Vasárnapi Hírek, 1999. július-december (15. évfolyam, 27-51. szám)
1999-11-21 / 47. szám
1999. november 21 Kultúra, Művészet, Szórakozás Adyt olvasva Ady tárcájában olvasom: „Polgárságunk zöme korrupt s különben is gyenge: a sajtó lakóinak szörnyű szándékát csak az intellektuelek, s a munkásság érzi szinte testi fájdalomként. Valóban, siessenek a sajtótörvényükkel a bűnös szándékok kiküldött pribékjei, hadd verődjék össze az a nagy tábor, mely a félig néma sajtó egy messze szavából megérti, hogy van világosság, lámpa és lámpavas.” (Szabad Gondolat, 1913) Ady tárcájában olvasom: „Régi formák, régi viccek, régi kényelmek, régi unalmak, régi úrhatnámságok: körülbelül ez a mai magyar népképviselet. És természetesen a régi virtusok... S a legkeserűbb pedig az, hogy most, talán a tizenkettedik órában, ez az ország se fölkészülve, se fölkészítve nincsen eléggé, hogy más parlamentet, jobb rendet s új politikát rendeljen magának.” (Világ, 1911) Ady tárcájában olvasom: „Ez az ország nem volt forradalmi ország, s amikor az urai csináltak valami forradalomfélét, azt már jó előre eladásra szánták. Úgynevezett megtartó erő pedig itt hagyományosan az elzárkózás, a passzivitás, a rezisztálás kirgiz módszere.” (Világ, 1910) Ady Endre prózai írásait olvasom; újra s újra rácsodálkozom friss, eleven, ma is aktuális mondataira. Vajon hányan emlékeznek rájuk? A kérdésben semmi bántó szándékom nincs; őszinte tiszteletem most azoknak, akik sértetten kapják fel fejüket, mondván, hogy gyakori olvasmányuk, de higgyék el, tapasztalataim szerint nagyon kevesen vannak. Ady, a költő, jól ismert mindenki számára. Tippelni nem nagyon merek, de úgy vélném, az érettségizők harmada-negyede az írásbelin Léda iránti szerelméről, a fekete zongoráról, a szürkék hegedőséről, az álmodó nyomorról értekezett. Verseit a kvízműsorokban azok is felismerik, akik amúgy a középiskola óta nem olvastak költeményeket. Mondom: a költő neve (hogy József Attilát is idecsempésszem) „áruvédjegy”, azonban sokan máig sem tartják számon a holnap százhuszonkét esztendős Ady profetikus esszéit, tárcáit, tanulmányait. Kőkeményen haragudott nemzetéért, országáért; nem is bocsátották azt meg neki „kegyelmesek...” Az írástudók néha előkapják egy-egy vádló mondatát, ám többnyire hiába. Pusztába kiáltott szó volt; pusztába kiáltott szó maradt. Azt sem állítom, hogy más lenne itt az élet, ha bibliaként forgatnák azokat. Vizet prédikálni és bort inni e tájon játszótéri, bölcsődei feladat már rég... Mégse adjuk fel, legalább ilyenkor, születésnapja körül vegyük elő otthon, kedves szülők, vagy iktassuk a tanórába, drága osztályfőnökök, s olvassuk közösen Ady tárcáit, például ezen sorokat: „Itt már csak ezután is mindörökké így lesz: kacérkodnak a kultúrával a semmiháziak s meghalnak a kultúra hasztalan vágyától a kultúrára alkalmasak.” (Budapesti Napló, 1907) Így legyen? így maradjon...!? Torday E. Kornél Bujtor ismét indián Nagy várakozás előzte meg a Győri Nemzeti Színház legújabb, szombati bemutatóját, Ken Kesey Kakukkfészek című darabját, melyet Bujtor István rendezett. Az előadás többszörösen is kuriózumnak