Vasárnapi Hírek, 2005. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-02 / 1. szám

- 2 . Külföld Elérheti a 150 ezret a halottak száma Milliók várnak vízre, élelemre, rettegnek a járványoktól A 150 ezret is elérheti az indiai-óceáni szökőár halálos áldozatainak száma - vélekedett pénteken New York-i sajtóértekezletén Jan Egeland, a válság kezelésének összehangolásával megbízott ENSZ- diplomata. Szavai szerint valószínűleg sohasem lesz pontosan megállapítható a vasárnap bekövetkezett természeti katasztrófa ha­lálos áldozatainak száma. A legfrissebb hivatalos adatok összegzé­se alapján a már megtalált holttestek száma közelít a 126 ezerhez. Az indonéziai Aceh tartomány te­rületén lelte halálát a legtöbb em­ber az elemi csapásban, de éppen ott a legnehezebb tisztán látni a veszteség mértékét. Az amúgy sem jó infrastruktúrájú térséget most alig lehet megközelíteni, így onnan érkezik a legkevesebb megbízható információ. Srí Lanka szombati közleménye szerint az országban csaknem 14 ezer embert tartanak még számon eltűntként, és elenyésző a remény arra, hogy élve megtalálják őket. Lehetséges tehát, hogy rövidesen negyvenkét és fél ezerre kell mó­dosítani az országban az indiai­óceáni szökőár halálos áldozatai­nak hivatalos számát a mostani hu­szonnyolc és fél ezerről. Hasonlóan nyilatkozott a hazájában uralkodó helyzetről Thakszin Sinavatra thai­földi miniszterelnök is. Rádióbe­szédében kijelentette: a Thaiföldön eltűntként nyilvántartott személyek valószínűleg halottak. Több nagy erejű utórengés rázta meg szombaton a természeti csapás által leginkább sújtott indonéziai Szumátra szigetét. A kínai szeiz­mológiai iroda szerint az egyik, a Richter-skála szerinti 7,0-es erős­ségű földrengés középpontja az In­diai-óceán mélyén, az indonéziai Banda Aceh városától 345 kilomé­terre nyugatra volt, mintegy 410 ki­lométerre annak a pusztító erejű rengésnek a középpontjától, amely december 26-án hatalmas szökőárt idézett elő. Az utórengések nem okoztak anyagi károkat és nem idéztek elő újabb szökőárt. A katasztrófa sújtotta térségek­ben a mentőalakulatok versenyt futnak az idővel. Százezreket fe­nyeget járványveszély, sokan éheznek. Banda Acehben 200 kole­ragyanús esetet észleltek a csapás folytán hajléktalanná vált embe­rek egyik gyűjtőtáborában - jelen­tette szombaton a Media Indonesia című indonéz újság. Nincs elég tiszta ivóvíz a túlzsúfolt gyűjtőtá­borokban, a rossz higiéniai körül­mények nagy járvány kitörésével fenyegetnek. Emberek milliói vár­nak segítségre: élelmiszerre, tiszta ivóvízre, gyógyszerre, sátrakra, ta­karókra. Az Egyesült Államok tengerész­gyalogos-alakulatokat és húsz he­likoptert küld a szökőártól sújtott Srí Lankára, és a dél-ázsiai térség egészét tekintve több ezer fős ak­ciót indít a mentési munkálatok­ban való segítségnyújtás végett - jelentették be szombaton. Összes­ségében a hadsereg több mint húsz hajóját küldik az Indiai-óceán tér­ségébe több ezer fős haditengeré­szeti és tengerészgyalogos állo­mánnyal, ezerfős szárazföldi ala­kulattal. Amerikai katonai gépek segédkeznek a légi szállításban In­donéziában, Thaiföldön és Srí Lankán is. Nagy segítőkészség nyilvánul meg a szerencsétlenül járt térség lakossága iránt a világ más tájain. Az eddig folyósított, illetve a fel­ajánlott segélyek összege pénteken túllépte a másfél milliárd dolláros értéket. Japán szombaton félmil­­liárd dollárnyi segélyt ajánlott fel. Nemcsak a kormányok ajánlottak fel segélyeket, hanem társadalmi szervezetek és magánszemélyek sokasága is. Hivatalos vizsgálatot indíta­nak Thaiföldön annak tisztázá­sára, hogy miért nem