Vasárnapi Hírek, 1999. július-december (15. évfolyam, 27-51. szám)
1999-08-29 / 35. szám
6. oldal Mezőgazdaság: válságelhárítás Megfelelő garancia esetén az SZDSZ és az MSZP is támogatja Torgyán követelését . Négy területet jelöl meg az SZDSZ a mezőgazdaságban, amelyen sürgősen változtatni kell. A tulajdonosi szerkezet megváltoztatását látják célszerűnek. A művelhető földek jelenleg 70 százaléka - a párt szerint - hozzá nem értő kezekben van. Véleményük szerint kormányzati segítséggel olyan tulajdonosokat kell találni ezeknek a földeknek, akik szakszerűen művelik. Olyan tanácsadó hálózatot kell létrehozni, amely felügyeli a földhasználatot. Nyitott együttműködési formákat kell teremteni és nem utolsósorban elő kell segíteni a tájgazdálkodás hatékonyságát. A támogatási rendszer megreformálásakor külön kell választani a szociális jellegű és az árutermelőknek nyújtott támogatásokat. A pártelnök kijelentette: enélkül ugyanis nem lehet hatékonyan támogatni a minőségi piacokra termelőket. A támogatási rendszernek szektorsemlegesnek, átláthatónak, valamint ellenőrizhetőnek kell lennie. Az SZDSZ véleménye szerint elengedhetetlen az adóreform, amely a közterheket csökkentené. Magyar Bálint hangsúlyozta, hogy ha folytatódik a kormány eddigi agrárpolitikája, akkor a magyar mezőgazdaság képtelen lesz helytállni az európai uniós versenyben. Kis Zoltán országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési tervezet az 1997-ben megalkotott és a máig hatályos törvényben elfogadott összegnél kevesebb pénzt szán a mezőgazdasági támogatásokra. A Torgyán József által kért öszszeg megadását csak akkor tudják támogatni, ha megfelelő garanciát kapnak annak körültekintő felhasználásáról. Csak konszenzusos politizálással lehet a mezőgazdaságon segíteni - jelentette ki Gombos András szabad demokrata politikus. A párt kezdeményezi a koordinációs fórum megalakulását. Úgy látja, hogy az előző kormány idején kidolgozott nemzeti agrárprogram még most is megfelelő alap lehet a mezőgazdaság fejlesztésére. Torgyán, aki képtelenségnek nevezte azt a feltételezést, hogy a kisgazdapárt az ellenzék támogatásával szavazná meg az agrártárca 413 milliárd forintos támogatását, ugyanakkor az MSZP támogatására is szorulhat. Ezzel kapcsolatban a Népszava szerint Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke közölte: „Az ellenzék csak akkor tudja támogatni a tárca elképzeléseit, ha szociális osztogatás helyett az agrárium fejlesztésére költik az átcsoportosított összegeket.” A politikus szerint újra össze kellene hívni az agrárkerekasztalt, ahol megvitathatnák a minisztérium elképzeléseit. Kovács Barbara A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) a héten újjáalakította a párt agrártagozatát. Az alakuló ülés után tartott sajtótájékoztatón Magyar Bálint pártelnök bírálta a kormány agrárpolitikáját és kijelentette: rendkívüli válság van a magyar mezőgazdaságban. Javíthatatlan taxisok ! Egyre kevesebben panaszkodnak a taxisokra, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek visszaélések. Számos alkalommal fordul elő a túlszámlázás és hamis számla, s ma sem ritkaság az udvariatlan sofőr. Megesik, hogy taxis tesz panaszt munkatársa ellen - hangzott el a héten a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és fogyasztói érdekvédelmi bizottságának ülésén. Rusznák Imre, a bizottság elnöke lapunknak elmondta, hogy már csak néhány sofőr akad, aki még nem szerezte be igazolványát, viszont továbbra is kevés a megállóhely. A bizottság tagjai javaslatot nyújtottak be a fővárosi önkormányzatnak akosztokkal kapcsolatos vitás kérdések rendezésére. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 1998 decembere és az idei év júliusa között több mint 680 ellenőrzést tartott a fővárosi taxisok körében. A vizsgálatok során 94 mulasztást regisztráltak. Az esetek többségében valamelyik okirat hiányzott: a fuvarosok 14 százalékának nem volt működési engedélye, 28 százalékuknál a kötelező névtábla, 10 százalékuknál pedig a tarifatábla hiányzott. Három fuvarostól elvették az engedélyét, több mint tizenöt autót elfogadhatatlan állapotúnak nyilvánítottak. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal felügyelői idén júliusig 67 sofőrt ellenőriztek. A vizsgált taxisok több alkalommal is olyan számlát adtak, amelyen más rendszám szerepelt, név nélkül vagy hamis névvel. Gyakran előfordult, hogy nappal is éjszakai tarifával fuvaroztak. A külföldiektől sokszor valutában kérték a viteldíjat és mérőóra nélkül számláztak. Az árak ellenőrzésének akadályozása miatt két taxis ellen szabálysértési eljárást indítottak. A taxisok néhány éve hatóságilag megszabott árakkal dolgozhatnak: nappal legfeljebb 200, éjjel 280 forint viteldíjat kérhetnek kilométerenként. (fenyvesi) A számlákon nem ritkán más rendszám szerepelt, hamis névvel Lenyó László felvétele Erős forgalom az M1-esen Pénteken este tíz órakor állították át az útdíjszedő gépeket az M1-es autópálya Győr-Hegyeshalom közötti szakaszán. Ezentúl az eddigi 1700 forint helyett a személygépkocsik után 700, a kisteherautók, minibuszok után 900 forint útdíjat kell fizetni. Vajon az árleszállítás megnövelte-e a forgalmat? A helyszínen a mosonmagyaróvári főkapunál Bajnógel Zsolt díjbeszedő igazgató a következőket tapasztalta szombaton: - Erős a forgalom, valamennyi kapunál gépkocsik állnak, szinte csak külföldi rendszámokat látok, németet német követ, osztrákok sorakoznak, százból jó, ha két autó magyar. A Balatonon szombaton van a váltás, s az onnan hazafelé tartók most értek ide. Az a jövendölés azonban, hogy a díjleszállítás hatására óriási dugó keletkezne a kapuknál, egyelőre nem vált be. Ma valószínűleg mindkét irányban 12- 13 ezer gépkocsi halad át. - A drasztikus díjemelés egy csapásra eltereli a forgalmat - mondta Fülöp József diszpécser. - Az árleszállítás nem hat ilyen gyorsan, idő kell, amíg az autósok visszajönnek. t. m. Gazdaság Agráradósok bajban (Folytatás az 1. oldalról) Furulyás János, a vácszentlászlói szövetkezet elnöke kérdésünkre elmondta, hogy égető szükség lenne náluk is beruházásokra, de saját forrást nem tudnak kivonni a gyéren csordogáló árbevételből. A bankok között nem akad vállalkozó, amelyik az utóbbi időszakban szövetkezeti fejlesztésre adna pénzt. Az előbbi két forrás hiányában ráadásul az állami támogatástól is elesnek a vácszentlászlóiak. Kizártságukban koránt sincsenek egyedül. A hitelek átütemezése, a kamatok állami segítséggel történő visszafizetése az egyik legfontosabb témája lesz a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése, valamint az árutermelő gazdák Nagy Tamás vezette tárgyalódelegációjaközött at jövő héten végre elkezdődő megbeszéléseknek. Bőse István 1999. augusztus 29 Ugrásszerű emelkedések Alacsony forgalom és néhány részvény árfolyamának ugrásszerű emelkedése jellemezte a héten a Budapesti Értéktőzsdét. A hivatalos részvényindex, a BUX 5,6 százalékos emelkedés után éves csúcson 7523 ponton zárt pénteken. A hét utolsó két napján kétszer is történelmi rekordot döntött a Matáv árfolyama, a távközlési papírokkal a héten 1495 forintos árfolyamon fejeződött be a kereskedés. Minden várakozást felülmúlt a BUX hétfői 4 százalékos emelkedése, amely elsősorban az Egis 15 és a TVK 12 százalékos