számít: tíz évvel ezelőtt itt már sikert aratott művet újítottak fel. Ugyanaz a főszereplő (Tóth Tahi Máté), de több egykori partnere is újfent színre lép: Maszlay István, Sipka László. Hosszú évek után Bujtor István ismét elvállalta az indián szerepét. - Nem volt nehéz meggyőzni - nyilatkozta lapunknak a színész-rendező bár volna dolgom, hiszen egy tévésorozatra készülök. Annál is inkább kedvet kaptam azonban Igy gaergyhez, mivel Egg idolfet lefoglaltak egyéb irányú teendőim, s nagyon hiányzik a színpad. A darab hazai bemutatója óta eltelt tíz évben felnőtt egy új generáció és úgy gondolom, hozzájuk is el kell juttatni a remekmű mondandóját a hatalomról, a hatalommal való visszaélésről, a fasizmusról és az ezzel szembeszálló, botcsinálta Krisztusokról. A próbák hangulata és a bemutató tomboló sikere azt ígéri, hogy a Kakukkfészek az évad emlékezetes produkciója lesz. Simon Tamás Fegyencből felügyelő Most a Madách Színház tűzte műsorára a világsikert aratott musicalt Néhány éve vidám paródiával búcsúztatta a Rockszínház a Nyomorultak című, világsikerű musicalt. A társulat akkor abban reménykedett, hogy egyszer megint játszhatja a darabot. Később megszűnt a Rockszínház, a társulat szétszóródott. De a Madách Színház jóvoltából Szirtes Tamás rendezésében november huszadikán újból színpadra került Claude-Michel Schönberg és Alain Boublil musicalje. Vikidál Gyula, az első magyar Jean Valjean most „átállt” a másik oldalra: Javert felügyelő szerepében üldözi a főhőst. - Már Valjean szerepét játszva nagyon izgatott, hogy milyen lehet a másik oldalon állni, megmutatni egy negatív szereplő igazságát - meséli Vikidél Gyula. - A Sakk című musicalben kaptam az első igazán negatív szerepemet, majd ezt követte az Utazás, ahol a kommunista Szurov őrnagyot alakítottam. Amikor megtudtam, hogy a Madách Színházé a Nyomorultak játszási joga, rögtön eldöntöttem: mindenképpen Javert felügyelő bőrébe szeretnék bújni. Szirtes Tamás hagyta, hogy azokat az elképzeléseket, amelyeket erről a szerepről gondoltam, megvalósíthassam a próbák során. - Azt nyilatkozta, hogy a magyar és angolszász musicalek a legjobbak. A Nyomorultakat francia szerzők jegyzik, bár Schönberg részben magyar származású. Mi a véleménye erről a darabról? - Egy világhírű regényből készült világhírű musical. Egyetlen gyenge pillanata sincs. Talán annak köszönhetően, hogy a dramaturgia és a zene szinte tökéletesen követi a regényt. - Most új karaktert alakít a darabban. Általában hogyan készül a szerepek megformálására? - Újból átrágtam magam a regényen. Azt hiszem, minden szerep esetében lényeges az a környezet, amelyben a figura értelmet kap, így most sem volt elég kizárólag a Javerthez közvetlenül kapcsolódó részeket átolvasni. Javert igazsága a törvény. Nála csak rossz és jó ember létezik. - A Rockszínház megszűnése óta kevés ilyen jellegű musicalt és rockoperát lehet látni. Mennyi esélye van a műfajnak ma Magyarországon? - Soha nem fogom megbocsátani tettüket azon embereknek, akiknek érdekük volt a Rockszínházat „szétbombázni”. Az ország különböző színházaiban rengeteg régi rockszínházas kollégám játszik. Ma