Vasárnapi Hírek, 2005. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

2005-03-13 / 11. szám

Kultúra Élőfej: hangos regények mindenkinél A Hangosregény Kiadó tartja kitűzött cél­ját: nagyszerű írók műveinek közreadása, kiváló színészek előadásában. Ez a siker tit­ka... A cél: a vakok és a gyengén látók szá­mára elérhetővé tenni szépirodalmi remek­műveinket. No de ki az, aki sokszor nem ér­zi úgy, hogy összefutnak a szemei előtt a be­tűk, de még olvasna, olvasna. Ezért tehát mindenki számára ajánlhatjuk ezt a nagysze­rű vállalkozást, amelynek során ki az esz­­köztelenebb felolvasás híve, más pedig szin­te hangjátékká formálja felolvasásával a re­gényt. De a hallgatónak ez is, az is élvezetes, eddig minden regény kiváló a maga nemé­ben. A regényeket teljes szöveggel jelentetik meg, egy CD-n, MP3 formátumban. A for­mátumhoz, mérethez nem ragaszkodnak, csak a minőséghez. Hadd ajánljunk önök­nek hármat legújabb kiadványaikból. SZERB ANTAL: Utas és Holdvilág. Nászút, melynek során az ifjú háza­sok útja elválik. A gazdag, elvált pol­gárasszony rég vá­gyott kalandokat keres Párizsban. Az örök kamasz pedig engedve nosztalgiájának if­júságát próbálja megtalálni Ola­szországban. Szerb Antal remekműve nem csupán egy utazás történte, hanem cso­dálatos utazás az emberi lélek, a férfi, nő, gyermek és ifjú lelkének zegzugos útvesztő­iben. Minden szereplő telitalálat, olyan fi­nom iróniával megrajzolva, hogy bárki ráis­merhet­­ a szomszédjára. Kulka János ava­tott előadásában maradandó élményt nyújt fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. MÁRAI SÁNDOR: Rómában történt va­lami. Történelem alulnézetből. Talán ezt az alcímet viselhetné Márai Sándor történelmi regénye, amely Julius Ceasart, a diktátort, sok későbbi diktátor előképét, azon a képze­letbeli beszélgeté-­ sek segítségével­ mutatja be, ame­l­­yek a halála nap­ján akár elhan-| gozhattak volna.­­ A történelmi kör­nyezet igen alapos­­ ismeretének birto­kában megírt­ regényből az írói sűrűn ránk ka­csint, a ma olvasó-­­ira, a ma emberei-­ re, akik ráeszmélhetünk, hogy diktátorok és alattvalók az évezredek során nem sokat változtak. A szellemes, gyakran gúnyos, a történelemi ismereteket legnagyobb kön­nyedséggel sugárzó szöveg Rátóti Zoltán előadásában, szinte oda varázsol minket Cé­zár Rómájába. Tanulságos, élvezetes, szóra­koztató. SZABÓ B — HAfKttJS# «fcctNY 1®** I MAGDA: Az Ajtó. Szabó Magda mindent belesűrített eb­be a műbe, ami egy regényt él­ménnyé tesz. Egy megrázó emberi sors, a magyar törté­nelem nem ke­vésbé megrázó eseményei a hu­szadik század elejétől a nyolcvanas évek közepéig, ame­lyek mint cseppben a tenger tükröződnek Szeredás Emerenc történetében. És az élet­rajzi ihletésű mű vallomásai, amelyek ezek­ben a szavakban csúcsosodnak: „.... én öl­tem meg Emerencet. És ezen az sem változ­tat, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni.” Kútvölgyi Erzsébet visszafo­gott, empatikus előadása ellenállhatatlan­ná teszi a regény drámai sodrását (királd) HANDGWfc m ©ÉRV 'ZHÁ‘.eu *¡› ROMÁBAN TÖRTÉNI VALAMI \ Ruf­f&Lévi­ne NYELVELŐ • NYELVELŐ • Angol-magyar mobi­lnyelv Darázs Gáborné szegedi olvasónk megfi­gyelte, hogy a fia gyakran keveri a ma­gyart angol szavakkal, amikor a barátai­val társalog. Ez manapság divatos jelen­ség, elsősorban a filmek, a reklámok hatá­sára. Nehéz ellene küzdeni, az biztos. Mi, magyarok mindig is szerettük a „nyuga­tit”, még a statisztikai adatok is azt bizo­nyították a kilencvenes évek végén vég­zett felmérésekben, hogy ugyanazt a ru­házati terméket a vásárlók szívesebben veszik meg, ha külföldi neve van, mint ha magyar. Ezek után ne csodálkozzunk, ha a „menő” angol kifejezések bekerülnek a fiatalok szóhasználatába. Csak