Vasárnapi Hírek, 2001. július-szeptember (17. évfolyam, 26-39. szám)
2001-07-01 / 26. szám
Kostunica mossa kezeit Milosevics Hágából telefonált belgrádi ügyvédeinek Harmadik éjszakáját töltötte a hágai börtönben a nemzetközi bíróságnak átadott Milosevics, aki a telefonon hívott belgrádi ügyvédei szerint ártatlannak vallja magát. Eközben országában teljes a politikai zűrzavar: a jugoszláv kormányfő tiltakozó lemondása után Kostunica elnök ismét elhatárolódott a kiadatástól. Montenegrói politikusok is alkotmányellenesnek mondták a történteket, s ez szerintük létében fenyegeti a szövetségi államot. Milosevics első kihallgatása kedden esedékes, ekkor ismertetik vele - a nemzetközi főügyész jelzése szerint - immár kibővített vádakat, s nyilatkoznia kell, hogy bűnösnek tartja-e magát. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök szombaton visszautasította azokat a belgrádi állításokat, hogy támogatta volna Szlobodan Milosevics kiadatását és megismételte: nem értesült idejében elődje hágai kiszolgáltatásáról. A törvények betartása mellett kardoskodó, ugyanakkor a hágai törvényszék bírálói közé tartozó Kostunica szombaton írásos nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormányzó DOS tömörülés egyetlen ülésén sem mondta, hogy támogatná Szlobodan Milosevics vagy bármely más vádlott kiadását a hágai törvényszéknek, csak azt, hogy e „kínos együttműködésnek” jogi alapon kell nyugodnia, hogy az állam és az egyén jogait is a lehető legjobban védjék. Más belgrádi vezetők a napokban arra hivatkozva beszéltek Kostunicának a kiadatás iránti támogatásáról, hogy az államfő nem emelt ellene kifogást. Milosevics tavaszi belgrádi őrizetbe vétele idején Kostunica egyébként szintén azt közölte, hogy a rendőrségi akció megkezdését követő nap reggelén kapta csak az első hivatalos tájékoztatást. A sors iróniája, hogy éppen Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök emelte be Szerbia alkotmányába azt a cikket, amely megteremtette a jogi alapot a szerb kormány számára Milosevics kiadatásához. Vojvin Dimitrijevics jogi szakértő újságíróknak elmondta: a szerb alkotmányba 1990-ben beemelt cikk kimondja, hogy Szerbia elutasíthatja a szövetségi döntéseket, ha ezek fenyegetik érdekeit. Dimitrijevics szerint éppen ez a cikk tette lehetővé a szerb kormány reformerőinek, hogy még csütörtökön felülbírálják a jugoszláv alkotmánybíróság aznapi döntését, amely befagyasztotta a jugoszláv kormány múlt szombaton elfogadott rendeletét. Zoran Djindjic szerb kormányfő is Szerbia érdekeinek védelmével magyarázta a szerb kormánydöntést, mondván, hogy a hágai együttműködés megszakítása, halogatása beláthatatlan következményekkel járt volna az ország jelenére és jövőjére nézve. A jugoszláv alkotmánybíróság tagjait még a milosevicsi időkben nevezték ki. Üdvözölte Milosevics kiadását, a boszniai Srebrenicában, a hajdani vérfürdő helyén működő bosnyák nőszövetség, amely szerint a most megindult folyamatnak el kell vezetnie az 1995-ös daytoni békeszerződés semmissé nyilvánításához. Küldjétek Texasba! - hirdeti egy Milosevics ellenes tüntető a hágai börtön előtt, egyértelmű utalással a Bush elnök pátriájában dívó halálbüntetésre Reuters-fotó Amerika küld katonákat Az Egyesült Államok kész logisztikai és egészségügyi támogatást nyújtani a NATO tervezett macedóniai beavatkozásához, amelyben az észak-atlanti szövetség katonáinak az lesz a feladatuk, hogy részt vegyenek az albán gerillák lefegyverzésében. Philip Reeker amerikai külügyi szóvivő pénteken közölte, hogy a NATO keretében Macedóniában már szolgálatot teljesítő mintegy hétszáz amerikai katona közül „pár százat” bocsátanának ennek az erőnek a rendelkezésére. A szóvivő nem említette harcoló alakulatok küldését, mindamellett