Vasárnapi Hírek, 2001. január-március (17. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-07 / 1. szám
2001. január 7. KWB Két-három év jár focihuliganizmusért Az alkotmányjogászerint vitatható, mi a rendbontás A horház tartott teremfocimeccseken - ha lett volna némi botrány, fogak, majd könnyek hullajtása - az immár hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) módosítás jegyében járhatták volna el a hatóságok. A törvényhozás új bűncselekményfajtával, a rendbontással egészíti ki a jogszabályt. A paragrafus, illetve a kétséges módszerek miatt alkotmánybírósági döntést várnak. Elsősorban a sporthuliganizmus visszaszorítására, a nyilvános rendezvények biztonságosabbá tételére irányul az a módosítás, amely szerint a nyilvános rendezvényeken elkövetett rendbontás 2 évig, a csoportosan vagy felfegyverkezve elkövetett ilyen tett pedig 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Felelősségre vonni ezen új paragrafus alapján azt lehet, aki nyilvános eseményen a rendező intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít. A Btk.-módosítás értelmében a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényekkel kapcsolatos szabályozást lényegében kiterjesztik más nyilvános, például sport-, könnyűzenei, kulturális eseményekre is. Horányi Milós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint - aki két évtizeden át büntetőügyekkel foglalkozó bíró és ügyész is volt - úgy véli, hogy a rendbiztosítás és a nyomozó hatóság feladata, miként él az új jogi lehetőséggel. Az ügyészi szervek és a rendőrség kapcsolatán, a nyomozásfelügyeleten is múlik majd az eljárások gyorsasága. Mint kizárólag az Országgyűlésnek felelős jogalkalmazó szervezet szóvivője egyébként nem minősítette a törvénymódosítást. Nem így Kolláth György alkotmányjogász, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának oktatója. Mint elmondta: az államnak valóban kitüntetett felelőssége kell legyen a vandálkodás, a sporthuliganizmus megelőzésében, kiszűrésében, a rendbontók gyors és példás megbüntetésében. Ezért nem a céllal, hanem az eszközzel, a módszerrel nem ért egyet. Olyannyira nem, hogy már az Alkotmánybírósághoz is fordult. A módosítás szerinte életszerűtlen is, fölösleges is, túl azon, hogy sérti az Alkotmányba foglalt jogbiztonság elvét. A fogalmak is ködösek szerinte, nem világos, mi mit jelent. Nyilvános edzés, agárverseny, gombfociderbi, hegyi túra, juniális is veszélyt rejtene magában? Hiszen a labdajátékok, a jégkorong, az autómotorsport helyszínei a krónikákban szereplő „tetthelyek”. A rendező a kulturálisnak nevezhető színházi rendezvényen pedig aligha azonos a rendfenntartóval... Kolláth szerint az új törvényhely nincs köszönőviszonyban a sporttörvénnyel sem, ráadásul a stadionhuliganizmusra - az alapesetre - már régóta megvan a Btk.-ban a garázdaság, ugyanolyan büntetési lehetőséggel. Nem ad megoldást végül arra sem, mi van a rendezvény előtt és után, ha a rendőrség kiszorítja az agressziót a zárt térből?... G. M. t/für Bor van bőven, zárjegy nincs A családi gazdaságokban nincs elegendő tartalék a kereskedés megindulásáig Nem igaz Arnold Mihály VPOP-parancsnok állítása a borral foglalkozó szakemberek szerint. Arnold azt nyilatkozta, hogy csak azok a borkereskedők nem kapták meg a zárjegyeket, akik „kivártak”, akik az elmúlt évben azt remélték, hogy nem vezetik be a borforgalmazást szigorító rendeleteket, és ezért nem igényelték időben a zárjegyet. - Én