Vasárnapi Hírek, 2003. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-05 / 1. szám

k­e­l •• N­­­Z I , 7 Szöul lecsendesítené a válságot Dél-Korea új elnöke javaslatot tett a nagyhatalmak asztalára Szombaton összeült a dél-ko­reai nemzetbiztonsági tanács, hogy elvégezze az utolsó simí­tásokat azon a kompromisszu­mos javaslaton, amelyet a mi­nap megválasztott új elnök, Ro Mo Hjun tesz a nagyhatalmak asztalára már ezen a hétvégén. A dél-koreai javaslattal még szombaton Washingtonba és Moszkvába indult egy-egy kül­döttség. Az elképzelés lényege, hogy Washington garantálja a kommunista Észak-Korea biz­tonságát, amiért cserében Phenjan felhagy atombomba­programjával. Az amerikai kormány azt követeli, hogy Phenjan még a párbeszéd megkezdése előtt mondjon le nuk­leáris fegyverprogramjáról, amely­nek felújítását - mindenki megle­petésére - az észak-koreaiak októ­berben árulták el az amerikaiak­kal folytatott diplomáciai egyezte­tésen. Phenjan viszont csakis egy, az erőszakról való kölcsönös le­mondást tartalmazó szerződés ese­tén hajlandó felhagyni terveivel. A nemzetbiztonsági tanácsülést követően a dél-koreai külügymi­nisztérium szóvivője ismét azt hangoztatta, hogy keresik a békés és diplomáciai megoldást. A hét­végi moszkvai és washingtoni egyeztetés megelőzi Kelly amerikai külügyminiszter-helyettes e hétre várt kelet-ázsiai útját, amelynek során a japánokkal és dél-koreai­akkal egyeztet: a három szövetsé­gesnek rendszeres fóruma van a Phenjannal kapcsolatos politiká­juk összehangolására. Szöul javaslata egy dél-koreai lap tudtával három szakaszban képzeli el a rendezést. Az elsőben Washington garantálná Észak- Korea biztonságát és felújítaná a novemberben leállított olajszállí­tásokat, cserében az atomprogram leállításáért. A második szakasz­ban nemzetközi gazdasági segítsé­get nyújtanának a tönkrement Észak-Koreának, a harmadik pe­dig nemzetközivé tenné az ameri­kai garanciákat. Losjukov orosz külügyminiszter­helyettes szombaton azt hangoz­tatta, hogy mind Washingtonnak, mind Phenjannak „higgadt és konstruktív módon” kell keresnie a megoldást. A fenyegetések és szankciók az ellenkező hatást érik el Moszkva véleménye szerint. Ugyanakkor pénteken az amerikai külügyi szóvivő megint azt hang­súlyozta, hogy nincs szándékuk­ban addig leülni tárgyalni az észak-koreaiakkal, amíg azok nem állítják le atomprogramjukat (a jongbongi atomerőmű újraindítá­sával tehetnek szert fél éven belül több nukleáris bombához ele­gendő plutóniumra). Viszont Észak-Korea pekingi nagykövete azt ismételte meg, hogy Phenjan nem fogad el „előfeltételeket”, s szerinte a helyzet „egyre rosz­­szabb”. Ám az észak-koreai diplo­mata azt is hozzátette, hogy kor­mánya üdvözli a közvetítői­ erőfe­szítéseket. Egyébként most hétfőn teszi közzé a bécsi Nemzetközi Atomügynökség a jelentését az észak-koreai atomprogramról, mi­után a héten távoznia kellett az or­szágból két ellenőrének. A CNN megtudta a washingtoni State Departmentben, hogy ez a jelentés élesen bírálni fogja Phenjant, ám mégsem fordul a Biztonsági Ta­nácshoz az észak-koreai rezsim el­leni szankciók végett. Az ügynök­ség időt adna Phenjannak az atomprogram leállítására, tehát egyúttal a diplomáciának is a ren­dezésre. [TL­W­J ' p'T) &­X&t) ~ ~ Bush felszabadítaná Irakot ^fí'Kész a győztes háborúra az elnök , Blair bejelenti a csapatküldést Kritikus órák állnak előttünk - mondta pénteken egy texasi kato­nai támaszponton Bush elnök, aki közölte, hogy készen áll a „győztes háborúra” és Irak „felszabadítására”. Amerika határozot­tan fog cselekedni és felül fog kerekedni - hangoztatta az elnök, ám ezúttal sem közölve, hogy mikor hozza meg döntését a hábo­rúról. Blair brit kormányfő viszont ezen a hétvégén hozza meg a maga döntését húszezer brit katona küldéséről az Irak elleni vállal­kozásba, s ezt a hét elején fogja bejelenteni az alsóházban. Bush ismét „igazi fenyegetés­nek” minősítette Szaddám Hu­­szeint és rezsimjét, mivel az iraki diktátor már korábban és saját népe ellen is bevetett tömegpusz­tító fegyvereket. Amennyiben Szaddám nem hajlandó leszerelni, önök nem hódító, hanem felszaba­dító harcba szállnak - tudatta ka­tonáival az elnök-főparancsnok. Aki megismételte, hogy