Vasárnapi Hírek, 2002. január-július (18. évfolyam, 1-26. szám)
2002-02-10 / 6. szám
hxulcoi I J-úaÍiu Kultúra 2002. FEBRUÁR 10. Csodatévő Jordán Tamás a Merlinben Játék egy lelkes magyarságtudattal megáldott íróról • Országomat egy szivarért Méghogy az élet munka?! Na, de mi érte a bér? - kérdezi rezignáltan önmagától Gozsdu Elek, az Utazás Bozenba őszülő, fáradt ura. „Valami, ami nem több a semminél.” - morogja kedvetlenül, ugyancsak önmagának. Délután négy lehet. Alig vackálódott ki a dunyha alól. És most ezt a „semmit”, az életét is odadobná a Figaró szivarka egyetlen egy slukkjáért. Mindenestől, az imádott hölgyével, a temesvári lókupec unatkozó nejével együtt. Mert még a szerelmi végelszámolás is unalmas cigi és fekete nélkül. Na de ki is volt Gozsdu Elek? Sultz Sándor darabjának névvel, lakcímmel ellátott hőse, aki éppen az életét írja - egyben játssza és rendezi is - itt, a Merlin színpadán, Jordán Tamás „álruhájában”? Ha politikai aspektusból vizsgálnám személyiségét, akkor csak arról beszélnék, hogy a Duna mentén menynyire ostoba, hazug és értelmetlen a „ki a magyar?”-féle származástani kategorizálás. Az Osztrák-Magyar Monarchia királyi főügyészét tekinthetnénk külön-külön, akár macedón, román vagy szerb család leszármazottjának. (Pluszban még két zsidó nőt is szeretett. Méghozzá egy életen át, halálosan.) Ugyanakkor Gozsdu Elek - román helyesírással Gojdu - „lelkes magyarságtudattal” megvert-megáldott magyar író volt. Nem is akármilyen. Novelláit, drámáit a legjobbak közé sorolták a pályatársak, Mikszáth, Ady és Justh Zsigmond. Szerelmes levelezője pedig - még a legszigorúbb ítészek szerint is - Baudelaire, Büchner, Turgenyev legszebb, leglíraibb, legfilozofikusabb írásaival is vetekedhetne. Szerencsére Sultz Sándor Play Gozsdu (Játék Gozsduval) alcímű darabja csak érintőlegesen foglalkozik a közép-kelet-európai, nacionalista őrületekkel. (Bár mint tudjuk, Gozsdu maga is sokat szenvedett az előítéletektől.) Az érzelmes játék elsősorban az öregedő férfira koncentrált, aki azt képzelte önmagáról, hogy a „tudni, menni, akarni, hallgatni” bölcs elv szerint élte az életét. Most pedig kiderül: az erősnek hitt férfiú eleddig csak a „szenvedés, a habozás, a kételkedés, a panaszkodás” formációit ismerte és gyakorolta. Ráadásul most még halálosan szerelmes is a temesvári lókupec szépen unatkozó ifjú hitvesébe. „Méltóságos asszonyom, maga az én magányom. Miért van az, hogy a férfi sohasem kaphatja meg azt a nőt, akiről álmodik?” - írja kétségbeesetten, a soha el nem küldött, szakítóleveleinek egyikében. Miközben, abszolút gyakorlatiassággal, arról kérdezgeti hű szolgáját, Mátyást, vajon „ő is megcsókolná szerelmesének lábát?” „Hát - dadogja a fiú -, ha a Gizi megmosná, biztosan.” Ezzel a röpke idézettel csupán érzékeltetni akartam a darab hangulatát. A szellemes, okos beszély játékait, amely ide-oda ingázott az álmodozás és a realitás, a kicsit fennkölt költészet és a bölcs humor, az irónia határán. Jordán Tamás - Gozsdu Elek szerepében - tökéletesen hozta a nagyon okos, de érzelmes férfiak „kint is vagyok, bent is vagyok”-féle nyugtalan, ellentmondásos figuráját. (S ebben a játékban kitűnő partnerre talált a feleség, Egri Kati, és a Mátyást alakító, hihetetlenül tehetséges, természetes Koleszár Bazil Péter személyében.) Jordán ritka, igazi színházi csodaként, már az első pillanatban magához kapcsolta - valami titokzatos áramkör segítségével - az egész közönséget. Mintha maga is megrészegült volna a nézők odaadó figyelmétől, reakciójától. Szeme is kifényesedett. Egyre magával ragadóbban, teljesebben élt a színpadon. A végén, amikor királyi ügyészként kimondta „önmaga halálos ítéletét”, olyan érzésem támadt, hogy messze még a „boldogtalan befejezés.” Jordán, a színész, ha tehetné, most rögtön, elölről kezdené Gozsdu Elek szerelmetes történetét. Gantner Ilona -0 1VucUv'-c^----------------Harmincháromezren a budapesti filmszemlén A 33. Magyar Filmszemlére öszszességében igen nagy figyelem jutott: 281 előadását több mint 33 ezer néző látta a Corvin Filmpalotában, a Puskin Moziban és '-'CUf meg a Multiplex is csaknem félezer nézőt vonzott a versenyből kimaradt filmek vetítésein. „Ilyen színvonalas szemlét még nem láttam, és különösen nagy öröm volt a fiatalok megjelenése” - összegezte benyomásait Böjte József rendező, a filmszemle