Vasárnapi Hírek, 2006. július-szeptember (22. évfolyam, 26-38. szám)

2006-07-02 / 26. szám

. 2-t f (1'41| 30 KOL'6L° esV Izraeli-palesztin idegháború Bush az izraeli katona elengedését sürgeti, az EU elyen­l­ozgat George Bush amerikai elnök sze­rint kulcskérdés a palesztin fegy­veresek által foglyul ejtett izraeli katona elengedése a gázai válság megoldásában - jelezte a Fehér Ház szombaton. Bush elnök Tayyip Erdogan török kormányfővel szombaton folytatott telefonbe­szélgetést a Gázai övezetben kiala­kult feszültségről, s az ankarai vezető által kezdeményezett esz­mecseréről számolt be Frederick Jones, a Fehér Ház nemzetbizton­sági szóvivője. Közlése szerint Bush azt mondta a török kor­mányfőnek, hogy az elsődleges célnak az izraeli katona kiszabadu­lását kell tekinteni, ami „a válság lezárásának kulcsa”. Az amerikai szóvivő arra a kérdésre, hogy vajon Erdogan osztotta-e Bush álláspontját, azt válaszolta, hogy erről nem rendelkezik információkkal. Mindössze annyit jegyzett meg: a két vezető megállapodott arról, hogy az Egyesült Államok és Törökország kapcsolatban maradnak-e kérdések tekintetében. A török kormányfő, egyike Izrael kevés szövetségesének a muzulmán vi­lágban, szombaton bírálta a zsidó ál­lamot, mert őrizetben tartja a radiká­lis Hamász mozgalom irányítása alatt álló palesztin kormány több miniszte­rét. Tayyip Erdogan egy tévéinterjú­ban kijelentette, hogy „nehéz megérte­ni a nyolc palesztin miniszter és a pa­lesztin parlament 50 képviselője és tisztviselője elrablását. Ezek az esemé­nyek mélységesen elszomorítanak bennünket, de nem adjuk fel a re­ményt. Mindent megteszünk a válság rendezése érdekében”. A török politi­kus bírálta a Hamász-kormányzat el­leni nyugati szankciókat is, mert sze­rinte ezzel csak további gyűlöletet szí­tanak. Izraelnek szabadon kell engednie az őrizetbe vett többtucatnyi palesztin tisztségviselőt és a palesztinoknak is el kell engedniük az elfogott izraeli kato­nát - hangsúlyozta az EU soros elnök­ségét betöltő Finnország miniszterel­nöke. Matti Vanhanen finn kormányfő a Die Welt című német lapnak adott interjújában hangoztatta, hogy na­gyon aggasztják a közel-keleti fejle­mények. A konfliktust csak tárgyaló­­asztal mellett lehet megoldani - tette hozzá. „Felszólítom a palesztinokat, hogy azonnal engedjék szabadon a tú­szul ejtett izraeli katonát. Ezzel egy időben Izraelnek le kell állítani had­műveleteit, szabadon kell engedni a palesztin minisztereket és parlamenti képviselőket, le kell állítani a palesztin területeken a polgári infrastruktúra rombolását” - mondta a politikus. Finnország július elsejétől tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Előre kitervelt katonai támadás megindításával vádolták a palesztinok Izraelt a Biztonsági Tanács pénteken tartott rendkívüli ülésén, amelyen Iz­­rael­ azzal vágott vissza, hogy a Gázai övezet a Hamász-vezetésű palesztin kormány által aktívan támogatott ter­rorista bázissá vált. Az arab országok nevében Katar kérte a Biztonsági Ta­nács összehívását, hogy a testület uta­sítsa Izraelt a Gázai övezet ellen indí­tott támadás leállítására. A palesztin fél azonban hasztalan szólította fel az ENSZ vezető szervét arra, hogy hatá­rozatban ítélje el az izraeli katonai be­avatkozást. A több mint háromórás nyiti ülésen Rijád Manszúr, a palesztin kormány­zat ENSZ-képviselője kijelentette, Iz­rael előre kitervelt katonai támadást