nyilvános kibocsátás előzze meg. A társaság alapszabályát hozzá kell igazítani a Bét szabályzataihoz. Fontos kellék a bevezetési prospektus, amelynek meghatározott információ­kat kell tartalmaznia a társaságról. Ezeken az általános feltételeken kívül kategóriánként változó előírások is van­nak. A bevezetendő részvénymennyiség árfolyamértéke a jegyzett kategóriában minimum 500 millió forint, míg a forgalmazott kategóriában minimum 100 millió forint. A jegyzett részvényeknél legalább 100 különböző tulajdonos szükségeltetik. A forgalmazottaknál elég 25. A jegyzett kate­góriába tartó társaságnak a bevezetés előtti utolsó három év­ről befejezett auditált mérleggel kell rendelkeznie, forgal­mazott kategóriában csak az utolsó egy évről. Valamennyi tőzsdére készülő cég vállalja, hogy a Budapesti Értéktőzsdét egy napon belül tájékoztatja minden olyan eseményről, amely a részvények értékét megváltoztathatja.­­brückner- 3IH _________ Szárnyalt az Egis Ismét töretlen áremelkedés jellemezte a Budapesti Értéktőzsdét (Bét). A két héttel ezelőtti stabilizációt sokan a régóta várt korrekció kezdeteként érté­kelték. A várakozásokkal ellentétben a hét eleji lassabb növekedést a hét kö­zepétől a nagyobb forgalmú papírok meredekebb áremelkedése követte. Csütörtökre a BUX átlépte az immár sokadik álomhatárként meghatározott 3200-as értéket, és végül 3288,3 történelmi rekordértéken zárt. A közel hétmil­­liárd forintos összforgalmat realizált részvénypiac legnagyobb sikerét az Egis­­papírok érték el. A gyógyszergyári részvények tulajdonosai egyetlen hét alatt 955 forint hasznot realizáltak papíronként, ami 12 százalékos heti hozamot jelent. A 8975 forintos Egis-záróár azt jelenti, hogy a szintén árnövekedést el­érő Richter-részvények kissé lemaradtak a korábban szinte már azonos áron vásárolható gyógyszerpapírok versengésében. A 2780 forintos heti nyitóárral szemben 2940 forinton zárt a BorsodChem. A kazincbarcikai társaság rendkí­vüli közgyűlésén szentesítették a már korábban elhatározott tízszázalékos osztalékelőleget. A cégbe vetett bizalmat növelhették azok az információk is, amelyek a beruházási tervek időarányos teljesítéséről szóltak. A már em­lített három részvényen kívül a Bét forgalmának döntő hányadát hagyományo­san a Mal és az OTP adja. E héten is mindkét papír összforgalma meghaladta az 1 milliárd forintot. A Mol kereskedését ingadozó ár, de összességében enyhe növekedés jellemezte. Az OTP a bankpapírok hossza által mozgatva 2370 fo­rintos rekordáron zárt. Az Inter-Európa Bank 36 500 forintos záróára jelzi, hogy a régóta tartó hossz ezen a héten sem fulladt ki. Elkerülte a hossz viszont a műanyagipari részvényeket, sem a Graboplast, sem a Pannonplast árai nem módosultak jelentékenyen. A tőzsde általános szárnyalásával ellentétesen ke­vés mozgás volt. Az évet gyengén kezdő Fotex ezen a héten is 14 százalékos ár­folyamveszteséget szenvedett el. A 132 forintos záróár lassan a történelmi mélypontot idézi, amikor a Fotex-részvények árfolyama a 100 forintos névér­ték alá zuhant. Esett a kárpótlási jegyek ára is. Az elmúlt heteknél gyengébb forgalom mellett, 340 forintért cseréltek gazdát. Brückner Gergely 1996. június 30 Csökkenőben a bizalom Júliusban tovább csökkent az ipari és kereskedelmi cégek üzleti optimizmu­sa, a vállalkozások a következő három hónapban nem számítanak a magyar gazdaság javulására - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. üzleti várakozá­s Gazdaságkutató 1995. júniusa óta végez vállalati felméréseket. Az ezek alapján számított ipari bizalmi index a termelési kilátások, a rendelésállomá­nyok és a saját termelésű készlet alaku­lására adott válaszokból számított mu­tató. Az iparban januárban és február­ban javultak a cégek pozíciói, márci­ustól azonban komoly visszaesést jelez a felmérés. Különösen a kevesebbet ex­portáló, elsősorban belföldi piacra ter­melő vállalkozások optimizmusa tor­pant meg - véli Petz Raymund, a Gaz­daságkutató munkatársa. A kereske­delmi index a megrendelések, várható üzleti lehetőségek és a készletszint ala­kulására adott válaszokból számított a gépjármű-kereskedők, miközben az idegenforgalmi szálláshelyek tulajdo­nosai - nyilván az idénykezdettel együttjáróan - reménykedőbbek. A kutató szerint a bizalom csökkené­sének ez a mértéke még nem ad okot komolyabb következtetések levoná­sára, hiszen az Európai Unió hasonló módszerrel számított indexe lényege­sen hullámzóbb a hazainál, még sincs náluk pánik. T. F. Tisztelt Olvasó, leendő Hirdető! A Népszava hazánk második legnagyobb politikai napilapja. 266 ezren olvassák naponta. Mi segíteni szeretnénk abban, hogy Ön még többet tudjon meg erről az újságról. Hetente új adatokkal, mindig más és más szempontból igyekszünk bemutatni Önöknek e lapot és olvasótáborát, így hétről hétre segíteni kívánjuk a sokoldalú tájékozódást és a hirdetések minél hatékonyabb elhelyezését. A gyerekbútorok kicserélését, új gyerekbútor vásárlását tervezők aránya az politikai napilapok olvasói között: országos Népszava Magyar Hírlap Népszabadság 10,8% 10,3% 10,1% 9,1% 7,2% 7,0% 5% 10% 15% as­­áp CA­O £­­ 1 Anyagi lehetőségeit kihasználva sok család igyekszik lakását szebben berendezni, otthonosabbá tenni. A gyerekek környezetében lévő kisebb-nagyobb berendezési tárgyak, bútorok egy részét is időről időre kicserélik a gyermek életkorának, érdeklődésének s nem utolsósorban tanulmányai­nak megfelelően. Az ország felnőttlakosságának valamivel több­ mint 7%-a, körülbelül 600 ezer ember tervezi a közeljövőben, hogy lakása gyerekbútorait kicseréli. A Népszava olvasói között az országos átlagnál jóval nagyobb arányban (10,8%) találhatók meg az újabb gyerekbútorok vásár­lását tervezők, s ez az adat túlszárnyalja a többi országos politikai napilap hasonló mutatóját is. A Népszavában hagyományosan még a nyár folyamán megjelenik a Fészekrakó mellérdet, mely­­foglalkozik a bútorválasztással, a gyerekszoba berendezésének kérdésével. A Népszava e mellékle­tében lehet mind színes, mind fekete-fehér hirdetéssel a gyerekbútorok kicserélését­ tervezőket a legolcsóbban és a leghatékonyabban elérni. 1/4 oldal hirdetéssel számolva a Népszava ebből a cél­közönségből egy főhöz mindössze 2 forint 62 fillérért tudja az Ön információit eljuttatni. Hirdetésfelvétel: Egyesült Reklám Kft. Tel.: 326-8260, 212-4019, lapmanager: Tamás Krisztina.

Next