drágulásával magyarázható. A vegyipari részvény körül ismét felerősödtek a felvásárlási rára kosáron belül, ezért a portfolióba fektetők kereslete megélénkül a papír iránt. A Tőkepiaci Felügyelet péntektől szeptember 10-ig megtiltotta a London Brókernek a be A részvényforgalom és a BUX mozgása a BÉT-en Mrd Ft pont Árfolyamváltozások kozások, az Egis árfolyamára pedig az a múlt heti bejelentés gyakorolt pozitív hatást, amely szerint a cég új gyógyszert vezet be az Amerikai Egyesült Államok piacára. Pénteken egymilliárd forintos forgalom mellett csaknem 10 százalékkal erősödött a Pick-részvények árfolyama és a hét folyamán 36,4 százalékkal erősödött a Cofinec részvénye, a cég körül ugyanis ismét szárnyra kaptak a felvásárlással kapcsolatos találgatások. A Matáv 5 százalék feletti drágulását pedig az elemzők azzal fektetési szolgáltatások végzését és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, valamint zárolta az ügynökség számláit. A felügyelet ideiglenes fedezethiány miatt a brókercégnél folytatott vizsgálata megállapította, hogy a cég nem biztos, hogy teljesíteni tudja valamennyi ügyfelekkel szembeni kötelezettségét. A felügyelet sajtófőnöke szerint ennek ellenére van remény a működés helyreállítására, mert jelentkezett egy olyan befektető, amely tőkeemeléssel is meg tudja erősíteni Giczi József Részvény Heti forgalom (millió forint) Augusztusi-i záróár (forint) Augusztus 27-i záróár (forint) Záróárváltozás (%) BorsodChem 2 797 6 700 7 195 +7,39 Danubius 553 4 750 5 050 +6,32 Démász 468 17 300 17 950 +3,76 Egis 2 847 7 195 7 950 +10,49 Graboplast 869 1 630 1 795 +10,12 Matáv 7 263 1 422 1 495 +5,13 Mól 7 585 6 025 6 080 +0,91 OTP Bank törzs 5 041 10 870 11 000 +1,20 Pannonplast 687 4 095 4 470 +9,16 Pick Szeged 1 355 7 045 8 000 +13,56 Prímaqáz 366 2 470 2 565 +3,85 Rába 1 366 2 440 __2 565 +5,12 Richter Gedeon 5 345 11 495 12 400 +7,87 Svnerqon 180 2 750 2 795 +1,64 TVK 18 647 3 480 3 875 +11,35 Zalakerámia 311 1 890 1 900 +0,53 BÜX 7 124,39 7 523,00 +5,60 Reallízingesek kálváriája Napokig hosszú sorok kígyóztak az amúgy csendes belvárosi Aulich utca egyik bérháza előtt. A második emeleten lévő Ratis Pénzügyi Gazdasági és Szolgáltató Kft. irodájába szerettek volna bejutni az emberek, akik a felszámolás alatt lévő Realbank részvény-, illetve kötvénykárosultjai. A mérlegről Vadász Endre felszámolóbiztost kérdeztük meg. A kötvényekben befagyott pénz névértéken 12-14 milliárd forint lehet. Ha a felszámolóbiztos számai igaznak bizonyulnak, akkor a károsultak 40 százaléka nem élt hitelezői igényével. Ezt nem azért tették, mert lemondtak a nehezen összegyűjtött pénzükről, hanem azért, mert nem értesültek arról, hogy a Realbank után az R-99 felszámolójánál is jelentkezniük kell. Az elmúlt héten - hírek szerint - a Miskolci Bíróság polgári peres eljárásban, öt befektető indítványára úgy döntött, hogy valamennyi kötvényre fizetni kell. Valószínű azonban, hogy az elsőrendű alperes Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), a Realbank csaknem százszázalékos tulajdonosa, továbbá a másodrendű alperes Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, valamint a harmadrendű alperes Realbank fellebbezni fog. M. B. Tovább fogyott az ország népessége (Folytatás az 1. oldalról) Mert ott van például Németország, ahol jóval magasabb életszínvonal mellett a világon a legalacsonyabb a termékenység; az egy nő által szült gyermekek átlagos száma 0,7. (Nálunk 1,4.) Ott már nem ismeretlen fogalom az akaratlagos gyermektelenség, amely más európai országokban is terjed. A gyermekvállalási kedvet népesedéspolitikai intézkedésekkel próbálták és próbálja a jelenlegi kormány is ösztönözni. 