riasztották az embereket, mielőtt lecsapott volna az Indiai-óceánon végigsö­pört, pusztító szökőár, jelentette be szombaton a thaiföldi kor­mányfő, Thakszin Sinavatra heti rádióbeszédében. A thaiföldi me­teorológiai intézet vezetője ko­rábban úgy nyilatkozott: mivel az országot több mint háromszáz éve nem sújtotta szökőár, nem volt rá ok, hogy számítsanak rá. Egy angol nyelvű helyi lap, a Nation ugyanakkor a héten a meteorológiai intézet meg nem nevezett munkatársait idézte, miszerint az illetékesek vissza­tartották a előrejelzést attól való félelmükben, hogy egy hamis riasztás visszavetheti a turiszti­kai forgalmat. Erre korábban már volt példa. A meteorológiai intézet vasárnap, a katasztrófa napján ügyeletes szolgálatveze­tője arról számolt be, hogy ők egy órával az árhullám partra érése előtt értesítették a rádió- és tele­vízióállomásokat. Indonéziában létezik ugyan egy érzékelőrendszer, ez azonban a katasztrófa idején nem működött - ismerték el a hét végén indonéz tisztviselők. A rendszert - amelyet villámcsapás tett tönkre két héttel korábban - egyébként a fő szige­tet, Jávát fenyegető tengeri árhul­lám előrejelzésére tervezték. A rengés epicentrumához közel fekvő indiai Andamán- és Niko­­bár-szigeteket egy órával koráb­ban érte el a szökőár, mint az in­diai szubkontinens. A szigeteken létesített katonai bázisról küldtek is egy jelentést, viszont ezt rossz helyre továbbították a dél-indiai illetékesek. A telefaxot az előző kormány szakminiszterének ott­honába küldték - erősítette meg a korábbi miniszter egyik titkára, Ások Karoia. A Magyar Vöröskereszt az ázsiai földrengés és szökőár áldozatainak megsegítésére az alábbi csekkszámlaszámokat különítette el: MKB Rt. 10300002-20329725-72273285 MKB Rt. 10300002-20329725-00003285 Beárnyékolta a szilvesztert Folytatás az 1. oldalról New York szívében, a Times Square-en százezrek emlékeztek meg egyperces némasággal a cuna­­mi halálos áldozatairól és az eltűn­tekről. „A közelmúlt tragikus ese­ményei emlékeztessenek arra mind­annyiunkat, hogy egyetlen nagy, globális közösséghez tartozunk” - mondták a Times téri szilveszteri ünnepség szervezői a téren egybe­gyűlt tömegnek. Jutott azért hely és idő a vígságnak is. A téren egy­begyűlt hatalmas tömeg zajos él­jenzéssel köszöntötte éjfélkor az új évre való áttérést jelképező fénylő kristálygömb leereszkedését, a te­tőkről leszórt háromtonnányi kon­fetti színpompás hóviharnak tűnő kavargását, a ragyogó izzókból ki­rakott, hatalmas méretű, fénylő 2005-ös szám megjelenését és a pazar tűzijátékot. Londonban hatalmas tűzijáték világította be a várost, amikor a Big Ben toronyórája elütötte az éjfélt. A brit fővárosban is elné­mult azonban két percre a vigadó tömeg, emlékeztetve az óesztendő végét gyászba borító katakliz­mára. A brit lakosság ennél sok­kal hathatósabban is kimutatta együttérzését, amikor különösen bőkezűen adományozott a cunami kárvallottainak megsegítésére. Csupán pénteken, szilveszter nap­ján tizennyolcmillió font gyűlt össze magánadományokba! Párizsban mintegy négyszázezer ember gyűlt egybe a Champs- Elysées-n a 2005-ös esztendő kö­szöntésére, de ugyanakkor a gyász megannyi jele is látható volt a fran­cia főváros központjában; fekete leplek függtek a híres sugárutat szegélyező fákról és a Concorde tér többkarú lámpaoszlopairól. Több európai országban lemondtak szá­mos szilveszteri rendezvényt. Az észtországi Tallinnban és Tartuban elmaradtak a tervezett tűzijátékok, míg Európa másik végén, a török­­országi Isztambulban lemondták a Taksim térre tervezett, szilveszter­kor hagyományos zenei rendez­vényt. Észak-Európában