Vasárnapi Hírek, 2005. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-02 / 1. szám
- 2 . Külföld Elérheti a 150 ezret a halottak száma Milliók várnak vízre, élelemre, rettegnek a járványoktól A 150 ezret is elérheti az indiai-óceáni szökőár halálos áldozatainak száma - vélekedett pénteken New York-i sajtóértekezletén Jan Egeland, a válság kezelésének összehangolásával megbízott ENSZ- diplomata. Szavai szerint valószínűleg sohasem lesz pontosan megállapítható a vasárnap bekövetkezett természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma. A legfrissebb hivatalos adatok összegzése alapján a már megtalált holttestek száma közelít a 126 ezerhez. Az indonéziai Aceh tartomány területén lelte halálát a legtöbb ember az elemi csapásban, de éppen ott a legnehezebb tisztán látni a veszteség mértékét. Az amúgy sem jó infrastruktúrájú térséget most alig lehet megközelíteni, így onnan érkezik a legkevesebb megbízható információ. Srí Lanka szombati közleménye szerint az országban csaknem 14 ezer embert tartanak még számon eltűntként, és elenyésző a remény arra, hogy élve megtalálják őket. Lehetséges tehát, hogy rövidesen negyvenkét és fél ezerre kell módosítani az országban az indiaióceáni szökőár halálos áldozatainak hivatalos számát a mostani huszonnyolc és fél ezerről. Hasonlóan nyilatkozott a hazájában uralkodó helyzetről Thakszin Sinavatra thaiföldi miniszterelnök is. Rádióbeszédében kijelentette: a Thaiföldön eltűntként nyilvántartott személyek valószínűleg halottak. Több nagy erejű utórengés rázta meg szombaton a természeti csapás által leginkább sújtott indonéziai Szumátra szigetét. A kínai szeizmológiai iroda szerint az egyik, a Richter-skála szerinti 7,0-es erősségű földrengés középpontja az Indiai-óceán mélyén, az indonéziai Banda Aceh városától 345 kilométerre nyugatra volt, mintegy 410 kilométerre annak a pusztító erejű rengésnek a középpontjától, amely december 26-án hatalmas szökőárt idézett elő. Az utórengések nem okoztak anyagi károkat és nem idéztek elő újabb szökőárt. A katasztrófa sújtotta térségekben a mentőalakulatok versenyt futnak az idővel. Százezreket fenyeget járványveszély, sokan éheznek. Banda Acehben 200 koleragyanús esetet észleltek a csapás folytán hajléktalanná vált emberek egyik gyűjtőtáborában - jelentette szombaton a Media Indonesia című indonéz újság. Nincs elég tiszta ivóvíz a túlzsúfolt gyűjtőtáborokban, a rossz higiéniai körülmények nagy járvány kitörésével fenyegetnek. Emberek milliói várnak segítségre: élelmiszerre, tiszta ivóvízre, gyógyszerre, sátrakra, takarókra. Az Egyesült Államok tengerészgyalogos-alakulatokat és húsz helikoptert küld a szökőártól sújtott Srí Lankára, és a dél-ázsiai térség egészét tekintve több ezer fős akciót indít a mentési munkálatokban való segítségnyújtás végett - jelentették be szombaton. Összességében a hadsereg több mint húsz hajóját küldik az Indiai-óceán térségébe több ezer fős haditengerészeti és tengerészgyalogos állománnyal, ezerfős szárazföldi alakulattal. Amerikai katonai gépek segédkeznek a légi szállításban Indonéziában, Thaiföldön és Srí Lankán is. Nagy segítőkészség nyilvánul meg a szerencsétlenül járt térség lakossága iránt a világ más tájain. Az eddig folyósított, illetve a felajánlott segélyek összege pénteken túllépte a másfél milliárd dolláros értéket. Japán szombaton félmilliárd dollárnyi segélyt ajánlott fel. Nemcsak a kormányok ajánlottak fel segélyeket, hanem társadalmi szervezetek és magánszemélyek sokasága is. Hivatalos vizsgálatot indítanak Thaiföldön annak tisztázására, hogy