Vasárnapi Hírek, 1999. július-december (15. évfolyam, 27-51. szám)
1999-07-04 / 27. szám
2. oldal Pókerpartira provokatív parádé Blair „árulását”emlegetik az unionisták • Válsághangulatban protestáns felvonulás Feszült volt szombaton a politikai légkör Észak-Írországban, miután egyezség nélkül végződött pénteken Belfastban a protestánsok és a katolikusok ötnapos - a sajtóban „pókerpartinak” nevezett - tárgyalássorozata a tartomány politikai helyzetének rendezéséről. Ebben a légkörben még kritikusabbá válik a protestáns Orániai Rend mára tervezett portadowni parádéja: a hatóságok nem engedik őket átvonulni a katolikus negyeden, s e tilalom az elmúlt években már aznap éjjel gyújtogatásokhoz, robbantgatásokhoz vezetett. A brit kapcsolat fenntartásához ragaszkodó, protestáns mérsékelteket tömörítő Ulsteri Unionista Párt vezető képviselői részint lagymatagon, részint fagyosan, részint dühösen reagáltak az előző este ismertetett brit-ír rendezési tervre. Ken Maginnis, a párt biztonsági kérdésekben illetékes szóvivője úgy fogalmazott, hogy a tervvel lényegében szabad kezet adtak az IRA katolikus terrorszervezetnek, amely még mindig nem kötelezte magát fegyverzetének beszolgáltatására. A BBC-nek adott nyilatkozatában kijelentette: semmi értelme összehívni a párt vezetőségét, hogy az új rendezési tervről tanácskozzék, hiszen a párton belül egyöntetűnek látszik a vélemény, hogy „Tony Blair (brit kormányfő) az utolsó órában elárult bennünket”. „A terv úgy, ahogy van, rossz” - mondta a BBC-nek Jeffrey Donaldson, a párt egyik vezetője, aki részt vett az ötnapos tárgyalássorozaton. David Trimble, az UUP első számú vezetője, egyben a még csak „virtuális valóságnak” tekinthető helyi kormány feje nem volt ennyire elutasító, de ő is hűvösen reagált. „Szeretném, ha menne a dolog, de nem szeretném, ha csorbulna a demokratikus folyamat” - mondta rádiónyilatkozatában. A brit sajtó még a hét vége előtt számos olyan véleményt közölt protestáns körökből, amelyek szerint Trimble „aláírná politikai halálos ítéletét, ha belemenne abba, hogy az IRA (az ír nacionalisták titkos szervezete) ne tegye le a fegyvert, még mielőtt politikai szárnya, a Sinn Fein csatlakozik a tartományi kormányhoz. Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő pénteken ismertetett közös terve előirányozza, hogy július 15-ig megalakul a tartomány koalíciós kormánya. A terv szerint a Sinn Fein két megbízottját is be kell vonni a tízfős testületbe. Az IRA-nak a kormány megalakulása után négy héten belül meg kell kezdenie fegyvereinek beszolgáltatását, és 2000 májusáig be kell fejeznie. A tartomány koalíciós kormányának megalakításáról és a fegyverek kölcsönös beszolgáltatásáról már 1998. április 10-én született egy, akkor történelminek minősített békeegyezség, de az unionisták váltig elutasítják, hogy közös kormányt alakítsanak a Sinn Fein párttal, mindaddig, amíg az IRA kezében fegyver van. A brit hadsereg megkezdte közben a Belfast melletti Portadownban az úttorlaszok építését, hogy elejét vegye az összecsapásoknak, amelyek évről évre ismétlődően együtt járnak a protestáns Orániai Rend rendszeresen megtartott „győzelmi menetével”. A vasárnap esedékes, hatóságilag tiltott felvonulás elterelésére készülődve kétezer brit katona munkálkodott szombaton szögesdrótok kifeszítésén, hogy megakadályozható legyen általuk az Orániai Rend hagyományos menetének provokatív áthaladása Portadown katolikusok lakta negyedén. Hajókarambol mexikói vizeken Legkevesebb negyven személy vesztette életét pénteken a dél-mexikói Chiapas partjai előtt két hajó összeütközésében - jelentette a mexikói polgári védelmi szolgálat. A karambol előtt a két vízi jármű özönvízszerű esőzéssel párosuló heves viharba került a Csendesóceánon. Mindkét hajón - amelyek túlterheltek voltak - főként közép-amerikai illegális bevándorlók utaztak. Törökellenes gyújtóakciók Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományában-szombatra virradóra ismét támadások írt ök török té teál fölényeket. Wuppertalban és Siegburgban összesen öt török üzletet, kulturális egyesületet, illetve vallási épületet próbáltak meg felgyújtani ismeretlen tettesek. Siegenben egy török imaház volt a célpont, az ablakához vágott gyújtópalack azonban magától kialudt. Egyik esetben sem keletkezett jelentősebb anyagi kár, és személyi sérülés sem történt - közölték a hatóságok. A Der Spiegel című hírmagazin szerint a német hatóságok súlyos, érzelmektől vezérelt erőszakkal számolnak arra az esetre, ha Öcalant kivégzik. A szakértők gyújtogatásokat, öngyilkos merényleteket, repülőgép-eltérítéseket és túszejtéseket tartanak lehetségesnek. Külföldön Történt Belgrádi kérés a BT-től Jovanovics jugoszláv külügyminiszter azzal a kéréssel fordult pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy engedélyezze bizonyos nagyságú jugoszláv fegyveres erő visszatérését Koszovóba. A BT-hez intézett levelében azzal indokolta kormánya kérését, hogy a dél-szerbiai tartományban „eluralkodott a törvénytelenség, vészesen megromlott a közbiztonság, súlyosan és tömegesen megsértik a nem albán lakosság alapvető emberi jogait, amióta a jugoszláv erők kivonultak és a KFOR- erők odaérkeztek”. A szerb fegyveres erőknek el kellett hagyniuk a tartományt annak a megállapodásnak az értelmében, amelyet a NATO Jugoszlávia elleni légi hadműveletének lezárásáról kötött Belgráddal a nemzetközi közösség, viszont a BT június 10-i határozata megengedi pár száz jugoszláv katona Koszovóban tartózkodását. Feladatuk a határozat értelmében a tartomány területén található ortodox szent helyek védelme és a NATO vezette békefenntartó erőkkel való kapcsolattartás lenne. A határozat azonban nem rendelkezik a jugoszláv erők részleges visszatérésének idejéről. A Reuters BT-forrásokra hivatkozva azt írta New Yorkból, hogy a testület addig nem tervezi ennek engedélyezését, amíg a KFOR kellőképpen meg nem erősíti sorait. Újvidéken pénteken este mintegy tízezres tüntetést tartottak, tiltakozásul Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök rendszere ellen - erősítette meg szombaton a belgrádi sajtó. A hadiállapot egy héttel ezelőtti megszűnése óta ez volt az első jelentősebb tömegmegmozdulás a Vajdaság székhelyén. A tüntetés nem egészen egy óráig tartott. Csapásmérés csecsenekre Az orosz vezetés utasította fegyveres erőit, hogy katonai akciókat hajtsanak végre a Csecsenföldön harcoló fegyveres csoportok ellen - jelentette be szombaton Vlagyimir Rusajlo belügyminiszter. „Parancsot adtam megelőző csapásokra csecsen fegyveresek bázisai ellen, és ez az utasítás már hatályba is lépett” - mondta az AFP szerint a miniszter a felsőház, a Föderációs Tanács előtt. Rusajlo úgy vélekedett, hogy a csecsen hatóságok nem képesek uralni a helyzetet és a hatalom a különböző fegyveres csoportok vezetőinek kezébe került. - Megfelelő választ adunk a bűnözőknek - mondta, figyelmeztetve, hogy a térségben a moszkvai belügyminisztérium 17 ezer emberrel rendelkezik, s katonai erősítésekkel, valamint a határőrség bevetésével ez a létszám akár 70 ezer emberre is nőhet. Groznijba, Csecsenföld fővárosába lapzártáig nem érkeztek hírek esetleges orosz hadműveletekről. ■rHrrrp lainu ikum és a magazinokban egy híres színészpár fotóját találják meg. A páros hölgytagját a Színes RTV 21., a férfit pedig a Nők Lapja 27. számában keressék. Hozzák össze őket 1 millió forintért! Egy színes műsorújság és egy patinás női magazin: párban a legjobbak! Bosszúvágy a Boszporusznál Atkoznak, ha megteszed, s akkor is, ha nem - miután (máig nem egészen tisztázott) külföldi kommandós akcióval