több or­szág vezetői felszólították a lakos­ságot, hogy „méltósággal ünnepel­jenek” a gyász napjaiban. Bár a la­kosság ragaszkodott a hagyomá­nyos petárdás, tűzijátékos szilvesz­teri mulatságokhoz, Svédország­ban, Norvégiában és Finnország­ban gyásznappá nyilvánították ja­nuár elsejét, Dániában pedig ja­nuár másodikát. (Különösen sok volt a skandináv turista a cunami halálos áldozatai között.) II. Margit dán királynő lemondta szokásos új­évi fogadását. Az olasz lakosság - az áldozatok iránti részvéte és tisztelete jeléül - a szokásosnál visszafogottabban ünnepelte az idén az új év eljöve­telét, mint máskor. Rómában és az olasz városok többségében le­mondták a szokásos tűzijátékot. A főváros lakosai láthatólag eleget tettek Walter Veltroni polgármes­ter kérésének, hogy a tragédia súj­totta emberekkel való szolidaritás jeléül a szokásosnál józanabb és csendesebb legyen a szilveszterük. II. János Pál pápa az ázsiai ka­tasztrófa áldozataiért mondott kö­nyörgéssel kezdte az új esztendőt, éjfélkor misét tartott lelki üdvü­kért magánkápolnájában. A szervezők szerint 620 ezren szilvesztereztek idén Bécs köz­pontjában. Aktivisták közremű­ködésével gyűjtést is rendeztek a szökőárral sújtott térségek meg­segítésére. Ausztria több nagy­városában is lemondták a tűzi­játékokat, hogy az így megtaka­rított összegeket is adományo­zásra fordíthassák. 2005. JANUÁR 2. -■­­­j-KOMMENTÁR Életveszélyben Tragédiák után mindig némileg magába száll az amúgy felelőtlen vi­lág. Most a szörnyű szökőár tette komorrá az új évet köszöntő ünnep­lést, s nem csak a részvét és rokonszenv okán: az indiai-óceáni ka­tasztrófa is globális volt, hiszen több tucat ország polgárai vesztek oda a vízözönben. Ahogyan a gonosz emberek okozta 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, az emberirtó természet áldozatait is világ­szerte gyászolják. S fogadkozunk, szokás szerint, hogy legközelebb éberebbek leszünk, amivel talán, ha el nem kerülhetjük is a pusztítást, legalább valamelyest csökkenthetjük az áldozatok számát. Mert bármennyire ezúttal a természet támadott, s a szökőárt iszo­nyatos sebességgel indította útjára a hatalmas erejű földrengés, bizo­nyosan jóval kevesebb emberéletet követel, ha a térségben is működik olyan előrejelző rendszer, amilyen már a Csendes-óceán partvidé­kein. Leírni is riasztó, hogy néhány parti állam egyszerűen költség­­vetési okokból nem tudta megengedni magának: a most valóban se­gíteni siető külvilág vajon miért csak utólag nyúl a pénztárcájához?! S a friss thaiföldi hír szerint az ottani kormány vizsgálni kezdi, miért nem mondták be a hírközlő szervek a cunami érkezése előtt állítólag egy órával kiadott meteorológiai vészjelzést. Hogyne, az emberiség folyamatosan tanul katasztrófáiból, a hajdan milliókat pusztító járványokat sorra sikerült megfékezni, a földmoz­gásokra gondolva is lehet építkezni, s ha azokat előrejelezni még nem is tudjuk (legfeljebb a valószínűségét térségenként), a szökőár elől már volna menekülés, ha nem is mindenkinek. Mindenesetre a meg­annyi viszállyal küszködő emberiség ilyenkor mindig ráeszmél, hogy mennyire sebezhető még e modern világban is. Hol a parton, hol (em­lékezzünk a szomszédsági sítragédiára) a hegyekben élők, azok is, akik diszkóba járnak mulatni, s azok is, akik felhőkarcolóba dolgoz­ni vagy turistáskodni, netán az űrbe kutatni. Amikor a dél-ázsiai üdülőhelyekhez hasonló földi paradicsomok válnak percek alatt föl­di poklokká, az ember újfent rájön, hogy születése percétől valójában egyfolytában életveszélyben van. A. J. veszély a fertőzés Telefonbeszélgetés magyar orvossal