Vasárnapi Hírek, 2007. július-szeptember (23. évfolyam, 26-39. szám)

2007-07-01 / 26. szám

Külföld Véget ért a helyben járás Kovács László európai biztos elégedett az EU-csúccsal Kovács László európai biz­tos nyilatkozott a Vasárnapi Híreknek az uniós csúcsérte­kezlet eredményeiről és a kilá­tásokról.­­ Az elmúlt hét végén az Európai Unió csúcsértekez­letének döntéseivel a közösség túljutott a csaknem két éve tartó helybenjáráson, ami abból adódott, hogy az alkotmányos szerződés tervezetét 18 tagál­lam jóváhagyta, kettő viszont elutasította. Hét ország még nem nyilvánított véleményt, de a jelek szerint népszavazás esetén ezek között is lenne jó néhány elutasító döntés. A megállapodás eredményeként a dokumentum nem alkotmány, hanem egy módosított, „reformszer­ződés” lesz, amely szerényebb ugyan az alkotmánytervezetnél, de ennek lényegében minden fontos elemét m­egőrzi. E megoldás előnye, hogy nem szükséges népszavazásra bocsá­tani - mondta Kovács. S kifejtette: az EU működésének hatékonysága szempontjából fontos, hogy mint­egy 50 kérdésben a jövőben nem lesz követelmény a döntések egy­hangúsága, a minősített többség is elég lesz. A nizzai csúcsértekezlet által elfogadott szavazati arányok kerülnek továbbra is alkalmazás­ra 2014-ig, ami Németországnak például 29, Lengyelországnak 27, Magyarországnak 12 szavazatot biz­tosít a tanácsban. 2014 és 2017 között egy átmeneti időszakban már áttér­nek ugyan a kettős többség alkal­mazására, de amennyiben egy tag­ország ezt igényli, még vissza lehet térni a nizzai arányokhoz. 2017-től kerülne bevezetésre az alkotmá­nyos szerződésben megfogalmazott kettős többség, amely szerint a döntéseket a tag­országok legalább 55 százaléka, és az összlakosságnak legalább a 65 szá­zaléka kell, hogy támogassa. Az eddig fél­évenként változó elnökség helyett a csúcsértekezleteket egy 2,5 évre válasz­tott és egyszer újraválasztható elnök fogja vezet­ni. Ugyanakkor a miniszteri taná­csokban megma­rad a félévenként rotációval történő elnöklési rend. A közös kül- és biz­tonságpolitika kép­viselete szempont­jából fontos a meg­állapodás a külügyi főmegbízotti posztról, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke is lesz. A bizottság létszáma 2014-től a jelenlegi 27-ről 17-re csökken. Ez azt jelenti, hogy minden tagállam kétszer öt évig jelölhet, majd egyszer öt évig nem jelölhet a bizottságba tagot. Kovács elmondta, hogy a nemzeti parlamentek nem kapták meg a hol­landok által szorgalmazott vétójogot, de nagyobb áttekintéssel fognak ren­delkezni a különböző javaslatokról. A mai napon hivatalba lépő portugál elnökség július végére hívja össze azt a kormányközi konferenciát, amely­nek október végéig kell kidolgoznia a szerződés részletes szövegét, ame­lyet a csúcsértekezlet hagy jóvá, s 2008-ban elkezdődhet, sőt be is feje­ződhet a dokumentum jóváhagyása a tagállamokban, így a 2009-es EP- választásokat megelőzően már életbe léphet az új szerződés. A megállapodás jelentősége Kovács szerint elsősorban az, hogy az Európai Unió a több mint 480 millió uniós állampolgár érdekeinek megfelelően folytathatja a jobb élet, a nagyobb biztonság, a több szolida­ritás és a fenntarthatóság megterem­tésére, a globális kihívások megvála­szolására irányuló erőfeszítéseit. Londonban hajszolják az autóbombák elhelyezőit Rushdie lovaggá ütésére akartak volna választ adni a terroristák? Újabb tanácskozást kezdett szombat délelőtt a brit kormány válsághelyzeti tanácskozó cso­portja, a COBRA azután, hogy pokolgépet találtak egy máso­dik gyanús gépkocsiban is előző este Londonban. A rendőrség nagy erőkkel keresi azokat a személyeket, akik elhelyezték a pokolgépekkel megrakott két autót London központjában: növelték a járőrök számát az utcákon, miközben detektívek nyomoznak a tettesek után. Égő autó hajtott neki szombat délután a glasgow-i repülőtér főbejáratának. Égő autó hajtott neki szombat dél­után a glasgow-i repülőtér főbejára­tának, alig egy nappal azután, hogy a Scotland Yard súlyos - szintén gép­járművek felrobbantásával megkísérelt - merényletsorozatot akadályozott meg Londonban. Szemtanúk beszámolói szerint egy Jeep Cherokee típusú terep­járó próbált nagy sebességgel áttörni a nyugat-skóciai nagyváros repülő­terének központi üvegajtaján, de ott fennakadt, és nem jutott be a terminál belterületére. Egyes beszámolók szerint a vezető kétszer is megpróbált betörni a bejáraton, de sikertelenül. Több szem­tanú szerint a két utas egyike ezután kannákból benzint locsolt szét a kocsi belsejében, sőt magát is leöntötte, és felgyújtotta az üzemanyagot. Mások azt mondták, hogy a kocsi aljáról már akkor lángok csaptak ki, amikor a terminál bejárata felé tartott. A jármű mindenesetre teljesen lángba borult, miután nekihajtott az utascsarnok bejárati ajtajának. A kiugró, égő ruhá­zatú vezetőt az utasok a földre teper­ték. A kocsinak volt még egy utasa, akit a biztonságiak húztak ki a járműből, és rövid küzdelem után legyűrték. A két utast, akit szemtanúk „ázsiainak” írtak le, bilincsbe verve vezették el; a vezető súlyos égési sérüléseket szenvedett. A rendőrség szombat délután, részletek ismertetése nélkül, megerősítette az incidens tényét, hozzátéve: egyelőre nincs olyan bizonyíték, amely a glas­­gow-i incidenst az előző napi londo­ni merényletkísérletekkel közvetlenül kapcsolatba hozná. A brit kormány szóvivője úgy fogal­mazott: a skóciai esetet London nem tekinti „nemzetbiztonsági szintű fenyegetésnek”. Gordon Brown brit miniszterelnök ugyanakkor vasárnap estére ismét összehívta a kormány vál­sághelyzeti tanácskozó csoportját, a COBRA-t, amely a biztonsági szolgá­latok, a Scotland Yard és a kabinet vezetőiből áll, és amelynek üléseiről soha nem hoznak nyilvánosságra rész­leteket. A nyugat-skóciai nagyváros nemzetközi repülőterét azonnal kiürí­tették; az érkező és induló légiforgal­mat teljesen leállították. A rendkívüli glasgow-i eset egy nap­pal azután történt, hogy Londonban - valószínűleg a puszta szerencse segít­ségével - súlyos robbantásos merény­letsorozatot hiúsított meg a Scotland Yard. A pokolgépekkel megrakott két Mercedest a londoni színházi és szó­­­­rakozó negyed, a West End közepén, egy zsúfolt éjszakai bár előtt, illetve a Trafalgar tér mellett hagyták az egyelőre ismeretlen terroristák pén­tek hajnalban. Mindkét pokolgép nagy menynyiségű benzinből, gázpalackok­ból és szögekből állt, és mindkettőt véletlenül fedezték fel. Az elsőt, amely a zsúfolt bár előtt parkolt, mentő­sök vették észre, akiket egy ittassága miatt elesett és megsérült mulatozó­­hoz hívtak ki. A második pokolgépet a Hyde Park alatt húzódó földalatti parkoló személyzete fedezte fel. Ennek a garázsnak az előterében tilosban parkolás miatt elvontatott járműveket tárolnak; a robbanószerkezettel meg­rakott második Mercedest is ideszál­lították a Trafalgar térről, keresztül a városon. A legnagyobb brit bulvárlap, The Sun szombati első oldalas főcíme szerint „Londont egy részeg, egy kerékbilin­cselő és egy hős rendőr mentette meg”. Ez utóbbi arra utal, hogy nem hivatalos értesülések szerint az első pokolgéphez csatolt mobiltelefont, amely nyilván­valóan gyújtószerkezetként szolgált, a tűzszerészek kiérkezése előtt, nagy lélekjelenléttel egy utcai közrendőr tépte le a bombáról. A Scotland Yard elismerte, hogy a két merényletkísér­letről nem voltak előzetes hírszerzési értesülései. Az előző napi merénylet ügyében szombat délelőtt már tartott egy ülést Londonban a COBRA. Ezután Jacqui Smith belügyminiszter csak annyit mondott: nem szabad megengedni, hogy a terrorfenyegetés felborítsa a lakosság életét, ugyanakkor „fokozott éberségre van szükség”. Szombati sajtóbeszámo­lók egybehangzóan kiemelik, hogy az előző napi robbantásos merényletkísér­let eszközeiben nagyon hasonlított az iraki felkelő csoportok által alkalmazott módszerekhez. A szombati The Times szerint a Scotland Yard attól tart, hogy a meghiúsított támadás „iraki stílusú merénylethadjárat kezdetét jelentheti London utcáin”. A londoni merénylet­kísérletek után, még péntek este az MTI által megkérdezett egyik vezető londoni szakértő is a bagdadi