sokkal jobb a musicalszínész-képzés, mint korábban. Szirtes Tamás musical-osztályából is sokan játszanak főbb szerepeket a darabban. Nekik könnyebb lesz elindulni a pályán, mint nekünk volt annak idején. A legtöbb színház próbálkozik a műfajjal. Bár nem vallják be, mégis el kell mondani: e műfajban születnek az igazán nagy sikerdarabok. Sajnos, a musicaljátszásnak szakmán belül nincs meg az igazi becsülete. Pedig ez ugyanolyan rangos műfaj, mint a prózai színjátszás. Az egyetlen természetes hangszer az emberi hang; vele a prózistának ugyanolyan nemesen kell bánnia, mint az énekesnek. Még mindig arról álmodom, hogy egyszer újra lesz egy Rockszínház, ahol, mint „nagy öreg” játszhatok egy-egy szerepet... Kai Pintér Mihály Rablóból pandúr: Vikidál Gyula Javert Tamás, mint Jean Valjean felügyelő szerepében (jobbra) és Földes Kanyó Béla felvétele Magyar szobrok Párizsban Veszprémi Imre művei a rue Bonaparte 80-ban Mindig öröm, ha kortárs kultúránk megmutatkozik a nagyvilágnak, így van ez most is: Veszprémi Imre Munkácsy-díjas művész, számos köztéri szobor alkotója most Párizsban, a Galerie Marie de Holmskyban állítja ki életműve reprezentáns darabjait. A sikk persze korántsgny, meglepő, hiszen Veszprém Imre kisplasztikáit számos külföldi kiállítóteremben megcsodálták már. Osztrák, olasz, német, belga, spanyol, portugál gyűjtők gazdagodtak általa, s nagyméretű köztéri szobrai előtt (a fenti országokon kívül, azok mellett) finn, francia, indiai, izraeli, török vagy kolumbiai tereken is elsétálhatnánk. No persze, munkáit megismerhetjük hazai földön is (bár bizonyára szívesen üldögélnénk a fenti helyszíneken vagy figyelnénk őt munka közben Carrarában, ahol az év nagy részét tölti mostanában). Kronos című négyméteres kőszobra a Duna Tv székháza előtt áll; a Gulagokon meghaltak emlékére állított márvány alkotása a budapesti Honvéd téren látható. Törökbálint büszkélkedik Nap-Hold című szobrával, s idén Kékkúton avatták fel az általa készített Hősök emlékművét. Reméljük, pályafutásának újabb szakaszát reprezentáló párizsi kiállítását további köztéri alkotások követik majd, mindannyiunk gazdagítására. (királd) Veszprémi Imre: Emlékmű Gyémántográfia decemberig a Budapest Kiállítóteremben Chicago Blues a Belvárosban vasárnapi műsorából. Ha (Szalay Zoltán meghatározásával élve) gyémántográfiákat láthatunk a tárlaton, akkor alkossunk egy másik kifejezést is: traverzikonok, traverzikonosztáz. Mert ez a bizantikus áhítat árad azon (az első pillanatokban meghökkentő, mi több, a Gyémánt-piktúra megszokott értékeit váró nézőt először kissé bosszantó) felvételekről, amelyek egymáshoz szegecselt acélszerkezeteket ábrázolnak (s azokon az olajképeken, amelyek ezek gondolati lenyomatai). A képek az újkori építészet klasszikusának számító Elevated Train részletei bár, de nyugodtan elvonatkoztathatunk a konkrét helyszíntől; megtöltődik a kép azzal a metaforikus tartalommal, amely a jelentős művek sajátja. Az új utakat kereső fotográfia előtt nem ismeretlen Gyémánt eljárása (bár nem tudom, hogy a foltos, szálkás, töredezett hatást kiváltó technikát Bár önálló kiállításainak