Vasárnapi Hírek, 2007. július-szeptember (23. évfolyam, 26-39. szám)

2007-08-12 / 32. szám

2007. AUGUSZTUS 12. Egészség, életmód Azt mondta, nyugodtan írjam le a történetét. Mondtam, nem lehet, egy hetilap nem bírja el a privát érzelme­ket. Határozottan állítot­ta, ami vele és azzal a bizonyos másikkal tör­tént, az másokkal szintén előfordulhat, arról beszél­ni kell, mert az elhallgatás, a tabu hazugságokat, a kívántnál is nagyobb fájdalmakkal szolgálhat. Nem ők az egyetlenek, akik halad­nak felé, illetve betöltötték a hatva­­nat, a bőrük nem feszes, időnként itt, ott sajog, de a megint kamasszá lett lelkük nem törődik az évek múlásá­val, az élethelyzeti korlátaikon meg­próbálnak túllépni, és a szerelemre megadni maguknak az utolsó esélyt. A nő festett hajú, a férfi erősen kopaszodó, amikor egymásra talál­tak tompa volt a tekintetük, olyan beletörődő, mindent feladó. Azután hirtelen, az ezüstkor küszöbén - vagy már éppen benne? - visszatért az ifjúkori csillogás a szemükbe, tud­ják, hogy lehetetlen másnak nem fájdalmat okozni, de úgy érzik, olyan sok idejük nem maradt már, hogy ezt az utolsót veszni hagyják... Természetesen minden sors egye­di és megismételhetetlen, az övék­re azt mondják, szinte lehetetlen. Gyerekként találkoztak először, azután évtizedekig nem, az egyko­ri kicsi lány soha nem felejtette a nagy kamaszt, elfojtva ugyan, de minden kapcsolatában őt kereste, és most, deresedő fejjel végre meg­találta, végre viszonzott szerelem lett belőle. Mások hogyan csinálják? Millióan és millióan indulnak remény­nyel telve egy kapcsolatba, amiből jó esetben házasság lesz. Az udvar­lással teli vidám napokat felváltja a rengeteg munka, az otthonteremtés kínja, gondja, a gye­rekek körüli herce­hurca, és mire feleszmélnek, már tova is repült az idő, még el sem kezdték és elillanni lát­szik az élet. Legtöbbjük menetköz­ben felad­ja az abban való hitet, hogy egyszer másként is létez­het. Beletörődnek becsületből, gyá­vaságból, kényelemből, az egy élet munkájával gyűjtött javak féltésé­ből. Ahogy körbenéznek, látják a rokonságban, a barátok között sem sokkal másabb a házasság, tehát egy idő után már természetesnek tartják, hogy a párválasztással együtt jár az önfeladás. Kicsit félrelépnek, kicsit csalnak, így el tudják viselni, hogy az évek múlásával az egykori otthonból családi tűzfészek lett, amin változ­tatni ők képtelenek. 'Miért nem tudnak a párok hosszú­­távon boldogan?'MTnniTrTSb5n~élni? ~ Miért csak az irodalomban létezik a Metamorphoses 8. könyvében sze­replő, a síron túl is tartó szerelmes pár Philemon és Baucis? Az olvasók közül sokan most felháborodnak, és igazuk van, hiszen léteznek kivéte­lek, de legyünk őszinték, nem sokan. Nagyon sokakkal beszélgettem jár­tamban, kertemben. Volt, aki a pár­­kapcsolatára csak legyintett egyet, más lehajtotta a fejét, szót sem szólt, csak sóhajtozott. Juli néni volt szá­momra a legtanulságosabb, a tanyasi asszony, aki szoknyája aljával töröl­­gette aláhulló könnyeit, mert elment az ura. A férfi fél évszázadon keresz­tül ivott, részegen ütötte, verte, de ahogy most fogalmaz, de mégiscsak volt neki, és bár a haláláért imádko­zott a templomba, a végén mondja, a két kezével kaparná ki a sírból, csak ne lenne egyedül, volna megint az ura. Még vigasztalni sem tud­tam, hogy majd talál magának párt, hisz kegyetlenebb a valóság: a nők tovább élnek, mint a férfiak. Iván László gerontológus professzortól tudom, hogy míg 1901-ben a 60 éves, illetve idősebb nők 1,3-szor voltak többen, mint a férfiak, addig pél­dául 2001-ben ez a másfélszerest is meghaladta, és körükben háromszor annyi az özvegy nő, mint férfi. Tehát hajrá, amíg lehet és van kit, tessenek nagyon szeretni! Létezik az a fránya, nagyon nehe­zen viselhető tükörképtelenség, ami­ről a gerontológus elmondja, azt az idősödő, elsősorban inaktív nők harmada éli át, amikor is ráncos, ősz hajú, foghíjas, bütykös test néz vissza a tükörből, miközben az agy a fiatalkori külső képét tárolta. Úgy kifelé menve a szexuális élet