Törökország elkapta „első számú közellenségét”, az Öcalan-perben már nem születhetett olyan ítélet, amely ne kavart volna vihart. Ankara megtanulhatta a régi leckét: semmi sem okoz több gondot, mint vágyaink teljesülése. Ez esetben a törököket eltöltő bosszúvágyé. Öcalan emberei és módszerei valóban bosszúért kiáltottak, amit tanúsított is a kurd terroristák áldozatául esett emberek családtagjainak az ítélet hallatán kitört örömujjongása. Gyaníthatóan csakis e halálbüntetés lehet népszerű a törökök körében, bármi enyhébb ítéletre ők reagáltak volna felháborodottan, s egy választott ankarai kormánynak persze elsősorban erre kell ügyelnie. De az is kétségtelen, hogy éppen fő ellenségük immár lehetővé tett hóhérkézre adása, s az efelett érzett diadalmámor keserítheti meg leginkább az ankarai kormányzat életét. Öcalan kivégzése végzetes politikai hiba lenne. Mondogatják máris a háborgó európaiaknak a török főemberek, amit a hazánkban járt tábornok is, hogy náluk ugyan még kimondják, de végre már vagy másfél évtizede nem hajtják a halálos ítéleteket. Hiszen, megannyi sértő visszautasítás ellenére, Attatürk országa valamikor csak szeretne valóban Európához tartozni, amelynek évszázadokon át legfeljebb (a korabeli mondás szerint) „beteg embere” lehetett. Egyelőre kompenzálja a változatlanul stratégiai helyet elfoglaló törököket az ehhez illő kulcspartneri viszony az amerikaiakkal, de a vonzódás Európához nyílván legalább oly erős, mint az a bosszúvágy. S a kettőt képtelenség összeegyeztetni. Már csak azért sem, mert a demokratikus megoldások Európája persze nem fogadja el Öcalanék módszereit, de ettől még nem méltányolja az Ecevizékét sem. Hiszen korántsem csupán a terrorista kurdokra csap le drákói szigorral a török törvény, hanem „szeparatista propaganda terjesztése” címén a kurd önazonosság legcsekélyebb kinyilvánítására is. Még a kommandóakcióval dicsekvő Ecevit is az „úgynevezett kurd kérdésről” beszélt, s annak „határozott”, vagyis továbbra is katonai, s nem politikai megoldását ígérte. Öcalan felakasztása esetén az utóbbira amúgy sem maradna esély, az előbbivel viszont évtizedek óta hasztalan próbálkoznak. Holott még e tagadhatatlanul szélsőséges kurd vezető sem hirdet igazi elszakadást, megelégedne az autonómiával is, hiszen a több szomszédos országból kiszakítandó Kurdisztán valóban csak kevesek vágyálmában létezik. A többségükben a török társadalomba beilleszkedett, öcalant nem támogató kurdok valószínűleg boldogok lennének a walesi típusú, nyelvüket megőrző félönkormányzattal, egy saját tévécsatornával, hogy behozzák az országon belüli kulturális hátrányukat. Öcalan el- és perbefogásával Ankara elérte, amitől olyannyira ódzkodott és amire a vezér terroristái úgy áhítoztak: az „úgynevezett” kurd kérdés csak rákerült Európa napirendjére. Talán ezért is nyilvánult meg eddig az ellenbosszúvágy viszonylag kevés romboló akcióban: az eszesebb Öcalan-hívek aligha akarják az Ankara ellen hangolódott európai közvélemény haragját maguk ellen fordítani. Más lenne a helyzet egy kivégzést kimondó ankarai parlamenti verdikt és persze az akasztás után. A török oldal eszesebbjeinek ezt az időt kellene kihasználniuk az ekként képletesen már kielégített bosszúvágy lecsillapítására, s egy euro-conform - és a kifejezéshez illő - igazságszolgáltatásra. Megnyitva vele az utat a - korántsem mondvacsinált - kurd kérdés igazi megoldásához, amire mostanában Európa mind több példát szolgáltat. A. J. Vonzó öregurak Kivel flörtölne a legszívesebben ezen a nyáron? - tette fel körkérdését egy francia magazin, s a válaszok alighanem kínosan érintik az ország férfilakosságát, de főként annak ifjabb korosztályait. Kiderült ugyanis, hogy a francia hölgyek főként külföldi, s hozzá idősebb urak után vágyódnak. Nekik ma is a 61 éves