Vasárnapi Hírek, 2008. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

2008-05-04 / 18. szám

Távkapcsoló Rudi csúszópénze Magyarországon egész sok minde­nért szokás manapság perelni. A Magyar Gárda Zala megyei nagyve­­zíre beperelheti a HVG-t hitelrontá­sért, mert azt írták róla, hétszer volt büntetve, holott ezek az ügyek már elévültek. Bíró Ica beperelte Norbit, mert az mélységesen megsértette őt, hogy azt mondta, a fitnesz (egykor metál) lady „nem tett le semmit az asztalra”. Még a plasztikai sebé­szek rémálma, az óriás szilikon­szájú Maria Geronazzo is bepereli Hajdú Pétert, mert a műsorvezető szörnynek és borzalmasan rondának nevezte. Rudi Zoltán viszont nem tiltakozik, még csak nem is fenye­geti perrel Hajdú Pétert, amiért az nyilvánosságra hozta, hogy Rudi tett egy ajánlatot neki és Galambos Lajosnak, hogy mit szeretne kérni a műsorok után, és azt milyen szám­lára utalják, amikor már nem lesz tévéelnök. Ez azóta Havas Henrik: Havas sztori(k) I. című könyvében nyomtatásban is megjelent. Gondoltam, hogy valaki még csúnyán megfizet azért, hogy NÉVshowR-t és Lagzi Lajcsit bámulhassunk, de nem sejtettem, hogy ezt a feladatot épp a műsorok házigazdáinak szánták. Az is érthe­tő, bár picit meglepő, hogy még gaz­dáik sem adtak volna lyukas garast sem a Szuperbuliért meg a páratlan váratlanságokért. No persze Havas könyvének jó reklám lehet egy ilyen botrány - ami egyébként nem von le a vád súlyosságából. Csak azt nem értem, hol a botrány? Valaki tett egy ilyen döbbenetes közéleti beje­lentést, és füle botját sem mozdítja senki, mintha nem is akarnák meg­hallani. Nem nyílt meg a föld sem az állítólagos zsaroló, csúszópénzkérő, befolyásával üzérkedő Rudi Zoltán ex-tévéelnök alatt, sem az őt igaz­talan vádakkal illető, amúgy is min­denkivel pereskedő, kiállhatatlan Hajdú Péter alatt. Hiába, már a föld ingerküszöbe sem a régi. De még egy vérszegény munkahelyi vizs­gálat, egy ORTT-s ellenőrzés sem indult, még a pártok sem kezdték el az egymásra mutogatást. Csak annyi tellett Ruditól, hogy SMS-ben annyit írt a Blikknek a könyvről: „Nem olvastam. És nem is vagyok rá kíváncsi. Rágalmakkal nem fog­lalkozom.” Talán idő közben megta­lálta legmélyebb lelki békéjét, hogy rágalmakkal nem foglalkozik? Pedig két éve még nagyon is felizgatta magát Friderikusz „rágalmain”. Fridit tudta perrel fenyegetni (nem tudjuk, lett-e belőle valaha is per), amiért vezetési és emberi alkalmat­lansággal vádolta meg, és azt mond­ta, „vagy Rudi, vagy a szakmai­ság”. De még a Népszabadságnak is jogkövetkezményeket ígért, amiért megjelentette a Rudira nézve sértő interjút. Nem sokkal ezután megint a Népszabit perelte, mert megírták, hogy a közszolgálati televízió ügy­védje részt vett Rudi magáningatla­nának értékesítésében. Most pedig még csak nem is fenyegeti perrel sem Hajdút, sem Havast, hanem hallgat, mint az a bizonyos a fűben. Talán Hajdú igazat beszélt, és nem sok értelme lenne perelni. Talán abban bízik, ha csendben marad, hamarabb elsikkad az ügy, úgyis négynapos hétvége van, ki a fene foglalkozik most a közélettel. Különben is, hétfőn kell leadni a tévéelnöki pályázatokat, nem tenne jót az esélyeknek egy botrány, ha már azt szemrebbenés nélkül meg­úszta, hogy elnöki mandátumának lejárta előtt mindössze 4 nappal lét­rehozott egy posztot, amelybe utód­ja, az általa kinevezett alelnök négy nappal később őt nevezte ki. Bálint Orsolya Mona Lisa érintetlen maradt A Louvre