szeretné elkerülni a háborút, de Szaddám dacol az ENSZ-szel, hiszen nem ad hiteles beszámolót tömegpusz­tító fegyverprogramjairól. De erre még most sincs késő, még most is végrehajthatná pálfordulását - üzente az elnök Szaddámnak. Bush beszédének külsőségei is a háborúra való felkészülésről ta­núskodtak: ő maga is katonai dzsekit viselt, helikoptere homok­színre festett tankok körébe szállt le, a katonák egy része terepruhá­ban, zöldre festett arccal várta őt. Az elnök a katonákkal ebédelt, akiknek Amerika „legszebb harci hagyományairól” beszélt. A Fehér Ház tisztviselői azon­ban azt állították a sajtónak, hogy az elnök nem hoz döntést a hábo­rúról mielőtt az ENSZ-ellenőrök nem tesznek jelentést a Biztonsági Tanácsnak, ennek határideje ja­nuár 27-e. Másnap, tehát 28-án mondja el Bush a kongresszusban évi üzenetét „az unió helyzetéről”, s washingtoni közvélekedés Szad­dámnak ekkor jár le az ideje. Vi­szont „az elnöknek bőven van ide­je” - teszik hozzá a Fehér Ház munkatársai, amivel jelzik, hogy Bush nem feltétlenül azon a napon ad parancsot a hadviselésre. Blair brit kormányfő viszont e hét elején tudatta, hogy újabb ka­tonákat küld a Perzsa-öböl térsé­gébe. Londoni tisztviselők a CNN- nek elmondták, hogy ennek szá­mot­tevő erőnek kell lennie, s a szombati Daily Telegraph tudtá­val ez most húszezres sereget je­lent, s további hétezer tartalékost. Az alsóház kedden ül össze az év végi szünetet követően, s akkor vagy maga Blair, vagy védelmi minisztere teszi meg a bejelentést. Egy bagdadi hivatalos lap szombaton azt jelentette, hogy Szabil iraki külügyminiszter le­vélben tett panaszt az ENSZ főtit­káránál az amerikaiak nemzetkö­zi jogsértése miatt: eszerint Wa­shington zsoldosokat támogatna Bagdad ellenében. Ez az iraki el­lenzékiek felszerelésére és felké­szítésére utal, amit Bagdad ag­ressziónak minősít. Három napon belül szombaton másodszor dobtak le amerikai és brit repülőgépek röplapokat Dél­­irakban, arra biztatva a helyieket, hogy keljenek fel Szaddám elnyo­mó rezsimje ellen. E dél-iraki tér­ség légterében az angolszászok re­pülési tilalmat érvényesítenek az Öböl-háború óta Bagdad légiereje számára. Párizsi béketárgyalások :• Egyezkednének az elefántcsontparti lázadók Betartani ígérték szombaton a többször megsértett tűzszünetet és hajlandónak mutatkoztak részt venni a párizsi béketárgyalásokon Elefántcsontpart lázadói, miután vezérük kétórás tanácskozást folytatott az országba látogató francia külügyminiszterrel. A megbeszélésre egy elefántcsont­parti francia támaszponton került sor. Párizs katonái egyébként be­avatkoztak a három hónapja tartó polgárháborúba a kormányerők oldalán. De Villepin találkozott Elefántcsontpart elnökével is, aki szintén ígéretet tett a harcok leál­lítására, s a külföldi zsoldosok ha­zaküldésére is. De a csatározások ennek ellenére még szombaton is folytatódtak. Nyugat-Afrika egykor legstabi­labb országában a hónapok óta tartó polgárháborúban százak haltak meg és ezrek váltak hajlék­talanná. De Villepin csupán a fő lázadó erő vezetőjével tárgyalt, de ő megígérte, hogy ráveszi a tűzszü­netre a másik két szervezetet is. Külföld ­lyj­­m­a­ a'Irani rendőrnők Iránban az 1979-es iszlám for­radalom óta most először képez­nek ki nőket rendőrnek - közölte szombaton az IRNA hírügynök­ség. Az iráni nők rendőrként szolgáltak a nyugati sahhatalom megdöntésének idején, de azóta csak adminisztratív munkát vé­gezhettek, illetve női gyanúsítot­takat motozhattak. Októbertől több mint 400 nő fogja megkez­deni tevékenységét segédhad­nagyként a rendőrkapitánysá­gokon Iránban. 