Vasárnapi Hírek, 2002. január-július (18. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-06 / 1. szám

_ 2 .Wjjl'TM) Külföld . kn.uapoa. „»«a. 6. Musaraf kézfogása Vadzspajival Pakisztán és India kormányfőjének közeledése a nepáli csúcson • A Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Társulás (SAARC) nepá Uija csúcsértekezletének szombati megnyitóján kiengesztelődési gesztus történt Pakisztán és India között, de a katonai feszültség a vitatott kasmírban tovább izzott. Tony Blair brít miniszterelnök szerint csak a politika, netre pedig a terror képes feloldani a kasmíri kérdés miatti feszültséget India és Pakisztán között. Pervez Musarraf pakisztáni elnök azzal a kijelentéssel zárta katmandui felszólalását, hogy „őszinte baráti kezet” nyújt Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnöknek. „Lépjünk együtt a béke, a harmónia és a haladás útjára Dél- Ázsiában” - ajánlotta Musarraf, rámutatva, mennyire lényegbevágó a két atomfegyverrel rendelkező, rivális szomszéd közötti béke a temérdek szegény lakta térség jövője szempontjából. Musarraf ezután csakugyan odament Vadzspajihoz és kezet nyújtott neki. Vadzspaji erre elmosolyodott és megszorította a felé nyújtott kezet, de nyomban fel is szólította Musarrafot: e gesztusa után legyen gondja arra, hogy „ne engedjen meg olyan tevékenységet Pakisztánban, amely terroristákat képessé tesz erőszakcselekmények elkövetésére Indiában”. A pakisztáni elnök viszont beszédében arra kérte a dél-ázsiai vezetőket, hogy tegyenek különbséget a jogos ellenállás és a terrorizmus között. Musarraf ezzel arra célzott, hogy a vitatott Kasmír indiai részén zajló muszlim felkelést jogos ellenállásnak tartja. Vadzspaji és Musarraf egyaránt hangsúlyozta, hogy országa áldozata a terrorizmusnak. Vadzspaji megállapította, hogy „mára a terrorizmus ellen nemzetközi koalíció jött létre, amely elfogadja, hogy a terrorizmussal globális és átfogó módon kell szembeszállni”. Musarraf határozottan elítélte „a terrorizmus minden formáját és megnyilvánulását”, megjegyezve, hogy „a terrorizmus elleni összehangolt kampánynak fel kell tárnia azokat a gyökereket is, amelyek táplálják a terrorizmust és az elkeseredést”. India azzal vádolja Pakisztánt, hogy szítja a muszlim lázadást Kasmír indiai ellenőrzés alatti részén. Iszlámábád viszont azt álltja, hogy csak erkölcsi és diplomáciai támogatást nyújt egy önrendelkezési küzdelemhez, és visszautasítja azt az indiai érvelést, amely egyenlőségjelet tesz a kasmíri muszlim szeparatizmus és a terrorizmus között. Mindkét ország igényt tart az 1947-es függetlenné válásuk óta megosztott térség egészének ellenőrzésére. Tony Blair brit kormányfő az indiai Bangalorban, a helyi gyáriparosok tanácskozásán elhangzott beszédében kijelentette, hogy a vitatott hovatartozású tartomány kérdése az indiai és pakisztáni vezetőkkel a napokban esedékes tárgyalásainak az élén fog szerepelni. Sürgette a szemben álló feleket, hogy tegyenek lépéseket a párbeszédre, és leszögezte: mindenekelőtt teljes mértékben el kell vetni az olyan terrorcselekményeket, mint amilyenek a kasmíri parlament ellen október 1-jén, majd az újdelhi törvényhozás ellen december 13-én elkövetett akciók voltak. Ezeket a “demokrácia elleni támadásnak” minősítette. Kasmír indiai részének hatóságai egyébként közölték, hogy szombaton is pakisztáni oldalról kilőtt aknagránátok hullottak három falura Puncs környékén. (Puncs 240 kilométernyire északnyugatra fekszik az indiai Kasmír téli fővárosától, Dzsámimból.A SAARC-tanácskozás megkezdődése előtt nem sokkal a pakisztáni hatóságok mintegy kétszáz iszlám szélsőségest gyűjtöttek be az ország különböző részeiben. Állítólag az őrizetbe vettek egy része rokonszenvezik az indiai fennhatóságot elutasító kasmíri csoportok törekvéseivel. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— & Hajszolják Omart és Oszamát bán Terroristák kiképzője került amerikai fogságba Az Egyesült Államok új afganisztáni különmegbízottja szerint az Egyesült Államok addig nem állítja le azt ország elleni légitámadásokat, amíg céljaikat el nem érik. Közben továbbra is harcok zajlanak Afganisztán keleti részén, és folytatódik a hajsza a legfőbb tálib vezető, Mohammed Omar mellá és Oszama bin Laden után. Zalmay Khalilzad a kabuli nemzetközi repülőtéren újságírók kérdésére válaszolva elmondta, hogy az új afgán vezetés sem kérte a légitámadások beszüntetését, sőt a velük való beszélgetésekből kiderült: támogatják az amerikai hadműveleteket. „Az al-Kaida megmaradt harcosai és a tálib vezetők veszélyesek, és nemcsak az afgánokra nézve - mondta Khalilzad -, ezért folytatjuk a támadást, míg célt nem érünk”. Egyelőre nyoma veszett az ország déli részének hegyvidékein Mohammed Omar mohának, a tálibok legfőbb vezetőjének és nem találják Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorhálózat vezérét sem. Mint a kandahári afgán hírszerzés szóvivője a Reutersnak elmondta, Baghranban, a moha korábbi vélt rejtekhelyén már egyetlen tálib és al-Kaida-tag sincsen. Szombati számában arról számol be a Washington Post, a Pentagon és a hírszerzés tisztviselőire hivatkozva, hogy az amerikai csapatok kezére került az al-Kaida terroristák egy vezető kiképzője, eleddig a legmagasabb rangú tagja Oszama bin Laden szervezetének. Az Ibn al-Shaykh al-Libi néven azonosított férfit a pakisztáni erőkkel együttműködő amerikai katonák fogták el az elmúlt napokban. A Post véleménye szerint al-Libi elfogása a Bush-kormányzat komoly sikere, hiszen megfosztja az al-Kaidát egyik legfőbb vezetőjétől. S persze potenciálisan hírszerzési győzelem is lehet belőle, ami elősegítheti mind Oszama bin Laden megtalálását,mint az esetleges további merényletek megelőzését. Hiszen al-Libitől legalább annyit megtudhatnak, milyen módszerekkel készíti elő a terrorszervezet akcióit. Al-Libi egyike annak az első tizenkét al-Kaida személynek, akiket Bush elnök már szeptember végén rávett a körözöttek listájára. Különben pénteken a Pentagon közölte, hogy az amerikaiak 273 al- Kaida, illetve tálib foglyot őriznek, a legtöbbjüket a kandahári repülőtér melletti tengerészgyalogos-táborukban. A pakisztáni hatóságok visszatoloncolták Afganisztánba Abdul Szalam Zaif unohát, a tálibok volt iszlámábádi nagykövetét. Zaif menedékjogot akart kérni Pakisztánba, de kérelmét elutasították, mert attól tartottak, hogy más vezető tálib személyiségek is követnék példáját. Közben az ország keleti részén folytatódtak a harcok abban a térségben, ahol az amerikai hadsereg szerint az al-Kaida bázisai vannak. A harcokban pénteken Gardez városa közelében meghalt egy amerikai katona. A 31 éves Ross Chapman őrmester volt az első amerikai, aki elenséges fegyvertől vesztette életét. Arafat ma sem mehet Betlehembe Anthony Zinni nyugalmazott tábornok, amerikai közel-keleti megbízott bejelentette, hogy izraeli és palesztin illetékesek napokon belül megkezdik a tűzszüneti tárgyalásokat. Zinni január 18-án visszatér a térségbe, hogy felmérje a tárgyalások állapotát. Ma ismét háromoldalú, izraeli-palesztin-amerikai megbeszéléseket tartanak biztonsági kérdésekről. Az izraeli kormány egyelőre nem kommentálta a bejelentést, de Gideon Szár, a kabinet főtitkára a közszolgálati rádióban emlékeztetett arra: a fegyvereket szállító, palesztin tulajdonban lévő hajó csütörtöki elfogása tovább táplálja Izrael gyanúját, hogy a Palesztin Hatóság nem mondott le az erőszakról, és újabb fegyveres konfrontációra készül a zsidó álam elen. A Palesztin Hatóság tagadta, hogy bármi köze volna a fegyverszállító lányhoz. Szár a rádióinterjúban megerősítette: a „rámaláhi őrizetben lévő” Jasszer Arafat palesztin elnök nem vehet részt vasárnap Betlehemben az ortodox karácsonyi szertartásokon. Hozzátette, hogy a palesztin vezető mindaddig nem hagyhatja el ciszjordániai központját, amíg le nem tartóztatja Rehavam Zeévi izraeli turisztikai miniszter gyilkosait. Arafat nem mehetett el december 24-én a karácsonyi éjféli misére sem. pl ______ StJ-KOMMENTÁR ZUK Ördög a részletekben Kapkodhatjuk a fejünket, két héttel az Orbán-Nastase egyetértés után ember legyen a talpán, aki kétségek nélkül eligazodik a kedvezménytörvény körüli kavalkádban. Most végül is mit kapnak csupán csak a romániai magyarok, s mit együtt a romániai románokkal? Naponta mást hallunk, gyakran ugyanattól a kormánytisztviselőtől is, nem szólva a köztük lévő ellentmondásokról. S ugye mást olvasnak ki a bírálók ugyanabból a megállapodási szövegből, mint amit a magasztalói. Erre még a javában zajló választási kampány sem elegendő magyarázat. Mint