indított a Gázai övezet ellen, hogy meghiúsítsa a palesztin egység megteremtését, kollektív büntetésben részesítse és terrorizálja a palesztin polgári la­kosságot. Azt mondta, Izrael már azelőtt elter­vezte a nagyobb invá­ziót és mozgósította csapatait, hogy június 25-én palesztin fegyve­resek elrabolták az iz­raeli hadsereg egyik ti­zedesét, Gilad Salitot. Úgy vélte, Izraelnek az a célja, hogy szabotálja a két fő politikai erő, a Fatah és a Hamász megállapodását, végső soron pedig előidézze a Palesztin Hatóság ösz­­szeomlását, hogy így azt tudja mondani, a béke megteremtéséhez nincs partnere, és nem marad más hátra, mint egyol­dalú lépések megtétele. „A tanácsnak cseleked­nie kell, el kell ítélnie ezt az izraeli agressziót, fel kell szólítania az el­lenségeskedés azonnali leállítására, a nemzetközi jog szabályainak betartá­sára..., a megszálló izraeli csapatok azonnali kivonására a Gázai övezetből és az őrizetbe vett palesztin vezetők szabadlábra helyezésére - mondta Manszúr. Daniel Carmen, Izrael ENSZ-nagy­­követének helyettese viszont azt mondta, hogy Izrael a tizedes elrablá­sa miatt indított katonai műveletet. Kijelentette, hogy Izrael hosszú hete­kig önmérsékletet tanúsított, noha pa­lesztinok rengeteg Kasszám rakétát lőttek ki a Gázai övezetből izraeli civil célpontokra, iskolákra, házakra, és számtalanszor próbáltak elrabolni iz­raelieket. Közölte, hogy a katonai művelet a Gázai övezetnek egy kis ré­szére korlátozódik, és az a célja, hogy megakadályozza a fogságba ejtett iz­raeli katona kicsempészését a térség­ből. Hozzátette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél kisebb kárt okozzanak a polgári lakosságnak, és azonnali lépéseket terveznek a hu­manitárius helyzet enyhítésének érde­kében. John Bolton, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete Szíriát és Iránt tet­te felelőssé a súlyos helyzet kialakulá­sáért. A konfliktus lezárásának elő­feltétele, hogy Szíria és Irán kormánya hagyjon fel a terrorizmus támogatásá­val és egyértelműen ítélje el a Hamász cselekedeteit, ideértve az izraeli kato­na elrablását - mondta az amerikai diplomata, aki követelte Szíriától Háled Mesálnak, a Hamász Damasz­­kuszban élő politikai vezetőjének le­tartóztatását. Közvetítők beszámolói szerint meg­sebesült, de életben van a palesztin fegyveresek fogságába esett izraeli ka­tona - erősítette meg szombaton egy palesztin illetékes.­­ Az egy hete elra­bolt Gilad Sálit tizedes megsebesült, de egy palesztin orvos ellátta és álla­pota stabil - mondta sajtótájékoztatón Ziád Abu Ein, a Mahmúd Abbász el­nök vezette Fatah mérsékelt irányvo­nalú palesztin mozgalom kormány­­tisztviselője. Palesztin fegyveresek egy rajtaütésben, izraeli területről rabol­ták el egy hete a katonát. A palesztin elnöki hivatal egyik ma­gas rangú illetékese szombaton úgy vélekedett, hogy veszélybe kerül a pa­lesztin miniszterelnök élete, ha a fegy­veres csoportok nem engedik szaba­don az izraeli tizedest. - A sajtóorgá­numokon keresztül izraeli fenyegeté­sek érkeznek Iszmáil Haníje ellen - mondta a névtelenséget kérve nyilat­kozó illetékes, hozzátéve, hogy Mah­múd Abbász nem kapott közvetlen fe­nyegetést izraeli részről. A kormányon lévő Hamász politikai vezetői azt állít­ják, hogy nem volt közük a mozgalom fegyveres szárnya és még két másik palesztin szervezet által végrehajtott akció tervezéséhez. Az Ezzedín al-Kasszám Brigádok (a kormányzó Hamász mozgalom ka­tonai szárnya), a Népi Ellenállási Bi­zottságok, valamint az Iszlám Hadse­reg péntek éjjel kiadott közleményé­ben megismételte, hogy követeli Izraeltől a bebörtönzött nők, kisko­rúak, idős, beteg foglyok és a palesztin vezetők elengedését, cserébe pedig in­formációkat ad az elrabolt katonáról, a 19 éves Gilad Salitról.