Vasárnapi Hírek, 2000. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
2000-07-02 / 27. szám
2. oldal Nincs egyetértés a reformokról A kritikus féléves francia elnökség sikerétől függ az EU-bővítés Az Európai Unió egyik meghatározó hatalma, Franciaország vette át szombattól féléves időszakra a szervezet soros elnöki tisztét. A párizsi kormányzat legfőbb feladata - és saját maga által vállalt prioritása hogy befejezze az Európai Unió belső reformjairól szóló kormányközi konferenciát, s az EU-elnökséget záró nizzai csúcsértekezleten az állam- és kormányfők elfogadhassák a szervezet működésének átalakításáról szóló javaslatokat. Ez Magyarország számára is kulcskérdés - ha nem sikerül áttörést elérni e témában, akkor halasztódni fog az Európai Unió kibővítése, mert a belső reformok végrehajtását a szervezeten belül az új tagok felvétele egyik előfeltételének tartják. Pierre Moscovici, az európai ügyekkel foglalkozó francia miniszter néhány napja elismerte, hogy a belső reformok ügyében a tagállamok között egyelőre nincs egyetértés - azaz a munka dandárja a francia elnökségre vár. Segítheti a közös álláspont kialakítását, hogy e téren az EU két „motorja”, Franciaország és Németország szinte teljesen egyetért egymással. Ennek ellenére megfigyelők úgy vélik: csak a nizzai csúcs előtti hetekben dől el, hogy lesz-e megállapodás a belső reformokról, vagy sem, s egészen addig a színfalak mögött zajlik majd az alkudozás. Mivel a döntést egyöntetűen hozzák a tagállamok, kompromisszum várható, de mind Jacques Chirac államfő, mind Lionel Jospin miniszterelnök előre figyelmeztetett, hogy nem fognak elfogadni látszateredményeket. A kelet-közép-európai országok szempontjából még ennél is fontosabb kérdés a szervezet kibővítése. E tekintetben a francia vezetés jó előre igyekezett lehűteni a várakozásokat: elnökségük alatt az EU aligha fogja kitűzni az időpontot az első, legfelkészültebb tagjelöltek felvételére, legfeljebb egy forgatókönyv meghatározása várható, hogy miként haladjanak tovább a tárgyalások. Párizs semmiképpen sem szeretné, hogy a 10-12 új tag belépésével az Európai Unió egy meggyengült, egyszerű szabadkereskedelmi övezetté „lefokozódott” szervezetté váljon. Ez magyarázza a belső reformok végigvitelének igényét bármiféle kibővítés előtt. Gyakorlatilag négy kérdésről: az EU brüsszeli bizottságának átalakításáról, a többségi döntéshozatal kiterjesztéséről, a tagállamok szavazati súlyának módosításáról és a szervezeten belüli kisebb országcsoportok közötti együttműködés megkönnyítéséről van szó. A francia EU-elnökséggel kapcsolatos várakozásaikat egyeztették, és az újonnan megnyílt tárgyalási fejezeteket tekintették át krakkói ülésükön a csatlakozás első körébe meghívott országok, az úgynevezett luxemburgi hatok főtárgyalói. Lengyelország, Magyarország, Csehország, Észtország, Szlovénia és Ciprus főtárgyalói negyedévenként rendszeresen egyeztetnek egymással, a június 29. és július 1-je között lezajlott tanácskozás a legutóbbi ilyen összejövetel volt. Egy hónappal ezelőtt Ljubljanában megbeszélést tartottak a hat ország külügyminiszterei is. A krakkói egyeztetésen magyar részről Juhász Endre nagykövet, főtárgyaló, Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője és két helyettese, Dienes-Oehm Egon, valamint Szombati Béla vettek részt. A legutóbbi luxemburgi miniszteri tárgyalási fordulón hangoztatott francia álláspontra alapozva a tagjelöltek arra számítanak, hogy a csatlakozási tárgyalások új, minőségi szakaszba lépnek, amikor a problémák