miért nem riasztották az embereket, mielőtt lecsapott volna az Indiai-óceánon végigsöpört, pusztító szökőár, jelentette be szombaton a thaiföldi kormányfő, Thakszin Sinavatra heti rádióbeszédében. A thaiföldi meteorológiai intézet vezetője korábban úgy nyilatkozott: mivel az országot több mint háromszáz éve nem sújtotta szökőár, nem volt rá ok, hogy számítsanak rá. Egy angol nyelvű helyi lap, a Nation ugyanakkor a héten a meteorológiai intézet meg nem nevezett munkatársait idézte, miszerint az illetékesek visszatartották a előrejelzést attól való félelmükben, hogy egy hamis riasztás visszavetheti a turisztikai forgalmat. Erre korábban már volt példa. A meteorológiai intézet vasárnap, a katasztrófa napján ügyeletes szolgálatvezetője arról számolt be, hogy ők egy órával az árhullám partra érése előtt értesítették a rádió- és televízióállomásokat. Indonéziában létezik ugyan egy érzékelőrendszer, ez azonban a katasztrófa idején nem működött - ismerték el a hét végén indonéz tisztviselők. A rendszert - amelyet villámcsapás tett tönkre két héttel korábban - egyébként a fő szigetet, Jávát fenyegető tengeri árhullám előrejelzésére tervezték. A rengés epicentrumához közel fekvő indiai Andamán- és Nikobár-szigeteket egy órával korábban érte el a szökőár, mint az indiai szubkontinens. A szigeteken létesített katonai bázisról küldtek is egy jelentést, viszont ezt rossz helyre továbbították a dél-indiai illetékesek. A telefaxot az előző kormány szakminiszterének otthonába küldték - erősítette meg a korábbi miniszter egyik titkára, Ások Karoia. A Magyar Vöröskereszt az ázsiai földrengés és szökőár áldozatainak megsegítésére az alábbi csekkszámlaszámokat különítette el: MKB Rt. 10300002-20329725-72273285 MKB Rt. 10300002-20329725-00003285 Beárnyékolta a szilvesztert Folytatás az 1. oldalról New York szívében, a Times Square-en százezrek emlékeztek meg egyperces némasággal a cunami halálos áldozatairól és az eltűntekről. „A közelmúlt tragikus eseményei emlékeztessenek arra mindannyiunkat, hogy egyetlen nagy, globális közösséghez tartozunk” - mondták a Times téri szilveszteri ünnepség szervezői a téren egybegyűlt tömegnek. Jutott azért hely és idő a vígságnak is. A téren egybegyűlt hatalmas tömeg zajos éljenzéssel köszöntötte éjfélkor az új évre való áttérést jelképező fénylő kristálygömb leereszkedését, a tetőkről leszórt háromtonnányi konfetti színpompás hóviharnak tűnő kavargását, a ragyogó izzókból kirakott, hatalmas méretű, fénylő 2005-ös szám megjelenését és a pazar tűzijátékot. Londonban hatalmas tűzijáték világította be a várost, amikor a Big Ben toronyórája elütötte az éjfélt. A brit fővárosban is elnémult azonban két percre a vigadó tömeg, emlékeztetve az óesztendő végét gyászba borító kataklizmára. A brit lakosság ennél sokkal hathatósabban is kimutatta együttérzését, amikor különösen bőkezűen adományozott a cunami kárvallottainak megsegítésére. Csupán pénteken, szilveszter napján tizennyolcmillió font gyűlt össze magánadományokba! Párizsban mintegy négyszázezer ember gyűlt egybe a Champs- Elysées-n a 2005-ös esztendő köszöntésére, de ugyanakkor a gyász megannyi jele is látható volt a francia főváros központjában; fekete leplek függtek a híres sugárutat szegélyező fákról és a Concorde tér többkarú lámpaoszlopairól. Több európai országban lemondtak számos szilveszteri rendezvényt. Az észtországi Tallinnban és Tartuban elmaradtak a tervezett tűzijátékok, míg Európa másik végén, a törökországi Isztambulban lemondták a Taksim térre tervezett, szilveszterkor hagyományos zenei