­A­ palesztinok követelését szombaton elvetette Izrael. Mark Regev külügyi szóvivő emlékez­tetett: Ehud Oimert izraeli kormányfő már többször leszögezte, hogy nem bo­csátkozik alkudozásokba. Gázai területeket támadott az izrae­li tüzérség és a légierő, amely katonai források szerint szombatra virradóra csaknem 350 lövedéket lőtt ki, illetve hat utat támadott rakétákkal. Izraeli katonai források szerint a csapások olyan lakatlan területekre irányultak, ahonnan általában a palesztin milí­ciák Kasszám rakétákat lőttek ki iz­raeli célpontokra, illetve a gázai utak elleni légitámadások célja az volt, hogy megakadályozzák a június 25-én fogságba ejtett izraeli katona kicsem­pészését a térségből. Izraeli helikopte­rek szombat hajnalban palesztin szél­sőségesek feltételezett kiképzőtábo­raira is rakétacsapásokat mértek a Gázai övezetben. A gázai polgári lakosság ingatlanai és infrastrukturális létesítményei elle­ni szándékos izraeli támadások sértik a nemzetközi emberiességi törvénye­ket és háborús bűncselekménnyel ér­nek fel - áll az Amnesty International Londonban kiadott közleményében. A világ legnagyobb emberi jogi szerve­zete szerint Izraelnek sürgősen ki kell javítania az általa okozott károkat, és saját költségén helyre kell állítania a palesztin lakosság áram- és vízellátá­sát az érintett területeken. Az Am­nesty International ugyanakkor fel­szólította Gilád Sálit izraeli katona el­rablóit is arra, hogy foglyukat hala­déktalanul és sértetlenül engedjék sza­badon. Izraeli katonák és palesztin mentősök huzakodnak egy fiatal palesztin tetemének szállításánál Borzalmas bomba a bagdadi piactéren Egy eddig ismeretlen iraki szervezet, a Szunnita Közösség Partizánjai vállalta magára azt a pokolgépes merényletet, amelyben hatvanhatan vesztették éle­tüket és további száztizennégyen sebe­sültek meg szombaton az egyik bagdadi piacon. A csoport üzenetében úgy fogal­mazott, hogy az akció visszavágás volt a szunniták ellen elkövetett síita támadá­sokra. A merényletet helyi idő szerint délelőtt tíz órakor, egy zsúfolt piactéren követték el Bagdad északkeleti részé­ben, a Szadrváros nevű síta szegényne­gyedben. Az autóba rejtett robbanó­szerkezet akkor lépett működésbe, ami­kor a jármű mellett elhaladt egy rendőr­járőr. Biztonsági és kórházi források először 35 halottról és 48 sebesültről számoltak be, az áldozatok ismertté vált száma délelőtt folyamatosan emelke­dett. Az áldozatok között egyaránt van­nak rendőrök és polgári személyek. A környéken összegyűlt emberek dü­­hödten támadtak a merénylet következ­ményeit fotózó és filmező riporterekre. A területen a robbanás után hatalmas füst gomolygott.