utalt George Bush szerdai szavaira, miszerint az elnök „nem zár ki semmilyen lehetőséget” Macedónia katonai megsegítése ügyében. Reeker hangsúlyozta, hogy a mintegy 3000 fősre tervezett NATO-erő telepítésének előfeltétele a politikai megállapodás és tűzszünet Macedóniában. Nyer az EU a bővítéssel Az Európai Unió második félévi belga elnöklésének előestéjén Guy Verhfstadt miniszterelnök a Le Soirnak adott interjúban Európa újjászületéséről, az európai egységeszme új tartalmáról beszélt, amellyel el kell oszlatni az emberek aggodalmait és kételyeit, és a legutóbbi kudarcok után új lendületet lehet adni az unió továbbépítésének. A keleti bővítés az első kísérlet arra, hogy demokratikus és békés eszközökkel hozzuk létre az európai egységet - mondta a belga kormányfő. Verhofstadt óriási esélyt lát Belgium számára azzal, hogy Brüsszel az egyesülő Európa tényleges fővárosává válhat, amikor a nizzai döntés értelmében néhány éven belül már minden csúcsértekezletet itt rendeznek. Az Európai Bizottság szakértőinek elemzése szerint az EU keleti bővítésével gazdasági síkon a csatlakozók és a mai 15 tagállam is egyértelműen nyer - a vele járó várható népmozgások és megrázkódtatások elenyészőek lesznek, a csatlakozóknak viszont még további lendületes reformokkal kell folytatniuk az átállást, ha teljesen ki akarják aknázni a tagság előnyeit. Külföld Micsoda férfi! Tele voltak a világ bulvárlapjai a beszámolókkal, hogy Julia Roberts „rettenetesen nehezen” viseli el elhagyatását. Az eddig vagy fél tucat vőlegényt (az egyiket szó szerint az utolsó pillanatban) kikosarazó, immár Oscar-díjas és a nők között a legnagyobb gázsit kapó filmsztár ezúttal megismerkedhetett a vesztes szerepével: Benjamin Bratt kitépett az életéből. A szintén sztár férfiú még pár hónapja is hiába kérlelte Júliát, hogy tűzzék ki végre az esküvőt, most megunta a huzakodást. De bennfentesek szerint valójában a világsztár hölgy melletti másodszereplésből lett elege. Finnyás medvék különös módját választotta volna az öngyilkosságnak egy berlini férfi. A 43 éves építőmunkás megivott egy üveg pálinkát, majd csupaszra vetkezve bemászott az állatkert medveketrecébe, s biztatta a három barnamedvét, hogy falják őt fel. Az állatok azonban nem kértek a váratlan eledelből, s így a nekikeseredett öngyilkosjelölt az őt kimentő rendőröknek panaszolta el, hogy életének megannyi fiaskója után, lám, ezúttal is kudarcot vallott ha rejtették, amelynek tartalma aztán a fővárosi szeméttelepre került. Most evégett kiképzett kutyákkal próbálnak rálelni a szeméthegyekben rejlő holttestre. De még azt sem zárták ki teljesen, hogy maga a lány (vagy szeretője) rendezte meg eltűnését, s valahol álnéven rejtőzik. Oroszlánszívű kormányfő Ezen a héten végre olyan japán miniszterelnök vizitel a Fehér Házban, aki - közvetlen elődeivel ellentétben - fürdik a hazai népszerűségben. A magát öniróniával Oroszlánszívű Koizuminak becéző kormányfő nyitánya szinte elképesztően sikeres: nemcsak a felmérések tanúsága szerint, hanem az utcán is láthatóan. Tízezrével viselik az arcmásával ékesített trikót, félmilliónál többen vették meg eddig a róla készült posztert, s milliónál is több japán fizetett elő Koizumi heti e-mail jegyzetére. A VILÁG NÉGY TÁJÁRÓL ■ 1 -KOMMENTÁR Egy milliók miatt A Milosevics Hágába zsuppolásán háborgó szerb nacionalisták korántsem csupán volt vezérükért aggódnak: vele együtt képletesen ők is a vádlottak padjára kerülnek (és némelyikük, Karadzsiccsal és Mladiccsal az élen alighanem hamarosan személyesen is). S bizony, bármekkora - egyelőre kiszámíthatatlan következményekkel járó - politikai vihart kavart is Belgrádban e puccsszerű kiadatás, valójában könnyebb dolog volt az exdiktátort Hágába repíteni, mint Szerbiának