1967-ben bevezették a gyermekgondozási segélyt (gyest), 1984-ben a gyermekgondozási díjat, 1993-ban a várandósági pótlékot és a gyermeknevelési támogatást. Szakemberek szerint ezek közül egyedül a gyes hatása mutatható ki a születésszám kismértékű emelkedésében. A Bokros-csomag részeként aztán 1995-ben a gyest is megszüntették. Kérdés, hogy jövő év januárjára tervezett visszaállítása, valamint a gyermekek után járó adókedvezmény 30 százalékos felemelése elég lesz-e a születésszám csökkenésének megállításához. A másik oldalon a katasztrofális halandósági mutatón - amely 1980 óta a legmagasabb Európában - kellene javítani. 1960 óta a 45-49 éves férfiak elhalálozási gyakorisága több mint háromszorosára nőtt hazánkban, a nőké pedig 40 százalékkal emelkedett. A férfiak 49 százaléka meghal 30 és 65 éves kora között, ez rosszabb az 1920-as évek átlagánál. Ennél csak Fekete-Afrikában találni magasabb halálozási arányt. A KSH legfrissebb jelentése szerint ma Magyarországon a születéskor várható élethossz férfiak esetében 66,14 év, a nőknél 75,18 év. Az európai átlag 72, illetve 79 év. Vannak, akik az elégtelen egészségügyi ellátást, a civilizációs ártalmakat teszik felelőssé ezért, mások az életkörülményekben keresik a magyarázatot. Ezt látszanak alátámasztani a régiónként eltérő adatok. A legrosszabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a középkorú férfiak 50 százaléka nem éri meg a 65 évet. Egy demográfiai tanulmány, amely tavaly készült a Magyar Tudományos Akadémia számára, megkísérli felvázolni, hogy túl az ezredfordulón, 2050-ig hogyan alakul a népesség száma Magyarországon. Írói három változatot dolgoztak ki, igen sok körülményt és szempontot mérlegelve. Eszerint 2010-ben 9,5 vagy 9,6, esetleg 9,7 milliónyian leszünk, 2050-ben pedig 7,4 vagy 8,3, legjobb esetben 8,7 milliónyian. Tamás Mihály Mire kell(ene) 20 milliárd? Néhány napja a nagyobb húsfeldolgozó vállalatokat tömörítő Hússzövetség bejelentette: számításai szerint 20 milliárd forint állami támogatásra lenne szüksége 2000-ben a sertéságazatnak ahhoz, hogy talpon maradjon és a külpiacokon némileg erősíthesse a versenyképességét. - Mire kellene ez a 20 milliárd? - tudakozódott a Vasárnapi Hírek Menczel Lászlónétól, a szervezet titkárától. - Röviden: intervencióra és piacra jutási támogatásra. Jövőre több sertéshúst kell exportálnunk, mint az idén. A belföldi fogyasztás növelése irreális cél lenne. Köztudomású, hogy a külpiaci értékesítés immár évek óta elsősorban az állami támogatások versenye. A kormány múlt heti döntését ismerve: kevés az esélye annak, hogy jövőre 20 milliárd juthat a magyar mezőgazdaság legnagyobb értéket produkáló állattenyésztő ágazatának megsegítésére. Kétségtelen tény viszont, hogy az uniócsatlakozás előtt, a termelés további visszaesését megakadályozandó, lenne mire elkölteni a milliárdokat. A növénytermesztők becslése szerint az idén rekordtermést érlelnek a kukoricaszárak. Ezt meg kellene etetni az állatokkal. A hús értékesítési áraira viszont alig van befolyása a magyar gazdaságnak a világpiacon, így nem tehetnek mást a kereskedők, mint alkalmazkodnak (ha tudnak) a támogatási divathoz. Magyarországon a sertéstartás több ezer családnak ad megélhetést. A vágóhidakra küldött állatoknak mintegy 60 százaléka a családi gazdaságokból kerül ki. Csak magas támogatással lennének megőrizhetők ezek a gazdaságok teljes számban. Ráadásul ezeknek a sertéstartóknak más jövedelemszerzésre esélyük nincs. Az előbb felsoroltak miatt nem lehet a 20 milliárdos igényt csupán a húsos lobby nagyotmondásának minősíteni. B.I.