­­A detonáció hatalmas pusztítást vitt véghez a piacon, a közel­ben mintegy húsz jármű megsemmisült, számos üzlet megrongálódott. Órákkal a merénylet után is számos mentőautó és tűzoltókocsi állt a téren. A szombati bagdadi robbantás az utóbbi hetek legvéresebb merénylete volt az iraki fővárosban. Ugyanaznap, szintén a fővárosban, fegyveresek ra­bolták el az iraki parlament egy szun­nita iszlám vallású női képviselőjét és hét testőrét. A túszejtők a főváros as- Saab negyedében - ahol vegyesen lak­nak szunniták és síiták - csaptak le a politikusra. Egyelőre nem tudni, hogy melyik szervezet állhat az emberrablás mögött. MSZ -KOMMENTÁR Pozsonyi kifli A közlekedésben többnyire tiltják az U kanyart, vagyis a­­forgalmas utakon veszélyes - teljes visszafordulást. Formájában ilyen a pozsonyi kifli is, amely most bízvást jelképezheti a szlovákiai politikai fejleményeket: a minapi választásokon győztes Robert Fico inkább populista, mint baloldali pártja A kanyarral látszik visszafordulni abba a korszakba, amelyből északi szom­szédunk oly nehezen tudott kiszabadulni. Mert ugyan e korszak névadója, Meciar személyesen nem kerül be Fico koalíciós kormányába, miként a ma­gyarfalóként hírhedt Slota sem, ám ettől még mindkettő pártja benne lesz. Ráadásul az utóbbi kapja a magyar kisebbség szemszögéből oly kritikus oktatási tárcát. Nem kétséges: Pozsonyban feladták a leckét a szlovákiai ma­gyaroknak és pártjuknak, de legalább ennyire Budapestnek is. Továbbá - és nem utolsósorban - Brüsszelnek. Miből következően most kell igazán észnél lenni, kiváltképpen a budapesti diplomáciának. S annak eszébe se jusson megfogadni az ellenzéki politikus - látszólag tetszetős - javaslatát, amolyan külpolitikai elővágásra. A fideszes Németh Zsolt aggodalma természetesen jogos, s abban nyilván a kormány is osztozik, ámde ajánlata türelmetlenségről és meggondolatlanságról árulkodik. Szerinte ugyanis a magyar politikának egyértelmű jelzést kell adnia a pozsonyi kormány irányába, hogy elfogadhatatlannak tartja az - amúgy helyeselhető szóhasználatával - szalonképtelen politikusok és szellemiségük kormányra kerülését a XXI. századi Európai Unióban. De vajon miért is kellene e magától értetődő - és minden hazai parlamenti erő által osztott - véleménnyel jó előre meginteni a pozsonyi kormányalakítókat? Meciar és pláne Slota megítélésében aligha van ellentét a budapesti kor­mánykörök és ellenzékiek között, akkor viszont minek ezt mintegy teátrálisan, de inkább azt mondanám, elhamarkodottan deklarálni. Ráadásul azzal kiegészítve a politikus elképzelése szerint, hogy a magyar kormány tegye függővé hozzáállását a felvidéki (miért nem szlovákiai?!) magyarok, az MKP véleményétől és akaratától. Túl azon, hogy Budapest ne tartson igényt vétójogra a szlovákiai magyarok politizálása esetében, s persze nekik se biztosítsa azt (a szükséges és kötelező konzultáció mást jelent), nemcsak a logikusan eltérő érdekek miatt is tévútra terelné a kormányt e fideszes javaslat. Már csak azért is, mert az MKP a po­zsonyi politikai porond aktív, eleddig kormányon is volt résztvevője, s nem Budapest holmi ötödik hadoszlop, aminek éppen Slotáék szeretnék beállí­tani. Nekünk, de a szlovákiai magyaroknak sem lehet érdeke egy budapesti­­ kanyar, tehát egy megelőlegezett - és Meciaréknak nyilván pompás ürügyet szállító - diplomáciai demars. Továbbá nincs is rá szükség. Ha valamikor, most kell kihasználni, hogy hazánk és persze Szlovákia is az EU-tagja. Némethnek abban igaza van, hogy ez nemcsak Budapestnek, hanem Brüsszelnek is súlyos gondja lett. Jóval bölcsebb lenne tehát együttműködni az EU-val és természetesen Brüsszelben aktívan lobbizni az ehetetlen pozsonyi kifli ellenében. Hiszen Meciart a szlovákok nem utolsósorban uniós (és NATO-) nyomásra buktatták