is több figyelmet igényel, hiszen a hüvely nyálkahártyája sérülékenyebb, az orgazmushoz több idő szükséges. De ki adja meg és ki kaphatja azt a több időt? Iván professzor szerint bigott társadalmunkban is 7-15 százalékra tehető a 60-70 éves nők aránya, akik igenis élvezik a szexuális életet. A fiatalok azt hiszik, a szerelem csak az övék, bizonyos koron túl nemcsak nem létezhet ilyen érzés, de aki nem hajlandó azt tudomásul venni, az óhatatlanul nevetségessé válik. Lenézik, de elfogadják, ha egy korosodó férfi valamely fruskával flangál és bár a háta mögött azt mondják, „mindez az utolsó filléréig tart”, ha viszont egy élemedettebb korú hölgy libben tova a snájdig legény karján, az nemcsak feltűnő, és megbámulni való, de hangos kaca­gásra is késztető. Miért, ők nem sze­rethetik egymást? Apropó szerelem, a sokat emle­getett, a művészetek szinte minden ágában szerepeltetett, megörökí­tett érzelem! Ideje a társadalomnak tudomásul vennie, hogy nem lebe­csülendő, hanem tiszteletben tar­tandó az ezüstkorban is megadatott két egymást szeretőnek a hevesebb szívdobogás, a vágy, a beteljesülés, a másikkal való törődés, az intimitás. Azok az elemek, amiknek hiánya lel­kileg, testileg tönkretehet embereket, meglétük viszont egekig emelhet. A társadalmunk még nem készült fel arra, hogy az idősödőknek is jár a boldogság, ezért hát az érintet­tek beletörődtek abba, hogy a „kék madár” örökre tovaszállt. Pedig az évek múlásával is kell a lelki, testi szeretet. Kinek erősebben elfojt­va, kinek a nem kerek házasságát akár erővel feldúlva létező, fizikai­lag is mérhető jelenségről van szó. Nehéz szembesülni a ténnyel, ami­kor elemi erővel berobban a mono­tóniába, a korrektül működtetett, boldogtalan házasságba a „céda”, a „gaz csábító”, aki meglepő módon nem is mindig hamvasabb, mint a feleség, az otthagyni kívánt férj. Az új - még kopottan is - előnye, hogy nem a másikkal együtt öre­gedett meg, hogy ráncai ellenére is képes a kedvesből az ifjúságot elővarázsolni, az életből kifelé tartó elé jövőképet állítani. A feleség/férj egykor vonzó, szerelemre gerjesztő illata réges-régen elillant, pontosan ismerik a házastárs minden mozdu­latát, adott esetben bármikor képe­sek párjuk megkezdett mondatát befejezni... Az életük delén túl lévő szerel­mesek hiszik, hogy az új társsal, ha ideig-óráig is, de visszafordíthatják az időt, remélik nem késő, lehet még megújhodni. Az évtizedek kínlódá­sa, a családért való lemondás, bele­törődés, enerváltság, önfeladás után úgyis jöhet egy új szerelem, hogy azt egyik fél sem kereste. Egyszerűen a látszatházasságba berobban, akár annak árán is, hogy az évtizedeken át a család működtetésben jeleskedő társ attól sérül. Kár lenne álszentnek lenni, egy harmadik érkezése, mini­mum egy szereplőnek dráma, tragé­dia még akkor is, ha a pár régóta nem élt érzelmi kapcsolatban. A házasság rég sok sebből vérzett, amivel a csa­lád működtetése okán nem akartak szembenézni. És miben hibáztatható, mit tehet az, aki hirtelen megég, ha lángol, ha ismét kamasz, ha már az otthoni kötelezettségek nem húzzák le, ha megint szárnyal? Tudományosan bizonyított, hogy a nagy hőfokú lángolásban, a maga­sabb rendű érzelmekben komoly sze­rep jut az ópiátokhoz hasonlóan az agy termelte „örömhormonoknak”, amik irracionálissá tehetik a szerel­mes viselkedését. De tessék monda­ni, negyvenévi házasságban tisztes­séggel teljesítő nőnek, férfinek soha többé nem járhat örömhormon? És, ha mégis, akkor az őket meg-, illet­ve elítélők tudják-e, hogy az ilyen állapotban lévők hirtelen, kényszerű szakításra bírása gyakorlatilag meg­vonási tüneteket produkálhat? Tény, a szerelem kihunyásával, mivé is lenne a világ, ha minden pár szakítana, isten őrizzen, hogy bárki e sorokat olvasván erre az ostoba következtetésre jusson. A sze­relem csodás szeretetté alakulhat át, ami értékesebb lehet a lángolásnál. A szeretet két ember szövetsége a jóban, rosszban való kitartása. De előfordulhat, tisztességgel, becsü­lettel vannak egymás iránt, miköz­ben