Robert Redford a legizgatóbb férfi, akit a 68 esztendős Sean Connery követ a listán. Majd a harmincas külhoniak következnek, Banderas, Depp, s csupán a nők 14 százaléka töltene el szívesen egy éjszakát DiCaprióval. De ugyanígy főleg a külföldiek után vonzódik a francia férfiak többsége is, akiket különben ugyancsak az érettebb, vagyis harminc feletti hölgyek izgatnak a leginkább. Felvirradt a szigetecske napja Heligoland áldja szerencséjét, s főként a szigetlakó ősök bölcsességét: jó másfél száz éve adómentességi státust küzdöttek ki maguknak. Az apró, alig másfél ezer lakosú északitengeri német szigetecske már eddig is jórészt ebből élt, főutcájának üzletei az olcsóbb italt, dohányárut kínálták, ám mostanáig a kies szigetnek túl nagy versenytársat jelentettek a repülőtéri vámmentes boltok. Miután azonban azokat az EU június 30-ával bezáratta, Heligoland vérszemet kapott csakúgy, mint pár másik uniós államhoz tartozó sziget, ahol megmaradhatnak a vámmentes üzletek. Heligoland polgármestere máris új szárnyashajókat rendelt, mert arra számít, hogy az eddig a balti-tengeri hajókon vámmentesen feltankoló kétmillió skandináv és német egy része az olcsóbb italért, cigiért majd hozzájuk látogat. Internetező teniszsztárok Ezen a héten gyakran szakította meg az eső a wimbledoni nem hivatalos tenisz-világbajnokság mérkőzéseit. Ilyenkor a sztárok ütőiket összeszedve levonulnak, s az öltözőben várják a felhők eloszlását. Mostanában a legtöbb éljátékosnak már van laptopja, vagyis hordozható komputere, s amint a héten is kiderült, internetezve igyekeznek eloszlatni a bennük érthetően felgyülemlett feszültséget. Az amerikai Davenport például éppen a saját páros partnerével tudott kapcsolatba kerülni, s E-mail-csevegéssel is . ■ " múlatták az időt. A sztárok vagy ilyen távbeszélgetéssel, vagy számítógépes játékkal vezetik le feszültségüket, de az ausztrál Rafter laptopján nézte a kényszerszünet idején a másik, a krikett-világbajnokság meccseit. Merénylő kontra természet Ismét DNS-vizsgálatnak vetik alá egy amerikai elnök vérét. Nemrég Jeffersonra bizonyították rá, hogy valóban gyermeket nemzett néger rabszolganőjének, most pedig Lincolnnak a felesége ruhájára freccsent vére adhat választ a régi kérdésre: valóban halálos kór gyötörte-e a merénylet idején. Ha ugyanis igen, akkor a lelövésekor 56 éves elnöknek már csak nagyon kevés ideje volt hátra, s ekként merénylője mégsem változtatta meg annyira Amerika történelmét, ahogyan azt eddig hitték. Nostradamus hónapja Ha valaki nem tudná, 1999 hetedik hónapjára a tizenhatodik századi jövendőmondó megjósolta az apokalipszist. Nostradamusnak sehol sincs annyi hívője, mint Japánban, ahol az emberek húsz-negyven százaléka szerint „van valami” a kétértelműen, homályosan megfogalmazott próféciákban. Így aztán a szigetországban már hónapok óta tart a Nostradamus-konjunktúra: már harmincnál több könyv jelent meg az idén e kritikus hetedik hónapról, s az eladott példányszám is meghaladja a tízmilliót. S ha egy üzlet beindul, szép mennyiségben adják el a szenzoros melltartót, amely jelez, ha valami az égből viselőjére zuhanna, még a komikusok is a világvégével poénkodnak, s persze számtalan szekta alakult újabban, amelyek mindegyike „mentességet” ígér a csatlakozóknak. Mindenesetre még a Nostradamusban „nem igazán” hívő japánok is alig várják a hónap végét. Csökkenő házassági kedv Rohamosan csökkent az amerikaiak házasodási kedve az elmúlt időszakban. A Rutgers egyetem friss felmérése szerint 43 százalékkal kevesebb házasság jut ezer egyedülálló nőre, mint négy évtizede, ami történelmi mélypont. Ugyancsak jócskán alacsonyabb azok száma, a negyedszázaddal ezelőtti 53,5 százalékkal szemben csak 37,8 százalék, akik „boldog házasságba” élőiek tekintik magukat.Adnas 1999. július 4.