Vasárnapi Hírek, 2006. október-december (22. évfolyam, 39-52. szám)

2006-10-01 / 39. szám

2-0. Izrael vasárnapra befejezi katonáinak Dél-Libanonból való kivonását - tájékoztatta Fuád Szinjóra libanoni kormányfőt Alain Pellegrini francia tábornok, a libanoni ENSZ- erők (UNIFIL) főparancsnoka egy meg nem nevezett libanoni kormányszóvivő szerint. Meg kell ölnie az első adandó alkalommal” a libanoni síita Hezbollah szervezet vezetőjét, Haszan Naszrallah sejket - jelentette ki szombaton egy izraeli miniszter, a biztonsági kabinet tagja, hozzátéve, hogy véleménye szerint „három-négy hónapon belül” kiújulhatnak a harcok a Hezbollahhal. Az izraeli televízió kettes csatornája pénteken közölte, hogy a hadsereg még a jóm-kipúr zsidó ünnep előtt, vasárnap délutánig befejezi a csapatkivonást, annak ellenére, hogy az izraeli vezetés számára kétséges, vajon teljesen hatástalanították-e a Hezbollah lázadószervezet arzenálját. Az izraeli kormány a hadsereg vezérkari főnökének javaslatára döntött a csapatkivonás vasárnapig történő befejezése mellett. „Meg kell ölni Naszrallahot az első adandó alkalommal, mivel a rossz megtestesítője mind a mi számunkra, mind a muzulmánok és a keresztények számára” - mondta a hadsereg rádiójában Benjámin Ben-Eliézer, az infrastruktúra ügyeiért felelős miniszter. A munkapárthoz tartozó korábbi védelmi miniszter, Ben-Eliézer a hadsereg Dél-Libanonból történő, hamarosan befejeződő kivonulása kapcsán fejtette ki álláspontját. Nyilatkozata egy nappal azután hangzott el, hogy a Maariv című izraeli lap azt írta, hogy Izrael egyelőre letett Naszrallah megöléséről, tartva attól, hogy az akció széles körű nemzetközi elítélést váltana ki. Az idén nyáron lezajlott libanoni háború során politikai és katonai vezetők egyaránt jelezték, hogy Izrael egyik célja megölni a Hezbollah vezetőjét. Ehud Oimert miniszterelnök a maga részéről akkor úgy fogalmazott, hogy azok „a normális magatartási szabályok”, amelyeket egy konfliktusban az ellenséggel szemben be kell tartani, a Hezbollah esetében nem érvényesek, mivel egy terroristaszervezetről van szó. Ben-Eliézer az interjúban kifejtette, hogy meglátása szerint a Dél-Libanonra vonatkozó egyezségeket az izraeli kivonulás után nem fogják betartani, ezért az a benyomása: háromnégy hónapon belül újrakezdődhet a libanoni háború. „A Hezbollah ki fogja használni az alkalmat, hogy a libanoni hadsereg és a Dél-Libanonba vezényelt külföldi katonák háta mögött megerősödjön” - toldotta meg a volt védelmi miniszter. Nyilatkozatában ellentmondott Ehud Oimert izraeli miniszterelnöknek, aki csütörtökön nem tartott valószínűnek egy új összecsapást a Hezbollahhal a közeljövőben. „A legcsekélyebb az esélye annak, hogy a Hezbollah rövid időn belül , hagyja magát belevonni egy olyan globális katonai konfrontációba, amelyet idén nyáron megtapasztaltunk” - mondta Oimért. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy „az irániak és bizonyos mértékig a szíriaiak megpróbálják manipulálni a Hezbollahot”, ezért hangsúlyozta: Izraelnek számítania kell arra, hogy próbára teszik. (h ír) Ma befejezik a csapatkivonást Izrael nem tett le Naszrallah likvidálásáról Továbbra is célkeresztben a Hezbollah vezére Külföld. Fokozódó grúz-orosz feszültség Folytatás az 1. oldalról „A kivonást felfüggesztettük” - mondta Moszkvában az orosz védelmi tárca szóvivője, arra a folyamatra utalva, amelynek során - egy kétoldalú megállapodás alapján - az orosz erők 2008 végéig több szakaszban kiürítik két utolsónak megmaradt grúziai támaszpontjukat Batumiban, illetve Ahalkalakiban. A szóvivő azzal indokolta a lépést, hogy a grúz területen át zajló kivonás közben a jelenlegi helyzetben nem lehet teljességgel garantálni az orosz katonák biztonságát. Korábban az Interfax orosz hírügynökség Alekszandr Baranov tábornokra, az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnokára hivatkozva a Doni Rosztovból azt jelentette, hogy az idei évre vonatkozó kivonulási terv végrehajtását felfüggesztették. Közben Tbilisziben orosz tisztségviselők szombaton arról