Vasárnapi Hírek, 2007. július-szeptember (23. évfolyam, 26-39. szám)
2007-07-01 / 26. szám
Külföld Véget ért a helyben járás Kovács László európai biztos elégedett az EU-csúccsal Kovács László európai biztos nyilatkozott a Vasárnapi Híreknek az uniós csúcsértekezlet eredményeiről és a kilátásokról. Az elmúlt hét végén az Európai Unió csúcsértekezletének döntéseivel a közösség túljutott a csaknem két éve tartó helybenjáráson, ami abból adódott, hogy az alkotmányos szerződés tervezetét 18 tagállam jóváhagyta, kettő viszont elutasította. Hét ország még nem nyilvánított véleményt, de a jelek szerint népszavazás esetén ezek között is lenne jó néhány elutasító döntés. A megállapodás eredményeként a dokumentum nem alkotmány, hanem egy módosított, „reformszerződés” lesz, amely szerényebb ugyan az alkotmánytervezetnél, de ennek lényegében minden fontos elemét megőrzi. E megoldás előnye, hogy nem szükséges népszavazásra bocsátani - mondta Kovács. S kifejtette: az EU működésének hatékonysága szempontjából fontos, hogy mintegy 50 kérdésben a jövőben nem lesz követelmény a döntések egyhangúsága, a minősített többség is elég lesz. A nizzai csúcsértekezlet által elfogadott szavazati arányok kerülnek továbbra is alkalmazásra 2014-ig, ami Németországnak például 29, Lengyelországnak 27, Magyarországnak 12 szavazatot biztosít a tanácsban. 2014 és 2017 között egy átmeneti időszakban már áttérnek ugyan a kettős többség alkalmazására, de amennyiben egy tagország ezt igényli, még vissza lehet térni a nizzai arányokhoz. 2017-től kerülne bevezetésre az alkotmányos szerződésben megfogalmazott kettős többség, amely szerint a döntéseket a tagországok legalább 55 százaléka, és az összlakosságnak legalább a 65 százaléka kell, hogy támogassa. Az eddig félévenként változó elnökség helyett a csúcsértekezleteket egy 2,5 évre választott és egyszer újraválasztható elnök fogja vezetni. Ugyanakkor a miniszteri tanácsokban megmarad a félévenként rotációval történő elnöklési rend. A közös kül- és biztonságpolitika képviselete szempontjából fontos a megállapodás a külügyi főmegbízotti posztról, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke is lesz. A bizottság létszáma 2014-től a jelenlegi 27-ről 17-re csökken. Ez azt jelenti, hogy minden tagállam kétszer öt évig jelölhet, majd egyszer öt évig nem jelölhet a bizottságba tagot. Kovács elmondta, hogy a nemzeti parlamentek nem kapták meg a hollandok által szorgalmazott vétójogot, de nagyobb áttekintéssel fognak rendelkezni a különböző javaslatokról. A mai napon hivatalba lépő portugál elnökség július végére hívja össze azt a kormányközi konferenciát, amelynek október végéig kell kidolgoznia a szerződés részletes szövegét, amelyet a csúcsértekezlet hagy jóvá, s 2008-ban elkezdődhet, sőt be is fejeződhet a dokumentum jóváhagyása a tagállamokban, így a 2009-es EP- választásokat megelőzően már életbe léphet az új szerződés. A megállapodás jelentősége Kovács szerint elsősorban az, hogy az Európai Unió a több mint 480 millió uniós állampolgár érdekeinek megfelelően folytathatja a jobb élet, a nagyobb biztonság, a több szolidaritás és a fenntarthatóság megteremtésére, a globális kihívások megválaszolására irányuló erőfeszítéseit. Londonban hajszolják az autóbombák elhelyezőit Rushdie lovaggá ütésére akartak volna választ adni a terroristák? Újabb tanácskozást kezdett szombat délelőtt a brit kormány válsághelyzeti tanácskozó csoportja, a COBRA azután, hogy pokolgépet találtak egy második gyanús gépkocsiban is előző este Londonban. A rendőrség nagy erőkkel keresi azokat a személyeket, akik elhelyezték a pokolgépekkel megrakott két autót London központjában: növelték a járőrök számát az utcákon, miközben detektívek nyomoznak a tettesek után. Égő autó hajtott neki szombat délután a glasgow-i repülőtér főbejáratának. Égő autó hajtott neki szombat délután a glasgow-i repülőtér főbejáratának, alig egy nappal azután, hogy a Scotland Yard súlyos - szintén gépjárművek felrobbantásával megkísérelt - merényletsorozatot akadályozott meg Londonban. Szemtanúk beszámolói szerint egy Jeep Cherokee típusú terepjáró próbált nagy sebességgel áttörni a nyugat-skóciai nagyváros repülőterének központi üvegajtaján, de ott fennakadt, és nem jutott be a terminál belterületére. Egyes beszámolók szerint a vezető kétszer is megpróbált betörni a bejáraton, de sikertelenül. Több szemtanú szerint a két utas egyike ezután kannákból benzint locsolt szét a kocsi belsejében, sőt magát is leöntötte, és felgyújtotta az üzemanyagot. Mások azt mondták, hogy a kocsi aljáról már akkor lángok csaptak ki, amikor a terminál bejárata felé tartott. A jármű mindenesetre teljesen lángba borult, miután nekihajtott az utascsarnok bejárati ajtajának. A kiugró, égő ruházatú vezetőt az utasok a földre teperték. A kocsinak volt még egy utasa, akit a biztonságiak húztak ki a járműből, és rövid küzdelem után legyűrték. A két utast, akit szemtanúk „ázsiainak” írtak le, bilincsbe verve vezették el; a vezető súlyos égési sérüléseket szenvedett. A rendőrség szombat délután, részletek ismertetése nélkül, megerősítette az incidens tényét, hozzátéve: egyelőre nincs olyan bizonyíték, amely a glasgow-i incidenst az előző napi londoni merényletkísérletekkel közvetlenül kapcsolatba hozná. A brit kormány szóvivője úgy fogalmazott: a skóciai esetet London nem tekinti „nemzetbiztonsági szintű fenyegetésnek”. Gordon Brown brit miniszterelnök ugyanakkor vasárnap estére ismét összehívta a kormány válsághelyzeti tanácskozó csoportját, a COBRA-t, amely a biztonsági szolgálatok, a Scotland Yard és a kabinet vezetőiből áll, és amelynek üléseiről soha nem hoznak nyilvánosságra részleteket. A nyugat-skóciai nagyváros nemzetközi repülőterét azonnal kiürítették; az érkező és induló légiforgalmat teljesen leállították. A rendkívüli glasgow-i eset egy nappal azután történt, hogy Londonban - valószínűleg a puszta szerencse segítségével - súlyos robbantásos merényletsorozatot hiúsított meg a Scotland Yard. A pokolgépekkel megrakott két Mercedest a londoni színházi és szórakozó negyed, a West End közepén, egy zsúfolt éjszakai bár előtt, illetve a Trafalgar tér mellett hagyták az egyelőre ismeretlen terroristák péntek hajnalban. Mindkét pokolgép nagy menynyiségű benzinből, gázpalackokból és szögekből állt, és mindkettőt véletlenül fedezték fel. Az elsőt, amely a zsúfolt bár előtt parkolt, mentősök vették észre, akiket egy ittassága miatt elesett és megsérült mulatozóhoz hívtak ki. A második pokolgépet a Hyde Park alatt húzódó földalatti parkoló személyzete fedezte fel. Ennek a garázsnak az előterében tilosban parkolás miatt elvontatott járműveket tárolnak; a robbanószerkezettel megrakott második Mercedest is ideszállították a Trafalgar térről, keresztül a városon. A legnagyobb brit bulvárlap, The Sun szombati első oldalas főcíme szerint „Londont egy részeg, egy kerékbilincselő és egy hős rendőr mentette meg”. Ez utóbbi arra utal, hogy nem hivatalos értesülések szerint az első pokolgéphez csatolt mobiltelefont, amely nyilvánvalóan gyújtószerkezetként szolgált, a tűzszerészek kiérkezése előtt, nagy lélekjelenléttel egy utcai közrendőr tépte le a bombáról. A Scotland Yard elismerte, hogy a két merényletkísérletről nem voltak előzetes hírszerzési értesülései. Az előző napi merénylet ügyében szombat délelőtt már tartott egy ülést Londonban a COBRA. Ezután Jacqui Smith belügyminiszter csak annyit mondott: nem szabad megengedni, hogy a terrorfenyegetés felborítsa a lakosság életét, ugyanakkor „fokozott éberségre van szükség”. Szombati sajtóbeszámolók egybehangzóan kiemelik, hogy az előző napi robbantásos merényletkísérlet eszközeiben nagyon hasonlított az iraki felkelő csoportok által alkalmazott módszerekhez. A szombati The Times szerint a Scotland Yard attól tart, hogy a meghiúsított támadás „iraki stílusú merénylethadjárat kezdetét jelentheti London utcáin”. A londoni merényletkísérletek után, még péntek este az MTI által megkérdezett egyik vezető londoni szakértő