Vasárnapi Hírek, 2006. július-szeptember (22. évfolyam, 26-38. szám)
2006-07-02 / 26. szám
. 2-t f (1'41| 30 KOL'6L° esV Izraeli-palesztin idegháború Bush az izraeli katona elengedését sürgeti, az EU elyenlozgat George Bush amerikai elnök szerint kulcskérdés a palesztin fegyveresek által foglyul ejtett izraeli katona elengedése a gázai válság megoldásában - jelezte a Fehér Ház szombaton. Bush elnök Tayyip Erdogan török kormányfővel szombaton folytatott telefonbeszélgetést a Gázai övezetben kialakult feszültségről, s az ankarai vezető által kezdeményezett eszmecseréről számolt be Frederick Jones, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője. Közlése szerint Bush azt mondta a török kormányfőnek, hogy az elsődleges célnak az izraeli katona kiszabadulását kell tekinteni, ami „a válság lezárásának kulcsa”. Az amerikai szóvivő arra a kérdésre, hogy vajon Erdogan osztotta-e Bush álláspontját, azt válaszolta, hogy erről nem rendelkezik információkkal. Mindössze annyit jegyzett meg: a két vezető megállapodott arról, hogy az Egyesült Államok és Törökország kapcsolatban maradnak-e kérdések tekintetében. A török kormányfő, egyike Izrael kevés szövetségesének a muzulmán világban, szombaton bírálta a zsidó államot, mert őrizetben tartja a radikális Hamász mozgalom irányítása alatt álló palesztin kormány több miniszterét. Tayyip Erdogan egy tévéinterjúban kijelentette, hogy „nehéz megérteni a nyolc palesztin miniszter és a palesztin parlament 50 képviselője és tisztviselője elrablását. Ezek az események mélységesen elszomorítanak bennünket, de nem adjuk fel a reményt. Mindent megteszünk a válság rendezése érdekében”. A török politikus bírálta a Hamász-kormányzat elleni nyugati szankciókat is, mert szerinte ezzel csak további gyűlöletet szítanak. Izraelnek szabadon kell engednie az őrizetbe vett többtucatnyi palesztin tisztségviselőt és a palesztinoknak is el kell engedniük az elfogott izraeli katonát - hangsúlyozta az EU soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke. Matti Vanhanen finn kormányfő a Die Welt című német lapnak adott interjújában hangoztatta, hogy nagyon aggasztják a közel-keleti fejlemények. A konfliktust csak tárgyalóasztal mellett lehet megoldani - tette hozzá. „Felszólítom a palesztinokat, hogy azonnal engedjék szabadon a túszul ejtett izraeli katonát. Ezzel egy időben Izraelnek le kell állítani hadműveleteit, szabadon kell engedni a palesztin minisztereket és parlamenti képviselőket, le kell állítani a palesztin területeken a polgári infrastruktúra rombolását” - mondta a politikus. Finnország július elsejétől tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Előre kitervelt katonai támadás megindításával vádolták a palesztinok Izraelt a Biztonsági Tanács pénteken tartott rendkívüli ülésén, amelyen Izrael azzal vágott vissza, hogy a Gázai övezet a Hamász-vezetésű palesztin kormány által aktívan támogatott terrorista bázissá vált. Az arab országok nevében Katar kérte a Biztonsági Tanács összehívását, hogy a testület utasítsa Izraelt a Gázai övezet ellen indított támadás leállítására. A palesztin fél azonban hasztalan szólította fel az ENSZ vezető szervét arra, hogy határozatban ítélje el az izraeli katonai beavatkozást. A több mint háromórás nyiti ülésen Rijád Manszúr, a palesztin kormányzat ENSZ-képviselője kijelentette, Izrael előre kitervelt katonai támadást indított a Gázai övezet ellen, hogy meghiúsítsa a palesztin egység megteremtését, kollektív büntetésben részesítse és terrorizálja a palesztin polgári lakosságot. Azt mondta, Izrael már azelőtt eltervezte a nagyobb inváziót és mozgósította csapatait, hogy június 25-én palesztin fegyveresek elrabolták az izraeli hadsereg egyik tizedesét, Gilad Salitot. Úgy vélte, Izraelnek az a célja, hogy szabotálja a két fő politikai erő, a Fatah és a Hamász megállapodását, végső soron pedig előidézze a Palesztin Hatóság öszszeomlását, hogy így azt tudja mondani, a béke megteremtéséhez nincs partnere, és nem marad más hátra, mint egyoldalú lépések megtétele. „A tanácsnak cselekednie kell, el kell ítélnie ezt az izraeli agressziót, fel kell szólítania az ellenségeskedés azonnali leállítására, a nemzetközi jog szabályainak