száma gyakori, egy-egy Gyémánt László-tárlat mindig revelációértékű, így van ez most is, a Budapest Kiállítóteremben, ahol december ötödikéig láthatóak a művész tematikus kompozíciói, Chicago Blues címmel, mások is alkalmazták-e már úgy, hogy a hívóoldatot festőecsettel vitték fel az exponált papírra, mégis egyedivé teszi őket az az ihletettség, belső elfogódottság, amely, ismétlem, hasonlatossá teszi a sötétkamra magányosságát a középkori ikonfestő magányosságával. A dicsérő szavak után persze precízen meg kellene vonni a mérleget, definiálni e legújabb Gyémánt-opus tartalmi vonatkozásait. Kellene - de nem lehet. (Legalábbis nem könnyű...) Mégis summázzuk Gyémánt gondolatait, amennyire tudjuk, lehet, hogy hamarosan csak volt egyszer egy huszadik század, de azt, amit létrehozott, amit agyunkba barázdált, szálkásan, foltosan, mint e fotók s mint a belőlük született olajképek látványfelületei, azt nem tudjuk csak úgy egyszerűen magunk mögött hagyni. Mert minden megállítható, újrakezdhető, kivéve a bennünk s bennünket korrodáló idő. Az örök és visszavonhatatlan... (tamási) Gyémánt László: Elevated Train Tallózó a budapesti mozik Átrium (II., Margit krt. 55.) Oltári nő (am.) 11, 12, 4, 17, 9. Csepel Plaza (XXI., Rákóczi út 154-170.) Tágra zárt szemek (am.) fl2, 2.20, 5.10, 8, éjjel 10.55. Oltári nő (am.) 11, 1.10, 14, 5.50, 8.10 éjjel fll. Dilisek vacsorája (francia) 6, este 10. Apafej (am.) fl2, 2, 4, 8. A 13. harcos (am.) 4, 6, 8, este 10. Cineplex Odeon Pólus Mozi (Pólus Center, XV., Szentmihályi út 131.) Tágra zárt szemek (am.) hl, n5, h8. Oltári nő (am.) nl, 1, h4, f7, este nl6. Fergeteges forgatás (am.) ni, n8, este f 10. Star Wars I. rész - Baljós árnyak (am.) 10, hl, f4, n7. Corvin Budapest Filmpalota (Vili., Corvin köz 1.) Tágra zárt szemek (am.) fll, f2, f5, f8, éjjel fll. Oltári nő (am.) hll, 1, n4, f6, h8, este 10. Dilisek vacsorája (francia) 7. Állj, vagy jövök! (am.) 10, 12, 2, 4, 6, 8, este 10. Mátrix (am.) n3. Sztárom a párom (angol) hll, n2, h6, n9, éjjel hll. Duna (XIII., Hollán Ernő u. 7.) Fergeteges forgatás (am.) 3, 5, 9. Sztárom a párom (angol) h7. Hollywood Multiplex Duna Plaza (Duna Plaza XIII., Váci út 178.) Tágra zárt szemek (am.) fn, f2, f5, h8, éjjel hll. Tarzan (am.) 11, n2, f4. Oltári nő (am.) 10, n1, h3, n6, h7, 8, este nl6, éjjel fll. Sztárom a párom (angol) fil, 1, h4, n7, h9. Párosban a városban (am.) 3, 5. Star Wars I. rész - Baljós árnyak (am.) nl, hl, n4, 6,7. Hollywood Multiplex Lurdy Ház (IX., Mester u. és Könyves Kálmán krt. sarok) Tágra zárt szemek (am.) 11, n4, f7, este hlO. Tarzan (am.) 10, 12, 2. Oltári nő (am.) 11, 3, f6, 8, este 10, éjjel fll. Dilisek vacsorája (francia) hll, hl, h3, n8. Bigyó felügyelő (am.) 12, n3, f5. Csodás álmok jönnek (am.) hl, hl, n4. Horizont (VII., Erzsébet krt. 13.) Star Wars I. rész - Baljós árnyak (am.) 11, 12. Állj, vagy jövök! (am.) 4, 6, 8, este 1ll. Kossuth (XII., Váci út 14.) Tágra zárt szemek (am.) fii, 3, 6, 9. Sztárral szemben (am.) 4, 17, 19. Mindenki a napra tör (angol) éjjel fii. Mátrix (am.) fii, 1, 4, 17, 9. A 13. harcos (am.)10, 12, 2, 8, este 10. Ster Century