is a bagdadi merényletekhez hasonlította a brit fővárosban megakadályozott támadást. A brit kormány egyik név nélkül nyilatkozó tisztviselője elmondta, hogy nem volt előzetes értesülésük arról, hogy az al-Kaida terrorszervezet támadást tervezett volna Londonban. A The Times napilap arról számolt be szombati számában, hogy a rendőrség két héttel ezelőtt olyan, a nemzeti terrorelhárító biztonsági hivatal által készített dokumentumokat osztogatott különböző éjszakai bárokban, amelyek autóba rejtett pokolgépes merénylet veszélyére figyelmeztettek. Felderítők ugyanakkor tanulmányoznak egy iszlámista internetes honlapot, amelyen órákkal az autók megtalálása előtt azt sugallták, hogy Salman Rushdie indiai származású brit író lovaggá ütése miatt támadás lesz Nagy-Britanniában. A szélsőséges iszlámista honlapokat pásztázó amerikai székhelyű SITE hírszerző csoport azt közölte, hogy egy fórumon a következő szövegre bukkant: „Vágyik-e London az al-Kaida robbantásaira?” A szöveg úgy folytatódott, hogy „Allah útján közlöm a jó hírt, Londont találat éri majd”. Egyelőre vizsgálják, hogy a szöveg kapcsolatba hozható-e a pénteken megtalált pokolgépekkel. 2007. július 1. Pápai párbeszéd Pekinggel Folytatás az 1. oldalról A pápa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „mindkét fél részéről időre és jó szándékra” van szükség ahhoz, hogy normalizálódjon a Vatikán és Kína viszonya. A Szentszéknek 1951 óta nincsenek diplomáciai kapcsolatai a Kínai Népköztársasággal, viszont vannak Tajvannal, amelyet elismer. A pápa kéri az államot: a valódi vallásszabadság tiszteletben tartása jegyében biztosítsa katolikus állampolgárai számára is hitük maradéktalan gyakorlásának lehetőségét. XVI. Benedek azzal a kéréssel fordul továbbá Pekinghez, hogy a Szentszék nevezhesse ki a kínai katolikus püspököket. Rámutatott arra, hogy „a Vatikántól független egyház fogalmma összeegyeztethetetlen a katolikus doktrínával”. A Vatikán becslése szerint 8-12 millió katolikus él a 1,3 milliárd lakosú országban. A pápai levélre annak nyilvánosságra hozása után néhány órával Peking a külügyminisztérium honlapjára feltett közleményben hivatalosan válaszolt. Eszerint Kína „realista hozzáállást” kért a Vatikántól, és azt, hogy „ne gördítsen újabb akadályokat” a kétoldalú kapcsolatok javítása elé. A minisztérium szóvivője emlékeztet arra, hogy a Szentszék és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai normalizálásának két fő feltétele van: az egyik, hogy a Vatikán megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, mert Kína saját tartományának tekinti a szigetet, a másik pedig az, hogy továbbra is Peking nevezheti ki a kínai katolikus egyház papjait. A Vatikánnak „a katolicizmus nevében nem szabad beleavatkoznia Kína belügyeibe. Kína mindig kész volt arra, hogy javítsa kapcsolatait a Vatikánnal, e cél érdekében mindig előremutató erőfeszítéseket tett, és őszinte, konstruktív párbeszédet akart folytatni a nézetkülönbségek tisztázására” - szögezte le a szóvivő. Orbán Lipcsében méltatta a magyar határnyitást A magyar nép szabadságszerető nép, a szabadságharcosok népe, elég 1956-ra gondolni - hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton Lipcsében a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén. A Fidesz elnöke - egyetlen külföldi vendégként - Hans-Gert Pötteringgel, az Európai Parlament elnökével, Helmut Kohl korábbi német kancellárral, valamint Bernhard Vogellel, Türingia tartomány volt miniszterelnökével, az alapítvány elnökével együtt vett részt azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet a Lipcsében zajló európai ifjúsági kongresszus keretében tartottak. A német konzervatív alapítvány rendezvényének középpontjában az európai egység, illetve a német egység kérdésköre áll. Orbán Viktor - mint arról az MTI-t tájékoztatta - beszédében hangsúlyozta: „A magyarok gyakran teszik meg az első lépést, miközben mások hezitálnak, ezért is nyitottuk meg mi a határt először, átvágva a