Vasárnapi Hírek, 2000. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-02 / 1. szám

2000. január 2. Hétezer-ötszáz család otthona veszélyben (Folytatás az 1. oldalról) A Fejér megyei Sárbogárdon több tízmillió forintba kerül az árokásás, a vízelvezetés, melyen naponta 10-15 ember és két munkagép dolgozik. Varngu Pé­ter polgármester szerint a csak­nem 14 ezer lakosú város 4000 ingatlanának egytizedén telített a talaj, a felszínen áll a víz, illet­ve, mert fagyott, a jég. Szerda este kidőlt egy lakóház sarka, de szerencsére az épület nem vált életveszélyessé, a lakókat nem kellett kiköltöztetni, a javítást sürgősen megoldják. Felszólí­tottak mindenkit, hogy portájá­nál tisztítsa, kotorja ki az árko­kat. A Sárvíz-csatorna menti tíz település kérte, hogy a körzetet a kormány nyilvánítsa kataszt­rófa sújtottá, ám ez eddig nem történt meg.­­ A Fekete-Körös áradása ben­nünket is érint, mert a felgyü­lemlő belvizet nem tudjuk gravi­tációs úton elvezetni - mondta la­punknak Kővári Arnold, a Békés megyei Sarkad polgármesteri hi­vatalának műszaki osztályve­zetője. Beszámolt róla: a mintegy 11 ezer lelket számláló város 4100 lakóingatlana közül tizenöt víz­ben áll, másik kétszázat mentesí­tettek. A belvízvédelmi készült­ség is harmadfokú, 40 ember négy-négy szivattyú és földmun­kagép segítségével küzd a vízzel, amit nehezít, hogy az a külterüle­tekről is a belterület felé folyik vissza. Tavasszal öt életveszélyes­sé vált épületet kellett lebontani. Most is látszik már, hogy néhány ház erre a sorsra jut. Az 5700 lelket számláló Csong­­rád megyei Mórahalom mintegy 3000 épülete közül minden hato­dik hetek óta ázik, olykor vízben áll - tudtuk meg Szántó Mária jegyzőtől. Elmondta: a belterüle­ten egy lakatlan ház már össze­dőlt, a külterületen pedig tucat­nyi vályogfalú tanya van ve­szélyben. Harmadfokú belvízvé­delmi készültséget tartanak, ál­landó ügyelettel, mely az utak átvágásával, új árkok ásásával, szivattyúzással segít ott, ahol az emelkedő víz éppen fenyeget. A Bács-Kiskun megyei Solt­­vadkerten a múlt hét óta rom­lott a helyzet. Mátyus Zoltán vízművezető-helyettes és Ocskó Zoltán tűzoltóparancsnok tájé­koztatása szerint az e heti eső elmosta az eddigi védekezés eredményeit. Tizenhat szakem­berrel, a hozzájuk csatlakozó önkéntes csoportokkal és a 12 meglévő szivattyúhoz az önkor­mányzat által frissen vásárolt újabb öttel is dolgoznak a belvíz elvezetésén. Ehhez nagy segítsé­get nyújtottak a Somogy és Tol­na megyei önkéntes tűzoltók, akik a szivattyúzáshoz 1,5 kilo­méternyi tűzoltótömlőt adtak kölcsön Soltvadkertnek, így a várost már négy helyen is el­hagyhatja a belvíz. Ám a 3000 ingatlan négyötödén áll a víz, legalább a felükön áznak a ház­falak. Eddig hat épület omlott le s még tucatnyinak támasztották meg a repedező falait, sorra ér­keznek az újabb bejelentések. Ugyan megszűnt az Országos Helyreállítási és Újjáépítési Bi­zottság, ám a feladat nem marad gazdátlan - tudtuk meg Schie­ber József alezredestől, a felosz­lott bizottság szóvivőjétől, aki egyben a január 1-jén alakult Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyette­se. A Vasárnapi Híreknek el­mondta: a polgári védelem és a tűzoltóság vezérkarait egyesítő új szervezet kapta feladatul az ár- és belvízkárok megelőzésé­nek, elhárításának és helyreállí­tásának országos irányítását is. Az új főigazgatóság 2000-ben 5,5 milliárd forintos költségve­téssel gazdálkodik. Ám ez a summa saját kiadásain, fejlesz­tésein kívül másra - például rendkívüli védekezési kiadások­ra, kárenyhítésre vagy kártérí­tésre - nem szolgálhat. Az ilyen kiadások fedezete to­vábbra is az országos költségve­tési tartalék. 