Vasárnapi Hírek, 2004. július-december (20. évfolyam, 27-51. szám)

2004-07-04 / 27. szám

10\ - 2 -at !- ki . ________________ Afgánok bántalmazását vizsgálják Újabb afganisztáni fagalybántalmazás ügyében indított vizsgála­tot az amerikai hadsereg - jelentette be szombaton egy amerikai katonai szóvivő, aki mindössze annyit közölt, hogy az eljárást a haditengerészet bűnügyi nyomozó szolgálata folytatja le, amely­nek a tengerészgyalogosok, így az Afganisztánban szolgáló mint­egy 2000 katona felett is joghatósága van. „A szövetséges erők nagyon komolyan veszik az ilyen jellegű panaszokat” - mondta és „megfelelő intézkedéseket” ígért a nyomozás eredményének függvényében. Az amerikai hadsereg saját beval­lása szerint 2002 augusztusa óta mostanáig öt fogoly halálának kö­rülményeit vizsgálta Afganisztán­ban. A múlt hónapban őrizetbe vették a Központi Hírszerző Ügy­nökség (CIA) egyik szerződéses munkatársát, mert alaposan gya­núsítható azzal, hogy tavaly egy afganisztáni támaszponton agyon­vert egy rabot - ez volt az első nyil­vánosságra került vád az afganisz­táni fogolybántalmazásokkal kap­csolatban. Az iraki börtönökben elkövetett visszaélések napvilágra kerülése után az amerikai hadsereg beje­lentette az afganisztáni börtönvi­szonyok átfogó ellenőrzését is. David Bamo altábornagy, a kö­zép-ázsiai országban állomásozó amerikai erők parancsnoka várha­tóan júliusban hozza nyilvános­ságra a tapasztalatokat összegző jelentést, de már a vizsgálat lezá­rulta előtt változtatásokat rendel­tek el a rabokkal való bánásmód­ban. Az országszerte működő 20 börtön ellenőrzése azután indult meg, hogy több kiszabadult fogoly panaszt tett bántalmazása miatt. Egy volt afgán rendőrt állítólag megvertek és megerőszakoltak a csaknem 40 napos fogságban, amelyet amerikai őrizetben töltött. A New York-i székhelyű Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szerint Afganisztán­ban „módszeresen” kínozzák a ra­bokat és kifogásolta, hogy a felté­telezett szélsőséges fegyveresek­nek az amerikaiak nem adják meg a hadifogoly státust, amely a genfi egyezményekből fakadó összes jo­got biztosítaná számukra. A Vö­röskereszt Nemzetközi Bizottságá­nak (ICRC) munkatársai rendsze­resen felkeresik a foglyokat a leg­nagyobb börtönben, amelyet a bagrami légitámaszponton, Ka­bultól 50 kilométerre északra léte­sítettek és a múlt héten kezdték meg a kandahári - a második leg­nagyobb - büntetőintézményben raboskodók látogatását. Külföld ­h) Terroristaraktárra bukkantak Megfeleződött Irak olajkivitele egy következtében Rábukkantak szombaton az amerikaiak egy bagdadi terro­ristaraktárra, viszont ugyanek­kor ismét szabotázsakció rom­bolt le egy déli olajvezetéket. Ennek ellenére a hatalomátvé­tel utáni első hetet megfi­gyelők viszonylag nyugodtnak értékelték. Öt iraki katonát megöltek és öt má­sikat megsebesítettek szombaton egy ellenőrzőpontot támadó felkelők Bagdadtól 30 kilométernyire délre - közölte a mahmúdíjai kórház igaz­gatója. A bagdadi olajipari minisz­tériumból származó értesülések sze­rint szabotőrök támadása nyomán lángokban áll a dél-iraki exportter­minálokat tápláló két olajvezeték egyike a Fáó-félszigeten. A bászrai terminál iraki illetékese szerint az exportra szánt olajmennyiség órán­ként 84 ezer hordóról 40 ezer hordó­ra csökkent, a har-el-amájai termi­nál olajellátása pedig leállt. Irak tel­jes olajkivitele megfeleződött: napi 960 ezer hordónyira zuhant. Ennek ellenére a hírügynöksé­gek viszonylag­­ nyugodtnak minősítették szombat délután a mögöttünk lévő hetet, amelynek nyitányán zajlott le Bagdadban - zárt ajtók mögött - a formális ha­talomváltás. Szombaton egyébként a fővárostól északra, al-Davrban a megbuktatott diktátor, Szaddám Huszein több száz híve tüntetett. Egyes szemtanúk szerint a tömeg­hez csatlakoztak iraki rendőrök és nemzeti gárdisták is. Ebben a vá­rosban fogták el tavaly december­ben az amerikaiak Saddámot­. Gépkocsikat pokolgéppel felsze­relő műhelyt és fegyverraktárakat