tavaly november végén rendeltem, mégsem kaptam meg! - így Szende Gábor, Villány hegybírója. - Sorolhatnám jó néhány kollégám nevét is... Csak itt, Villányban sok ezer hektoliter bor áll a raktárakban! Amiről eddig nem esett szó: a törvény jóváhagyása és érvénybe léptetésének dátuma közti időt úgy kellett volna megszabni, hogy a már bedobozolt sok-sok ezer palackot ne kelljen újra kicsomagolni és leragasztgatni! Tápai Zsolt szekszárdi hegybíró elkeseredett hangon panaszolja, hogy milyen nehéz csillapítani a keserűséget, az indulatokat... Tavaly, évközben többször változtak a borkereskedés játékszabályai; amit januárban leírtak, az már februárban nem volt igaz, márciusban ismét új rendelet lépett életbe... Akkor sejtettük, hogy baj lesz, és most beütött: a kis családi gazdaságokban nincsenek hónapokra elegendő anyagi tartalékok. Hiába áll valakinek több millió forintja borban, ha tönkremegy, mielőtt el tudná adni! - Mi is időben elküldtük a rendelést, de még a számlát sem kaptuk meg a nyomdától, hogy kifizessük. Addig pedig nem mehetünk zárjegyért Budapestre - tájékoztat Domonyai Péter, az Aranyfürt szövetkezet ágazatvezetője. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) közhírré tette, hogy a zárjegyek bevezetésének határideje nem január, hanem június, tehát semmi ok az aggodalomra. - Ez sem igaz! Csakis azok a palackok adhatók el, amelyek az elmúlt évben kikerültek a raktárakból. A még benn lévők zárjegykötelesek! - helyesbít Urbán Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, aki szerint a VPOP nem hibáztatható. Hiszen tényleg későn lépett életbe a borkereskedelmet szabályozó két rendelet. Ezért nem lehet csodálkozni azon sem, hogy van olyan terület az országban, ahol az igénylők mindössze 15-20 százaléka kapta meg a zárjegyeket. - A két PM-rendelet októberben és decemberben jelent meg. Az utolsó pillanatig a felfüggesztésüket remélték a gazdák, ezért sokan nem rendelték meg a zárjegyeket - emlékszik Mózs Elek, a VPOP alezredese. - Tavaly október 30-ig az előzetes igényt kellett volna leadniuk, de ez sem történt meg. Az első konkrét igénylések az elmúlt év december első napjaiban érkeztek hozzánk. Ezek egy része is feldolgozhatatlan, mert hibás vagy hiányos az adatlapok kitöltése... Máig 19 millió darab zárjegyet adtunk ki. A közúti közlekedést szabályozó pontrendszer bevezetését a minap elhalasztották, mert bizonyos anyagok még nem készültek el a nyomdában. Mint ahogy a borászok zárjegyei sem. Vajon miért nem lehet elhalasztani az utóbbit érintő rendeletek életbe léptetését is?! ___________^^^Szilas Zoltán Gimeskövi Károly kesztölci borász kínálja portékáit Lenyó László felvétele Vidéken turnézik az SZDSZ A Szabad Demokraták Szövetségének vezérkara megyei körutat tesz szerdától három napig. Kovács Kálmán frakcióvezető-helyettes szerint ezúttal nem a korábbi „road show”-k mintáját követik. A választópolgárokon, érdeklődőkön túl most a munkaadókon a sor, a nemzeti, sőt multinacionális cégek képviselői mondják el, mi foglalkoztatja őket: a gondok 3,5 millió munkavállalót érintenek. A találkozókon a liberális párt vezetői, szakértői felvázolnak egy antidiszkriminációs törvénytervezetet is, mivel hazánk európai uniós jelentésével kapcsolatosan a tagállamok kifogásolták az itt-ott még meglévő megkülönböztetést: főként az állampolgárok, munkavállalók kor, nem és bőrszín szerinti megkülönböztetéséről lesz szó... Részt vesz a körúton Demszky