rendezvényt. Észak-Európában több ország vezetői felszólították a lakosságot, hogy „méltósággal ünnepeljenek” a gyász napjaiban. Bár a lakosság ragaszkodott a hagyományos petárdás, tűzijátékos szilveszteri mulatságokhoz, Svédországban, Norvégiában és Finnországban gyásznappá nyilvánították január elsejét, Dániában pedig január másodikát. (Különösen sok volt a skandináv turista a cunami halálos áldozatai között.) II. Margit dán királynő lemondta szokásos újévi fogadását. Az olasz lakosság - az áldozatok iránti részvéte és tisztelete jeléül - a szokásosnál visszafogottabban ünnepelte az idén az új év eljövetelét, mint máskor. Rómában és az olasz városok többségében lemondták a szokásos tűzijátékot. A főváros lakosai láthatólag eleget tettek Walter Veltroni polgármester kérésének, hogy a tragédia sújtotta emberekkel való szolidaritás jeléül a szokásosnál józanabb és csendesebb legyen a szilveszterük. II. János Pál pápa az ázsiai katasztrófa áldozataiért mondott könyörgéssel kezdte az új esztendőt, éjfélkor misét tartott lelki üdvükért magánkápolnájában. A szervezők szerint 620 ezren szilvesztereztek idén Bécs központjában. Aktivisták közreműködésével gyűjtést is rendeztek a szökőárral sújtott térségek megsegítésére. Ausztria több nagyvárosában is lemondták a tűzijátékokat, hogy az így megtakarított összegeket is adományozásra fordíthassák. 2005. JANUÁR 2. -■j-KOMMENTÁR Életveszélyben Tragédiák után mindig némileg magába száll az amúgy felelőtlen világ. Most a szörnyű szökőár tette komorrá az új évet köszöntő ünneplést, s nem csak a részvét és rokonszenv okán: az indiai-óceáni katasztrófa is globális volt, hiszen több tucat ország polgárai vesztek oda a vízözönben. Ahogyan a gonosz emberek okozta 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, az emberirtó természet áldozatait is világszerte gyászolják. S fogadkozunk, szokás szerint, hogy legközelebb éberebbek leszünk, amivel talán, ha el nem kerülhetjük is a pusztítást, legalább valamelyest csökkenthetjük az áldozatok számát. Mert bármennyire ezúttal a természet támadott, s a szökőárt iszonyatos sebességgel indította útjára a hatalmas erejű földrengés, bizonyosan jóval kevesebb emberéletet követel, ha a térségben is működik olyan előrejelző rendszer, amilyen már a Csendes-óceán partvidékein. Leírni is riasztó, hogy néhány parti állam egyszerűen költségvetési okokból nem tudta megengedni magának: a most valóban segíteni siető külvilág vajon miért csak utólag nyúl a pénztárcájához?! S a friss thaiföldi hír szerint az ottani kormány vizsgálni kezdi, miért nem mondták be a hírközlő szervek a cunami érkezése előtt állítólag egy órával kiadott meteorológiai vészjelzést. Hogyne, az emberiség folyamatosan tanul katasztrófáiból, a hajdan milliókat pusztító járványokat sorra sikerült megfékezni, a földmozgásokra gondolva is lehet építkezni, s ha azokat előrejelezni még nem is tudjuk (legfeljebb a valószínűségét térségenként), a szökőár elől már volna menekülés, ha nem is mindenkinek. Mindenesetre a megannyi viszállyal küszködő emberiség ilyenkor mindig ráeszmél, hogy mennyire sebezhető még e modern világban is. Hol a parton, hol (emlékezzünk a szomszédsági sítragédiára) a hegyekben élők, azok is, akik diszkóba járnak mulatni, s azok is, akik felhőkarcolóba dolgozni vagy turistáskodni, netán az űrbe kutatni. Amikor a dél-ázsiai üdülőhelyekhez hasonló földi paradicsomok válnak percek alatt földi poklokká, az ember újfent rájön, hogy születése percétől valójában egyfolytában életveszélyben van. A. J. veszély a fertőzés Telefonbeszélgetés