ahogy arra a sem, amire egyre inkább gyanakszunk: sem a törvény (koranyáron a parlamentben megszavazott) szövege, sem a kormányfői szót értés nem igazítja el igazán a tanácstalant, mert „minden” a végrehajtási utasításoktól és az egyéb hazai rendeletektől, sőt gyakorlattól függ. S ez az, ami nemcsak érthetetlen, hanem veszélyes precedenst is teremthet. Akár a hetvenes évek Kádár-Ceausescu találkozóig, vagy az utóbbinak a Grósszal folytatott aradi megtévesztéséig visszamehetünk, hogy világossá váljék ez a veszedelem. Az egykori bukaresti diktátor szemrebbenés nélkül elfogadta azt, ami ellen külügyesei a csúcs debreceni előkészítése során álló héten át hadakoztak: a nemzetiségek „híd” szerepének beleírását a közös közleménybe. Merthogy esze ágában sem volt ezt betartani. Miként aztán más megegyezéseket sem. Régi sérelmünk több szomszédunk kisebbségi politikájával szemben, hogy a hangzatos - főként a nyugati világ tetszését kereső - ígéreteket később fondorlatosan megszegik. Vállalásaik teljesítését lelazsálják, mindenféle belső szabályokra hivatkozva. Engedve hazai szélsőséges nacionalistáik nyomásának. Nekünk tehát még a látszatát is el kellene kerülnünk a hasonló ravaszkodásnak. Hogy amit jobb kezünkkel nyújtunk, azt elveszszük a ballal. S erre nem lenne mentség az adott budapesti kormánypártok választási érdeke sem, de az sem, hogy összekutyulván a dolgot, most ekként szabadulnának az ellenzéki ostromgyűrűből. Mert ez bizony ellenkezik a hosszú távú és elemi nemzeti érdekkel: csak a határon túli magyarok sínylik majd meg, ha Budapesten is gyakorlattá válna a kibúvók keresése. Akkor már tényleg bölcsebb azokra hallgatni, akik a halasztás mellett érvelnek, bárha ellenzéki érdekből is. Egy kormányzati tekintélyveszteségnél több forog kockán, ha az a részletekben megbúvó ördög most minálunk tenné pokollá az amúgy ígéretesen alakult szomszédsági viszonyokat. A.J. ----------------------------------------Ultimátum Belgrádnak Cu Megbuktathatják a kormányt a vajdaságiak Ultimátumszerű követeléssel álltak elő a vajdasági autonómiaplatform pártjai és szervezetei, közöttük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), bejelentették, hogy megvonják a támogatást a köztársasági kabinettől, ha szerb parlament nem fogadja el a vajdasági hatáskörök visszaszolgáltatásáról rendelkező törvénycsomagot (omnibusztörvényt). A péntek késő éjszakába nyúló találkozó után Miodrag Iszakov, a Vajdasági Reformpárt (RV) elnöke bejelentette, hogy a szerbiai parlamentnek január 15-én esedékes ülésén meg kell szavaznia az omnibusztörvényt, ellenkező esetben ugyanis pártja, a VMSZ és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) 19 köztársasági képviselője megvonja a támogatást a szerb kormánytól. Tekintve, hogy Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő Szerbiai Demokrata Pártja ellenzéki magatartást tanúsít a parlamentben, a vajdasági képviselők támogatása elengedhetetlen a kormánytöbbséghez Szlovák szélsőségesek magyarellenes javaslatai A szlovák parlament szélsőséges ellenzéki ereje, a magyarellenes kirohanásairól ismert Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Anna Malíková egy szombati nyilatkozatában jelezte: pártja a jövő héten indítványozni fogja a parlamentben, hogy vonják meg a képviselői mandátumot a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) azon képviselőitől, akik a magyarigazolvány kiadásáért folyamodtak Budapesthez. Szerinte azok, akik magyarigazolványt kérelmeztek, cselekedetükkel máris megszegték a képviselői esküjüket. Az SNS szombati nyilatkozatából kiderül, hogy ezzel együtt egy olyan indítványt is előterjesztenek, amelynek révén azt szeretnék elérni, hogy a magyar kedvezménytörvény szlovákiai érvényesíthetőségének minden lehetséges módját tiltsák be, törvénnyel vonják meg a magyarigazolvány birtoklásának lehetőségét. Anna Malíková, aki a magyarellenes támadás egyetlen lehetőségét sem szalasztja el, ezúttal azt kifogásolta, hogy a magyarigazolvány fedőlapján „a Szent István-i korona látható.” Most is azzal igyekezett riogatni a szlovákokat, hogy az igazolványokkal a magyarok „Koszovót akarnak teremteni” Szlovákiából, és ezzel próbálják kieszközölni a trianoni döntés revízióját, feltámasztani a történelmi Nagy-Magyarországot.