számoltak be, hogy folytatják az ottani orosz nagykövetség diplomatáinak és családjaiknak a kimenekítését, s csak néhány emberüket hagyják hátra. „Gyakorlatilag a nagykövetség teljes személyzetét elszállítják min, s csak néhányan maradnak hátra” - mondta el Mihail Szvirin, a nagykövetség szóvivője, hozzátéve, hogy különrepülőgépet küldenek értük Moszkvából. Az Egyesült Államok vitájuk mielőbbi tárgyalásos rendezésére szólította fel Oroszországot és Grúziát. Sean McCormack amerikai külügyminisztériumi szóvivő pénteki washingtoni sajtóértekezletén elutasította Moszkva azon kérését, hogy a grúz-orosz konfliktust tárják az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. A szóvivő ezt azzal indokolta, hogy washingtoni megítélés szerint a viszályt a két szomszédos országnak kell megoldania, diplomáciai úton. McCormack közölte, hogy Washington diplomáciai csatornákon kapcsolatba lépett az orosz és a grúz kormánnyal az ügyben. A szóvivő nem erősítette meg, de nem is cáfolta Mihail Szaakasvili grúz elnök tbiliszi bejelentését, amely szerint Szaakasvili telefonon megbeszélést folytatott Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel a történtekről. A NATO négy újabb országgal való bővítését támogató határozattervezetet nyújtott be az amerikai törvényhozás felsőházában öt befolyásos szenátor, többek között Grúzia és Horvátország csatlakozása mellett szállva síkra. A tervezetet helyi idő szerint pénteken nyújtották be az előterjesztők, köztük Bill Frist, a szenátus republikánus párti többségi frakciójának vezetője, Joseph Biden, a külügyi bizottság rangidős demokrata szenátora és John McCain republikánus párti szenátor. A határozattervezet Albánia, Horvátország, Macedónia és Grúzia NATO- csatlakozása mellett áll ki. A NATO huszonhat tagállama a múlt héten megállapodott arról, hogy a szövetség „intenzívebb párbeszédet” kezd Grúziával. Az intenzívebb párbeszéd a NATO-csatlakozás felé vezető út első állomása, mindazonáltal nem vezet el automatikusan a belépéshez. Tbiliszi még nem tart a csatlakozás felé vezető útnak abban a szakaszában, ahova a tervezetben említett három balkáni ország már eljutott. Új esély a romániai magyarságnak Markó Béla az EU-tagság kínálta lehetőségekről és kihívásokról Új esélyekkel és új kihívásokkal is jár a romániai magyarság számára, hogy Románia január 1-jétől az Európai Unió tagja lesz - mondta szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZTK) ülésén. Markó emlékeztetett, hogy az RMDSZ programjának szerves része volt az integráció. A szövetség mindig is szorgalmazta, hogy Románia, illetve a romániai magyarság mielőbb beléphessen az integrációs szervezetbe. Az Európai Bizottság országjelentése zöld jelzést adott Románia január 1-jei csatlakozásának, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ teljesítette az általa kitűzött feladat egyik felét. A belépéstől a teljes integrációig azonban még sok mindent kell tenni - hangsúlyozta a politikus. A romániai magyar közösség számára kétségtelenül új esélyeket jelent a csatlakozás, hiszen ezáltal együtt lesz - határok nélkül - a magyarországi magyarokkal, ezenkívül a fejlődés előtt is utat nyit. De a jövőben szembe kell nézni új kihívásokkal, választ kell adni arra, hogy Románia és a magyar közösség milyen állapotban kerül be az EU-ba. A bizottsági jelentés örömteli romániai fogadtatásával kapcsolatban Markó felhívta a román politikai erők figyelmét a kisebbségi kérdésre. Utalt arra, hogy az RMDSZ-nek még a kormánykoalícióban helyet foglaló partnerei is mindent megtesznek a kisebbségi törvény parlamenti vitájának lassításáért. Emlékeztetett, hogy az országjelentés is szorgalmazza a kisebbségi törvény elfogadását. Markó bírálta a demokrata és liberális koalíciós partnereket, amiért úgy tesznek, mintha a román parlamentben többséget alkotnának, és az RMDSZ megkérdezése nélkül is dönthetnek például az európai uniós tisztségviselők jelölésénél. Beszédében az elnök ismét hitet tett az autonómia különböző formáinak a megvalósítása mellett, összhangban az egy héttel korábban