betartására..., a megszálló izraeli csapatok azonnali kivonására a Gázai övezetből és az őrizetbe vett palesztin vezetők szabadlábra helyezésére - mondta Manszúr. Daniel Carmen, Izrael ENSZ-nagykövetének helyettese viszont azt mondta, hogy Izrael a tizedes elrablása miatt indított katonai műveletet. Kijelentette, hogy Izrael hosszú hetekig önmérsékletet tanúsított, noha palesztinok rengeteg Kasszám rakétát lőttek ki a Gázai övezetből izraeli civil célpontokra, iskolákra, házakra, és számtalanszor próbáltak elrabolni izraelieket. Közölte, hogy a katonai művelet a Gázai övezetnek egy kis részére korlátozódik, és az a célja, hogy megakadályozza a fogságba ejtett izraeli katona kicsempészését a térségből. Hozzátette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél kisebb kárt okozzanak a polgári lakosságnak, és azonnali lépéseket terveznek a humanitárius helyzet enyhítésének érdekében. John Bolton, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete Szíriát és Iránt tette felelőssé a súlyos helyzet kialakulásáért. A konfliktus lezárásának előfeltétele, hogy Szíria és Irán kormánya hagyjon fel a terrorizmus támogatásával és egyértelműen ítélje el a Hamász cselekedeteit, ideértve az izraeli katona elrablását - mondta az amerikai diplomata, aki követelte Szíriától Háled Mesálnak, a Hamász Damaszkuszban élő politikai vezetőjének letartóztatását. Közvetítők beszámolói szerint megsebesült, de életben van a palesztin fegyveresek fogságába esett izraeli katona - erősítette meg szombaton egy palesztin illetékes. Az egy hete elrabolt Gilad Sálit tizedes megsebesült, de egy palesztin orvos ellátta és állapota stabil - mondta sajtótájékoztatón Ziád Abu Ein, a Mahmúd Abbász elnök vezette Fatah mérsékelt irányvonalú palesztin mozgalom kormánytisztviselője. Palesztin fegyveresek egy rajtaütésben, izraeli területről rabolták el egy hete a katonát. A palesztin elnöki hivatal egyik magas rangú illetékese szombaton úgy vélekedett, hogy veszélybe kerül a palesztin miniszterelnök élete, ha a fegyveres csoportok nem engedik szabadon az izraeli tizedest. - A sajtóorgánumokon keresztül izraeli fenyegetések érkeznek Iszmáil Haníje ellen - mondta a névtelenséget kérve nyilatkozó illetékes, hozzátéve, hogy Mahmúd Abbász nem kapott közvetlen fenyegetést izraeli részről. A kormányon lévő Hamász politikai vezetői azt állítják, hogy nem volt közük a mozgalom fegyveres szárnya és még két másik palesztin szervezet által végrehajtott akció tervezéséhez. Az Ezzedín al-Kasszám Brigádok (a kormányzó Hamász mozgalom katonai szárnya), a Népi Ellenállási Bizottságok, valamint az Iszlám Hadsereg péntek éjjel kiadott közleményében megismételte, hogy követeli Izraeltől a bebörtönzött nők, kiskorúak, idős, beteg foglyok és a palesztin vezetők elengedését, cserébe pedig információkat ad az elrabolt katonáról, a 19 éves Gilad Salitról.A palesztinok követelését szombaton elvetette Izrael. Mark Regev külügyi szóvivő emlékeztetett: Ehud Oimert izraeli kormányfő már többször leszögezte, hogy nem bocsátkozik alkudozásokba. Gázai területeket támadott az izraeli tüzérség és a légierő, amely katonai források szerint szombatra virradóra csaknem 350 lövedéket lőtt ki, illetve hat utat támadott rakétákkal. Izraeli katonai források szerint a csapások olyan lakatlan területekre irányultak, ahonnan általában a palesztin milíciák Kasszám rakétákat lőttek ki izraeli célpontokra, illetve a gázai utak elleni légitámadások célja az volt, hogy megakadályozzák a június 25-én fogságba ejtett izraeli katona kicsempészését a térségből. Izraeli helikopterek szombat hajnalban palesztin szélsőségesek feltételezett kiképzőtáboraira is rakétacsapásokat mértek a Gázai övezetben. A gázai polgári lakosság ingatlanai és infrastrukturális létesítményei elleni szándékos izraeli támadások sértik a nemzetközi emberiességi törvényeket és háborús bűncselekménnyel érnek fel - áll az Amnesty International Londonban kiadott közleményében. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete szerint Izraelnek sürgősen ki kell javítania az általa okozott károkat, és saját költségén helyre kell állítania a palesztin lakosság áram- és vízellátását az érintett területeken. Az Amnesty International ugyanakkor felszólította Gilád Sálit izraeli katona elrablóit is arra, hogy foglyukat haladéktalanul és sértetlenül engedjék szabadon. Izraeli katonák és palesztin mentősök huzakodnak egy fiatal palesztin tetemének szállításánál Borzalmas bomba a bagdadi piactéren Egy eddig ismeretlen iraki szervezet, a Szunnita Közösség Partizánjai vállalta magára azt a pokolgépes merényletet, amelyben hatvanhatan vesztették életüket és további száztizennégyen sebesültek meg szombaton az egyik bagdadi piacon. A csoport üzenetében úgy fogalmazott, hogy az akció visszavágás volt a szunniták ellen elkövetett síita támadásokra. A merényletet helyi idő szerint délelőtt tíz órakor, egy zsúfolt piactéren követték el Bagdad északkeleti részében, a Szadrváros nevű síta szegénynegyedben. Az autóba rejtett robbanószerkezet akkor lépett működésbe, amikor a jármű mellett elhaladt egy rendőrjárőr. Biztonsági és kórházi források először 35 halottról és 48 sebesültről számoltak be, az áldozatok ismertté vált száma délelőtt folyamatosan emelkedett. Az áldozatok között egyaránt vannak rendőrök és polgári személyek. A környéken összegyűlt emberek dühödten támadtak a merénylet következményeit fotózó és filmező riporterekre. A területen a robbanás után hatalmas füst gomolygott.A detonáció hatalmas pusztítást vitt véghez a piacon, a közelben mintegy húsz jármű megsemmisült, számos üzlet megrongálódott. Órákkal a merénylet után is számos mentőautó és tűzoltókocsi állt a téren. A szombati bagdadi robbantás az utóbbi hetek legvéresebb merénylete volt az iraki fővárosban. Ugyanaznap, szintén a fővárosban, fegyveresek rabolták el az iraki parlament egy szunnita iszlám vallású női képviselőjét és hét testőrét. A túszejtők a főváros as- Saab negyedében - ahol vegyesen laknak szunniták és síiták - csaptak le a politikusra. Egyelőre nem tudni, hogy melyik szervezet állhat az emberrablás mögött. MSZ -KOMMENTÁR Pozsonyi kifli A közlekedésben többnyire tiltják az U kanyart, vagyis aforgalmas utakon veszélyes - teljes visszafordulást. Formájában ilyen a pozsonyi kifli is, amely most bízvást jelképezheti a szlovákiai politikai fejleményeket: a minapi választásokon győztes Robert Fico inkább populista, mint baloldali pártja A kanyarral látszik visszafordulni abba a korszakba, amelyből északi szomszédunk oly nehezen tudott kiszabadulni. Mert ugyan e korszak névadója, Meciar személyesen nem kerül be Fico koalíciós kormányába, miként a magyarfalóként hírhedt Slota sem, ám ettől még mindkettő pártja benne lesz. Ráadásul az utóbbi kapja a magyar kisebbség szemszögéből oly kritikus oktatási tárcát. Nem kétséges: Pozsonyban feladták a leckét a szlovákiai magyaroknak és pártjuknak, de legalább ennyire Budapestnek is. Továbbá - és nem utolsósorban - Brüsszelnek. Miből következően most kell igazán észnél lenni, kiváltképpen a budapesti diplomáciának. S annak eszébe se jusson megfogadni az ellenzéki politikus - látszólag tetszetős - javaslatát, amolyan külpolitikai elővágásra. A fideszes Németh Zsolt aggodalma természetesen jogos, s abban nyilván a kormány is osztozik, ámde ajánlata türelmetlenségről és meggondolatlanságról árulkodik. Szerinte ugyanis a magyar politikának egyértelmű jelzést kell adnia a pozsonyi kormány irányába, hogy elfogadhatatlannak tartja az - amúgy helyeselhető szóhasználatával - szalonképtelen politikusok és szellemiségük kormányra kerülését a XXI. századi Európai Unióban. De vajon miért is kellene e magától értetődő - és minden hazai parlamenti erő által osztott - véleménnyel jó előre meginteni a pozsonyi kormányalakítókat? Meciar és pláne Slota megítélésében aligha van ellentét a budapesti kormánykörök és ellenzékiek között, akkor viszont minek ezt mintegy teátrálisan, de inkább azt mondanám, elhamarkodottan deklarálni. Ráadásul azzal kiegészítve a politikus elképzelése szerint, hogy a magyar kormány tegye függővé hozzáállását a felvidéki (miért nem szlovákiai?!) magyarok, az MKP véleményétől és akaratától. Túl azon, hogy Budapest ne tartson igényt vétójogra a szlovákiai magyarok politizálása esetében, s persze nekik se biztosítsa azt (a szükséges és kötelező konzultáció mást jelent), nemcsak a logikusan eltérő