Vasárnapi Hírek, 2001. január-március (17. évfolyam, 1-12. szám)

2001-01-07 / 1. szám

2001. január 7. KWB Két-három év jár focihuliganizmusért Az alkotmán­yjogász­erint vitatható, mi a rendbontás A horház tartott teremfocimeccseken - ha lett volna némi botrány, fogak, majd könnyek hullajtása - az immár hatá­lyos büntető törvénykönyv (Btk.) módosítás jegyében jár­hatták volna el a hatóságok. A törvényhozás új bűncse­­lekményfajtával, a rendbontással egészíti ki a jogsza­bályt. A paragrafus, illetve a kétséges módszerek miatt al­­kotmánybírósági döntést várnak.­ ­ Elsősorban a sporthuliganiz­­mus visszaszorítására, a nyil­vános rendezvények biztonsá­gosabbá tételére irányul az a módosítás, amely szerint a nyilvános rendezvényeken el­követett rendbontás 2 évig, a csoportosan vagy felfegyver­kezve elkövetett ilyen tett pe­dig 3 évig terjedő szabadság­­vesztéssel büntethető. Felelősségre vonni ezen új paragrafus alapján azt lehet, aki nyilvános eseményen a rendező intézkedésével szem­ben erőszakkal vagy fenyege­téssel ellenállást tanúsít. A Btk.-módosítás értelmében a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényekkel kapcsolatos szabályozást lé­nyegében kiterjesztik más nyilvános, például sport-, könnyűzenei, kulturális ese­ményekre is. Horányi Milós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint - aki két évtizeden át büntető­ügyekkel foglalkozó bíró és ügyész is volt - úgy véli, hogy a rendbiztosítás és a nyomozó hatóság feladata, miként él az új jogi lehetőséggel. Az ügyészi szervek és a rendőrség kapcso­latán, a nyomozásfelügyeleten is múlik majd az eljárások gyorsasága. Mint kizárólag az Országgyűlésnek felelős jogal­kalmazó szervezet szóvivője egyébként nem minősítette a törvénymódosítást. Nem így Kolláth György al­kotmányjogász, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sport­­tudományi Karának oktatója. Mint elmondta: az államnak valóban kitüntetett felelőssége kell legyen a vandálkodás, a sporthuliganizmus megelőzésé­ben, kiszűrésében, a rendbon­tók gyors és példás megbünte­tésében. Ezért nem a céllal, ha­nem az eszközzel, a módszerrel nem ért egyet. Olyannyira nem, hogy már az Alkotmánybíró­sághoz is fordult. A módosítás szerinte életsze­­rűtlen is, fölösleges is, túl azon, hogy sérti az Alkot­mányba foglalt jogbiztonság elvét. A fogalmak is ködösek szerinte, nem világos, mi mit jelent. Nyilvános edzés, agár­verseny, gombfociderbi, hegyi túra, juniális is veszélyt rejte­ne magában? Hiszen a labdajá­tékok, a jégkorong, az autó­motorsport helyszínei a króni­kákban szereplő „tetthelyek”. A rendező a kulturálisnak ne­vezhető színházi rendezvényen pedig aligha azonos a rend­­fenntartóval... Kolláth szerint az új tör­vényhely nincs köszönővi­szonyban a sporttörvénnyel sem, ráadásul a stadionhuliga­nizmusra - az alapesetre - már régóta megvan a Btk.-ban a garázdaság, ugyanolyan bün­tetési lehetőséggel. Nem ad megoldást végül arra sem, mi van a rendezvény előtt és után, ha a rendőrség kiszorítja az agressziót a zárt térből?... G. M. t/für Bor van bőven, zárjegy nincs A családi gazdaságokban nincs elegendő tartalék a kereskedés megindulásáig Nem igaz Arnold Mihály VPOP-parancsnok állítá­sa a borral foglalkozó szakemberek szerint. Ar­nold azt nyilatkozta, hogy csak azok a borkereske­dők nem kapták meg a zárjegyeket, akik „kivár­tak”, akik az elmúlt évben azt remélték, hogy nem vezetik be a borforgalma­zást szigorító rendelete­ket, és ezért nem igényel­ték időben a zárjegyet. - Én