találtak Bagdad déli negyedeiben az Irakot megszálló amerikai haderők, és letartóztattak 51 sze­mélyt annak gyanújával, hogy kapcsolatban álltak egy robba­nószergyártó sejttel. A szombaton kiadott amerikai katonai közle­mény szerint a katonák a műhely­ben négy pokolgépes járművet ta­láltak a felszerelés különböző fá­zisában, ezenkívül nagy mennyi­ségű iraki készpénzt, okmányokat és számlatömböket, AK-47-es géppisztolyokat, lőszert, időzítő szerkezeteket, elektromos vezeté­keket és gránátvető-alkatrészt. Egy másik őrzött házban az ame­rikai katonák „részben összesze­relt robbanóeszközökre”, lőfegy­verekre, lőszerre, detonátorokra és különféle fegyveralkatrészek­re leltek. Ott harminc személy fogtak le és vittek kihallgatásra. Nyolc további helyen még 18 sze­mélyt vettek őrizetbe - olvasható a közleményben. Húsznál több autórobbantás történt Irakban június folyamán, mielőtt a szuve­renitás június 28-án az iraki ha­tóságok kezébe került. A me­rényletekben százak vesztették életüket. Csak szombaton tették közzé - az őrök arcát digitálisan letakaró katonai cenzúra miatt - nem a tévéről levett képeket Szaddám Huszein volt iraki diktátor perének csütörtö­ki nyitányáról Hazánkba várj utcaházelnököket Jövőre Budapesten lesz az EU-tagállamok konferenciájáér­t Jövő májusban Budapesten rende­zik az EU-tagállamok parlamenti elnökeinek éves konferenciáját; erről az idei tanácskozás részt­vevői állapodtak meg szombaton Hágában, kétnapos tanácskozásuk végén. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a konferencia zárása után az MTI-nek elmondta: ez azt is je­lenti, hogy jövő májusig Magyar­­ország adja az európai interparla­mentáris együttműködés koordi­náló elnökét. Az utóbbi 15 év parlamenti dip­lomáciájának és integrációs mun­kájának elismerése, hogy EU-csat­lakozása után két hónappal Ma­gyarország ilyen feladatot kapott - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az EU nemrég elfogadott al­kotmányos szerződésének egyik fő célja növelni a nemzeti parlamen­tek szerepét. A törvényhozások­nak ezért kell sokkal szorosabb együttműködésre törekedniük egyrészt egymással, másrészt az Európai Parlamenttel. A magyar szervezőknek más feladataik is lesznek. Folytatniuk kell például a nyelvhasználat rendszerével kapcsolatos egyez­tetéseket, és gondoskodniuk kell arról, hogy a budapesti konfe­rencián már az addig meghatáro­zandó új rendszer működjön. En­nek lényege egyrészt a nyelvek teljes egyenrangúsága, vagyis mindenkinek szavatolni kell azt a jogot, hogy saját anyanyelvén szólaljon fel. MTI S -KOMMENTÁR A bagdadi per Lenyűgöző látvány volt, amint a vádlottá vedlett iraki exdiktátor elutasította a periratok aláírását, merthogy nincsenek jelen ügyvé­dei. Bámulatos, hogy mennyire rögvest tisztában vannak demokra­tikus jogaikkal az egykori zsarnokok, akik a másokét annyiszor és oly sokáig vették semmibe! S ebben a jelenetben benne rejlett az új bagdadi hatalomnak a perrel vállalt összes politikai kockázata. Nyilvánvaló, hogy Szaddámot kizárólag a demokratikus világ jo­gi normáinak kínosan pontos betartásával lehet és érdemes felelős­ségre vonni. Azok híján a per pusztán a győztesek leszámolása len­ne, miként próbálják is majd annak beállítani a diktátor megmaradt hívei és rezsimjének haszonélvezői. Viszont e jogállami keretek egyúttal lehetővé teszik Szaddamnak a kibúvókat, sőt netán azt is, hogy megpróbáljon vádlottból vádlóvá válni. E heti első nyilvános kihallgatásán máris így viselkedett, kétségbe vonva a bíróság illeté­kességét, valamint sorra a népellenes bűnöket, amelyekkel vádolják. Azokat tehát aprólékosan és az - elsősorban az iraki, de általában az arab - tévéközönségre gondolva kell kétséget kizáróan bizonyíta­ni. Egy tömeggyilkost nem illik piszlicsáré ügyekben elmarasztalni, ám felelősségét a borzalmas emberirtásokért cáfolhatatlanná kell tenni. Akkor aztán makacskodása alighanem tragikomikussá válik, s akként hatástalanná. Mindenesetre könnyebb Szaddámot