valóban szembenéznie az igazsággal. Azzal a keserves ténnyel, hogy a jó évtizeden át tartó - és hitük szerint őket „mindenre” feljogosító - önámítás ellenére a szerb nacionalisták nem a világ, s közvetlen környezetük áldozatai voltak, hanem a balkáni háborús bűnök fő elkövetői. A látszat csal, s megint szerb önbecsapás lenne, ha holmi csereüzletnek fognák fel, „Milosevicset a milliárdokért” alkunak az előbb-utóbb elkerülhetetlen kiadatást. Hogyne, a makacs nyugati hatalmak a szombaton lejárt határidőhöz kötötték a segélyt, ami kétségtelenül hatott azokra a belgrádi vezetőkre, akik már korábban is (ha olykor késve is) képesek voltak a világ szemével látni a balkáni valóságot. De a vádló világgal szerb millióknak kell szembesülniük, s ez a főbűnös nemzetközi felelősségre vonása nélkül nem lehetséges. Milosevics gyaníthatóan senkit sem ölt meg saját kezűleg, ahogyan persze más diktátorok is csak elvétve. Azokat a tömegsírokat sokan töltötték meg tetemekkel, s még többen kergették Nagy-Szerbia ultranacionalista ábrándját. Azon a hajnalon, amikor Milosevics a hágai cellában kelhetett fel, millióknak kellett rémálmukból felébredniük, tetteseknek és áldozatoknak egyaránt. S ez lesz a per igazi értelme: egy, sőt valamennyi balkáni (de korántsem csak ottani) népnek kell okulnia belőle, a demokratikus világnak pedig -félszázaddal a nürnbergi ítélkezés után - ismét muszáj példát statuálnia. S ha ez esetben oktalan költői túlzás volna a „milliók egy miatt”, egyáltalán nem az a fordítottja: ez az egy nemcsak önmaga, hanem milliók miatt is felel majd bírái előtt. S amikor világszerte, köztük mifelénk is, megszaporodtak a hajdani háborús bűnösöket rehabilitálni igyekvők, nagyon is időszerű e hágai per megrendezése. Igazságot pedig most sem a „győztesek” tesznek, hanem a névtelen áldozatok. A. J. 2001. július 1. Arafat és Peresz találkozott Jasszer Arafat palesztin elnök és Simon Peresz izraeli külügyminiszter péntek este nem hivatalos tárgyalást folytatott Antonio Guterres portugál kormányfő liszszaboni rezidenciáján. A Thorbjörn Jagland norvég külügyminiszter részvételével tartott közel egyórás megbeszélés után nem nyilatkoztak a felek. Arafat és Peresz is a Szocialista Internacionálé Tanácsának ülése alkalmából tartózkodott a portugál fővárosban, és mindketten szombat délelőtt szólaltak fel a nemzetközi szervezet tanácskozásán. Saron izraeli kormányfő korábban nem engedte munkapárti külügyminiszterét Arafattal találkozni. Némi tanácstalanságról és borúlátásról tanúskodtak azonban a közel-keleti látogatásáról hazatérő Colin Powell amerikai külügyminiszter szavai. Powell újságíróknak elmondta: tényleg nem tudja, hogy mi hozhat eredményt, ha az Arafat és Saron által egyaránt elfogadott új menetrend sem válik be. Már a tetemet keresik Többször beszámoltunk a Washingtonban eltűnt gyakornoklányról, aki a feltevések szerint egy kongresszusi képviselő szeretője volt. A rendőrség kezdettől gyilkosságra gyanakodott, s e hét végén hozzáfogtak a tetem felkutatásához: a feltevések szerint Chandrát megölték, s alighanem egy szemeteskuka A történész története Legendás előadóként és nagyszerű történészként, sikerkönyvek szerzőjeként vált híressé egy massachusettsi professzor, aki azonban valamiért nem érte be ezzel, s meghamisította a történelmet, mármint a saját élettörténetét. A Pulitzer-díjas történész először csak diákjainak ecsetelte vietnami harci élményeit, majd a helyi, sőt az országos sajtót is csapattiszti tetteivel traktálta. Mire persze megjósolhatóan jelentkezett egy szemtanú, aki tudatta a bostoni lappal, hogy Joseph Ellis az indokínai háború idején egy amerikai hadiakadémián tanított, a dzsungelharcokat csupán filmen láthatta. A hamisításra nincs magyarázat.