Vasárnapi Hírek, 2002. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
2002-07-07 / 27. szám
-TV ___________________________ Külföld Bush biztat a bővítéssel - A Baltitól a Fekete-tengerig terjesztik ki az Atlanti Szövetséget Egységes és szabad Európa alakul ki a NATO hamarosan megvalósuló bővítésével - bíztatta a tagfelvételre váró kelet-európaiakat Bush, aki szerint ez az újraegyesülő Európa Amerikával öszszefogva léphet fel a nemzetközi terrorizmus ellen. A világsajtó fontos jelzésként tálalta szombaton az amerikai elnök és a vele párhuzamosan hasonló gondolatokat megfogalmazó brit kormányfő üzenetét a tagjelöltek rigai csúcstalálkozójához, amelyen persze a NATO képviselői és politikusai is részt vettek. Rigában tíz NATO-tagjelölt állam kormányfője tárgyalt, s szombati sajtótájékoztatóikon bizakodóan szóltak csatlakozási esélyükről. Közös közleményükben a rigai csúcs részvevői elkötelezték magukat „egymás támogatására”, s arra is, amit a lett miniszterelnök, Andris Berzins úgy fogalmazott, hogy nem fognak ülni babérjaikon a prágai meghívást követően sem. „Olyan új Európát akarunk, amely eltemette történelmi feszültségeit és kész szembeszállni a globális kihívásokkal a határain túl is” - ígért egyszerre NATO-bővítést és új szerepvállalást atlanti szövetségeseinek Bush amerikai elnök abban a videoüzenetében, amelyet a csatlakozni kívánó kelet-európai államok rigai csúcstalálkozójához intézett. A Reuters jelentése szerint Bush ekként azzal biztatta a tagjelölteket, hogy az őszi prágai csúcson nagyarányú bővítésre kerül sor, éppen a terrorizmus elleni globális küzdelem elősegítése végett. Az elnök szerint a tagfelvétel növelni fogja a NATO lehetőségeit e harcban. A hírügynökség úgy véli, ez újabb fontos jelzés arra, hogy a volt Varsói Szerződés további hét tagja is beléphet az Atlanti Szövetségbe, amelynek három éve már tagja hazánk, Cseh- és Lengyelország. Megfigyelők a Bush-üzenet nyomán „biztosnak” tekintik, hogy az elnök szavaival „a Baltitól a Fekete-tengerig” kiterjesztendő NATO- ba bekerül a három baltikumi volt szovjet tagköztársaság, az egykori jugoszláviai államszövetségből Szlovénia, valamint Románia és Bulgária. Szlovákia ugyancsak esélyesnek számít a tagságra, „feltéve, hogy a szeptemberi választásokon népe nem szavazza vissza a hatalomba az autokrata Meciart, aki nem üti meg a demokratikus mércét” - fogalmaz a Reuters. Talán ezért sem nevezett meg a Bush-üzenet egyetlen kiszemelt tagjelöltet sem, de Geonea román külügyminiszter alighanem okkal minősítette az amerikai elnök és a hasonló tartalmú üzenetet küldő brit kormányfő szavait az eddigi legbiztatóbb jelzésnek. Blair is „a lehető legszélesebb kibővítésről” szólt. Talán azért is halogatják a NATO vezetői a tagfelvétel nevesítését, mert a szövetség tisztviselői szerint a jelöltek még az utolsó pillanatban is „diszkvalifikálhatják önmagukat”, valamilyen antidemokratikus lépéssel, vagy a tőlük várt reformok halogatásával. Viszont a korábban éppen a demokratikus reformok okán lemaradónak minősített Bulgária és Románia újabban sikeresen tünteti fel magát a délkelet-európai stabilitás biztos támaszának. Megfigyelők azonban megjegyzik, hogy még a prágai csúcs meghívója után is tart majd az új tagokra mért próbaidő, túszon a perdöntő esetükben is az amerikai szenátus ratifikálása lesz. A rigai találkozón részt vevő republikánus vezető, Trent Lott most úgy érzi, megvan a jóváhagyáshoz szükséges túlnyomó támogatás, „feltéve, ha nem jön közbe semmi”. A valamennyi NATO-tagországban szükséges ratifikálási folyamat el fog tartani 2004 derekáig. Bagdad megint makacskodik Eredménytelen egyeztetés az ENSZ-szel Harmadszor próbálkozott az ENSZ, méghozzá maga Kofi Annan főtitkár rábeszélni az irakiakat, hogy a fegyverellenőrök újbóli beengedésére, ám a bécsi egyeztetés eredménytelenül ért véget. A CNN ugyan arról számolt be szombaton, hogy vezető diplomaták „gyümölcsözőnek” minősítették a főtitkár és Naji Sabri iraki külügyminiszter kétnapos tárgyalásait, de