2003. JANUÁR 5. (t£) 329- 1SToT) rl Jf -KOMMENTÁR Ä-j Szövetségesi kötelmek Tokiói hír szerint a japán kormámi párt egyik vezető politikusa az alkotmány olyan módosítását fogja kezdeményezni a parlament ja- U­­nuári Ülésszakán, amely Iphonivé teszi a szigetország katanainak Q naanobb szerepvállalását, egy háborút követő iraki békefenntartás­ban. Egy évtizede az amerikaiak bírálták a japán „csekk-könyv diplomáciát”, vagyis Tokiónak azt az óvatoskodását, amivel igye­kezett - csupán adva - kivonni magát a közös nyugati vállalkozá­sokból. Persze éppen az amerikaiak által a második világháború után a japánokra erőltetett alkotmány szabott szűkös kereteket a külföldi „kalandoknak”. Ám ez az alibi - és a japánoktól való haj­dani félelem­­ immár elavult, s Tokióban láthatóan érzékelik, hogy tovább nem lehet kibújni a szövetségesi kötelmek alól, illendő nem­csak pénzzel részt venni a demokráciás esetenként kockázatos vál­lalkozásaiban is. Tagadhatatlanul nem tanulságok nélküli hír ez, oly időben, ami­kor nálunk is javában vitatkoznak arról, mennyire vegyük ki ré­szünket, ha egyáltalán, a kétségtelenül nem veszélytelen „kalan­dokból”. Lám, a gazdasági nagyhatalom Japán vezetői is felmér­ték, hogy ártana az ország tekintélyének, ha továbbra is kihúznák magukat a közös vállalkozásokból. Hiszen a többi demokráciában sem olcsó az emberélet, s akik ennek ellenére katonákat küldenek, akár harcokba, akár - szintén nem veszélytelen - távoli békefenn­tartásra, azok okkal veszik rossz néven az alibit keresők viselkedé­sét. S még inkább rossz véleményük lehet, ha diplomatáik jelentik azokat az érveket, amelyek mifelénk a jobboldali sajtóban ismétel­ten megjelennek: a durva egybevetést egykori és mai szövetségese­ink között. Mintha bizony ugyanazt jelentene a totalitárius hódítók csatlósának lenni, mint a demokratikus államok partnerének. Rá­adásul az az érv is hamis, hogy hazánk eddig mindig a vesztes ol­dalra került vezetőinek meggondolatlansága miatt: történetesen az új keletű magyar demokrácia rövid évtized alatt két és félszer a győztesek közé sorolhatta magát, amennyiben az 1991-es Öböl-há­borús koalícióban és a koszovói háborúban való szerepvállalásunk mellett a boszniai beavatkozást is beszámítjuk. Ami pedig - a taszáriak által most szóba hozott - külön kockázatokat illeti, azok valójában aligha növekednek ahhoz képest, hogy az amerikaiak évek óta jelen vannak hazánkban, s sajnos az ő valamennyi külföl­di létesítményük már régóta terroristák potenciális célpontja, To­kiótól Taszárig. De történetesen éppen az irakiak óvakodnának bármit is tenni Taszáron, hiszen Bagdad nem bolond tálcán kínál­ni Washingtonnak a háború indokát, aminek egy terrortámadás bi­zonyosan számítana. A. J. Szigorúan ellenőrzött amerikai utazók /**% ■ Az­ amerikai kormányzat részletes tájékoztatást óhajt minden ki- és beutazóról, aki repülőgéppel vagy hajóval hagyja el az Egyesült Álla­mokat, vagy érkezik oda. Először kérnének iyen részletes tájékozta­tást az amerikai állampolgároktól is. Az AP jelentése szerint a pénte­ken megismert kormányzati el­képzelés szerint az adatokat kom­puterekbe táplálnák, s egyeztetnék a nemzetbiztonsági adatbankkal. Egy hónapot szánnak a terv meg­vitatására, s az új szigorítások az év folyamán lépnének életbe. En­nek nagy a valószínűsége, mert még a Bush-kormány antiterroris­­ta szigorításait többször bíráló polgárjogi szervezet szerint sem csorbítaná e kért tájékoztatás az emberek magánéletét. A kapott adatok még azelőtt ér­nének a központi szervekhez, hogy az utas megérkezne Amerikába, vagy gépe azt elhagyná. Ily módon lehetőség lesz a körözött terroristák azonnali lefogására, vagy a gyanús személyek eltávozásának regisztrá­lására. Korábban az amerikai ál­lampolgároktól semmi­lyesmit nem kértek, s az országot elhagyók csu­pán leadták a belépéskor kitöltött kártyát. A tavalyi esztendő első ki­lenc hónapjában majd harmincmi­­lió utas érkezett repülőgépen tenge­ren túlról (tehát nem a szomszédos Kanadából és Mexikóból) az Egye­sült Államokba. Vádolja a Vatikánt az orosz pátriárka II. Alekszij orosz pátriárka, vag a Vatikán kész helyzet elé állítot­­pravoszláv egyház vezetője a Va­­ta az orosz ortodox egyházat, tikánt vádolta a kapcsolatok Alekszij a katolikusok térítő tö­­megromlásáért, de hangoztatta, vékenységét kifogásolja, amit ő hogy kész a párbeszédre a Szent­ „kategorikusan ellenez”. Ez a ré­szekkel. A Trud című moszkvai gi keletű vita a fő akadálya II. Ju­­lapnak adott interjújában a pát­­nos Pál oroszországi látogatásá­­r­árka azt állította, hogy a kap­­nak. De az ukrajnai püspökségek csalatok romlását az oroszország létesítése is kiélezte a két egyház­­i katolikus egyházi struktúra viszonyát. Évek óta halogatják a fejlesztése okozta. Ezzel szerinte két egyházfő találkozását is.

Next