érdekek miatt is tévútra terelné a kormányt e fideszes javaslat. Már csak azért is, mert az MKP a pozsonyi politikai porond aktív, eleddig kormányon is volt résztvevője, s nem Budapest holmi ötödik hadoszlop, aminek éppen Slotáék szeretnék beállítani. Nekünk, de a szlovákiai magyaroknak sem lehet érdeke egy budapesti kanyar, tehát egy megelőlegezett - és Meciaréknak nyilván pompás ürügyet szállító - diplomáciai demars. Továbbá nincs is rá szükség. Ha valamikor, most kell kihasználni, hogy hazánk és persze Szlovákia is az EU-tagja. Némethnek abban igaza van, hogy ez nemcsak Budapestnek, hanem Brüsszelnek is súlyos gondja lett. Jóval bölcsebb lenne tehát együttműködni az EU-val és természetesen Brüsszelben aktívan lobbizni az ehetetlen pozsonyi kifli ellenében. Hiszen Meciart a szlovákok nem utolsósorban uniós (és NATO-) nyomásra buktatták meg végül, budapestire aligha tették volna. A. J. 2006. július 2. Fico kivonul Irakból Szlovákiának szándékában áll kivonni csapatait Irakból - nyilatkozta Robert Fico kijelölt miniszterelnök a szlovák közszolgálati rádiónak szombaton. Fico elmondta: leendő kormánya menetrendet készít a mintegy százfős műszaki alakulat kivonására. Ugyanakkor kész megfontolni, hogy Szlovákiában kiképzést szervezzen iraki katonáknak és rendőröknek. Szlovákiának „nem kellene részt vennie semmilyen olyan tevékenységben, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül indítottak” - mondta Fico, aki szerint „a szlovák katonák jelenléte vagy távolléte fikarcnyit sem fog változtatni az iraki biztonsági helyzeten”. A távozó szlovák kabinet június elején, még a választások előtt, a szlovák katonák Irakban maradása mellett foglalt állást. Nagyobb szerep az uniós parlamenteknek Üdvözölték az uniós országok parlamenti elnökei, hogy a nemzeti parlamentek a jövőben nagyobb szerephez jutnak az európai uniós döntéshozatalban - mondta el a parlamenti elnökök koppenhágai találkozóján részt vevő Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szombaton az MTI- nek. Szili Katalin felidézte: az EU állam- és kormányfőinek értekezlete, az Európai Tanács június 14-15-i ülésének záró következtetéseibe belefoglalta, hogy az Európai Bizottság a jövőben minden jogszabályjavaslatot és vitaanyagot megküld a parlamentekhez. Mint elmondta, erre a bizottság képviselője a konferencián is ígéretet tett. Várhatóan nem csak a jogalkotási dokumentumokról és munkaprogramokról, de a jövő évtől a politikai stratégiákról is tájékoztatja a brüsszeli bizottság a nemzeti parlamenteket, így ezek még inkább időben tudnak reagálni az Európai Bizottság tervezett lépéseire - tette hozzá. A háromnapos koppenhágai konferencia alkalmából Szili Katalin kétoldalú megbeszéléseket is tartott más házelnökökkel. Marek Jurek lengyel alsóházi elnökkel találkozva többek között a támogatását kérte ahhoz, hogy az EU leendő Alapjogi Ügynöksége kisebbségi kérdésekkel is foglalkozhasson. A kezdeményezésben Lengyelország kivételével az EU valamennyi országa egyetért, ezért Szili kérte lengyel partnerét, hogy vizsgálják felül korábbi álláspontjukat. - Mindannyiunk érdeke, hogy Európában a kisebbségi jogok folyamatos vizsgálat tárgyát képezzék, és erre ez az alapjogi ügynökség, amely felállításra kerül, nagyon jó lehetőséget kínál - mondta Szili Katalin. Több demokráciáért tüntettek Hongkongban Több tízezren vonultak fel Hongkongban szombaton a városállam Kínai Népköztársasághoz történt visszacsatolásának nyolcadik évfordulóján, hogy a demokrácia kiszélesítését követeljék. A rendőrség szerint mintegy 28 ezren vonultak fel, a szervezők a résztvevők számát 58 ezerre teszik. Hongkongban minden évben a mostani megmozduláshoz hasonló felvonulást rendeznek július elsején, vagyis annak a napnak az évfordulóján, amikor az egykori brit koronagyarmat Kína különleges közigazgatási területévé vált. A helyszíni beszámolók szerint az idei felvonulás tömeges jellege jóval elmaradt a korábbiaktól: 2003-ban és 2004-ben például mintegy félmillió ember vonult az utcára. Elemzők a mostani, viszonylag gyér részvételi arányt annak tudják be, hogy a hongkongi gazdaság lendületesen fejlődik, és Donald Cang (Tsang), a terület kormányzója is népszerűbb elődeinél.