még további megbeszélések szükségesek. Az iraki fődiplomata mindenesetre utalt előrehaladásra bizonyos kérdésekben, s közlése szerint várja a választ arra a tizenkilenc politikai kérdésre, amelyek listáját az első, márciusi New York-i találkozójukon adta át Annannak. Miközben Washingtonban mind vészjóslóbban beszélnek a Bagdaddal való leszámolásról, az irakiak - ahogyan évtizede az Öböl-háború előtt is - láthatóan úgy vélik, van idejük az alkudozásra. Azon a listán olyan témák szerepelnek, mint az Irak elleni szankciók feloldása, az ország északi és déli (az amerikaiak által kikényszerített) légitilalmi övezete, valamint a közel-keleti atomfegyvermentes zóna kialakítása, ami természetesen érinti Izrael (be nem vallott) nukleáris arzenálját is. Viszont a Biztonsági Tanácsnak a fegyverellenőrökről hozott határozata azt mondja ki, hogy a szankciókat csak akkor lehet feloldani, ha a nemzetközi megfigyelők jelentették: Irak maradéktalanul megsemmisítette összes tömegpusztító fegyverét, s hordozásukra alkalmas rakétákat is. A BT, s elsősorban Washington azzal vádolja Bagdadot, hogy titokban újjáélesztette ilyen fegyverprogramjait. Az ENSZ- ellenőrök 1998-ban távoztak az országból, mielőtt arra amerikai légicsapásokat mértek, éppen a megfigyelők munkájának akadályozása miatt. : Afganisztáni vizsgálat Folytatás az 1. oldalról ként említi. Bush egyébként 56. születésnapját ünnepli e régi, az észak-keleti Maine államban lévő családi birtokon. Az amerikai és az afgán elnök az ötpercesnek mondott telefonbeszélgetés során megvitatta a közös tényfeltárást is. A Fehér Ház nem volt hajlandó minősíteni Karzai reagálását Bush felemás bocsánatkérésére. A Times tudósítása szerint afgán kormánykörök ezúttal felháborodva fogadták az újabb téves bombázást, miután a korábbiakat megértően vették tudomásul. Karzai magához rendelte a nemzetközi erők parancsnokát is, mivel megfigyelők szerint tart attól, hogy az ilyen esetek szembefordíthatják vele és a nyugati szövetségesekkel a lakosságot. A vizsgálat eredményétől teszik függővé az esetleges vádemeléseket. A megtámadott falu abban a térségben van, amelyben az amerikai légierő rendszeresen hajt végre akciókat a maradék tálib és al-Kaida csoportok ellen. Amerikai források szerint a téves bombázásra azután került sor, hogy a földről légelhárító tüzet zúdítottak a repülőgépek felé. A hétvégét a kennebunkpori családi üdülőházban töltő Bush elnök felhívta Karzai afgán államfőt, s rokonszenvéről biztosította a tragédia okán. Az amerikai elnök ugyan nem említett bocsánatkérést, ám a szombati New York Times ezt a sajnálkozás eddigi legerősebb formája ___________________________________2002. július 7. ____________ 3ff M i-| Jf -KOMMENTÁR________|-i Amikor a hatvanas években De Gaulle francia elnök megemlítette látomását az egységes Európáról, „az Atlanti-óceántól az Urálig”, az bizony megmosolyogtató utópiának tűnt a vasfüggönnyel kettéosztott földrészen. Hogyne, a szófordulat rendre belekerült az enyhülés korszakának retorikájába, ám ettől még a valamikori jaltai csúcsot történelmileg kiigazító máltai idején sem volt több jámbor óhajnál. De a valóban egységes Európa még a rendszerváltásokat követően is megmaradt amolyan keleti követelésnek és nyugati biztatásnak: a Bush apjának szavaival „bimbódzó demokráciák” évekig vártak rá, mígnem közülük három (és szerencsére benne hazánk is) megkapta a meghívót a NATO-ba. Az Európai Unióba való meginvitálásunk pedig csupán ezen az őszön esedékes. Viszont az Atlanti Szövetség malmai hirtelen, egészen pontosan tavaly szeptember óta, sebesen kezdtek őrölni. A három közép-európai demokrácia éltanuló felvételekor még azt hihettük, sokáig őrizhetjük ezen előnyünket a többi kelet-európai, közte szomszédaink előtt. Valójában persze kezdettől fogva nemzeti érdekünkben állt az ő mielőbbi csatlakozásuk, bár az előző budapesti kormányt időnként megkísértette, hogy a bennlévők vélt fölényével tárgyaljon a kinn ácsorgókkal. Ennek hamarosan semmi alapja nem lesz, hiszen