Vasárnapi Hírek, 2008. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-06 / 1. szám

Külföld Bush Teheránra tekintve utazik Irán befolyásának ellensúlyozása az elnök közel-keleti útjának célja Az izraeli-palesztin békekötés előmozdítása és Irán „agresz­­szív ambícióinak" ellensúlyo­zása lesz George Bush jövő kedden kezdődő nyolcnapos közel-keleti körútjának fő célja - ez derült ki az amerikai elnök hagyományos, szombati rádió­beszédéből. Bush Izraelbe és a palesztin terü­letekre, továbbá a Washingtonnal szövetséges Kuvaitba, Bahreinbe, az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd- Arábiába és Egyiptomba látogat. Izraelben és a palesztin területe­ken még sosem járt hivatali idejének eddig eltelt hét éve alatt. Az elnök beszédében hangsúlyozta: arra biz­tatja az izraelieket és a palesztino­kat, hogy hozzanak határozott dön­téseket a bonyolult kérdésekben, míg az arab államok vezetőitől azt várja, hogy támogassák az izraeli-palesz­tin tárgyalásokat, s „érezzék át Irán agresszív ambíciói ellensúlyozásá­nak fontosságát.” George Bush emlékeztetett arra, hogy „2001. szeptember 11. óta a szélsőséges erők demokratikus veze­tőket gyilkoltak meg Afganisztántól Libanonon át Pakisztánig, és ártat­lan embereket öltek meg Szaúd- Arábiában, Jordániában és Irakban, miközben új fegyvereket, új embe­reket keresnek azért, hogy újabb támadást indítsanak Amerika ellen, megdöntsenek kormányokat a Közel-Keleten és milliókra kénysze­rítsék rá gyűlöletes világképüket.” Éppen ezért úgy vélekedett, hogy a közel-keleti béke döntő fontosságú a szélsőségesek elleni harcban, mivel ez utóbbiak számára az erőszakos, kezelhetetlen izraeli-palesztin ellen­tét toborzó eszközként szolgál. Az elnök optimizmusát hangoztatta a béketárgyalásokat illetően, és ígére­tet tett arra, hogy Washington mind­két felet támogatja a rendezésben. Ugyanakkor tanácsadói kizárták annak lehetőségét, hogy háromolda­lú, amerikai-izraeli-palesztin talál­kozó jöjjön létre a látogatás során. Bushsal, aki éppen aznap indul a Közel-Keletre, amikor New Hampshire államban előválasztáso­kat tartanak, több vezető arab lap közölt szombaton interjút. Ebben az amerikai elnök szintén azt hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Államoknak és közel-keleti szövetségeseinek közös stratégiát kell kidolgozniuk Irán ellen, mert az ország és nukleá­ris programja „továbbra is fenyegeti a békét”. A Hamász palesztin iszlamista mozgalom szombaton nemtetszésé­nek adott hangot a közelgő Bush­­látogatás miatt. Mint szóvivője közleményben hangsúlyozta: nem szívesen látják az amerikai elnö­köt, mivel útja „a palesztin területek izraeli megszállását hivatott szolgál­ni”, politikai és anyagi támogatást ad Izraelnek, egyben „hozzájárul a palesztinok belső megosztottságának elmélyítéséhez azzal, hogy egy­ részü­­ket támogatja mások rovására.” Kész egyezkedni a kenyai elnök Amerikai közvetítő • Már Mombasában is bevetettek könnygázgránátot Mwai Kibaki kenyai elnök kész nemzeti egységkormányt alakí­tani, hogy megoldja a válasz­tások nyomán kialakult helyze­tet. Kenyában normalizálódik a biztonsági helyzet az elnökvá­lasztás nyomán kitört, egy hétig tartó zavargások után - közölte szombaton az ország rendőrfő­nöke. Kibaki ezt Jendayi Frazer amerikai külügyi államtitkár-helyettessel közöl­te, akivel szombaton mintegy 90 per­ces megbeszélést