Csíkszeredában rendezett önkormányzati konferencián hozott határozatokkal. Ennek résztvevői a kulturális autonómia mellett a területi autonómia megteremtését is szorgalmazták, Markó Béla pedig ott javasolta a magyar nyelv hivatalossá tételét a Székelyföldön. A román politikai életben ez éles visszhangokat váltott ki, de Markó szerint ez automatikus, rutinszerű reagálás volt, ami az elmúlt másfél évtizedet jellemezte hasonló kérdésekkel kapcsolatban. Ma azonban már a román civil társadalmon belül sokan árnyaltabban, átgondoltabban kezelik az autonómia témáját, egyetértő hangok is hallatszanak már soraikban. A szónok ismételten érintette az RMDSZ szerepét a jelenlegi román kormánykoalícióban. Emlékeztetett arra, hogy eddig ezt a koalíciót csak az integrációs cél tartotta össze, senki sem merte veszélyeztetni az uniós belépést. Mi fogja ezt a koalíciót összetartani január 1-je után? - tette fel a kérdést az elnök, aki szerint a jövő év elején a partnereknek újra kell tisztázniuk egymáshoz való viszonyukat, újra kell gondolniuk a kormányprogramot. A romániai magyarságnak mindenesetre nem érdeke a koalíció szétesése, sőt annak inkább a megerősítése a cél. v 2006. OKTÓBER 1. ’'■' Szoros verseny a mai osztrák választásokon A vasárnapi parlamenti választásokon való részvételre szólította fel az osztrákokat Heinz Fischer államfő, aki szerint a szavazati jog érvényesítése az „élő demokrácia érdekeinek a kifejezésével” egyenlő. A köztársasági elnök a grazi vásár szombati megnyitóján elhangzott beszédében emlékeztetett arra, hogy Ausztriában az utóbbi három parlamenti választáson a részvételi arány meghaladta a 80 százalékot, és arra kérte honfitársait, hogy ezúttal is aktívan éljenek választójogukkal. Bejelentette, hogy a választásokat követő hétre várja a kormány lemondását, valamint a politikai erők vezetőivel tartandó - választások utáni - hagyományos államfői-pártvezetői találkozót, és már keddre tervezi a leköszönő kormánnyal tartandó megbeszélését. A vasárnapi parlamenti választásokon több mint 6 millió osztrák választhat 7 párt jelöltjei közül. A közvélemény-kutatások szerint 4 párt - a Wolfgang Schüssel kereszténydemokrata kancellár vezette jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP), az Alfred Gusenbauer vezette Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Alexander van der Bellen irányította Zöldek, valamint a Heinz-Christian Strache vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) - biztosan mandátumot szerez. A felmérések szerint szoros küzdelem várható az ÖVP és az SPÖ, a jobb- és balodal két nagy pártja között, hiszen az ÖVP alig 2 százalékkal előzi meg az SPÖ-t. Elképzelhető, hogy Ausztriában ismét kormánykoalíciót alkot e két i n nagy párt 7 évvel azután, hogy azjgr Ús 1999-es választásokon harmadik helyen végzett néppártiak felmondták ezt a koalíciót, és kormányt alakítottak az akkor még Jörg Haider vezette szabadságpártiakkal. Vasárnap este Liese Prokop osztrák belügyminiszter fogja ismertetni a voksolás előzetes eredményeit, jóllehet már késő délután közzéteszik az első eredménybecsléseket. A végeredményre azonban október 9-ig kell várni, mert a nem lakóhelyükön szavazók, valamint a külföldről levélben voksolók szavazatait csak addigra összesítik. Hét évvel ezelőtt ez olyannyira módosította a végeredményt, hogy az FPÖ egy mandátumot veszített, a Zöldek pedig egyet nyertek. Gorbacsov bírálta az amerikai politikát Bírálta az Egyesült Államokat Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök szombaton, a tiszteletére tartott horvátországi konferencián, amiért Washington unilaterálisan lép fel nemzetközi ügyekben és elidegeníti szövetségeseit azzal, ahogyamm terrorizmus elleni harcot értek négul az Adria-parti Primostenfélszigeten lezajlott eseményen, amelyet a Budapesten létrehozott Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Központja (ICDT) és a Primostenben jelentős turisztikai érdekeltséggel rendelkező, magyar tulajdonú Adriatiq Islands Group szervezett, a résztvevők méltatták az idén 75 éves volt