Vasárnapi Hírek, 2001. október-december (17. évfolyam, 40-52. szám)
2001-10-07 / 40. szám
_ oj-WJ 'UuW^) Külföld Bush ultimátuma a táliboknak Kémgép körözött Kabul fölött • Powell több célpontról beszélt George Bush amerikai elnök szombati rádióbeszédében figyelmeztette az Afganisztán nagy részét uralma alatt tartó tálib rezsimet, hogy „kifut az időből”. Washington többször nyomatékkal felszólította a tálibokat: adják ki Oszama bin Ladent és az al-Kaida hálózati embereit, számolják fel az országukban levő terroristaszerveződéseket, beleértve a terroristakiképző táborokat. A tálibok ezt a követelést visszautasították, és most Bush, anélkül, hogy határidőt szabott volna, első ízben használta a nyilvánosság előtt a tálibokra vonatkoztatva a „kifutnak az időből” kifejezést. Az elnök ismételten hangsúlyozta: az Egyesült Államok ellensége nem az iszlám világ, hanem a terrorizmus. „Miközben küzdünk a gonosz rezsimek ellen, nagylelkűek vagyunk az általuk elnyomott népek irányában” - fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a minap jelentős összeget, 320 millió dollárt irányzott elő az ínséget szenvedő afgánok támogatására. „Segítséget és barátságot kínálunk az afgán népnek. Félni valójuk a tálib vezetőknek és az általuk bújtatott terroristáknak van” - jelentette ki George Bush. Az Egyesült Államok nem csak Afganisztánban, hanem a világ más országaiban is támadást intéz az Oszama bin Laden vezette al- Kaida szervezetben testet öltött terrorizmus ellen - erősítette meg Colin Powell amerikai külügyminiszter. Powell egy rádiós nyilatkozatban hangsúlyozta: bár köztudott, hogy bin Ladennek és terrorszervezetének, az al-Kaidának Afganisztánban vannak bázisai, az al-Kaida több tucat más országba is befészkelte magát, és az Egyesült Államok ezekre a helyekre is lecsap. Washington elutasította az alku ajánlatát A Bush-kormányzat elutasította szombaton a tálib vezetésnek azt a javaslatát, hogy szabadlábra helyezi a kereszténység terjesztésével vádolt nyolc nyugati segélymunkást, ha cserében az Egyesült Államok felhagy az Afganisztán elleni katonai fenyegetésekkel. A Fehér Ház egyik szóvivője leszögezte, hogy Bush elnök követelései világosak: a táliboknak előfeltételek nélkül sürgősen el kell engedniük a külföldi segélymunkásokat, ki kell adniuk az Egyesült Államoknak Oszama bin Ladent és az általa vezetett al-Kaida terrorszervezet szintén Afganisztánban bujkáló vezetőit, valamint be kell zárniuk az összes terroristakiképző tábort. Ezek a követelések nem képezik tárgyalások témáját. Eljött a tettek ideje, a szavaknak nincs helye - hangoztatta a fehér házi szóvivő. Az Afganisztánt uraló tálibok pakisztáni nagykövete egy szombat reggeli sajtónyilatkozatban bejelentette, hogy Omar mollá vallási vezető döntésének értelmében a hét végén szabadlábra helyezik azt a brit újságírónőt, akit szeptemberben fogtak el Afganisztán keleti részén. A rezsim külügyminisztere, Vakil Ahmed Muttavaka eközben az amerikai CNN hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a kabuli fogságban tartott nyolc nyugati humanitárius segélymunkás elengedését attól teszik függővé, az Egyesült Államok leállítja-e a katonai fenyegetőzést. A két amerikai, két ausztrál és négy német állampolgár pere jelenleg folyik Kabulban, a kereszténység terjesztésével vádolják őket. Az Afganisztánt uraló tálibok légvédelme tüzet nyitott szombaton egy Kabul felett köröző azonosítatlan repülőgépre, amelyben a tálibok amerikai kémrepülőgépet véltek felfedezni. A repülőgép valamivel több mint fél órát körözött nagy magasságban az afgán főváros felett, majd eltűnt anélkül, hogy bármi baja történt volna a légvédelmi ütegek negyedórás lövöldözésében. A katari székhelyű al-Dzsazira arab hírtelevízió egyenes adásban sugárzott felvételei szerint a tálibok egy föld-levegő rakétát is kilőttek az ezüstszínű repülőre, de igyekezetük hasztalannak bizonyult. Az al-Dzsazira szerint a minden bizonnyal robotpilóta által irányított felderítő repülőgép nagyon magasan, a tálib légvédelem lőtávolságán kívül repült. A légvédelem heves tüzelésére lakosok ezrei rohantak ki az utcákra - a városban ugyanis már hetek óta