folytatott. Az elnöki sajtószolgálat vezetője szerint Frazer - aki néhány órával korábban már tárgyalt Raila Odingával, az ellenzék vezetőjével - újabb találkozót tervezett az ellenzéki politikussal. Odinga egy szombati sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy - egyelőre - nem kapott semmilyen hivatalos ajánlatot a kormánytól. „Álláspontom nem vál­tozott. Tárgyalásos rendezést szeret­nénk. A kiindulási pont az, hogy Mwai Kibaki törvénytelenül került az elnöki székbe. Államfőként nem is jöhet a tárgyalóasztalhoz” - mondta. Bernard Kouchner francia külügy­miniszter egyébként pénteken az RTL francia rádióban hangoztatta, hogy teljes mértékben elcsalták a kenyai elnökválasztást. Azokat a bizonyíté­kokat nem nevezte meg, amelyek erre a következtetésre vezettek, de hangsú­lyozta, az amerikaiak és a britek, akik jól ismerik az országot, szintén ezen a véleményen vannak. Sean McCormack, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Jendayi Frazer küldetése kiegé­szíti azokat a nemzetközi erőfeszítése­ket, amelyek a békés rendezést szorgal­mazzák. Desmond Tutu, Nobel-béke­­díjas dél-afrikai egyházi vezető koráb­ban megbeszélést folytatott Kibaki elnökkel, valamint az elnökválasztási győzelmét el nem ismerő, csalásokat emlegető Odingával. Mindkét kenyai politikus hangoztatta, hogy nyitott a tárgyalásokra. A kenyai választási bizottság a múlt vasárnap jelentette be, hogy a decem­ber 27-i elnökválasztás győztese Mwai Kibaki hivatalban lévő elnök, aki szo­ros versenyben győzte le az ellenzék jelöltjét, Raila Odingát. A már az ered­mény kihirdetése előtt megkezdődött szórványos összetűzések és zavargások még aznap, a hivatalos eredmény kihir­detése után öltöttek nagyobb méretet. Azóta a tiltakozásokban és rendbon­tásokban legalább 360 ember vesztette életét, és 250 ezer ember kényszerült lakhelyének elhagyására. A rendőrség szombaton a tengerparti Mombasában könnygázgránátokat lőtt ki, hogy feloszlasson egy tüntetést. A többtucatnyi ember azt kiabálta, hogy Kibakinak távoznia kell a hatalomból. Mwai Kibaki elnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy csak akkor hajlandó elfogadni a választások megismétlésére vonatkozó ellenzéki követelést, ha ezt a bíróság rendeli el. Ha a legfelsőbb bíró­ság - törvénytelennek minősítve - meg­semmisítené az elnökválasztás eredmé­nyét, akkor új választásokat kellene kiírni. Az ellenzék azonban nem hiszi, hogy ezt megtenné az a testület, amely­nek tagjai jó részét Kibaki nevezett ki, másrészt a különböző jogi eljárások miatt a folyamat évekig eltarthatna. Független vizsgálatot javasolt pén­teken a Human Rights Watch (HRW) nevű, az emberi jogokat védő nem­zetközi szervezet a kenyai választá­sok ügyében, mert úgy tartja: ennek hiányában az a veszély fenyeget, hogy a kelet-afrikai országot újabb erőszak­­hullám önti el. Mwai Kibaki elnök újraválasztá­sának december 30-i bejelentése óta összesen 1068 személyt tartóztattak le a kelet-afrikai országban, közülük 451-et bíróság elé állítottak. Jelenleg még további 70-en vannak őrizetben. Az Ali Mohamed Hussein tábornok, rendőrfőnök által kiadott közlemény szerint a bíróság elé állítottak között szándékos gyújtogatással, tiltott gyüle­kezéssel, lopott tárgyak birtoklásával, erőszakra való felbujtással, valamint fosztogatással és gyilkosságokkal vád­lottak vannak. Hussein hozzátette: a