magyar orvossal Srí Lankán A magyar katasztrófavédelmi egészségügyi mentőcsapathoz a Srí Lanka-i Gáliéba már szilveszter napjára megérkezett a segélyszállítmány és elkezdődött a felhasználása, aznap mintegy 400 tífusz elleni védőoltást adtak be a menekülttáborban élőknek. Jackovics Péter polgári védelmi főhadnagy január 1-jén azt tudatta, hogy folyamatosan dolgoznak, 24 óra alatt 13 menekülttábort jártak végig és ezalatt mintegy ezer embert láttak el. Gallé térségében gomba módra szaporodnak a menekülttáborok, a számuk már 230- ra nőtt. A magyar orvosi csoport ügyeletet állított fel, ahol 24 órás szolgálatot ad egy orvos és egy szakápoló. A helyi hatóságok máris köszönetet mondtak a mentőcsapat munkájáért. A csoport tagjai egészségesek, jól vannak - írta e-mailben a főhadnagy. Magyar idő szerint tegnap délután 1 órakor - ami az időeltolódás miatt Srí Lankán délután 6 órának felel meg - sikerült szót váltanunk telefonon dr. Göndöcs Zsigmond vezető főorvossal. - Két egységre oszlott a magyar csapat. Az egyik a szálláshelyünk előtt egy szaletli alatt rendezett be egy ellátóhelyet, a másik egység pedig a menekülttáborokat járja, én mind a kettővel voltam ma. Rengeteg beteget láttunk el, csak itt a házban félezer járóbeteget. A legtöbbje nem sérült, hanem olyan légúti, magas vérnyomásos vagy cukorbeteg, akinek már nincs gyógyszere és nincs semmiféle más ellátása. Járvány errefelé nincsen, mi is ellene dolgozunk, oltjuk az embereket tífuszvakcinával, eddig mintegy 1500 egységet adtunk be. Vannak sérültek is, elhanyagolt gennyező sebekkel. A legtöbben úgy szerezték ezeket, hogy miután a víz elvonult, próbáltak valamit kimenteni a holmijukból a romok közül, de találkoztunk olyanokkal is, akiket a szökőár, a cunami idején sebzett meg faág vagy tégla. A sérültek ellátása nagy nehézségeket okoz, mindenkit nekünk kell ellátni, mert ha operációra szorulna valaki, nem tudnánk kórházba küldeni, erre nincs közlekedési lehetőség. S tudni kell azt is, hogy a sebeket a sérüléstől számított hat órán belül lehet csak varrni, ami újabb gondot okoz: szinte minden sérülés nagyon gyorsan fertőződik ezen a klímán. Ezért kötözünk mi is egyfolytában, s ahol a menekülttáborokban járva találunk orvosokat, náluk is hagyunk kötszert, mert felszerelésük alig van. Hál’ istennek nagyon sok kötszert hoztunk magunkkal... Külföldiek, turisták a mi környékünkön nincsenek, s bevallom, meglepett, hogy a helyiek lelkiállapota az őket ért katasztrófához képest mennyire jó. Teljesen nyugodtak, olyanok, mint akik mindenbe beletörődve szó nélkül tudomásul vették a történteket, és a legkisebb gesztust is kedvesen viszonozzák. A menekülttáborokat járva ma is azt láttam: mindenütt nagyon sok a gyerek, és nyilvánvalóan jóval kevesebb a felnőtt - ami azt jelenti, hogy nagyon sok lehet közöttük az árva vagy az olyan, aki a szökőár miatt elszakadt a szüleitől, a családjától. - Úgy vélem - válaszolta Göndöcs doktor érdeklődésünkre, hogy várhatóan meddig tart a küldetésük, meddig lesz rájuk szükség, addig, amíg kitart a felszerelésünk, mert azután már nem tudunk segíteni. Ez várhatóan még hat nap. Viszont a gyors beavatkozás után a háziorvosi és a szociális segítség, ami majd ahhoz kell, hogy az emberek talpra álljanak ebből a mostani helyzetből, a megítélésem szerint legalább háromnegyed-egy évet kíván. Ennek hosszú távú programnak kell lennie, mert annyira tönkrement minden, hogy hamarabb nem lehet helyreállítani. Jó jel: már szerveződnek Srí Lankán az egészségügyi erők, megjelentek a mi táborunknál is az elsők... ■ vgp