2000-ben a vis maior alap központi pénze a belügyi tárcánál 330 millió fo­rint, ezenkívül a megyei fejlesz­tési tanácsoknál van további 1,3 milliárd. Vasvári G. Pál BAZALTBARLANGOT fedez­tek fel a napokban Salgótarján határában a barlangászok. A szilváskői ritka földalatti kép­ződmény legalább kétszáz méte­res szakasza kutatható most. Váratlan meglepetés érte szil­veszter éjszakáján a Baja egy ré­szén és a Kalocsa környékén élőket, közel 3600 lakás került időlegesen a sötétség fogságába, elektromoskábel-hiba miatt. KÉT HAJLÉKTALAN elhunyt szombaton Budapesten. Mind­két férfi sérülten feküdt az ut­cán, amikor délelőtt a mentősök rájuk találtak. Haláluk közvet­len oka a lehűlés volt. Magyar a soros elnök Magyarország a határokon át­nyúló gazdasági zónák kialakítá­sát, a tagállamok közötti infor­matikai, környezetvédelmi és if­júsági együttműködést szorgal­mazza a Közép-európai Kezde­ményezésben - erősítették meg külügyi források az MTI infor­mációját. A 16 országot tömörítő szervezet soros elnöki tisztét 2000-ben Magyarország tölti be. Szombatról jelentjük Y2K - nem volt probléma A felkészülés jól sikerült, hibátlanul működtek az ezredváltó számítógépek Magyarországon a paksi atom­erőműnél, az áram-, gáz- és víz­ellátásban, a közlekedésben, a távközlésben, az egészségügy­ben s a határforgalomban nem okozott gondot az dátumváltás - jelentette be szombati sajtótájé­koztatóján Mojzes Imre évszám­kezelési kormánybiztos. A budapesti „stáb”, a koordi­nációs és információs központ termináljainál húsz kulcsfon­tosságú szervezet és intézmény - köztük például a honvédelmi, a belügyi, a közlekedési tárca, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet, az Országos Rendőr-fő­kapitányság vagy a Mal szak­emberei elemezték az informá­ciókat. Az Y2K probléma egyet­len hazai „esete” - tudatta la­punkkal a kormánybiztos hogy meghibásodott a Bács- Kiskun Megyei Kórházban egy betegnyilvántartó szoftver. A hibát a helyi informatikusok húsz perc alatt kijavították, nem is volt semmi következménye. Még nincs vége a dátumvál­tásnak, adódhat gond a leállí­tott, nagy és értékes adatbázisú számítógépes rendszerek - pél­dául az egészségbiztosítási, a banki, az adóhivatali - újraindí­tásakor. Kérdésünkre Mojzes Imre elmondta: a kormány 325 millió forintja és a Világbank 550 ezer dolláros támogatása mellett egyes tárcák és vállala­tok is hozzájárultak a hazai fel­készüléshez. vgp A Budapesti Elektromos Műveknél is zökkenőmentesen működtek a számítógépek, zavartalan volt az áramellátás Megnyílt a magyar millenniumi év Tegnap délután Áder János, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a parlamentben a mille­nniumi ünnepséget. Göncz Ár­pád köztársasági elnök aláírta a millenniumi emléktörvényt, me­lyet még tavaly december 21-én fogadott el a T. Ház. Ezután Or­­bán Viktor miniszterelnök mél­tatta a