vádemelések is bizonyítják, hogy az erőszakos cselekmények motivációja inkább volt a bűnöző szándék, mint a politika. Biztonságban vannak a Kenyában tartózkodó magyarok - közölte szom­baton délután az MTI-vel Kocsis András kenyai konzul, aki ellátogatott Mombasa környékére, a tengerpartra, ahol a magyar turisták üdülnek. Mint a magyar diplomata elmondta, az országban a december végi válasz­tások óta tartó erőszakos cselekmények nem terjedtek át azokra a terüle­tekre, ahol magyar turisták tartózkodnak és nyugalom van a Mombasa és a magyaroknak szálláshelye, Malimbi közötti útvonalon is. Mombasában pénteken volt egy kisebb, mintegy 200 fős muszlim béketüntetés zajlott le, de a rendőrség azt hamar feloszlatta. A magyar turisták kenyai programja a tervek szerint zajlik, és a jelenleg kint tartózkodók a jövő hét elején két csoportban, hétfőn 186-an, míg szerdán 22-en indulnak haza - tette hozzá Kocsis András konzul. Lapzártáig békés grúz választás Nagyon békésen zajlik a szombati grú­­ziai elnökválasztás, egyelőre sehonnan sem jelentettek incidenst, összecsapást - mondta az MTI-nek telefonon adott interjújában Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő, aki a voksolás­ra kiküldött, 26 fős Európa tanácsi megfigyelőcsoport vezetőjeként tar­tózkodik a kaukázusi köztársaságban. Ugyanakkor hozzátette: van számos apróság, amelyet persze lehet bírálni, s ahol lehetne javítani a választások lebonyolítását. Eörsi elmondta: nem igaz, hogy Magyarországon lennének a legmegosztottabbak a politikai erők, Grúziában sokkal nagyobb ez a meg­osztottság. Nincs semmilyen bizalom senkiben, számos politikai erő előre kétségbe vonta az eredményt, s vasár­napra tüntetést hirdetett. Ugyanakkor közölte: bízik benne, hogy bárki veszít­sen is a választáson, el fogja fogadni az eredményt. A grúziai ellenzék legnépszerűbb elnökjelöltje pénteken azzal fenyege­tőzött, nem fogja elismerni az egy nap múlva esedékes grúziai elnökválasztás eredményét, ha folytatódnak a közlése szerint már eddig is előforduló sza­bálytalanságok. Levan Gacsecsiladze Tbilisziben európai országok parla­menti képviselőivel találkozva fölso­rolta, milyen törvénysértéseket követ­tek el a Mihail Szaakasvai elnököt támogató hivatalok. Panaszkodott egyúttal amiatt, hogy - mint mondta - a hatalom akadályozza az ellen­zék kampányát. „Az egyetlen reális eredmény a második forduló lenne” - jegyezte meg egy másik ellenzé­ki elnökjelölt, David Gambrelidze. Értésre adta ugyanakkor, hogy nem lenne ínyére egy esetleges „forradalmi forgatókönyv”. Szaakasvili elnök kijelentette pénte­ken Tbilisziben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői előtt, hogy el fogja ismerni az elnökválasztás ered­ményét akkor is, ha az első fordulóban nem szerezne abszolút többséget, s így második fordulót kellene tartani, amelyen az első forduló első két helye­zettje között dőlne el az elnökség. Lapzártakor érkezett a hír, hogy a négy grúziai tv-csatorna által fize­tett és két állami egyetem által készí­tett exit-poll szerint Szaakasvili a szavazatok 52,5 százalékát szerezte meg. I­­SS -KOMMENTÁR • Egy (fekete) férfi és egy nő Bárhogyan alakul is a november 4-ig tartó amerikai elnökválasztási verseny­­futás, Barack Obama máris történelmet csinált: fekete létére magabiztosan megnyerte egy színfehér állam előválasztását. S immár őt tekintik a demok­rata