merényletekhez hasonlította a brit fővárosban megaka­dályozott támadást. A brit kormány egyik név nél­kül nyilatkozó tisztviselője elmond­ta, hogy nem volt előzetes értesülé­sük arról, hogy az al-Kaida terror­szervezet támadást tervezett volna Londonban. A The Times napilap arról számolt be szombati számában, hogy a rendőrség két héttel ezelőtt olyan, a nemzeti terrorelhárító biz­tonsági hivatal által készített doku­mentumokat osztogatott különböző éjszakai bárokban, amelyek autóba rejtett pokolgépes merénylet veszé­lyére figyelmeztettek. Felderítők ugyanakkor tanulmányoznak egy iszlámista internetes honlapot, ame­lyen órákkal az autók megtalálá­sa előtt azt sugallták, hogy Salman Rushdie indiai származású brit író lovaggá ütése miatt támadás lesz Nagy-Britanniában. A szélsősé­ges iszlámista honlapokat pásztázó amerikai székhelyű SITE hírszerző csoport azt közölte, hogy egy fóru­mon a következő szövegre bukkant: „Vágyik-e London az al-Kaida rob­bantásaira?” A szöveg úgy folytató­dott, hogy „Allah útján közlöm a jó hírt, Londont találat éri majd”. Egye­lőre vizsgálják, hogy a szöveg kapcso­latba hozható-e a pénteken megtalált pokolgépekkel. 2007. július 1. Pápai párbeszéd Pekinggel Folytatás az 1. oldalról A pápa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „mindkét fél részéről időre és jó szándékra” van szükség ahhoz, hogy normalizálódjon a Vatikán és Kína viszonya. A Szentszéknek 1951 óta nincsenek diplomáciai kapcsolatai a Kínai Népköztársasággal, viszont vannak Tajvannal, amelyet elismer. A pápa kéri az államot: a valódi vallásszabadság tiszteletben tartása jegyében biztosítsa katolikus állam­polgárai számára is hitük maradék­­t­­alan gyakorlásának lehetőségét. XVI. Benedek azzal a kéréssel fordul­­ továbbá Pekinghez, hogy a Szentszék nevezhesse ki a kínai katolikus püs­­­­pököket. Rámutatott arra, hogy „a­­ Vatikántól független egyház fogalm­­­ma összeegyeztethetetlen a katoli­kus doktrínával”. A Vatikán becslése­­ szerint 8-12 millió katolikus él a 1,3­­ milliárd lakosú országban. A pápai levélre annak nyilvános­­­­ságra hozása után néhány órával Peking a külügyminisztérium hon­lapjára feltett közleményben hivata­losan válaszolt. Eszerint Kína „rea­lista hozzáállást” kért a Vatikántól, és azt, hogy „ne gördítsen újabb akadályokat” a kétoldalú kapcso­latok javítása elé. A minisztérium szóvivője emlékeztet arra, hogy a Szentszék és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai normalizálásának két fő feltétele van: az egyik, hogy a Vatikán megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, mert Kína saját tartományának tekinti a szige­tet, a másik pedig az, hogy továbbra is Peking nevezheti ki a kínai kato­likus egyház papjait. A Vatikánnak „a katolicizmus nevében nem sza­bad beleavatkoznia Kína belügyeibe. Kína mindig kész volt arra, hogy javítsa kapcsolatait a Vatikánnal, e cél érdekében mindig előremuta­tó erőfeszítéseket tett, és őszinte, konstruktív párbeszédet akart foly­tatni a nézetkülönbségek tisztázásá­ra” - szögezte le a szóvivő. Orbán Lipcsében méltatta a magyar határnyitást­ ­ A magyar nép szabadságszerető­­ nép, a szabadságharcosok népe, elég­­ 1956-ra gondolni - hangsúlyozta­­ Orbán Viktor szombaton Lipcsében­­ a Konrad Adenauer Alapítvány­­ rendezvényén. A Fidesz elnöke - egyetlen külföldi vendégként - Hans-Gert Pötteringgel, az Európai Parlament elnökével, Helmut Kohl­­ korábbi német kancellárral, vala­­­­mint Bernhard Vogellel, Türingia tartomány volt miniszterelnökével,­­ az alapítvány elnökével együtt vett részt azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet a Lipcsében zajló európai ifjúsági kongresszus keretében tar­­t­­ottak. A német konzervatív ala­­­­pítvány rendezvényének középpont­jában az európai egység, illetve a­­ német egység kérdésköre áll. Orbán­­ Viktor - mint arról az MTI-t tájékoz­tatta - beszédében hangsúlyozta: „A magyarok gyakran teszik meg az első lépést, miközben mások hezitálnak, ezért is nyitottuk meg mi a határt először, átvágva a vasfüggönyt.” A Fidesz elnöke