azonosítása után megkezdődik azok fokozatos megoldása - mondta el az MTI-nek Gottfried Péter. A hatok várakozásai szerint az év végi nizzai EU-csúcsértekezleten a tagállamok elfogadják a csatlakozási forgatókönyvet, amely kiszámíthatóbbá teszi a tárgyalások menetét, és rögzíti, hogy 2001 végére lezárulhatnak a tárgyalások a legfelkészültebb jelöltekkel. A következő összejövetel október elején Magyarországon lesz. Elutazott az ENSZ-főtitkár Kofi Annan aktivitásra buzdítja hazánkat ! ENSZ-főtitkár hivatalos látogatást ezt megelőzően 1990-ben tett Magyarországon, amikor Javier Perez de Cuellar járt Budapesten. Látogatása első napján Kofi Annan tárgyalt Martonyi külügyminiszterrel, találkozott Göncz Árpád leköszönő köztársasági elnökkel, megbeszélését folytatott Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével. Csütörtök este a köztársasági elnök és felesége magánvacsorán látta vendégül az ENSZ-főtitkárt és feleségét. E találkozón - az elnöki szóvivő elmondása szerint - Kofi Annan kérésére Oroszország volt a fő téma. Kofi Annan pénteken tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd a két politikus közösen nyilatkozott a sajtónak. - Olyan szervezetként akarjuk az ENSZ-t megújítani, amely szembe tud nézni a XXI. század kihívásaival - közölte Kofi Annan, aki köszönetet mondott az ENSZ-nek kifejtett magyar támogatásért. Kérdésre válaszolva Kofi Annan úgy vélte: további kreatív elképzelések kellenek a jugoszláviai demokrácia kibontakoztatásához. - A gazdasági szankciók hatását széles körben vitatják az ENSZ-ben, a kérdés vizsgálat alá is kerül, mivel a büntetőintézkedések nem a helyi politikai hatalmat, hanem a lakosságot sújtják - fogalmazott Jugoszlávia és Irak kapcsán a főtitkár. A magyar miniszterelnök tájékoztatása szerint a találkozón az ENSZ millenniumi közgyűlésére készülő főtitkári jelentésről, valamint a környezetvédelem és a régiók ügyéről esett kiemelten szó. Orbán Viktor hangsúlyozta: Szombaton elutazott Budapestről Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, aki Martonyi János külügyminiszter meghívására háromnapos hivatalos látogatást tett hazánkban. Magyarország stabilizáló szerepet játszik a Kárpát-medencében, s ezt igyekszik kisugározni Délkelet-Európa felé. Az ENSZ főtitkára a Szent Istvánparki Raoul Wallenberg-szobornál Demszky Gábor főpolgármester társaságában tett látogatást. Beszédében kiemelte: Az emberiség legsötétebb órájában mutatta meg Raoul Wallenberg, hogy milyen fontos szerepe lehet a semleges harmadik félnek minden konfliktus és a szenvedés közepette. Kofi Annan kijelentette, hogy „amíg az elnyomás és az üldöztetés el nem tűnik a föld színéről”, minden nemzedéknek hősként kell tisztelnie Raoul Wallenberget. Kofi Annan pénteken délután magyarországi roma szervezetek képviselőivel és Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel találkozott. A főtitkár elmondta: meglátása szerint a romák magyarországi problémáira meg lehet találni a megoldást, s igen kedvező, hogy a kormány ennek érdekében együttműködik a roma társadalommal. A látogatását záró sajtótájékoztatóján Kofi Annan utalt arra, hogy Magyarország jó ENSZ-tagállamnak számít, időben fizeti a tagdíjat és szerepet vállal a világban működő békefenntartó missziók munkájában. A globális kihívások azonban - tette hozzá - aktív közreműködést kívánnak az olyan dinamikus és vállalkozó szellemű országoktól, mint amilyen Magyarország. - Új energiát kell pumpálni az ENSZ-be, hogy az új évszázadban együtt tudjunk működni a kihívások kezelésében, s