jelképek jelentőségét. Beszéde zárásaként megnyitotta a magyar millennium évét. Szombaton délután 16 óra 15 perckor a Magyar Nemzeti Mú­zeum belső kiállítóterében, ahol 21 éven át tekinthették meg a látogatók a nemzeti ereklyéket az egyedüli, még élő koronaőr, Vitéz József nyugalmazott fő­hadnagy adta át a Köztársasági Őrezred koronaőrző alosztálya parancsnokának az ékszereket. A Szent Koronát és a koroná­zási jelvényeket szállító konvoj negyedóra múlva érkezett meg a Kossuth térre. Itt a nemzeti ereklyéket az öttagú koronates­tület: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszter­­elnök, Áder János házelnök, Né­meth János, az Alkotmánybíró­ság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársa­ság lobogóját, majd a Himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. Ezt követően az Országház kupolatermében felállított spe­ciális tárolóban helyezték el a jelképeket. Az Országház előtt rengeteg ember várakozott arra, hogy megtekintse az ereklyéket az ez alkalommal késő estig bárki előtt nyitva lévő Parla­mentben. Nem értünk egyet a korona átszállításával, mert attól tar­tunk, hogy ez az út csak egy hosszabb út kezdete, melynek során előbb-utóbb közjogi funkciót kap az ereklye, ami el­lentétes lenne alkotmányunkkal - jelentette ki Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke szombati buda­pesti sajtótájékoztatóján. (MTI) Tegnaptól igényelhető (Folytatás az 1. oldalról) A gyed havi összege a korábbi átlagkereset hetven százaléka, de nem lehet magasabb, mint a minimálbér - idén ez 25 500 fo­rint - kétszerese. A gyermek­­gondozási segély, azaz a gyes összege idén 16 600 forint lesz. Megváltoztak az illetékszabá­lyok is. Kedvezőbb lesz az in­gatlanvásárláskor fizetendő összegek kiszabása. Igazságo­sabb lesz az illetékfizetési köte­lezettség öröklakások cseréje kapcsán is. Január elsejétől a két ingatlan értékkülönbözete után értékarányosan kell fizetni a tulajdonosoknak. Drágul a személygépkocsik forgalmi en­gedélyének és törzskönyvének kiváltása, 4000 forintba kerül­nek az okmányok. Működik im­már a BM Bevándorlási és Ál­lampolgársági Hivatala. Fel­adata lesz az illegális bevándor­lás, az embercsempészet, a nem­zetközi szervezett bűnözés visszaszorításában is. Hatályba lépett a földhasználati nyilván­tartásról szóló kormányrende­let: a termőföldek használóiról március végétől összeírást kell készíteni. G. M. Milliomos újszülöttek (Folytatás az 1. oldalról) ráérősen dolgozunk - újságolta a szülésznő. Dr. Mészáros Gyulától, a sze­gedi szülészeti és nőgyógyászati klinika adjunktusától azt kér­deztük, hogy egyáltalán tervez­hető-e a szülés órányi pontos­sággal? - Ez akkor sem lehetséges, ha a mindig pontosan(!) menstruáló hölgy precízen meg tudja állapí­tani az utolsó menstruációja el­ső napját, és onnan számolva a tizennégy napos peteérési időt. És akkor még nem számolt a kollégáim által említett frontha­tással és hasonlókkal. Még vala­mit, ha már a percek is számíta­nak, ugyan melyik pillanatban Az ÁB-Aegon Biztosító Rt. által az idei első újszülötteknek ado­mányozott Szemünk Fénye nevű egy-egy milliós kötvénynek Kozák Tünde Petra (Budapest), Varga Bálint (Hatvan), Lengyel László (Debrecen), László Réka (Nyíregyháza) és Mosonyi Eszter (Szolnok) örülhet. Az évek során értékarányosan növekvő össze­get 18 éves korukban vehetik föl a szerencsés gyermekek. Igaz, nyolcan nap közben szü­lettek, de a kilencedik éjfél után 14 perccel. Lengyel Lacika sú­lya 3,64 kg, magassága 51 cm volt. Zsámboki Judit szülésznő elmondta, hogy természetesen jelezték az eseményt az ÁB­­Aegon biztosítótársaságnak, hátha Lacika nyeri a négy vi­déki babának szánt milliós be­tétkönyv egyikét. (Az éjfél után, egy órán belül születetteknek volt esélyük erre.) - Volt időnk babázni, és az anyukát tanítgatni! Máskor elő­fordul, hogy négy-öt baba szüle­tik, és akkor bizony nem ilyen mondhatjuk, hogy a baba meg­született? Amikor a feje már kinn van, netán amikor a köl­dökzsinórt elvágtuk, vagy ak­kor, amikor a méhlepénnyel kapcsolatos teendőket is elvé­geztük? Egyébként itt, Szegeden egy kislányt segítettünk világra szilveszter éjjelén. Éjfél után öt­venöt perccel érkezett! A fővárosi I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán dr. Szánthó András orvos volt a ka­lauzunk. Nyolc gyermek szüle­tett náluk az óév utolsó napján, egy sem jutott éjfél utánra. A fényképünkön szereplő kisfiú Tóth László Áron, akinek zala­­lövői szülei és két nővére örül­nek. Hogy a szakembert mi bol­dogítja? Szánthó doktort min­denekelőtt az, hogy az elmúlt évben 2812 gyermek született a budapesti klinikán, és ez a szám­­ náluk­­ megfelel az előző évek átlagának. Szilas Zoltán Együttérzésünk határvonala Göncz Árpád köztársasági elnök újévi köszöntője Kedves Barátaim, akik határainkon innen és túl a magyar televízió adását nézik, szeretettel köszöntöm mindannyiukat. Azokat is, akik baráti társaságban ülnek a képernyő előtt, azokat is, akik ez­zel a magányukat, vagy meglehet, épp kórházban, a fájdalmaikat igyekeznek ily módon enyhíteni. Valamennyiüknek boldog új esztendőt, sikeres új évszázadot, gyermekeiknek és gyermekeik gyermekeinek a korábbinál kevésbé viszontagságos új évezredet kívánok. Istenáldotta új évet, évszáza­dot, évezredet. Kevesebb balsorsot és több vigasságot. Ami Isten szándékán, s rajtunk, szabad akaratú embereken áll. Önökön, a gyermekeiken és a gyermekeik gyermekein. Mindannyi­unkon. Emelkedő országot, amely mint tegnap, ma és holnap is képes fölülkerekedni a napról napra változó, meg-megújuló gondokon. A jelen és a jövő kihívásain. S képes eleget tenni a műszaki fejlődés szakadatlan új követelményeinek. Megtanulni a szabad gazdaság működésének szabályait. Élni soha nem ismert feltételekkel és sza­kítani elavult beidegződésekkel. Tekintsünk vissza az utolsó tíz évünkre: megnyílt előttünk a vi­lág, kitágult a látóhatárunk, van mihez mérni önmagunkat. És tudjuk, mit és mitől érdemes megvédenünk. Kivált a fiatalok­nak. A jövő az övék, ösztönösen értik a nyelvét. Hazánk földjére az elmúlt esztendőben bőven zúdult árvíz, belvíz.. Társadalmunk együttérzésből, segítőkészségből jelesre vizsgázott, mindenütt került rátermett vezető, jól képzett szakember, aki a víz­nek szembeszegülő munkát összefogja. Került önkéntes munkáskéz is. És helyén volt az ország szíve: telt a szeretetéből, Kárpátalja, Szlovákia, Lengyelország - a tágasabb nagyvilág - kárvallottainak támogatására is. Ebben egy volt az ország - szegény és gazdag, öreg és fiatal. Meg­tanultuk: különös szó a „mi” - az első személyű személyes névmás többes száma. Elhatárolhatatlan az „ők”-től. „Mi” - másnak - „Ők” vagyunk, „Ők” - önmaguknak - „mi”. De tegyük fel a kérdést: hol húzódik a „mi” és az „ők” határvona­la? Az ország politikai határvonalán? Az egy nyelvet beszélőkén? A baráti körünkén? A szomszédságunkén? És bajban-jóban - válto­zatlan? Aszerint, hogy ki van bajban: „mi” vagy „ők”? Én azt hi­szem, valahol ott húzódik, ahol a részvétünk, együttérzésünk ha­tárvonala. Az emberi társadalom - magyar vagy nem magyar - egymásba fo­nódó kis körök - számtalan kis „mi” - sejtjeiből áll. Ép és csonka családok, baráti körök, hívő közösségek, szoros és la­za, tudatos és megfogalmazatlan érdekközösségek, régi és új eszmé­ket vallók folyamatosan elhaló és újratermelődő sejtjeiből. Hiszen a társadalom élő szervezet, hideget-meleget megérez, ez is, az is vissza­hat rá. S mi tagadás: rohamosan változó korunk ugyancsak próbára teszi. Van mit kivédenie - igaz, mindig is volt. Ma: a szinte áthidalhatatlan vagyoni és kereseti különbségeket. A lélekpusztító munkanélküliséget. A pályakezdés, családalapítás, a lakáshoz jutás emberpróbáló nehézségeit. .4 . évszázadokon át időt­álló szakmák rohamos elértéktelenedését. Az erkölcsi értékrend átalakulását, mindinkább pénzzel mérhetővé. A család közösségét minden oldalról fenyegető veszélyeket. Amelyekről szólnunk, hatá­suk ellen védekeznünk kell, de mindet teljesen kivédenünk szinte lehetetlen. Ellenük egyetlen közös eszközünk van: tágítsuk a „mi” kicsinyke köreit, mind többen és többen és minél szorosabban fogjuk egymás kezét. Hogy érezzük a melegét. Ne hagyjuk, hogy a hétköznapjaink fordítsanak egymás ellen. Kapcsoljuk össze -fokozatosan - a társadalmi érdek- és értékkörö­ket, védelmezzük a védekezés jogát. S ne hagyjuk magukra a gyön­gébbeket és természettől kiszolgáltatottakat - a betegeket, fogya­tékkal élőket. A munka nélkül maradiakat. Akik korszerű és nél­külözhetetlen ismeretek híján keserves küzdelmet vívnak a megél­hetésükért. A hajléktalanokat. S mindenekelőtt az öregeket. Akiket mindannyiunk közül a legkí­méletlenebbül taposott meg az elmúlt évszázad, akik a legtöbb - meg­szívlelni érdemes - élettapasztalatot és emberismeretet gyűjtötték össze valamennyiünk között. És a legtöbb keserűséget. Tudván tudva, hogy az emberiség egésze - magunkat is beleértve - egyetlen élőlény, s a mi társadalmunk - mint minden országé - annak csak egy-egy sajátos, máséval összehasonlítható, de azzal össze nem téveszthető szerve. Amely - mint minden élő szervezet - elhaló és újratermelődő sejtekből épül. És megvan a maga sajátos - társadalmi, azaz a mindenkori környezetéhez igazodó történelmi - szerepe és hivatása. Amit vagy képes betölteni, vagy a szerepét má­sik veszi át. Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy ami mindehhez erőt ad, az a láthatatlan, de érzékelhető és kimeríthetetlen anyai szeretet. Amire nyugodtan hagyatkozhatunk, mert az anyáról lányára száll. Mint eddig is az évezredek során, s mint a ránk váró - higgyük: ke­vésbé viszontagságos - ezer évben. Adassék érte tisztelet az anyák­nak és nagyanyáknak. Mert az ő szeretetük mindannyiunk - a gyer­mekeink - sorsának kovásza. Itt, most és mindenkoron.­ ­ 3. oldal

Next