keringenek a híresztelések egy küszöbön álló amerikai támadásról. A tálib milicisták dühükben ordibáltak, és gépfegyvereikből az ég felé lőttek. A repülőgép eltűnése után a lakosok visszatértek mindennapi foglalatosságaikhoz. Szemtanúk szerint a repülőgép nem hasonlított azokhoz, amelyeket a tálibok tartanak hadrendben. A tálibok ellen küzdő Északi Szörvetségnek pedig nincsenek repülőgépei, csak helikopterekkel rendelkezik. Több tucat amerikai felderítő a helyszínen Gulbuddin Hekmatjar emigrációban élő afgán ellenzéki vezető szerint már több tucat amerikai katona tartózkodik Afganisztánban. A mudzsahid vezető az AFP francia hírügynökségnek Teheránban adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az Afganisztán déli tartományában, Kandahárban tevékenykedő amerikaiak elsősorban felderítéssel és adatgyűjtéssel foglalkoznak. Az amerikai katonák Hekmatjar szerint afgán öltözéket viselnek. Gulbuddin Hekmatjar szerint az amerikaiak a közeli jövőben üzbég területről indulva kezdenek támadást Afganisztán ellen. Úgy vélekedett, hogy az amerikaiak - akárcsak korábban a szovjetek - igénybe veszik majd Abdul Rasid Dosztum tábornoknak, a tálibellenes erők egyik vezetőjének segítségét. Oszama bin Laden terroristavezérnek legfeljebb kétezer kiképzett fegyverese van - vélekedett egy algériai muzulmán katonai vezető, aki maga is részt vett a szaúdi milliomos vezette al-Kaida csoport tagjainak kiképzésében. Abdullah Anasz, egy Dubajban megjelenő lapnak elmondta azt is, hogy szerinte bin Laden elfogása és a csoportja elleni hadviselés viszont éveket igényel majd. Az Északi Szövetség katonái a Kabul közeli frontvonalbanFotó: Red Dot Szupertitkos műhold pásztázza Afganisztánt Az amerikai felderítés 700-800 millió dolláros kiegészítő támogatást kap a kormánytól a terrorizmus elleni titkos feladatok elvégzésére. Egy másik, Reuters által közölt hír szerint az Egyesült Államok pénteken Kaliforniából felbocsátott egy katonai kémműholdat, a szupertitkos KH-1l-est, amely a tervek szerint Afganisztán területét fogja pásztázni. Az Aviation Week and Space Technology Magazine szerint Washington egy olyan felderítő műholdat készített elő, amely afgánok kisebb csoportját, sőt még tábortüzeket is képes kiszúrni a 320 kilométeres magasságból. Az Egyesült Államoknak eddig is voltak megfigyelő műholdjai Afganisztán felett, de a 15 tonnás KH-11 jelű berendezés mindössze pár centiméteres felbontó képessége és infravörös érzékelője túlszárnyalja társai képességeit. Az erősségek, járművek és tüzérség nyomon követésén kívül az emberek csoportjainak megfigyelése lehetővé teszi majd a szövetségesek számára, hogy elkülönítsék a veszélyes harcoló alakulatokat a békés lakosoktól. Az országban élő nemzetiségek szélesebb körén alapuló, szilárd helyzetű afganisztáni kormány mellett foglalt állást szombati újdelhi tárgyalásain Tony Blair brit és Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfő. A brit miniszterelnök pakisztáni és oroszországi látogatása után utazott Indiába. Mindkét tárgyalópartner szükségesnek látta, hogy az etnikai csoportok szélesebb körét képviselő kormány irányítsa Afganisztánt, olyan kabinet, amelytől távol áll a szélsőségesség és a lázadás eszmeköre. (TimJs ~~ Zeman lát veszélyeket A cseh kormányfő a közép-európai kockázatokról Milos Zeman cseh kormányfő szerint bár Közép-Európát és Csehországot valószínűleg nem fenyegeti terrorista akció veszélye, a lakosságnak mégis nyíltan meg kell mondani, hogy egy ilyen ellentámadást kizárni nem lehet. „Ha háborúba indulunk, számolnunk kell azzal, hogy viselnünk kell ennek következményeit is. Tehát bizonyos veszteségeket és áldozatokat. Bár nagyon bízom benne, hogy erre nem kerül sor - s a cseh kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a minimumra csökkentse a kockázatokat - nem lennék becsületes, ha azt állítanám, , hogy ez a kockázat egyenlő a nullával” - jelentette ki Zeman abban az interjúban, amelyet a Právo című prágai lap szombati kiadása közölt. A miniszterelnök szerint a jelenlegi helyzetben elegendőek azok az intézkedések, amelyeket a kormány saját jogkörében tud foganatosítani, mint például cseh