jelölési vetélkedő éllovasának, akit az eddiginek, Hillary Clintonnak sürgősen, alighanem a keddi New Hampshire-i csatában meg kellene állíta­nia, nehogy Obamát egészen a nyári jelölőgyűlésig repítse a nyitány lendüle­te, az amerikai politikában perdöntőnek tartott „momentum”. Ki hitte volna, nemcsak pár évtizede, hanem csupán pár hónapja is?! Már az is csodaszámba ment, hogy egy nőnek legyen igazi esélye elnökjelöltként. S bár korábban is volt fekete elnökjelölt, az szinte kizárólag a saját kisebb­sége voksaira számíthatott. S még mindig csak elvétve akad néger szenátor, amine Obama is: azt nem egy - esetleg fekete többségű - körzetben választ­ják, hanem egy állam egész lakosságának voksával. Most azonban Iowa - nyílt szavazásos - jelölőgyűlésein fehérek tömege, ráadásul először választó fiatalok serege áll ki őmellette. Bizonyítani akarván, hogy számukra érdek­telen a bőrszín, csakis Obama - változást hirdető - üzenete számít. Hiába gondolnak a demokraták - a Bush-éra napjait számlálva - aranykorként a Clinton-elnökség évtizedére, Hillary óhatatlanul csak restaurációt tudott ígérni a reménnyel szemben. Heteken, de talán már napokon belül kiderül, hogy másutt is vevők-e Obama - a pártviszályokat is meghaladni ígérő - üzenetére, Iowa demok­ratái liberálisabbak az átlagnál, s a kis állam imádja meglepni az országot. Változó hatással: négy évtizede Robert Kennedyvel, négy éve John Deannel, akit hamar elhomályosított a demokrata elit kedvence, John Kerry. Most Hillarynak kellene kétségeket támasztania az Obama-ígéret megvalósítható­ságát illetően. Hogy vajon tényleg a jobbik énjük és szintén a pártacsarko­­dástól való megcsömörlés vezette a szép számú iowai republikánust a fekete (valójában félvér) jelölt táborába, avagy igazában őt tekintik a novemberben inkább legyőzhetőnek (1972-ben a lelkes idealisták támogatásával McGovern megelőzte a pártelit jelöltjét Muskie-t, hogy utána csúnyán veszítsen Nixonnal szemben, aki - amint a Watergate-ügyben kiderült - titkon be is segített a demokrata vetélkedő ilyetén alakulásába). Tulajdonképpen az lett most a demokraták fő kérdése, ki a sebezhetőbb a várható kíméletlen (és sportszerűtlen) republikánus támadásokra bizton számítva: Hillary vagy Barack? Clintonné most érvként azt emlegeti, hogy róla már mindent tudnak (és minden rosszat el is mondtak). Mert azt ne higgyük, hogy a republikánusok már beletörődtek az őszi kudarcba, bár elnökük, Bush nevét alig veszik szájukra, Iowában náluk is bombameglepetés történt, de a - Darwint tagadó és a helyi vallási funda­mentalistákra támaszkodó - Huckabee aligha lehet pártjelölt (1988-ban itt Bush apját lepte meg az ultrakonzervatív Robertson tiszteletes). Viszont ő is megrendítette az eddigi republikánus éllovast, Romneyt, ami megnyithatja az utat akár a feltámadni látszó (nyolc éve az ifjabbik Busht majdnem kiütő) McCain szenátornak, vagy akár Giuliani New York-i expolgármesternek, akik óvatosan elkerülték Iowát. Ha nincs a mezőnyben újraválasztásért induló elnök, mindig nagyon izgal­mas az előválasztási sorozat, amely az idén - az egymást presztízsokokból előzni igyekvő államok jóvoltából - páratlanul tömörré vált: alighanem a február 5-i monstre (húsz államban egyszerre tartott) előválasztással el is dől. S éppen ezért nehezebb az előnyre szert tettek behozása is, de mindenesetre sürgősebb. Bill Clinton