megoszthassuk egymással közös értékeinket - tette hozzá. Kofi Annan pénteken délután Mádl Ferenc megválasztott köztársasági elnökkel is találkozott, este pedig - rövid dunai hajózás keretében - Martonyi János külügyminiszter adott vacsorát tiszteletére. -fi. Sordöntő mexikói választás Először esélyes 1929 óta az ellenzéki elnökjelölt Tizenötödször tartanak ma elnökválasztást Mexikóban azóta, hogy 1929- ben berendezkedett a hatalomba az Intézményes Forradalmi Párt (spanyol kezdőbetűkkel: PRI) és így vagy úgy megnyerte az eddigi tizennégyet. Ez valójában állampártnak többnyire választási csalásokkal vagy - mint legutóbb, 1994-ben is - a gazdasági egyensúlyt is felborító osztogatási kampánnyal sikerült, illetve az ellenzékhez húzó körzetek költségvetési megfosztásával. Valamint azzal a fogással, amit a világhírű perui író, Mario Vargas Llosa ravasz „diktátor feláldozásnak” nevez: a hat évre korlátozott előző elnök (teli zsebbel) történő kiakolbólításával. Most először akadt igazán esélyes kihívója a PRI jelöltjének, Francisco Labatisdának, a Nemzeti Akciópártot (PAN) vezető sikeres kapitalista Vicente Fox személyében. A hat jelölt közül ők álltak fej-fej mellett a felmérésekben. Most a kormánytól független szervezet ellenőrzi a szavazást: 1988-ban sokak szerint a voksszámláló komputerrendszer különös hibája fosztotta meg a baloldali Cardenast a győzelemtől. Ezúttal a fő elnökjelöltek hatalmas kampánytámogatásban részesültek állami pénzből és a szavazófülkék most annyira szűkek, hogy csupán egy ember fér el bennük... Továbbá valamennyi szavazókörzetben megvannak a bejegyzett választók fotói. Ma már Mexikó 31 államából tízben az ellenzéki pártok kormányoznak, s nekik van többségük a szövetségi kongresszusban. Óriási nemzetközi érdeklődés követi a százmilliós ország mai elnökválasztását. A legutolsó felmérések szerint Labastidát negyven százalék támogatta, Foxot hajszállal kevesebben. Ha az előbbi ma csak ennyivel nyerne, az politikai válsághoz is vezethet, mert Fox alighanem csalással fogja megvádolni a távozó, egyébként az igazi demokráciáért kétségtelenül sokat (és a saját zsebébe szinte semmit sem) tett Ernesto Zedillo elnök pártját. Külföldön Történt Iráni ítélet zsidók perében A kémkedéssel vádolt tizenhárom iráni zsidó közül tízet börtönbüntetésre ítéltek, hármat felmentettek - jelentette szombaton az iráni állami televízió. A per első számú vádlottját, Hamid Dani Tefilin 31 éves sirázi kereskedőt tizenháromévi börtönre ítéltek - közölte védőügyvédje. A vádlottak közül egyeseket pénzbírságra, másokat korbácsütésekre is ítéltek. Az iráni zsidókat azzal vádolták, hogy kémkedtek Izrael javára. Ügyvédeik visszautasították a vádakat, de nyolc vádlott beismerő vallomást tett. Sajtóbeszámolók szerint a beismerő vallomásokat kényszerrel csikarták ki belőlük. Izrael cáfolta, hogy kapcsolatuk lett volna a Moszaddal. Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet elítélte a titkos tárgyalást. Az izraeli külügyminisztérium közleménye szerint a kormányt megdöbbentették az ártatlan embereket sújtó ítéletek. Izrael nem nyugszik, amíg az elítéltek vissza nem nyerik a szabadságukat, s a nemzetközi közvélemény segítségét kéri. Meghalt Matthau Hetvenkilenc éves korában váratlanul elhunyt Walter Matthau világhírű, Oscar-díjas amerikai filmszínész. Szívroham végzett vele a kaliforniai Santa Monicában a szombatra virradó éjszaka. Csaknem hatvanévi pályafutása során több mint negyvenöt filmben szerepelt. 