tanácselnöke. A Magyar Filmművész Szövetség elnöke, Szomjas György azt emelte ki, hogy a filmes szakma ezúttal a napi politikától eltávolodva rendezhette meg seregszemléjét, mely így nyugodtan zajlott le. Koltai Lajos, a játékfilmes, kisjáték- és kísérleti filmes zsűri elnöke azt jegyezte meg mind a díjkiosztó ünnepségen, mind az újságírók előtt, hogy nem feltétlenül a pénz dönti el, milyen minőségű is lesz a film. Az egyszerűség hatott meg - hangsúlyozta lelkesen, megjegyezve, hogy a mai magyar alkotások középpontjában a szeretet áll, melyet a fiatal generáció saját nyelvén igyekszik a filmes eszközök segítségével elbeszélni, nem törődve a hagyományokkal. Dicsérte a színészeket is, akik a mai sanyarú filmkészítési viszonyok közepette gyakran szinte pénz nélkül vállalják a filmes szereplést. Korniss Péter fotóművész, a dokumentumfilmes zsűri elnöke úgy látja, a magyar dokumentumfilm jóval több figyelmet érdemelne mind a szemlén, mind a hétköznapokban. Erős életképes alkotásokról van szó, melyek megérdemelnék önálló helyüket. A szakmabeliek többen is úgy látják: külön szemlét kellene rendezni e filmcsoportnak is, hogy a filmszemlén már csak a legjobbak kapjanak helyet. * Fődíjas: Chico (rendezte: Fekete Ibolya), rendezői díj: Kamondi Zoltán (Kísértések), operatőri díj: ifj. Seregi László (Az utolsó Blues) és Medvigy Gábor (Kísértések) megosztva. A zsűri különdíja: Tolnai Szabolcs (Arccal a földnek), Mundruczó Kornél (Szép napok), megosztva. A zsűri első filmes díja: Pálfi György (Hukkle). A legjobb női alakítás díja: Nagy Mari (Hetediziglen), a legjobb férfi alakítás díja: Gazsó György (Ébrenjárók és Kísértések). A legjobb női karakter alakítás díja: Tóth Orsolya (Szép napok), a legjobb férfikarakter alakítás díja: Rajhona Ádám (Hetediziglen és Aranyváros), királd TOPLISTÁK Zene (www.mahasz.hu) Unit Unplugged 2. Robbie Williams Swing When You’re Winning 3. A Gyűrűk Ura Filmzene 4. Márió A harmonikás 5. Romantic Nap, Hold, Csillagok 6. Anastacia Freak Of Nature 7. Sterbinszky Gates of Mind Mozi (www.intercom.hu) 1. Á GYŰRŰK URA Intercom 2. Vanília égbolt UIP 3. Csajok a csúcson Best Hollywood 4. Harry Potter és a bölcsek köve Intercom 5. Ellenséges terület Intercom 6. Ne szólj száj InterCom 7. Csocsó Budapest Film Könyv (www.fokuszonline.hu) 1. A Gyűrűk Ura J. R. R. Tolkien 2. A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK Márai Sándor 3. A Viktor Kende Péter 4. Mágia Márai Sándor 5. A Babó J. R. R. Tolkien 6. Ég és föld Márai Sándor 7. Harry Potter és az azkabani fogoly J. K. Rowling ci Egy kém baráti akciós Nathan Muirel A veterán nyugdíjba készül, amikor váratlanul arról értesül, hogy kedvenc védence, Tom Bishop egy kínai börtönben sínylődik, mi több: kivégzésre vár. A cég, mármint a munkaadójuk nem kockáztatja a feltehetően nemzetközi bonyodalmakkal járó beavatkozást, az idős kém viszont felelősséget érez bajba került kollégájáért. Nem sokat habozik. Ha már a szervezet nem segít, ő szervezi meg saját szakállára a roppant veszélyes műveletet, ami duplán, sőt triplán kockázatos ügy. Ravasz elterelő koreográfiát eszel ki, jelentékeny anyagi áldozatot hoz, konspirálnia kell és eszeveszett versenyt fut az idővel (egy nap múlva esedékes a halálos ítélet végrehajtása). A szituáció gyanúsan ismerős (mintha találkoztunk volna már vele a thrillertengerben), mégis ígéretes, hiszen a kémjátszma cselekménye nem csupán a műfaj szokásos izgalmainak indukálására látszott alkalmasnak, hanem az emberi viszonylatok igényes ábrázolására is (a barátság előtörténete, a segítőkészség gesztusának háttere, szerelmi bonyodalom stb.). Sajnos Tony Scott rendező túlságosan rábízta magát a rutinjára (van neki jócskán, ez kétségtelen). Meglehetősen terjengősen eleveníti meg a bölcs Nathan önként vállalt küldetésének mozzanatait, s éppen azzal maradt adós, amit a szabványfordulatokon túl vártunk (volna): a két hős közti kapcsolat meggyőzőbb motivációjával. Kusza a mese, túlságosan kitágítottak a téridő koordináták, nem szerencsések a didaktikus felhangok sem. Robert Redford és Brad Pitt szokásos formáját hozza, Budapest azonban - mint köztudomású, itt forgattak több jelenetet - csupán epizódszerepet „játszik” Berlinként. (Forgalmazó: UIP - Duna Film) (v. j.) a ^*1 TaPKAIUv(M 'T^VCkcl. )L Zúzzd focizd Kémek egymás közt (Robert Redford és Brad Pitt)