tavaly november végén ren­deltem, mégsem kaptam meg! - így Szende Gábor, Villány hegy­bírója. - Sorolhatnám jó néhány kollégám nevét is... Csak itt, Vil­lányban sok ezer hektoliter bor áll a raktárakban! Amiről eddig nem esett szó: a törvény jóváha­gyása és érvénybe léptetésének dátuma közti időt úgy kellett volna megszabni, hogy a már be­dobozolt sok-sok ezer palackot ne kelljen újra kicsomagolni és leragasztgatni! Tápai Zsolt szekszárdi hegy­bíró elkeseredett hangon pana­szolja, hogy milyen nehéz csilla­pítani a keserűséget, az indula­tokat... Tavaly, évközben több­ször változtak a borkereskedés játékszabályai; amit januárban leírtak, az már februárban nem volt igaz, márciusban ismét új rendelet lépett életbe... Akkor sejtettük, hogy baj lesz, és most beütött: a kis családi gazdasá­gokban nincsenek hónapokra elegendő anyagi tartalékok. Hiá­ba áll valakinek több millió fo­rintja borban, ha tönkremegy, mielőtt el tudná adni! - Mi is időben elküldtük a rendelést, de még a számlát sem kaptuk meg a nyomdától, hogy kifizessük. Addig pedig nem mehetünk zárjegyért Budapest­re - tájékoztat Domonyai Péter, az Aranyfürt szövetkezet ága­zatvezetője. A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága (VPOP) közhírré tette, hogy a zárjegyek bevezetésének határideje nem január, hanem június, tehát semmi ok az aggodalomra. - Ez sem igaz! Csakis azok a palackok adhatók el, amelyek az elmúlt évben kikerültek a raktá­rakból. A még benn lévők zár­jegykötelesek! - helyesbít Urbán Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, aki szerint a VPOP nem hibáztatható. Hi­szen tényleg későn lépett életbe a borkereskedelmet szabályozó két rendelet. Ezért nem lehet csodálkozni azon sem, hogy van olyan terület az országban, ahol az igénylők mindössze 15-20 szá­zaléka kapta meg a zárjegyeket. - A két PM-rendelet október­ben és decemberben jelent meg. Az utolsó pillanatig a felfüg­gesztésüket remélték a gazdák, ezért sokan nem rendelték meg a zárjegyeket - emlékszik Mózs Elek, a VPOP alezredese. - Ta­valy október 30-ig az előzetes igényt kellett volna leadniuk, de ez sem történt meg. Az első konkrét igénylések az elmúlt év december első napjaiban érkez­tek hozzánk. Ezek egy része is feldolgozhatatlan, mert hibás vagy hiányos az adatlapok ki­töltése... Máig 19 millió darab zárjegyet adtunk ki. A közúti közlekedést szabá­lyozó pontrendszer bevezeté­sét a minap elhalasztották, mert bizonyos anyagok még nem ké­szültek el a nyomdában. Mint ahogy a borászok zárjegyei sem. Vajon miért nem lehet elhalasz­tani az utóbbit érintő rendeletek életbe léptetését is?! ___________^^^Szilas Zoltán Gimeskövi Károly kesztölci borász kínálja portékáit Lenyó László felvétele Vidéken turnézik az SZDSZ A Szabad Demokraták Szövetségének vezérkara megyei körutat tesz szerdától három napig. Ko­vács Kálmán frakcióvezető-helyettes szerint ezút­tal nem a korábbi „road show”-k mintáját köve­tik. A választópolgárokon, érdeklődőkön túl most a munkaadókon a sor, a nemzeti, sőt multinacio­nális cégek képviselői mondják el, mi foglalkoz­tatja őket: a gondok 3,5 millió munkavállalót érintenek. A találkozókon a liberális párt vezetői, szakér­tői felvázolnak egy antidiszkriminációs törvény­­tervezetet is, mivel hazánk európai uniós jelenté­sével kapcsolatosan a tagállamok kifogásolták az itt-ott még meglévő megkülönböztetést: főként az állampolgárok, munkavállalók kor, nem és bőr­szín szerinti megkülönböztetéséről lesz szó... Részt vesz a körúton Demszky Gábor, Magyar