2000. július 2. A VILÁG 4 TÁJÁRÓL Számolt szexualitás Manapság mindent megszámolnak, és ugye „minden módon számon tartanak”, így aztán semmi meglepő sincs abban, hogy az e heti Time magazin tudni véli: földünkön naponta százhúszmillió szexuális aktusra kerül sor, s ebből 910 ezer eredményez fogamzást is. Mivel bolygónk népessége nemrég meghaladta a hatmilliárdot, e számokat ehhez kell viszonyítani, nem feledkezve meg nemcsak a fiatalkorúakról, hanem arról sem, hogy - főként a harmadik világban - a lakosság többsége is 25 éven aluli. Sharon végre aláírt Azon a héten, amelyen Sharon Stone és férje egy csecsemő kisfiút fogadott örökbe, a filmsztár végre aláírta a szerződést az Elemi ösztönök című kasszasiker folytatására. Stone ezt jó két esztendeig halogatta, különböző indokokkal térve ki előle, mígnem ismét az eredeti film producere szerezte meg a folytatásra a jogokat és ő tizenötmillió dollárt ajánlott a sztárnak. Viszont ezúttal sem a férfi főszereplő Michael Douglasra nem számíthat, sem a rendező Verhoevenre, de a bizarr forgatókönyvet író magyar származású Joe Eszterhasra sem. Az újabb világsikerre azonban nagyon is számít. Újabb pápai poplemez Semmibe véve a popvilág üzleti szabályait, I. János Pál kissé sokáig várt az újabb lemezével, ami közismerten árt a sztárok karrierjének, hiszen a régi számok hamar feledésbe mennek a zsúfolt piacon. Nem igazán tartván azonban attól, hogy visszahull az ismeretlenségbe, a pápa csak szeptemberben adatja ki az új albumot, amelyen egy sor sztár olvassa fel a I. János Pál által írt szövegeket. A Világ Hangja 2000-ben című album imáit elmondó sztárok a producer szerint szinte gyerekesen izgultak a felvételeken, attól tartva, hogy a pápának nem fog tetszeni előadásuk. Hiába, ha egyszer a szerző egyúttal szentatya is. Mégsem szabad médiapréda? Szerdán a brit sajtófigyelő testület felkérte a médiát, hogy noha Vilmos herceg az előző héten betöltötte tizennyolcadik életévét, a lapok és tévék, s főként a fotósok továbbra is tartsanak magánéletétől illő távolságot, ami kiskorúsága idején önként vállalt kötelem volt. A testületet vezető Lord Wakeham közölte is, hogy a kis herceg „abszolút nem szabad préda”, s ezért a médiának csak fokozatosan kell vele foglalkoznia. A királynő nagymama és a trónörökös papa sietve üdvözölte e felszólítást, amellyel a sajtószabadságot véli védeni a jeles lord, aki öt éve azért tette íratlan szabállyá a kiskorú hercegeket „tabuvá” nyilvánító média önmegtartóztatást, nehogy valamiféle törvény írja ezt elő. A lord azonban a palotát is felszólította, hogy cserében elégítse ki a jogos érdeklődést Vilmos élete iránt. Kimúlt a vén elefánt 72 éves korában kimúlt Ganesa, India legöregebb elefántja, „aki” fél évszázadon át szinte minden ünnepi menetben jelen volt. Sok százan búcsúztatták könnyek közt. A legyengült állat természetes halállal távozott az élők sorából - közölte a helyi állatkert igazgatója. Ganesát a fogságban élő legidősebb elefántként tartották számon Indiában, jóllehet egyes ázsiai elefántok akár száz évig is elélnek a szabad természetben. Az állat temetésén egy hindu pap ötezer éves himnuszokat énekelt. Zimbabwei munkások koporsót készítenek egy hararei üzemben. A koporsógyártás tragikus módon virágzó iparággá vált a dél-afrikai országban, ahol ezrével halnak meg a HIV-fertőzöttek. A 13. Nemzetközi AIDS-konferenciát július 9-15. között rendezik meg a szomszédos Dél-Afrikában, Durbanben MTI-fotó Vigyázó szemünk Párizson Ez is jól kezdődött: pénteken, a fél éven át tartó soros francia uniós elnökség előestéjén