felhívta a figyel­met arra, hogy Európa az elmúlt hatvan évben két nagy újjászüle­tésen ment keresztül, most pedig egy új korszak határaihoz érkez­tünk, Európa ismét változáson megy keresztül. A Fidesz elnöke szerint ez a változás egy harmadik újjászüle­tést jelent majd, amelynek közép­pontjában az erő, illetve az életerő áll, s megteremti az erős Európát. Azt az Európát, amely a globális versenyben is képes lesz megállni a helyét. Ennek a megújulásnak a kulcsa a szociális piacgazdaság meg­újítása - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki úgy vélekedett: „két évtizednyi, neoliberális flört után Európa visz­­szatalál a számára legmegfelelőbb politikai, illetve társadalmi beren­dezkedéshez, s ez pedig a szociális piacgazdaság.” • A japán miniszter megérti a hirosimai atombombát­ ­ Elkerülhetetlen volt az hogy, az­­ Egyesült Államok a második világhá­ború végén ledobta az atombombát­­ Hirosimára és Nagaszakira, mivel az­­ volt a célja, hogy megakadályozza a Szovjetunió hadba lépését Japán ellen­­ - vélekedett a japán védelmi minisz­ter szombaton. Kjuma Fumio a fővá­rostól keletre fekvő Csiba prefektúrá­­ban lévő Kasiva egyetemen elmondott beszédében hangoztatta, nem akar Amerika-ellenes hangulatot szítani az atomtámadások miatt, amelyek szavai szerint segítettek véget vetni a háborúnak. „Az Egyesült Államok miközben tudta, hogy Japán elvesz­ti a háborút, atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira, s véget vetett a világháborúnak. Úgy vélem ez elkerülhetetlen volt” - mondta, hozzátéve ezzel megakadályozták, hogy a Szovjetunió lerohanja Japánt. Dzurinda Koszovóra gondol Becstelenség, ha egy ország úgy veszíti el a területét, hogy az vala­mely harmadik tényező döntése nyomán következik be - vélekedett a pozsonyi Pravdában szombaton Mikulás Dzurinda, a jelenlegi ellen­­­­zék vezetői szerepét betöltő szlo­­­­­ák politikus. Dzurinda kijelentése a baloldali színezetű szlovák napilap szombati számában arra a kérdésre adott válaszként hangzott el, hogy „érez-e párhuzamot Koszovó és más olyan államok között, amelyekben a kisebbségek erős helyzetben van­nak”. A lap emlékeztetett arra, hogy a­­ koszovói rendezés kérdésében a szlo­vák ellenzéki vezető meglehetősen­­ radikális módon vette védelmébe a szerb érdekeket. Válaszában Mikulás Dzurinda így fogalmazott: „jóllehet, ezt a párhuzamot nem lehet teljesen kitörölni, Szlovákiára azonban még­sem vonatkoztatnám. Becstelenség ugyanis, ha egy ország úgy veszíti el a­­ területét, hogy arról valaki harmadik dönt... A szerbekre nézve ez megalá­­­­zó és megengedhetetlen lenne.” Dzu­­­­rinda azt sem titkolta: ha most ő lenne a miniszterelnök, akkor hazá­ja ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsban a Koszovó függetlensé­gét szorgalmazó „Ahtisaari-tervezet ellen szavazna.” A szlovák ellenzéki politikus, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke két cikluson át kormányzott együtt a Magyar Koalíció Pártjával (MKP). Dzurinda most a Pravdában politikai pályája „legne­hezebb küzdelmeként” jelölte meg a magyar kedvezménytörvény ellen megvívott harcát. Mint mondta: „kar­rierem legnehezebb politikai ütközete volt. Ott állt velük szemben a nem­zetközi magyar lobby, de mi álltuk a sarat.” Dzurinda szerint az MKP-val „azóta egészen világosak a mezsgyék és a viszonyok. Feltételezem, hogy eze­ket Csáky Pál sem lépi túl” - válaszol­ta arra a kérdésre, vajon nem találja-e aggasztónak, hogy az előző magyar pártelnök, Bugár Béla helyébe lépett Csáky Pál vezetése alatt az MKP radikalizálódik. A lap megkérdezte: biztos-e abban, hogy az MKP nem rukkol elő autonómiakövetelésekkel, a ha mégis, akkor felmondja-e a magyar párttal fennálló jelenlegi együttműkö­dést. Dzurinda „határozottan biztos” abban, hogy az ilyen törekvésektől nem kell tartani. Szerinte ugyanis „ez a téma Szlovákiában egyszerű­en megengedhetetlen. Szlovákiának nincsenek etnikailag tiszta területei. Vegyesen lakott területei vannak és az autonómia szóba sem jöhet” - jelentet­te ki a szlovák ellenzéki vezető.

Next