szovjet elnöknek az egykori szovjet társadalom demokratikus átalakításában szerzett érdemeit, ő maga pedig kifejtette nézeteit a globálissá vált világ problémáiról. „Elfogadhatatlan és fenntarthatatlan, hogy az Egyesült Államok a problémákat az egész világ nevében kezeli” - hangsúlyozta a díszvendég, utalva Amerika iraki és afganisztáni szerepvállalására, valamint az iráni nukleáris program leállítására irányuló erőfeszítéseire. „A bombázás sohasem vezet megoldáshoz - mondta. - Egy nemzetközi partnerség a legjobb és az egyetlen megoldás.” Mint a konferencia egyik magyar meghívottja, Bayer József, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója az MTI-nek elmondta, Gorbacsov Európát a jövő nagy reménységének nevezte, s hozzátette, hogy Oroszország ugyan nem lesz az Európai Unió tagja, de szerinte egy nagyon szoros és jó együttműködő kapcsolat várható kettőjük között, és ez fogja Európát igazán egyesíteni. Gorbacsov bírálta azokat az amerikai próbálkozásokat, hogy „meggyőzzék a világot, minden fenyegetés az iszlám világból ered”. Egyúttal arra sürgette a világot, hogy együttes erővel húzza ki a terrorizmus gyökerét, a szegénységet. Ugyancsak óva intette az Egyesült Államokat az orosz belügyekbe való beavatkozástól, és támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin elnök politikáját, hangoztatva, hogy Putyin elkötelezett a pluralizmus mellett, még ha egyre nagyobb mértékben korlátozzák is Oroszországban a sajtó szabadságát és más emberi jogokat. Teherán tovább dacol Szankciókat szigorított a washingtoni szenátus Az amerikai képviselőház után egy nappal a szenátus is elfogadta helyi idő szerint szombatra virradóra az Irán elleni szankciókat meghosszabbító és szigorító törvényt. A felsőházban az alsóházzal ellentétben vita nélkül fogadták el a tervezetet, amely így már az elnök elé kerül végső jóváhagyásra. A jogszabály öt évvel meghosszabbítja az Irán-Líbia szankciótörvény (ILSA) néven ismert gazdasági büntetőintézkedések hét végén lejáró érvényét. A szankciók arra irányulnak, hogy elrettentsék az amerikai vállalatokat az iráni energiaszektorba való beruházásoktól. A törvény új elemként kötelezően végrehajtandó büntetőintézkedések kivetését írja elő azon vállalatokra, amelyek olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiát szállítanak Iránnak, amelyek felhasználhatók atom-, vegyi- vagy biológiaifegyver-programban. A törvényt támogató szenátorok igyekeztek a felsőház minden tagját fölsorakoztatni a jogszabály mögé, hogy azt még a kongresszus ülésszakának hét végi berekesztése, a november 7-i kongresszusi választások előtt el lehessen fogadni, s továbbítani lehessen George Bush elnöknek aláírás végett. Bill Frist, a szenátus republikánus párti többségének vezetője szerint a megszigorított törvény arra ösztönzi a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel próbálja meg rávenni az iráni energetikai tervekben partner Oroszországot az Irán elleni többoldalú szankciókhoz való csatlakozásra. Jim Leach, szintén republikánus párti képviselő csütörtökön viszont azzal érvelt az alsóházban, hogy nincs értelme az egyoldalú szankcióknak, és könnyen lehet, hogy a többi nagyhatalom nem követi Washington példáját, így egyedül marad. Amerika kerítéssel védi mexikói határát Több mint ezeregyszáz kilométer hosszan, az Egyesült Államok és Mexikó határán elnyúló biztonsági kerítés felhúzására adott felhatalmazást a washingtoni szenátus egy péntek éjjel elsöprő többséggel elfogadott törvényben George Bush amerikai elnöknek. A szenátorok 80:19 szavazataránnyal fogadták el a képviselőház által két hete megszavazott jogszabályt, amelynek értelmében a 3200 kilométer hosszú amerikai-mexikói határ egyharmadán megerősített, kettős vonalú kerítést emeltek kamerákkal és a földbe telepített érzékelőkkel az illegális bevándorlók és kábítószercsempészek visszatartására. Az elképzelés szerint a védvonal mentén - Kalifornia, Arizona, Új- Mexikó és Texas szövetségi államok Mexikóval szomszédos határszakaszain - felderítő robotrepülőgépek fognak járőrözni.