hagyják, hogy a párjuk valaki más oldalán tovább megőrizhesse nőiességét, férfiasságát és fiatalként mutatkozzon. Nincs szabály a szere­lemben, és még kevésbé van korha­tár, mi mindenesetre próbáljunk meg a boldogságról nem lemondani! , IC Krasznai Éva A szerelem visszafordíthatja az időt Dinnyediéta A kánikulában jólesik egy szelet hűs dinnye, de próbálta-e egész nap csak ezt az ízletes gyümölcsöt fogyasz­tani? Hasznunkra válik, ha a nagy melegben tehermentesítjük szerveze­tünket. Tudja-e, hogy milyen értékes tulajdonságai vannak a dinnyének, milyen jótékony hatással van szer­vezetünkre? A dinnye a legtöbb vizet tartal­mazó gyümölcsünk. Víztartalma 88-90%. Kalóriaértéke alacsony, alig tartalmaz zsírt vagy fehérjét. A görögdinnye cukortartalma 5%, a sárgáé 8%. Héja alatt a vastag húsa gazdag vitaminokban. Jelentősebb mennyiségben tartalmaz A-, C-, B- vitamint, ásványi anyagok közül káliumot és mangánt. Ezért erősíti az immunrendszert, élénkíti a pajzs­mirigy működését, szépíti a bőrt, a kötőszövet salaktalanításában is részt vesz. Kiemelt szerepe van a vesék átmosásában, méregtelenítés­ben. Régi bevált diéta a görögdiny­­nyekúra vesekőbetegségben, hólyag- és vesebajban. Az anyagcsere-beteg­ségeknek és reumatikus bajoknak is kiváló gyógyítója. Rosttartalma a többi gyümölcshöz képest elég kevés, mégis kiváló a hashajtó hatása, mert a sejtekben megkötött víz nyomást gyakorol a bélfalra, és ez a fokozott mozgásra serkenti a beleket. Könnyű emészthetősége miatt különösen ajánlott időseknek és rossz étvágyú gyerekeknek. Akármilyen üdítő hatású is, egy­szerre nagy mennyiséget ne fogyas­­szunk belőle! Ha mégis nagyon kívánjuk, szórjuk meg kevés fahéjjal, ez gátolja a belekben való erjedését. Nem mindenkinek ajánlott még kor­látozott mennyiségben sem. Ödémára hajlamos szívbetegek és kismamák, főképpen az utolsó harmadban, mér­tékkel fogyasszák. Cukorbetegek is mindenképpen konzultáljanak keze­lő orvosukkal. Éppen elmúlt Lőrinc napja, de remélem a mostani dinnyékre nem lesz jellemző az a bizonyos közmon­dás,­ hiszen a kedvenc gyümölcsöt júniustól októberig fogyaszthatjuk. Köveskuti Tünde Együk magunkat egészségessé! A Vegetáriánus Fesztivál immár XI. alkalommal kerül megrendezésre augusztus utolsó hétvégé­jén, 25-26-án. Az idei helyszín: Almássy Téri Szabadidőközpont (Budapest, VII. kerület, Almássy tér 6.) A művelődési központ négy szintjén várják a látogatókat a következő programokkal: AUGUSZTUS 25. SZOMBAT: 10.00 A XI. Vegetáriánus Fesztivál megnyitója 10.30 Béky László: Böjt, testi-lelki megtisztulás 12.00 Sebestyén Szilvia: Makrobiotikus táplálkozás 13.00 Szili Zsuzsa: Sav-bázis egyensúly 14.00 Varga Sándor: Vegetáriánus étrend kezdőknek és haladóknak 15.00 Lugosi Dóra: Testünk építése - vegán módon: a gyermekek és a sportolók táplálkozása 16.00 Dr. Kiss Ferenc és Dr. Wallner Judit: Az ember és a természet kapcsolata - gyermekeink jövője (verses előadás az ember és a természet-környezet viszonyáról) 17.00 Jóga a mindennapi életben® bemutató és Bhadzsan-koncert (Laár András közreműködésé­vel) 18.00 Schirilla Show híres vegetáriánusokkal. BENNE: a vegetáriánus receptverseny eredményhir­detése és díjátadás, valamint a Vegetáriánus Életmű Díj átadása AUGUSZTUS 26. VASÁR­NAP: 10.00 Benda Judit: Halál a konyhában (Gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban) 11.00 Tóth Gábor: Kik szeretné­nek dönteni egészségünkről, helyettünk? A személyes felelősség szerepe egy manipu­latív világban. 12.00 Zoltán László: Élő ételek, csíraételek, enzim­gazdag táplálkozás 13.00 Dr. Gyimes Ernő: Biogazdálkodás, biotermékek 14.00 Feketéné Bokor Katalin: Akarsz-e meggyógyul­ni? 15.00 Váradi Tibor: Láthatalan ember (Az ember fel­építése, működése, érzékfeletti testek tisztítása) 16.00 Soha Gábor: A spirituális fejlődés lehetőségei a vegetáriánusság tükrében 17.00 Kövi Szabolcs Szertartás című lemezbemutató koncertje filmvetítéssel 18.00 A XI. Vegetáriánus Fesztivál zárása, a játékos totó nyereményeinek sorsolása KT.

Next