meg végül, budapestire aligha tették volna. A. J. 2006. július 2. Fico kivonul Irakból Szlovákiának szándékában áll kivon­ni csapatait Irakból - nyilatkozta Robert Fico kijelölt miniszterelnök a szlovák közszolgálati rádiónak szom­baton. Fico elmondta: leendő kormá­nya menetrendet készít a mintegy százfős műszaki alakulat kivonására. Ugyanakkor kész megfontolni, hogy Szlovákiában kiképzést szervezzen iraki katonáknak és rendőröknek. Szlovákiának „nem kellene részt ven­nie semmilyen olyan tevékenységben, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak határozata nélkül indítottak” - mondta Fico, aki szerint „a szlovák katonák jelenléte vagy távolléte fi­karcnyit sem fog változtatni az iraki biztonsági helyzeten”. A távozó szlovák kabinet június elején, még a választások előtt, a szlo­vák katonák Irakban maradása mel­lett foglalt állást. Nagyobb szerep az uniós parlamenteknek Üdvözölték az uniós országok parla­menti elnökei, hogy a nemzeti parla­mentek a jövőben nagyobb szerep­hez jutnak az európai uniós döntés­­hozatalban - mondta el a parlamen­ti elnökök koppenhágai találkozóján részt vevő Szili Katalin, az Ország­­gyűlés elnöke szombaton az MTI- nek. Szili Katalin felidézte: az EU állam- és kormányfőinek értekezle­te, az Európai Tanács június 14-15-i ülésének záró következtetéseibe be­lefoglalta, hogy az Európai Bizottság a jövőben minden jogszabályjavasla­tot és vitaanyagot megküld a parla­mentekhez. Mint elmondta, erre a bizottság képviselője a konferencián is ígéretet tett. Várhatóan nem csak a jogalkotási dokumentumokról és munkaprogramokról, de a jövő évtől a politikai stratégiákról is tájékoz­tatja a brüsszeli bizottság a nemzeti parlamenteket, így ezek még inkább időben tudnak reagálni az Európai Bizottság tervezett lépéseire - tette hozzá. A háromnapos koppenhágai kon­ferencia alkalmából Szili Katalin kétoldalú megbeszéléseket is tartott más házelnökökkel. Marek Jurek lengyel alsóházi elnökkel találkozva többek között a támogatását kérte ahhoz, hogy az EU leendő Alapjogi Ügynöksége kisebbségi kérdésekkel is foglalkozhasson. A kezdeménye­zésben Lengyelország kivételével az EU valamennyi országa egyetért, ezért Szili kérte lengyel partnerét, hogy vizsgálják felül korábbi állás­pontjukat. - Mindannyiunk érdeke, hogy Európában a kisebbségi jogok folyamatos vizsgálat tárgyát képez­zék, és erre ez az alapjogi ügynökség, amely felállításra kerül, nagyon jó lehetőséget kínál - mondta Szili Ka­talin. Több demokráciáért tüntettek Hongkongban Több tízezren vonultak fel Hongkong­ban szombaton a városállam Kínai Népköztársasághoz történt visszacsa­tolásának nyolcadik évfordulóján, hogy a demokrácia kiszélesítését kö­veteljék. A rendőrség szerint mintegy 28 ezren vonultak fel, a szervezők a résztvevők számát 58 ezerre teszik. Hongkongban minden évben a mostani megmozduláshoz hasonló felvonulást rendeznek július elsején, vagyis annak a napnak az évforduló­ján, amikor az egykori brit korona­gyarmat Kína különleges közigazga­tási területévé vált. A helyszíni be­számolók szerint az idei felvonulás tömeges jellege jóval elmaradt a ko­rábbiaktól: 2003-ban és 2004-ben például mintegy félmillió ember vo­nult az utcára. Elemzők a mostani, viszonylag gyér részvételi arányt annak tudják be, hogy a hongkongi gazdaság lendüle­tesen fejlődik, és Donald Cang (Tsang), a terület kormányzója is népszerűbb elődeinél.

Next