arra kell vigyázni, hogy száz év múlva ne tűnjön el a magyar nyelv teljesen, mint azt a pesszi­mista jóslatok előrevetítik. Egyébként én nem hiszem, hogy ez így fog történni, de mindez nagyrészt rajtunk múlik. Szél Ferenc pécsi olvasónk is az angol szavak túlzott használatáról ír. Szerinte főleg a telefonüzenetekben figyelhető ez meg. Szél Ferenc példát hoz érdekes nyel­vi játékokra is: az sms-üzenetekben gyak­ran számmal, jelekkel helyettesítenek sza­vakat vagy szótagokat. Például: lik, told­­juk. Ez egyáltalán nem baj, inkább ötle­tesnek, leleményesnek tartom. Dr. Nagy Dezső barátjával vitatkozott azon, lehet-e a stílust tudatosan megta­nulni. Szinte mindent el lehet sajátítani, stílusunk kialakulásában a nyelvi környe­zetnek, oktatóinknak, másodlagos kör­nyezetünknek óriási szerepe van, de tuda­tosan lehet ügyelni a beszédünkre, szó­­használatunkra. Érdemes forgatni Szath­­mári István professzor stilisztikáról szóló könyveit. Markovits István Szolnokról az idegen szavak magyaros írásmódját szorgalmaz­za. Példákat is hoz: design-dizájn, hos­­tess-hosztesz, finess-fitnesz. A legtöbb magyarországi lap ezt az elvet követi, kedves olvasónk is megfigyelheti, hogy az újságírók általában törekednek a magya­ros írásmódra. Széplaky Erzsébet budapesti olvasónk nehezményezi, hogy egyre kevesebben ta­nulnak oroszul. Szerinte fontosak a kele­ti piacok, a gazdasági kapcsolatok az or­szágnak, és sajnálja, hogy az orosztanulás kiment a divatból. Olvasónknak igaza van abban, hogy az orosz nyelv ismerete sok esetben előnyös lehet. Érdekesség, hogy Cipruson és a dél-török tengerpar­ton egyre többen tanulnak oroszul, mert az Oroszországból érkező turistákkal csak így tudnak beszélgetni. Ami Magyar­­országot illeti, úgy gondolom, fontos az orosz nyelv tanulása, de talán még fonto­sabb, hogy mindenki angolul tudjon leg­alább alapszinten kommunikálni, mert lehet szeretni vagy nem szeretni ezt a nyelvet, de kétségtelen, hogy meghódítot­ta a világot. Továbbra is várom leveleiket, üzenetei­ket a szerkesztőségbe, vagy az editor@me­­diacom.hu elektronikus levélcímre. Kiss Róbert Richard 2005. március 13. Bartók + Bel canto 2005 A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál - idén június 11-25. között - immáron ötödik alkalommal tűzte ki maga elé azt a célt, hogy Miskolc nevét beírja az európai feszti­válvárosok sorába. Bár idén már tulajdon­képpen fölöslegesen - hiszen az első két fesztivált követően na­gyon megnőtt az „ázsiójuk”... A jeles eseményen a kelet- és kö­zép-európai teljes operaproduk­ciókon kívül olyan világszerte is­mert művészek szerepelnek, akik a Scala, a Metropolitan, Coven Garden, Mariinszkij Színház, színpadain lépnek fel rendszere­sen. 2005-ben az évente megúju­ló állandó Bartók-repertoár mel­lett a Bel canto zeneszerzőinek (Bellini, Donizetti, Rossini) mű­vei szerepelnek majd. Az ese­ményt színvonalas kulturális és idegenforgalmi programok teszik még szí­nesebbé. S hogy a zenei programról is szóljunk, már a nyitókoncert (június 11.) csodálatos. Bartók: A csodálatos mandarin - „Szimfo­nikus animáció” Bel canto.operarészletek. Közreműködik: Rost Andrea. A Nemzeti Filharmonikusokat Kocsis Zoltán vezényli. Másnap Rossini: A sevillai borbélya követ­kezik, a Lipcsei Mendelssohn Hochschule vendégjátékában. Este José Cura koncert (Rossini: Stabat Mater, Kodály: Budavári Te Deum). 