Srí Lankán A magyar katasztrófavédelmi egészségügyi mentőcsapathoz a Srí Lanka-i Gáliéba már szilvesz­ter napjára megérkezett a segély­­szállítmány és elkezdődött a fel­­használása, aznap mintegy 400 tí­fusz elleni védőoltást adtak be a menekülttáborban élőknek. Jac­­kovics Péter polgári védelmi fő­hadnagy január 1-jén azt tudatta, hogy folyamatosan dolgoznak, 24 óra alatt 13 menekülttábort jártak végig és ezalatt mintegy ezer em­bert láttak el. Gallé térségében gomba módra szaporodnak a me­nekülttáborok, a számuk már 230- ra nőtt. A magyar orvosi csoport ügyeletet állított fel, ahol 24 órás szolgálatot ad egy­ orvos és egy szakápoló. A helyi hatóságok már­is köszönetet mondtak a mentő­csapat munkájáért. A csoport tag­jai egészségesek, jól vannak - írta e-mailben a főhadnagy. Magyar idő szerint tegnap dél­után 1 órakor - ami az időel­tolódás miatt Srí Lankán délután 6 órának felel meg - sikerült szót váltanunk telefonon dr. Göndöcs Zsigmond vezető főorvossal. - Két egységre oszlott a magyar csapat. Az egyik a szállás­helyünk előtt egy szaletli alatt rendezett be egy ellátóhelyet, a másik egység pedig a menekülttáborokat járja, én mind a kettővel voltam ma. Renge­teg beteget láttunk el, csak itt a házban félezer járóbeteget. A leg­többje nem sérült, hanem olyan légúti, magas vérnyomásos vagy cukorbeteg, akinek már nincs gyógyszere és nincs semmiféle más ellátása. Járvány errefelé nincsen, mi is ellene dolgozunk, oltjuk az embereket tífuszvakcinával, eddig mintegy 1500 egységet adtunk be. Vannak sérültek is, elhanyagolt gennyező sebekkel. A legtöbben úgy szerezték ezeket, hogy miután a víz elvonult, próbáltak valamit kimen­teni a holmijukból a romok közül, de találkoztunk olyanokkal is, aki­ket a szökőár, a cunami idején seb­zett meg faág vagy tégla. A sérültek ellátása nagy nehézségeket okoz, mindenkit nekünk kell ellátni, mert ha operációra szorulna valaki, nem tudnánk kórházba küldeni, erre nincs közlekedési lehetőség. S tudni kell azt is, hogy a sebeket a sérüléstől számított hat órán belül lehet csak varrni, ami újabb gondot okoz: szinte minden sérülés nagyon gyorsan fertőződik ezen a klímán. Ezért kötözünk mi is egyfolytában, s ahol a menekülttáborokban járva találunk orvosokat, náluk is ha­gyunk kötszert, mert felszerelésük alig van. Hál’ istennek nagyon sok kötszert hoztunk magunkkal... Külföldiek, turisták a mi kör­nyékünkön nincsenek, s bevallom, meglepett, hogy a helyiek lelkiál­lapota az őket ért katasztrófához képest mennyire jó. Teljesen nyu­godtak, olyanok, mint akik min­denbe beletörődve szó nélkül tu­domásul vették a történteket, és a legkisebb gesztust is kedvesen vi­szonozzák. A menekülttáborokat járva ma is azt láttam: mindenütt nagyon sok a gyerek, és nyilván­valóan jóval kevesebb a felnőtt - ami azt jelenti, hogy nagyon sok lehet közöttük az árva vagy az olyan, aki a szökőár miatt elsza­kadt a szüleitől, a családjától. - Úgy vélem - válaszolta Gön­döcs doktor érdeklődésünkre, hogy várhatóan meddig tart a kül­detésük, meddig lesz rájuk szük­ség­­, addig, amíg kitart a felszere­lésünk, mert azután már nem tu­dunk segíteni. Ez várhatóan még hat nap. Viszont a gyors beavat­kozás után a háziorvosi és a szo­ciális segítség, ami majd ahhoz kell, hogy az emberek talpra áll­janak ebből a mostani helyzetből, a megítélésem szerint legalább há­­romnegyed-egy évet kíván. Ennek hosszú távú programnak kell len­nie, mert annyira tönkrement min­den, hogy hamarabb nem lehet helyreállítani. Jó jel: már szerve­ződnek Srí Lankán az egészség­­ügyi erők, megjelentek a mi tábo­runknál is az elsők... ■ vgp

Next