katonai egységek külföldi bevetése 60 napot meg nem haladó időtartamra. „Feleslegesen bombasztikus és üres gesztus lenne, ha a parlament hadiállapotot hirdetne ki” - mutatott rá Zeman. A kormányfő visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint keddi tévébeszéde alaptalanul „harcias” volt, s nyugtalanságot keltett a lakosság körében. „A kormánynak meg kell mondania az igazat az embereknek. Ebben az esetben azt, hogy háborúban vagyunk, s hogy mit tesz a kormány szövetségesei támogatása érdekében” - szögezte le. i -KOMMENTÁR ^—- ----------6(a. Felhőszakadás Szópárbaj zajlott le, s hozzá nem is akármilyen Saron izraeli kormányfő és Bush elnök emberei között. Előbb az extábornok fakadt ki, tagadhatatlanul nem túl diplomatikus hasonlattal, Washingtonnak az iszlám országoknak udvarló (mert őket a terrorizmus elleni küzdelembe bevonni igyekvő) politikája ellen: „ne akarják megbékíteni az arabokat a mi rovásunkra, Izrael nem lesz Csehszlovákia”. A Chamberlaine 1938-as megalkuvását és a gyászos müncheni egyezményt felidéző kifejezés és utalás persze felbőszítette a Fehér Házat, amelynek szóvivője azt - immár diplomáciai gorombasággal - „elfogadhatatlannak” minősítette, hiszen „Izraelnek nem lehet jobb vagy erősebb barátja az Egyesült Államoknál, és jobb barátja Bush elnöknél, aki különösen szoros szövetségese”. Bush pedig utasította külügyminiszterét, hogy személyesen is fejezze ki az elnöki rosszallást Saronnak. Természetesen szó sincs arról, ami oly izgalomba hozta honi antiszemitáinkat Amenka észr, hiszen az elnök éppen amiatt sértődött meg, hogy a cseheket kiáruló Chamberlaine-hez hasonlították. A Saronnal immár négyszer is beszélő Powell sietett is „kis felhőszakadásként” lezárni a kínos incidens, s a vonal túloldalán a másik immár civil generális is igyekezett végre diplomatikus lenni, amikor magasztalta Bush bátor harcát a terrorizmus ellen, amit Izrael teljes mértékben támogat. Vagyis a nap újra kisütött, ám azért mindkét fővárosban szárítgatják öltönyeiket. Voltak már hasonló „záporok” az óriási és a kicsi szövetséges vitathatatlanul különlegesen szoros viszonyában, bár e mostani azért ritkaságszámba megy. Jelezvén a mindkét fővárosban zaklatott idegeket, Busht bosszantja Saron makacs telepítési politikája, s hogy nem képes kiszakadni a megtorlások ördögi köréből, de ami leginkább, az Arafat kezelése: a palesztin vezérre most partnerként lenne szükség, amint a többi megnyerhető arabra is. Saront viszont éppen az aggasztja, hogy Amerika izraeli engedményekkel kecsegteti az arabokat, méghozzá válogatás nélkül, s még azok ismert terrorszervezeteit is szinte amnesztiában részesíti, ha hajlandók az Oszama bin Laden elleni pálfordulásra. Míg Arafat egyenesen jutalmat kapna az intifádáért. Eltérő nézőpontok ütközése ez, de nem igazán különböző érdekeké. Hiszen az amerikaiak és izraeliek nagyon is együttműködnek a terrorizmus elleni harcban, s a kényesen egyensúlyozgató Bushkormány sikerének a Saroné is haszonélvezője lenne. Ahogyan az Öböl-háborúban is történt, amelyben Bush apja hasonló okokból szintén „lefokozta” Izraelt. Persze, egy volt tábornok az ilyesmit nehezebben tűri. A. J. w _____ Belehalt a feneanthrax megbetegedésben meghalt a 63 éves Robert Steußer, akinek a megbetegedéséről csütörtökön tájékoztatták a közvéleményt, hangsúlyozva, hogy minden jel szerint elszigetelt esetről van szó, semmi nem támasztja alá terrorcselekmény gyanúját. A férfi a lépfene legsúlyosabb - ugyanakkor legritkábban előforduló - fajtájában, úgynevezett belélegzéses anthraxban betegedett meg. A lépfene megbetegedés csak a kórokozóval való közvetlen érintke lépfenéke zés vagy a spórák belégzése révén következhet be: a betegség emberről emberre nem terjed, fertőzésveszély nincs. A lépfene kórokozóját az elmúlt hetekben (a himlőével együtt) nagyon gyakran emlegette az amerikai tömegtájékoztatás, mint esetleges biológiai terrorista támadás egyik legvalószínűbb eszközét. Az illetékesek most igyekeznek felderíteni mindazt a helyet, ahol az elmúlt két hónap során a volt fotóriporter Stevens megfordult, és megbetegedhetett a lépfene kórokozójától. 2001. OKTÓBER 7.