Westend Citycenter (VI., Váci út 13.) Tágra zárt szemek (am.) 10, f2, 5, f9. Oltári nő (am.) hll, h2, h5, h8, éjjel hll. Dilisek vacsorája (francia) 12, f3, n6, este hll. A tábornok lánya (am.) f3, f6, h9. Az átok (am.) 11, 2, h5, 8. Mátrix (am.) nl, h2, n6, 9. Bem ( II., Margit krt. 5/b.) Vízipók-csodapók (magyar) 10. Púpos lovacska (szovjet) 12. Fáraó I-II. (lengyel) 16. Cirko-gejzír (V., Balassi B. u. 15-17.) Keménykalap és krumpliorr (magyar) 5. Titkom virága (spanyol) 7. Eleven hús (sapnyol) 9. Hunnia (VII., Erzsébet krt. 26.) Babe - Kismalac a nagyvárosban (am.) h4. Szerelme Shakespeare (am.) h6. Sztárral szemben (am.) 8. Hivatali patkányok (am.) este 10. Művész (VI., Teréz krt. 30.) Az alkimista és a szűz (magyar) 2, h4, f6, f8, este 9.40. Simon mágus (magyar) h4, h6, h8. Macska-jaj (jugoszláv) n5, f7, h9. Henry Fool (am.) n3, f5, h9. Oscar Wilde szerelmei (angol) n3. Eső előtt (angol-macedón) 4. Földön egy angyal (spanyol) h7. Örökmozgó (VII., Erzsébet krt. 39.) Végállomás (szovjet-kazah) f7. A csipkeverő (svájci-francia) f9. Puskin (V., Kossuth L. u. 18.) Tágra zárt szemek (am.) 11, h2, f5, n8, este 10. Az alkimista és a szűz (magyar) hu (Kísérőfilm: Zárás (magyar), Dilisek vacsorája (francia) 1, 5. Lottózsonglőrök (ír) h3, f7, n9, este 10. Simon mágus (magyar) n4, n9. Macska-jaj (jugoszláv) 11, n5. Szindbád (XIII., Szent István krt. 16.) Lottózsonglőrök (ír) h7, f9. Tea Mussolinivel (olasz) h5. Macska-jaj (jugoszláv) f5. Az élet szép (olasz) h7. Közel a szerelemhez (magyar) h9. Toldi (V., Bajcsy-Zs. út 36-38.) Szellemkutya (am.) f5, f7, f9. Süsü, a sárkány (magyar) f3. Elizabeth (angol) 5. Taxi (francia) 7. Velencei kurtizán (am.) 9. Vörösmarty (Vill., Üllői út 4. ) Szellemkutya (am.) 3, 5, 7, 9. Szájkosaras kosaras (am.) 1. Az alkimista és a szűz Dr. Sziráki László (Mariusz Bonaszewski) kivételes képességű egyetemi tanár és álladó pénzzavarral küzdő nőfaló életművész. A középkori alkimisták titkát kutató férfi mindent kész feláldozni, hogy létrehozza a nagy művet, az Opus Magnumot. A különös szűzzel, Eszténával (Ónodi Eszter) való végzetes találkozása viszi közelebb Szirákit a megoldáshoz... Kamondi Zoltán filmje a Manchesteri Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb független film díját nyerte. 9. oldal Ludlum nem nagyolja el ennyire a politikai háttereket, Morell az álcázás, felderítés mélységeit részletezi nagyobb kedvvel, az azonban nem kétséges, hogy A. W. Mykel fantáziája nem sokban marad el mestereiétől. Az alapötlet zseniálisan egyszerű: merénylet az emberiség olajkészlete ellen, avagy mire nem képes a tudomány eredményeit rosszra " ,fftas2»ár!ó fránya terrorizmus«« Nagyhatalmak különleges ügynökei és a jó oldalon álló szabadúszók csapnak össze kábítószer- és fegyverkereskedőkkel, gengszterkartellekkel Párizsban, Máltán, Kolumbiában, Moszkvában - szinte az egész világon. Az író helyenként zseniálisan keveri az epizódokat: meglepő családi összefonódások kuszálják még tovább az olvasó előtt a cselekmény szálait, hogy aztán persze a végén minden kiderüljön, s a rossz elnyerje méltó jutalmát... (A. W. Mykel: Luxus-