kivégez­ni, mint még mindig meglévő hatásával leszámolni. Ráadásul a vele együtt perbe fogott emberei máris olyan szánalmasan viselkedtek, hogy azzal óhatatlanul fokozhatták a diktátor konokságának hitelét. E hatás egyelőre még mérhetetlen. Irak-szerte mindenki a tévét nézte, amint nyilván fogja majd az érdemi per során is. Ez a színjá­ték megtakaríthatatlan, sőt kulcsjelentőségű lehet a remélt lélektani fordulatban. Amihez azonban nem elég a most a bíráknak hízelgő talpnyalóinak bemutatása, magát az egykori zsarnokot kell „ki­csinnyé” tenni, a korábban Irakban (de némely lakásokban még most is) a falakról lenéző Szaddám-portrét stílszerűen miniatürizálni. Végleg kivonni fenyegető tekintete bűvköréből a tőle eddig ret­­tegőket (elfogásáig sokan nem is hittek a változás véglegességében). Ez bizony ma még korántsem egyesélyes erőpróba. Hogy ennyire sietős volt, már az első héten, a megszilárdulni vágyó hatalomnak, az éppúgy lehet aggasztó, mint biztató. Viszont az sajnos árulkodó, hogy a pert csakis amerikai védőőrizetben lehet megrendezni: még csak az hiányozna, hogy Szaddámot elszánt hívei vagy akár az isz­­lám terroristák kiszabadítsák! (^P(j Qtn- J ^ ^ 2004. július 4. Az RMDSZ nem osztozik A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) önkormány­zati képviseletei nagyon meggyen­gülhetnek, ha az őszi parlamenti választásokon nem sikerül erős képviseletet létrehozni a román törvényhozásban - jelentette ki szombaton Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A veze­tő romániai magyar politikus az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülé­sén lezajlott vita zárszavában a többi között kitért Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester­nek, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökének az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatos javaslatára. E szerint az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arány­ban kellene osztozkodnia az erdé­lyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó tisztességte­len ajánlatnak minősítette Szász indítványát, mert - mint mondta - az erdélyi magyarság parlamenti képviseletének mandátumain nem lehet osztozkodni. „Erről csak az erdélyi magyar­ság dönthet az RMDSZ keretében szervezett előválasztások révén. Az ilyen felvetésekre az RMDSZ-nek csak egyetlen válasza lehet: minél nyitottabbnak, befogadóbbnak kell lennie. Nem szabad önelégül­ten megnyugodnia attól, hogy jól sikerültek a helyhatósági választá­sok. Bárkivel szívesen tárgyalunk, de azzal a feltétellel, hogy az egyeztetések az RMDSZ keretén belül történjenek” - mondta az RMDSZ szövetségi elnöke. Az SZKT-ülésen elfogadták az őszi parlamenti választások előké­szítéséről szóló határozatot. Szudán az első számú humanitárius katasztrófa A szudáni elnök ígéretet tett arra, hogy lefegyverzik azokat az arab milíciákat, amelyek tagjai több mint egymillió fekete afrikait ül­döztek el otthonukból Szudánban. Omar Haszan Ahmed el-Besir államfő ígéretéről Kofi Annan, az ENSZ főtitkára számolt be, miután pénteken tárgyalásokat folytatott Kartúmban a szudáni elnökkel. - Az erőszaknak véget kell vetni - szögezte le sajtóértekezletén a fő­titkár, aki szerint a világ jelenleg legsúlyosabb humanitárius válsá­gával a nyugat-szudáni Darfúr térségében kell szembenézni. A sajtóértekezleten Musztafa Oszmam Iszmail külügyminiszter közölte, hogy a központi kor­mány több rendőrt vezényel a térségbe a milicisták, illetve az ellenük , fegyvert ragadó felkelők megfékezésére. Elmondta, hogy Abdelrahim Mohamed Huszein belügyminiszter parancsára hat­ezer rendőr indul Darfúr tarto­mányba. Kofi Annan csütörtökön járt Darfúrban. Előtte Colin Powell amerikai külügyminiszter is felkereste a tartományt, aki a szudáni vezetőkkel folytatott tár­gyalásain egyértelművé tette: Washington elvárja, hogy a szu­dáni kormány azonnal lépjen a konfliktus megoldása érdekében, ellenkező esetben az Egyesült Ál­lamok szankciókkal sújthatja Szudánt.

Next