vasfüggönyt.” A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Európa az elmúlt hatvan évben két nagy újjászületésen ment keresztül, most pedig egy új korszak határaihoz érkeztünk, Európa ismét változáson megy keresztül. A Fidesz elnöke szerint ez a változás egy harmadik újjászületést jelent majd, amelynek középpontjában az erő, illetve az életerő áll, s megteremti az erős Európát. Azt az Európát, amely a globális versenyben is képes lesz megállni a helyét. Ennek a megújulásnak a kulcsa a szociális piacgazdaság megújítása - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki úgy vélekedett: „két évtizednyi, neoliberális flört után Európa viszszatalál a számára legmegfelelőbb politikai, illetve társadalmi berendezkedéshez, s ez pedig a szociális piacgazdaság.” • A japán miniszter megérti a hirosimai atombombát Elkerülhetetlen volt az hogy, az Egyesült Államok a második világháború végén ledobta az atombombát Hirosimára és Nagaszakira, mivel az volt a célja, hogy megakadályozza a Szovjetunió hadba lépését Japán ellen - vélekedett a japán védelmi miniszter szombaton. Kjuma Fumio a fővárostól keletre fekvő Csiba prefektúrában lévő Kasiva egyetemen elmondott beszédében hangoztatta, nem akar Amerika-ellenes hangulatot szítani az atomtámadások miatt, amelyek szavai szerint segítettek véget vetni a háborúnak. „Az Egyesült Államok miközben tudta, hogy Japán elveszti a háborút, atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira, s véget vetett a világháborúnak. Úgy vélem ez elkerülhetetlen volt” - mondta, hozzátéve ezzel megakadályozták, hogy a Szovjetunió lerohanja Japánt. Dzurinda Koszovóra gondol Becstelenség, ha egy ország úgy veszíti el a területét, hogy az valamely harmadik tényező döntése nyomán következik be - vélekedett a pozsonyi Pravdában szombaton Mikulás Dzurinda, a jelenlegi ellenzék vezetői szerepét betöltő szloák politikus. Dzurinda kijelentése a baloldali színezetű szlovák napilap szombati számában arra a kérdésre adott válaszként hangzott el, hogy „érez-e párhuzamot Koszovó és más olyan államok között, amelyekben a kisebbségek erős helyzetben vannak”. A lap emlékeztetett arra, hogy a koszovói rendezés kérdésében a szlovák ellenzéki vezető meglehetősen radikális módon vette védelmébe a szerb érdekeket. Válaszában Mikulás Dzurinda így fogalmazott: „jóllehet, ezt a párhuzamot nem lehet teljesen kitörölni, Szlovákiára azonban mégsem vonatkoztatnám. Becstelenség ugyanis, ha egy ország úgy veszíti el a területét, hogy arról valaki harmadik dönt... A szerbekre nézve ez megalázó és megengedhetetlen lenne.” Dzurinda azt sem titkolta: ha most ő lenne a miniszterelnök, akkor hazája ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsban a Koszovó függetlenségét szorgalmazó „Ahtisaari-tervezet ellen szavazna.” A szlovák ellenzéki politikus, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke két cikluson át kormányzott együtt a Magyar Koalíció Pártjával (MKP). Dzurinda most a Pravdában politikai pályája „legnehezebb küzdelmeként” jelölte meg a magyar kedvezménytörvény ellen megvívott harcát. Mint mondta: „karrierem legnehezebb politikai ütközete volt. Ott állt velük szemben a nemzetközi magyar lobby, de mi álltuk a sarat.” Dzurinda szerint az MKP-val „azóta egészen világosak a mezsgyék és a viszonyok. Feltételezem, hogy ezeket Csáky Pál sem lépi túl” - válaszolta arra a kérdésre, vajon nem találja-e aggasztónak, hogy az előző magyar pártelnök, Bugár Béla helyébe lépett Csáky Pál vezetése alatt az MKP radikalizálódik. A lap megkérdezte: biztos-e abban, hogy az MKP nem rukkol elő autonómiakövetelésekkel, a ha mégis, akkor felmondja-e a magyar párttal fennálló jelenlegi együttműködést. Dzurinda „határozottan biztos” abban, hogy az ilyen törekvésektől nem kell tartani. Szerinte ugyanis „ez a téma Szlovákiában egyszerűen megengedhetetlen. Szlovákiának nincsenek etnikailag tiszta területei. Vegyesen lakott területei vannak és az autonómia szóba sem jöhet” - jelentette ki a szlovák ellenzéki vezető.