Vasárnapi Hírek, 2002. január-július (18. évfolyam, 1-26. szám)

2002-02-10 / 6. szám

hxulcoi I J-úaÍiu Kultúra 2002. FEBRUÁR 10. Csodatévő Jordán Tamás a Merlinben Játék egy lelkes magyarságtudattal megáldott íróról • Országomat egy szivarért Méghogy az élet munka?! Na, de mi érte a bér? - kérdezi rezignáltan önmagától Gozsdu Elek, az Utazás Bozenba őszülő, fáradt ura. „Valami, ami nem több a semminél.” - morogja kedvetlenül, ugyancsak önmagának. Délután négy lehet. Alig vackálódott ki a dunyha alól. És most ezt a „semmit”, az életét is odadobná a Figaró szivarka egyetlen egy slukkjáért. Mindenestől, az imádott hölgyével, a temesvári lókupec unatkozó nejével együtt. Mert még a szerelmi végelszámolás is unalmas­­ cigi és fekete nélkül. Na de ki is volt Gozsdu Elek? Sultz Sándor darabjának névvel, lakcímmel ellátott hőse, aki éppen az életét írja - egyben játssza és rendezi is - itt, a Merlin színpadán, Jordán Tamás „álruhájában”? Ha politikai aspek­tusból vizsgálnám személyiségét, akkor csak arról beszélnék, hogy a Duna mentén meny­nyire ostoba, hazug és értelmetlen a „ki a magyar?”-féle származástani kategorizálás. Az Osztrák-Magyar Monarchia királyi fő­ügyészét tekinthetnénk külön-külön, akár macedón, román vagy szerb család leszárma­zottjának. (Pluszban még két zsidó nőt is sze­retett. Méghozzá egy életen át, halálosan.) Ugyanakkor Gozsdu Elek - román helyes­írással Gojdu - „lelkes magyarságtudattal” megvert-megáldott magyar író volt. Nem is akármilyen. Novelláit, drámáit a legjobbak közé sorolták a pályatársak, Mikszáth, Ady és Justh Zsigmond. Szerelmes levelezője pe­dig - még a legszigorúbb ítészek szerint is - Baudelaire, Büchner, Turgenyev legszebb, leglíraibb, legfilozofikusabb írásaival is ve­tekedhetne. Szerencsére Sultz Sándor Play Gozsdu (Já­ték Gozsduval) alcímű darabja csak érintőlege­sen foglalkozik a közép-kelet-európai, nacio­nalista őrületekkel. (Bár mint tudjuk, Gozsdu maga is sokat szenvedett az előítéletektől.) Az érzelmes játék elsősorban az öregedő férfira koncentrált, aki azt képzelte önmagáról, hogy a „tudni, menni, akarni, hallgatni” bölcs elv sze­rint élte az életét. Most pedig kiderül: az erős­nek hitt férfiú eleddig csak a „szenvedés, a ha­bozás, a kételkedés, a panaszkodás” formációit ismerte és gyakorolta. Ráadásul most még ha­lálosan szerelmes is a temesvári lókupec szépen unatkozó ifjú hitvesébe. „Méltóságos asszo­nyom, maga az én magányom. Miért van az, hogy a férfi sohasem kaphatja meg azt a nőt, akiről álmodik?” - írja kétségbeesetten, a soha el nem küldött, szakítóleveleinek egyikében. Miközben, abszolút gyakorlatiassággal, arról kérdezgeti hű szolgáját, Mátyást, vajon „ő is megcsókolná szerelmesének lábát?” „Hát - da­dogja a fiú -, ha a Gizi megmosná, biztosan.” Ezzel a röpke idézettel csupán érzékeltetni akartam a darab hangulatát. A szellemes, okos beszély játékait, amely ide-oda ingázott az ál­modozás és a realitás, a kicsit fennkölt költé­szet és a bölcs humor, az irónia határán. Jordán Tamás - Gozsdu Elek szerepében - tökéletesen hozta a nagyon okos, de érzelmes férfiak „kint is vagyok, bent is vagyok”-féle nyugtalan, el­lentmondásos figuráját. (S ebben a játékban ki­tűnő partnerre talált a feleség, Egri Kati, és a Mátyást alakító, hihetetlenül tehetséges, ter­mészetes Koleszár Bazil Péter személyében.) Jordán ritka, igazi színházi csodaként, már az első pillanatban magához kapcsolta - valami titokzatos áramkör segítségével - az egész kö­zönséget. Mintha maga is megrészegült volna a nézők odaadó figyelmétől, reakciójától. Szeme is kifényesedett. Egyre magával ragadóbban, teljesebben élt a színpadon. A végén, amikor királyi ügyészként kimondta „önmaga halálos ítéletét”, olyan érzésem támadt, hogy messze még a „boldogtalan befejezés.” Jordán, a szí­nész, ha tehetné, most rögtön, elölről kezdené Gozsdu Elek szerelmetes történetét. Gantner Ilona -0 1VucUv'-c^----------------­Harmincháromezren a budapesti filmszemlén A 33. Magyar Filmszemlére ösz­­szességében igen nagy figyelem jutott: 281 előadását több mint 33 ezer néző látta a Corvin Film­palotában, a Puskin Moziban és '-'CUf meg a Multiplex is csaknem fél­ezer nézőt vonzott a versenyből kimaradt filmek vetítésein. „Ilyen színvonalas szemlét még nem láttam, és különösen nagy öröm volt a fiatalok megjelenése” - összegezte benyomásait Böjte Jó­zsef rendező, a filmszemle tanács­elnöke. A