kiderült, hogy még magában Párizsban sincs nézetazonosság az integrációs jövőről. A kormány Európa-minisztere előbb közhírré tette, hogy a köztársasági elnök berlini beszéde csupán az Elysée-palota magánvéleménye, majd kifejezetten óva is intette Chiracot az elkövetkező félév napirendjének „túlterhelésétől”. Nem volt hát elég, hogy az uniós távlatokról vitába bonyolódtak a németek és a franciák, vagyis a két kulcsország, amelyek egyezsége nélkül a Közös Piac nyitánya óta soha semmi érdemleges nem történt, most már maguk a párizsi politikusok sem árulnak egy gyékényen. S noha erre magyarázat Chirac és az Elysée-palotára áhítozó Jospin kormányzó máris beindult 2002-es elnöki párharca, ez sovány vigasz az EU kapuja előtt toporgóknak, akik tudhatják: szó sem lehet beengedésükről, amíg odabenn veszekednek. Márpedig ez a soros francia elnökség sorsdöntő lehet. Eredetileg az év végi nizzai uniós csúcsra ígérték, hogy dűlőre jutnak a belső reformokkal és akként megteremtik a tagfelvétel feltételeit. Ám nem sokkal a nagy hullámokat kavart, Európa közös kormányát megpendítő német Fischer-vízió után Chirac dobta be nagy kövét az unió (egyelőre álló) vizébe: a francia elnök elővette a „kétsebességes” EU eredetileg német konzervatív (a megbukott CDU-vezetőtől) származó ötletét. Hogy a gyorsabban integrálódni akarók ne várakozzanak a lassúbbakra, a kivárókra. Ez tehát a körkörös Európa látomása, amelynek ez az előreszaladó kemény magja kísértetiesen emlékeztet a hajdani „hatokra”, vagyis a Közös Piacra. Ahová a harmadik hatalom britek először nem akartak, utána pedig De Gaulle vétója miatt sokáig nem tudtak belépni. Nem csoda, ha a Chirac csobbanás hallatán Blair brit kormányfő sietett tudatni: London nem engedi magát semmiből sem kihagyni. Csak, ugye, a közös pénzből (az egyelőre vergődő euróból) az óvatos és fontjukhoz ragaszkodó britek bizony kimaradtak: ha úgy tetszik, más sebességbe kapcsoltak. Miközben tehát mi, kívülálló befelé törekvők vigyázó szemünket Párizsra vetjük, onnan most megint Berlinre és Londonra pislognak gyanakodva, no meg egymásra is odahaza. így aztán az sem csoda, ha a keleti kérelmezők némelyikének türelmetlenségéből fakadó bosszúsága immár címoldalas témává válik mérvadó nyugati lapokban, amint a héten is az International Herald Tribuneban, ahol a cseh Klaus és a magyar Orbán szavait idézték, mint az új keletű kelet-európai kétkedés hangjait. Az utóbbi esetében felemlegetve azt is, hogy még ellenzéki pártvezérként ellenezte a külföldiek földvásárlását, amire pedig az uniós tagság kötelez. S a lap megemlíti azt is, hogy Klaus és Orbán az állami gondoskodás híve, ami szintén az unió ellen hathat. S hogy mindketten a hírhedt Nagy Testvérként szóltak a túlintegrálódó EU- ról, amelynek a bővítésben fel is kellene lazulnia. Ez valahogy nehezen illeszkedik a fischeri fejlődéshez, bár talán a chiraci külső körben még elmegy. Vagyis még egy pár harcias (és elhamarkodott) kijelentés Budapesten, Prágában vagy Pozsonyban, amelyre a Herald szerint ismét Meciar árnyéka vetül, s mi kínáljuk tálcán az alibit a tagfelvételt halogatóknak. Hiszen már az is kínos, hogy a magyar miniszterelnököt együtt emlegeti a nemzetközi lap hírelemzése az uniószerte arroganciája miatt utált cseh és nem eurokonform hatalmi mániája miatt kiközösített pozsonyi exkormányfővel. A hallgatás bölcsességét népi mondásunk is tanácsolja, s ez kivált helyénvaló, amikor a „nagyok” bonyolódnak egymással szócsatába. Nehogy már valamelyikük ránk csodálkozzon: nicsak, ki beszél?! A. J.