jelöltségét 1992-ben New Hampshire mentette meg, vajon kedd este felesége is elmondhatja ezt? A. J. 2008. JANUÁR 6. Iowa érezteti hatását Hillary Clinton előnyének Csökke­nését és riválisa, Barack Obama előretörését mutatták az amerikai demokrata párti elnökjelöltségért vívott harcban a szombaton közzé­tett közvélemény-kutatások, három nappal a New Hampshire állam­beli előválasztások előtt. A Zogby- intézetnek csütörtökön és pénteken készített felmérése szerint a volt First Lady a szavazók 32 száza­lékát tudhatja maga mögött, míg Obamára 28 százalék voksolna. A Zogby Obama iowai győzelme előtt készített felmérése még hatpontos előnyt mutatott Hillary Clinton javára. A harmadik demokrata párti jelölt, John Edwards, aki Iowában második helyre futott be, 20 száza­lékra esélyes. Még inkább feltűnő Hillary Clinton visszaesése a Suffolk egyetem köz­vélemény-kutatásában. Csütörtökön még 16 ponttal, 39-23 arányban vezetett Obama előtt, ez a különb­ség azonban szombatra 7 pontra zsugorodott (36-29), ami megerősíti az iowai előválasztás „ugródeszka­hatását” Obama számára. Szoros a verseny a republikánusok között is, ahol a Zogby 32 százalékot ad John McCain szenátornak szem­ben Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó 30 százalékával, a Suffolknál viszont Romney vezet 29- 25 arányban. Az iowai republikánus győztes, Mike Huckabee keresztény nézetei New Hampshire-ben nem tűnnek túl népszerűnek, mivel a Suffolk 13, a Zogby pedig csak 10 százalékot ad neki. De még ezzel is megelőzi Rudolph Giulianit, aki mindkét felmérés szerint 9 százalé­kot várhat. A volt New York-i pol­gármester elsősorban a hónap végén tartandó floridai előválasztáson vár­ható győzelmére, valamint a február 5-i „megakeddre” alapozza straté­giáját: ez utóbbi napon mintegy 20 államban rendeznek előválasztást. Bhutto-merénylet: a Scotland Yard nyomoz A Scotland Yard szakértői kezdtek nyomozást szombaton Ravalpindiben Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezető meggyilkolásának színhelyén - közölte a helyi rendőrség. A brit bűnügyi rendőrség öt anti­­terrorista, illetve törvényszéki orvosi szakértője pénteken érkezett Iszlámábádba a pakisztáni kor­mány kérésére. Pervez Musarraf elnök reményei szerint vizsgálatuk véget vethet a Bhutto asszony ellen december 27-én elkövetett öngyil­kos merénylet körüli ellentmondá­soknak. A Scotland Yard emberei a merénylet helyszíne mellett azt a területet is átvizsgálják, ahol a ter­rorakciót megelőzően Benazir Bhutto választási gyűlést tartott. Ugyancsak vizsgálat alá vetik Bhutto asszony gépkocsiját, amelyben halálát lelte. A körzetet a pakisztáni különleges fegyveres erők kommandói zárták le és az újságírókat sem engedték be oda. Musarraf korábban elégedetlenül nyilatkozott a merénylet utáni helyi nyomozásról, bár hangsúlyozta, hogy sem a kormány, sem pedig a titkos­­szolgálatok nem próbáltak nyomo­kat eltüntetni. Az államfőt érezhe­tően idegesítette az a tény, hogy a közterület-fenntartók nem sokkal a gyilkosság után bőséges vízzel mos­ták fel a tetthelyet. Bhutto tábora mindazonáltal úgy véli, hogy értelmetlen a Scotland Yard szakértőinek küldetése. „Musarraf maga megmondta, hogy a Scotland Yard stábja nem kap engedélyt azoknak a kihallgatására, akikre gyanakszunk, tehát már előre körülhatárolta szerepét” - közölte a Pakisztáni Néppárt (PPP) szóvivője.

Next