Magyar Filmművész Szövetség elnöke, Szomjas György azt emelte ki, hogy a filmes szak­ma ezúttal a napi politikától eltá­volodva rendezhette meg sereg­szemléjét, mely így nyugodtan zaj­lott le. Koltai Lajos, a játékfilmes, kisjáték- és kísérleti filmes zsűri elnöke azt jegyezte meg mind a díjkiosztó ünnepségen, mind az új­ságírók előtt, hogy nem feltétlenül a pénz dönti el, milyen minőségű is lesz a film. Az egyszerűség hatott meg - hangsúlyozta lelkesen, meg­jegyezve, hogy a mai magyar alko­tások középpontjában a szeretet áll, melyet a fiatal generáció saját nyelvén igyekszik a filmes eszkö­zök segítségével elbeszélni, nem törődve a hagyományokkal. Di­csérte a színészeket is, akik a mai sanyarú filmkészítési viszonyok közepette gyakran szinte pénz nél­kül vállalják a filmes szereplést. Korniss Péter fotóművész, a doku­mentumfilmes zsűri elnöke úgy látja, a magyar dokumentumfilm jóval több figyelmet érdemelne mind a szemlén, mind a hétköz­napokban. Erős életképes alko­tásokról van szó, melyek megér­demelnék önálló helyüket. A szakmabeliek többen is úgy lát­ják: külön szemlét kellene ren­dezni e filmcsoportnak is, hogy a filmszemlén már csak a legjob­bak kapjanak helyet. * Fődíjas: Chico (rendezte: Fekete Ibolya), rendezői díj: Kamondi Zoltán (Kísértések), operatőri díj: ifj. Seregi László (Az utolsó Blues) és Medvigy Gábor (Kísértések) megosztva. A zsűri különdíja: Tol­nai Szabolcs (Arccal a földnek), Mundruczó Kornél (Szép napok), megosztva. A zsűri első filmes díja: Pálfi György (Hukkle). A legjobb női alakítás díja: Nagy Mari (He­­tediziglen), a legjobb férfi alakítás díja: Gazsó György (Ébrenjárók és Kísértések). A legjobb női karak­ter alakítás díja: Tóth Orsolya (Szép napok), a legjobb férfika­rakter alakítás díja: Rajhona Ádám (Hetediziglen és­ Aranyvá­ros), királd TOPLISTÁK Zene (www.mahasz.hu) U­nit Unplugged 2. Robbie Williams Swing When You’re Winning 3. A Gyűrűk Ura Filmzene 4. Márió A harmonikás 5. Romantic Nap, Hold, Csillagok 6. Anastacia Freak Of Nature 7. Sterbinszky Gates of Mind Mozi (www.intercom.hu) 1. Á GYŰRŰK URA Intercom 2. Vanília égbolt UIP 3. Csajok a csúcson Best Hollywood 4. Harry Potter és a bölcsek köve Intercom 5. Ellenséges terület Intercom 6. Ne szólj száj InterCom 7. Csocsó Budapest Film Könyv (www.fokuszonline.hu) 1. A Gyűrűk Ura J. R. R. Tolkien 2. A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK Márai Sándor 3. A Viktor Kende Péter 4. Mágia Márai Sándor 5. A Babó J. R. R. Tolkien 6. Ég és föld Márai Sándor 7. Harry Potter és az azkabani fogoly J. K. Rowling ci Egy kém baráti akciós Nathan Muir­el A­ veterán nyug­díjba készül, amikor váratlanul arról értesül, hogy kedvenc vé­dence, Tom Bishop egy kínai börtönben sínylődik, mi több: ki­végzésre vár. A cég, mármint a munkaadójuk nem kockáztatja a feltehe­tően nemzetközi bo­nyodalmakkal járó be­avatkozást, az idős kém viszont felelőssé­get érez bajba került kollégájáért. Nem so­kat habozik. Ha már a szervezet nem segít, ő szervezi meg saját sza­kállára a roppant ve­szélyes műveletet, ami duplán, sőt triplán kockázatos ügy. Ra­vasz elterelő koreográ­fiát eszel ki, jelenté­keny anyagi áldozatot hoz, konspirálnia kell és eszeveszett versenyt fut az idővel (egy nap múlva esedékes a ha­lálos ítélet végrehajtá­sa). A szituáció gyanúsan ismerős (mintha talál­koztunk volna már vele a thriller­­tengerben), mégis ígéretes, hiszen a kémjátszma cselekménye nem csupán a műfaj szokásos izgalmai­nak indukálására látszott alkal­masnak, hanem az emberi vi­szonylatok igényes ábrázolására is (a barátság előtörténete, a segítő­készség gesztusának háttere, sze­relmi bonyodalom stb.). Sajnos Tony Scott rendező túlságosan rá­bízta magát a rutinjára (van neki jócskán, ez kétségtelen). Meglehe­tősen terjengősen eleveníti meg a bölcs Nathan önként vállalt kül­detésének mozzanatait, s éppen az­zal maradt adós, amit a szabvány­fordulatokon túl vártunk (volna): a két hős közti kapcsolat meggyő­zőbb motivációjával. Kusza a me­se, túlságosan kitágítottak a tér­idő koordináták, nem szerencsések a didaktikus felhangok sem. Robert Redford és Brad Pitt szo­kásos formáját hozza, Budapest azonban - mint köztudomású, itt forgattak több jelenetet - csupán epizódszerepet „játszik” Berlin­ként. (Forgalmazó: UIP - Duna Film) (v. j.) a ^*1 TaPKAIUv(M 'T^VCkcl. )L Zú­zzd focizd Kémek egymás közt (Robert Redford és Brad Pitt)

Next