Gábor, Magyar Bálint, Lotz Károly volt közlekedési miniszter, Zwack Péter a vállalkozói tagozat vezetője, több képviselő és a tíz évre szóló korszakváltás programjának szakértői is. A megyei látogatások célja az is, hogy elmondják, amit nem mondhat el az ellenzék a parlamentben a háromhetenkénti ülésezés bevezetése óta: szó lesz a kormányétól eltérő nézetek kifejtésének ellehetetlenítéséről is. (gündisch) Prcsa üzleti hírek Aktuális piaci mutatók és részvényárfolyamok Befektetési ésüzleti tanácsok • Konjunktúra-kutatások Helyzetelemzések és háttérinformációk • Olvasói forma és tanácsadás Nyomtatható és elküldhető cikkek • Regisztrációs többletszolgáltatások üzleti linkek ÜZLET ÉS GAZDASÁG NAPONTA Figyelői www.figyelonet.hu Itthon Történt V 1 Forinttal mérik a börtönéveket Nem a jogszabályi hierarchia csúcsa, törvény szolgáltat mostantól igazságot megannyi volt politikai fogolynak, hanem egy kormányrendelet. Azoknak, akik 1945 és 1956 között, vagy éppen ’56 miatt, azt követően voltak börtönben, ezentúl nyugdíj-kiegészítés jár. Fónay Jenő, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (Pofosz) elnöke szerint jobb későn, mint soha, bár a korábban nyilvántartott közel félszázezres tagság nagy része már nem élvezheti. Minden börtönviseltnek jár hatvanezer forint alapnyugdíj, s aztán kiegészítés a letöltött évek után, kárpótlásul a kettétört karrierért, így 3-5 börtönévért húszezer, 5-10 esztendőért harminc-, felette havi negyvenezer forint jár. Azoknak, akikre hajdan életfogytiglant vagy halálbüntetést szabtak ki, mostantól ötvenezer forint kiegészítést hoz a postás. Vagy Záhonyba, vagy a fenébe megy a dolgozó A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás már csak a korai kapitalizmus munkásainak követeléseiből, s Nagy Feró „munkadalából” köszön vissza. Ma tények vannak. Túlóra túlóradíj nélkül, helyettesítés pótlék nélkül, s ha túlzók, akkor munkabér nélkül - állítja Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Gaskó, illetve a Liga szerint - s ebben a többi szakszervezeti konföderáció is egyetért - az európai uniós jogharmonizáció ervén most olyan munkatörvénykönyv-módosítást kíván a kormány megalkotni, amely épp az uniós elvárások miatt valamicskével többet hozna a munkavállalóknak, de a munkaadók vérszemet kapva nyomulnak. így került be a tervezetbe olyan kitétel, hogy a munkaszerződés kötelező elemei közül vétessék ki a munkavégzés helye, így ha a munkaadó telephelye, székhelye mondjuk Sopronból Záhonyba kerül, akkor a munkavállaló vagy menjen oda, vagy, ha derogál neki, akkor a fenébe sarkít Gaskó. Más példákat is mond. A munka szezonalítása is vita tárgya. A tervezetbe az is belefér, hogy félévig éjt nappallá téve dolgoztasson valakit cége, aztán félév pihenő... A héten - mivel február elején kezdődik a munka törvénykönyvét módosító tervezet decemberben lezárt általános vitáját követő részletes vita - az érdekképviseletek és a munkaadók szervezetei újra „érdekegyeztettek.” Bérmegállapodás nem született, a vágyak és kínálatok közti olló tág, a 14-16 százalékkal szemben a 10-12 százalék áll. A következő fordulót a kormány is várja. „Nem terjeszkedett túl az Európai Unió munkajogi irányelvein a kormány a munka törvénykönyve jogharmonizációs célú módosításának előkészítésekor, és a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vette” - hangsúlyozta Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára még expozéjában. Szerinte türelemmel vártak a szociális partnerek megegyezésére, hogy a kormány, a munkavállalói és a munkaadói oldal teljes konszenzusával kerülhessen a törvényjavaslat a parlament elé. Ez csak részben sikerült, még mindig vannak vitatott pontok. Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) öt szakbizottsági és két plenáris ülést tartott a törvénytervezetről, és a tárgyalások között is egyeztettek a partnerek. A kormány száz napig várt az államtitkár szerint, hogy kompromisszumot kötnek, de az uniós kötelezettségek alapján év végéig a parlament elé kellett terjesztenie a törvényjavaslatot. Érdekesség: a kormányzat munkaszüneti napokon végzett munkára szigorúbb szabályokat javasolt. A bevásárlóközpontok például nem tarthatnak majd nyitva ezeken a napokon, és más egységekben is csak a tulajdonosok dolgozhatnak, az alkalmazottak nem. Pozitívum: a törvényjavaslat a diszkriminációmentességi szabályokat pontosítja, bevezetve a közvetett diszkrimináció fogalmát, külön nevesítve az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvét, segíti a fiatal munkavállalókat, a kisgyermekeseket. Megkérdeztük Filó Pál, a foglalkoztatási bizottság elnökének véleményét. Szerinte a törvényjavaslat túlterjeszkedik a jogharmonizációs kötelezettségeken, és beláthatatlan következményekkel járhat a munkavállalók életminőségére nézve. Tálas Miklós, az MSZOSZ jogi szakértője szerint a konszenzuskeresés politikai áttörés kérdése, csak utána szakmapolitikai. Ugyanis a végső beterjesztést nem látták a szociális partnerek, eddig csak üzengetés folyt, s vagy harminc helyen történt ellenükre is módosítás. Márpedig az érdekképviseletek nagyon nem szeretnék, hogy a munkaadók szempontjait figyelembe vevő felpuhítások történjenek. Gündisch Mónika Világörökség lehet az erdőbirtok A visegrádi királyi erdőbirtok napjainkig változatlanul egyben maradt, ezen a címen lehetett a Magyarország által a napokban benyújtott vlágörökségi pályázat része - mondta el az MTI érdeklődésére Hadházy Sándor visegrádi polgármester. Az UNESCO Világörökség Bizottságának székhelyén december végén benyújtott pályázat a királyi palota, a Fellegvár és az egykori vadaspark együttesét ajánlja a bíráló bizottság figyelmébe. A volt királyi palotát körülvevő vadaspark Mátyás király uralkodása óta egységes erdőbirtokként maradt fenn, amely átvészelvén a török hódoltság korszakát, a Habsburg-uralom idején is a kincstár birtoka maradt. A mintegy 60 ezer hektáros állami tulajdonú erdőterületen jelenleg egyedülálló bioszférarezervátum működik, kezelője a Pilisi Parkerdő Rt. A vlágörökségi bizottság következő, 2002-es konferenciája Budapesten lesz. A visegrádiak ezért is fűznek nagy reményeket a beküldött pályázathoz, hiszen konferenciát rendező országokba érkező döntnököknek alkalmuk van a szokásosnál is alaposabban tájékozódni a pályázatok elbírálásakor. Magyarország az év végéig Tokaj és környéke, a budai várnegyedet és a pesti Duna panorámát az Andrássy úttal kibővítő pályázatot is benyújtott az UENSCO Világörökségi Bizottsághoz. 3. oldal Halott férfi, sebesült nő Egy halott férfira és egy sebesült nőre bukkantak a rendőrök egy szigetszentmiklósi lakásban tegnap. A háziorvos először mindkettőjüket holtnak vélte, ezért le is mondta a helyszínre elindult mentőt. Ám miután kiderült, hogy a nő él, mentőhelikopterrel vitték kórházba. A halott férfi és élettársa italozó életmódot folytatott és vélhetően ez okozta a 60 év körüli ember halálát.