13-án zsidó dalok és Bel canto-áriák „Jeruzsálemtől Bergamoig” - Helena Schneiderman és Motti Kasten előadásá­ban. S még számtalan rangos esemény, két héten keresztül. A részletek miatt figyeljék lapunk további írásait. (tamási) Európai magyarok közt áll a bál május idusán Illetve, egészen pontosan, két nappal koráb­ban. Ismét hallhatjuk május 13-án - és előt­te - az elmúlt esztendő egyik sikeres szlo­genjét: „Minden sikeres férfi mellett áll egy nő”. A jelmondat jegyében - uniós csatlako­zásunk tiszteletére - szervezik, a hagyo­mányteremtés szándékával, azt az Európa Bálét, amely már indulása pillanatában „kinőtte” helyszínét. Közel háromszor any­­nyian jelentkeztek be, mint amennyi ven­dégre számítottak a szervezők - mit mond­junk? Soha ennél kisebb sikert... Gurmai Zita uniós parlamenti képviselő ötletét idén a Lions Klub színes­ lélekkel fogadta, így Fogarasi Katalin örömmel közölhette: azo­nosulnak a bál gondolatával, és azt a lehető legnagyobb intenzitással támogatják. Nőnek jó lenni, vallják a szervezők. Ez az a rövidke mondat, amellyel nőtársaink jelentős része egyetért, mondja Gurmai Zita. Az Európa Bálon ünnepeljük a sikeres, bol­dog asszonyokat, azokat, akik a férfiaknak biztos hátteret nyújtva lehetővé teszik úgy a maguk, mint társaik számára a sikert. Ezen a vidám báli éjszakán ne feledjük azokat a nőtársainkat sem, akik nap mint nap hiába keresnek méltó munkát méltó bérrel, akik erőszak áldozataivá válnak, akik­nek nem adatik meg az anyaság öröme és azokat sem, akik a nőket sújtó betegségek szenve­dői. Nálunk éppen ezért jóté­konysági célként az emlőda­­­­ganat-prevenció segítségét vál­lalja fel. A bál fővédnöke Dob­ , rév Klára, díszvendége Szili Katalin. És második alkalom­mal adják majd át a Pro Európa Dí­jat, amelynek­­ korábbi kitünte­tettjei - többek között - Enrique Baron Crespo, Demján Sándor, Göncz Árpádné és Törőcsik Mari. (tor) I­n a vidámság, vallja tu­irmai Zita DALLA Kovács Erzsi-Orosz Nelly: Duett. Kovács Erzsi két éve tulajdonosa az eMeRTon élet­műdíjnak. Négy nagylemez után ez nem kis teljesítmény; most, az ötödiket hallgatva, azt gondolhatjuk: megérdemelt volt a siker. Nem is rossz. Kellemes, fülbemászó dalla­mok, magabiztos hangképzés, sőt, felvillant valamit az ötvenes-hatvanas évek slágervi­lágának hangzásaiból. Azt is mondhatnánk: Kaszás Péter, a dalok többségének szerzője (de a többiek is) kiválóan ráéreztek az elő­adóművész stílusérzékenységére. Aki mint­ha évtizedek óta ezt a műfajt művelné - pe­dig, mondom, csupán ötödik nagylemezét hallgathatjuk most. És ezt is megosztotta Orosz Nellyvel. Aki szintén nagyon tehetsé­gesnek tűnik... Na már most, remélem, elég sokan „anyáznak” már engem gondolatban, azt üzenve: ha már ennyire ostoba vagyok, legalább nézzek utána. Bocsánat, bocsánat - csak tréfáltam. De azért élek a gyanúperrel: egy bizonyos korosztály alatti olvasóréteg csak most kezd eltűnődni. Hogy mi ebben a vicc. Miért, nyuszika, nyafogják életük pár­jának. Ki az a Kovács Erzsi? Nos, egy éne­kesnő. Aki immár ötvenöt éve az előadóter­mek kedvence. Generációk hada kötötte cso­korba a Tűzpiros virágot, kutatta szívében a Rejtélyt, emlegette, hogy Veled is megtörtén­het egyszer, és sóhajtotta: Ha most az egy­szer visszajönnél... Azt, hogy Búcsúzni csak nagyon szépen szabad, most szándékosan nem említem. Hol van az még... Hol is? Hát kedvenc lemezeink között... Ahová ez is ke­rül... Igen, bár már 1950-ben, a Napfény presszóban elénekelte első rádiós slágerét, e hosszú, sikerek csúcsára járatott pályán most érkezett ötödik nagylemezéhez Kovács Erzsi. Amelyre magához ölelte Orosz Nellyt, az utóbbi fél évtized felfedezettjét. Aki „le sem tagadhatná”, hogy Ákos Stefitől tanult és Kovács Erzsivel énekel. Ez nem azt jelen­ti, hogy nem lenne saját stílusa, csupán any­­nyit mond, hogy a könnyűzene legmaradan­dóbb műfaja­­ a sláger. Érdemes benne na­gyon igényesnek maradni, akár csak annyit mondva, hogy „rossz vonatra szálltam”, vagy dúdolni, hogy „együtt, mégis egyedül vagyunk”. Érdemes­­ beszereznünk ezt az albumot. (tamási)

Next