Bálint, Lotz Károly volt közlekedési miniszter, Zwack Péter a vállalkozói tagozat vezetője, több képviselő és a tíz évre szóló korszakváltás prog­ramjának szakértői is. A megyei látogatások célja az is, hogy elmondják, amit nem mondhat el az el­lenzék a parlamentben a háromhetenkénti ülése­zés bevezetése óta: szó lesz a kormányétól eltérő nézetek kifejtésének ellehetetlenítéséről is. (gündisch) Prcsa üzleti hírek Aktuális piaci mutatók és részvényárfolyamok Befektetési és­­üz­­leti tanácsok • Konjunktúra-kutatások Helyzetelemzések és háttérinformációk • Olvasói forma és tanácsadás Nyomtat­ható és elküldhető cikkek • Regisztrációs többletszolgáltatások­­ üzleti linkek ÜZLET ÉS GAZDASÁG N­APONTA Figyelői www.figyelonet.hu Itthon Történt V 1 Forinttal mérik a börtönéveket Nem a jogszabályi hierarchia csúcsa, törvény szolgáltat mos­tantól igazságot megannyi volt politikai fogolynak, hanem egy kormányrendelet. Azoknak, akik 1945 és 1956 között, vagy éppen ’56 miatt, azt követően voltak börtönben, ezentúl nyugdíj-ki­egészítés jár. Fónay Jenő, a Poli­tikai Foglyok Országos Szövet­ségének (Pofosz) elnöke szerint jobb későn, mint soha, bár a ko­rábban nyilvántartott közel fél­százezres tagság nagy része már nem élvezheti. Minden börtön­­viseltnek jár hatvanezer forint alapnyugdíj, s aztán kiegészítés a letöltött évek után, kárpótlá­sul a kettétört karrierért, így 3-5 börtönévért húszezer, 5-10 esz­tendőért harminc-, felette havi negyvenezer forint jár. Azok­nak, akikre hajdan életfogytig­­lant vagy halálbüntetést szab­tak ki, mostantól ötvenezer fo­rint kiegészítést hoz a postás. Vagy Záhonyba, vagy a fenébe megy a dolgozó A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórako­zás már csak a korai kapitalizmus munkásainak követelé­seiből, s Nagy Feró „munkadalából” köszön vissza. Ma tények vannak. Túlóra túlóradíj nélkül, helyettesítés pót­lék nélkül, s ha túlzók, akkor munka­bér nélkül - állítja Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Gaskó, illetve a Liga szerint - s ebben a többi szakszervezeti konföderáció is egyetért - az eu­rópai uniós jogharmonizáció er­vén most olyan munkatörvény­­könyv-módosítást kíván a kor­mány megalkotni, amely­­ épp az uniós elvárások miatt valamics­kével többet hozna a munkavál­lalóknak, de a munkaadók vér­szemet kapva nyomulnak. így került be a tervezetbe olyan kité­tel, hogy a munkaszerződés köte­lező elemei közül vétessék ki a munkavégzés helye, így ha a munkaadó telephelye, székhelye mondjuk Sopronból Záhonyba kerül, akkor a munkavállaló vagy menjen oda, vagy, ha dero­gál neki, akkor a fenébe­­ sarkít Gaskó. Más példákat is mond. A munka szezonalítása is vita tár­gya. A tervezetbe az is belefér, hogy félévig éjt nappallá téve dolgoztasson valakit cége, aztán félév pihenő... A héten - mivel február elején kezdődik a munka törvény­­könyvét módosító tervezet de­cemberben lezárt általános vitá­ját követő részletes vita - az ér­dekképviseletek és a munka­adók szervezetei újra „érdek­egyeztettek.” Bérmegállapodás nem született, a vágyak és kíná­latok közti olló tág, a 14-16 szá­zalékkal szemben a 10-12 száza­lék áll. A következő fordulót a kormány is várja. „Nem terjesz­kedett túl az Európai Unió munkajogi irányelvein a kor­mány a munka törvénykönyve jogharmonizációs célú módosí­tásának előkészítésekor, és a nemzeti sajátosságokat is figye­lembe vette” - hangsúlyozta Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtit­kára még expozéjában. Szerinte türelemmel vártak a szociális partnerek megegyezésére, hogy a kormány, a munkavállalói és a munkaadói oldal teljes konszen­zusával kerülhessen a törvény­­javaslat a parlament elé. Ez csak részben sikerült, még mindig vannak vitatott pontok. Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) öt szakbizottsági és két plenáris ülést tartott a törvény­­tervezetről, és a tárgyalások kö­zött is egyeztettek a partnerek. A kormány száz napig várt az ál­lamtitkár szerint, hogy kompro­misszumot kötnek, de az uniós kötelezettségek alapján év végéig a parlament elé kellett terjeszte­nie a törvényjavaslatot. Érdekes­ség: a kormányzat munkaszüneti napokon végzett munkára szigo­rúbb szabályokat javasolt. A be­vásárlóközpontok például nem tarthatnak majd nyitva ezeken a napokon, és más egységekben is csak a tulajdonosok dolgozhat­nak, az alkalmazottak nem. Po­zitívum: a törvényjavaslat a diszkriminációmentességi szabá­lyokat pontosítja, bevezetve a közvetett diszkrimináció fogal­mát, külön nevesítve az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvét, segíti a fiatal munkavállalókat, a kisgyermekeseket. Megkérdeztük Fi­ló Pál, a foglalkoztatási bizottság elnö­kének véleményét. Szerinte a törvényjavaslat túlterjeszkedik a jogharmonizációs kötelezett­ségeken, és beláthatatlan követ­kezményekkel járhat a munka­­vállalók életminőségére nézve. Tálas Miklós, az MSZOSZ jogi szakértője szerint a konszenzus­­keresés politikai áttörés kérdé­se, csak utána szakmapolitikai. Ugyanis a végső beterjesztést nem látták a szociális partnerek, eddig csak üzengetés folyt, s vagy harminc helyen történt el­lenükre is módosítás. Márpedig az érdekképviseletek nagyon nem szeretnék, hogy a munka­adók szempontjait figyelembe vevő felpuhítások történjenek. Gündisch Mónika Világörökség lehet az erdőbirtok A visegrádi királyi erdőbirtok napjainkig változatlanul egyben maradt, ezen a címen lehetett a Magyarország által a napokban benyújtott vlágörökségi pályá­zat része - mondta el az MTI ér­deklődésére Hadházy Sándor vi­segrádi polgármester. Az UNES­CO Világörökség Bizottságának székhelyén december végén be­nyújtott pályázat a királyi palo­ta, a Fellegvár és az egykori va­daspark együttesét ajánlja a bí­ráló bizottság figyelmébe. A volt királyi palotát körülve­vő vadaspark Mátyás király uralkodása óta egységes erdő­birtokként maradt fenn, amely átvészelvén a török hódoltság korszakát, a Habsburg-uralom idején is a kincstár birtoka ma­radt. A mintegy 60 ezer hektáros állami tulajdonú erdőterületen jelenleg egyedülálló bioszféra­rezervátum működik, kezelője a Pilisi Parkerdő Rt. A vlágörökségi bizottság kö­vetkező, 2002-es konferenciája Budapesten lesz. A visegrádiak ezért is fűznek nagy reményeket a beküldött pályázathoz, hiszen konferenciát rendező országok­ba érkező döntnököknek alkal­muk van a szokásosnál is alapo­sabban tájékozódni a pályáza­tok elbírálásakor. Magyaror­szág az év végéig Tokaj és kör­nyéke, a budai várnegyedet és a pesti Duna panorámát az And­­rássy úttal kibővítő pályázatot is benyújtott az UENSCO Vi­­lágörökségi Bizottsághoz. 3. oldal Halott férfi, sebesült nő Egy halott férfira és egy sebesült nőre bukkantak a rendőrök egy szigetszentmiklósi lakásban teg­nap. A háziorvos először mind­kettőjüket holtnak vélte, ezért le is mondta a helyszínre elindult mentőt. Ám miután kiderült, hogy a nő él, mentőhelikopterrel vitték kórházba. A halott férfi és élettársa italozó életmódot foly­tatott és vélhetően ez okozta a 60 év körüli ember halálát.

Next