a terroristák nemcsak a New York-i tornyokat rombolták le, hanem végleg a jaltai épületmaradványokat is. A globális küzdelembe kezdő Amerikának egyszeriben sürgőssé lett Európa igazi egyesítése, amit jócskán megkönnyít a szótértés az oroszokkal. Az immár szintén csatlakozásról ábrándozóés a degaulle-i víziót komolyan vevő Moszkva többé nem próbál a NATO „terjeszkedésének ” útjába akadályokat gördíteni, s ekként még a balti exszovjet tagállamok is megkaphatják a prágai meghívót. A románok és bolgárok pedig éppúgy nélkülözhetetlenné váltak geopolitikailag, mint a szlovénok, akiknek tagsága révén (az eddig „szigettag”) hazánk végre földrajzilag is kapcsolódhat az atlanti szervezethez. Igaz, a szlovákok bevonásával ez jóval egyszerűbben is mehetne, ám éppen a pozsonyi kérdőjel a figyelmeztető valamennyi kelet-európainak: a NATO továbbra is számon kéri tagjaitól a demokráciát. Ezen talán azok is elgondolkozhatnak, akik mondjuk minálunk - és szűklátókörű belpolitikai okokból - néha már arra az útra lépnek, amelyen Meciar hatalomvágya hiúsíthatja meg a szlovák nemzeti érdek megvalósulását. A. J. Csak 44 másodperce volt az orosz pilótának A rögzített üzenetek és a fekete dobozok tanúsága szerint a délnémet terület fölött egy teherszállító géppel összeütközött és lezuhant orosz repülőgép pilótáinak csupán negyvennégy másodperce volt a kitérő manőverre - jelentette a CNN. A német vizsgálat szerint a Tu-154- es tehát alig háromnegyed percet kapott a csapdából való kimenekülésre a svájci légiirányítóktól. Az utóbbiak pedig immár többször is megváltoztatták a maguk változatát, ami szintén az ő felelősségükre utal. A lezuhant utasszállító gépen 45 kiskorú is volt, a baskír társadalmi elit gyermekei. A svájciak először kilencven másodperces riasztásról beszéltek, amenynyi ideje lett volna az orosz gépnek elkerülni a vele szemben haladó Boeing-757-es teherszállítót. S ekkor azt mondták, az orosz pilóta csak a harmadik figyelmeztetésre kezdett bele a végzetessé váló (mert a teherszállító által is ezt választó) süllyedési manőverbe. De az újabb svájci változat már csak „jó egy perc” lett, aztán pedig ötven másodperc. Egyébként a nemzetközi légiforgalomban a másfél perces riasztás a megszokott. Caim, In Tem. Indítékokat keres az FBI a Los Angeles-i lövöldözőnél A nyomozók felhívást intéztek a közvéleményhez, hogy aki bármit tud a július 4-i nemzeti ünnepen a Los Angeles-i repülőtéren lövöldözni kezdő egyiptomi férfiról, az sürgősen jelentkezzen. A 41 éves Hesham Mohamed Hadayet az izraeli légtársaság,az LELAL pultjánál rántott elő fegyvert, és lőtt lekét, izraeli állampolgárt, valamint megsebesített négy másik embert, mielőtt az utóbbiak egyike, a társaság biztonsági őre őt is leterítette. A CNN szerint az FBI nyomozást vezető ügynöke sajtóértekezleten kérte a lakossági információkat. Több száz szemtanú meghallgatása után, az FBI megállapította, hogy Hadayet egyetlen szó nélkül kezdett lövöldözni, mintegy három-négy méterre a légitársaság csomagfelvevő pultjától, amely előtt az utasok sorban álltak. A tanúk szerint vad lövöldözés fél percig tartott, miközben egy biztonsági őr birkózni kezdett a merénylővel, aki tovább lőtt, s másik kezében tizenöt centis kést is tartott, amellyel sikerült is megsebesítenie az immár több vele birkózót, s ekkor egy másik őr háromszor belelőtt. A korábbi jelentésekkel ellentétben, Hadayet nem volt rajta sem az FBI, sem a légügyi felügyelet figyelő listáján. Amerikában (immár egy évtizede) a munkavállalást lehetővé tevő „zöld kártyával” dolgozott, egy limuzin szolgáltató cég tulajdonosa volt, s legalábbis az eddigi értesülések szerint - nem tudtak sem Izraelellenes, sem antiszemita megnyilvánulásairól. Ugyanakkor kiderült, hogy a férfi 1996 óta amerikai állampolgár, felesége és négy gyermeke az előző héten Egyiptomba utazott. Az amerikai nyomozók egyelőre nem minősítették a tettest terroristának, viszont az izraeliek annak tekintik, „amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik”.