büszkeségének, Leonardo da Vinci festmé­nyének, a Mona Lisának rajongói a mű utánozha­tatlan és rejtélyes titka­ként méltatják a női portré rajzolatát árnyaló „sfuma­­to” átmeneteket: a legfőbb francia tudományos kuta­tó központ, a CNRS egyik tudósa most először ele­mezni tudta a különleges festészeti technikában alkalmazott anyagot. A sfumato értelme füstös vagy füs­tölt: az e szó által jelölt technikát maga Leonardo da Vinci úgy jel­lemezte, hogy vonalak és határok nélkül, füstszerű­­en adja a rajzolatot. A sfumato technikának köszönhetően a művészet­­történészek máig töpren­genek azon, hogy a portré arcán alkalmazott ködös átmenet miatt tűnik-e úgy, hogy mosolyog, vagy pedig a száj körüli árnyékok tényleg mosolyt tükröznek. A festékek összetételét különleges, sokspektrumú kamerá­val anélkül határozták meg, hogy hozzáértek volna Leonardo da Vinci remekművéhez. MTI Zilahy két pályán játszik Tíz évet kellett várnia - de bejött! Zilahy Péter még mindig fiatalnak tartható - mindössze 38 esztendős - magyar író. Az utolsó ablakzsiráf című kötetének angol nyelvű változa­tát az író-költő-tanár-filológus-per­­formanszer - a magyar író fociválo­gatott csatára, szövetségi kapitánya részvételével mutatták be a Londoni Magyar Kulturális Központban a héten. Ugye még sokan emlékeznek­­ Zilahy is, hiszen a rendszerváltás előttről származó, legelőször ’71-ben megjelent Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes gyermeklexikonjából tanulha­tott anno ő is­­ az Ablak-Zsiráfra? Az utolsó ablakzsiráf című kötetet már vagy kéttucatnyi nyelvre lefordítot­ták világszerte. Nagy-Britanniában most az a Tim Wilkinson ültette át angol nyelvre, aki amúgy „szerel­mes” a magyar nyelvbe és kultúrába. A könyvet Fiona Sampson költő, a Poetry Review lap szerkesztő asszo­nya mutatta be a jelenvoltaknak, a könyv előszavát Lawrence Norfolk kiadó írta. Az író - aki anglisztika-filozófia­­kulturális antropológia szakon vég­zett az ELTE-n, majd a LINK két­nyelvű internetes irodalmi folyóira­tot szerkesztette, s volt a Budapesti Műegyetem és a New York University vendégtanára is - Ben Addisszel, a londoni Nemzeti Színház művészé­vel együtt olvasott föl részleteket a kötetből, ami az Anthem Press gondozásában jelent meg. Amúgy perceken belül megannyi felemelő kritikát kapott a mértékadó brit saj­tóban, s mint ahogy Zilahy a VH- nak elmondta: úgy általában egy-egy könyvbemutatón, író-olvasó találko­zón világszerte a vendégek tizede, ha vesz egy-egy kötetet, itt ezúttal a megjelenteknek több mint a fele egy­­két-három Az utolsó ablakzsiráffal a hóna alatt távozott... A kötet amúgy úgy született, hogy 1996-97 telét a forradalmian karneváli és karneváli­­an forradalmi hangulatú Belgrádban töltötte, naponta több százezer ember társaságában tüntetve az utolsó kelet-európai diktatúra ellen. Ez az eseménysor ihlette az Ablak-Zsiráf formai világát, szótárcímszó-világát követve „gyermekszemmel nézve a diktatúrára. Az utolsó ablakzsiráf című kötetet ’98-ban adta ki a buda­pesti Ab Ovo Könyvkiadó, de útját több magyar és külföldi irodalmi díj kíséri azóta, rádiójáték készült belő­le, s megjelent négynyelvű multimé­dia CD-ROM-on is. Zilahy máso­dik kötete, a Három tavaly jelent meg Könyvnapra az 1991-ben Koller Kati-Téglásy Gergely-Vámos Miklós alapította Ab Ovo Kiadónál. Ja és még egy kis adalék: A magyar íróválogatott két hét múlva Bécsben rúg labdába! Ezek a fiúk ezen a pályán j­ól fociznak... G.M. Kultúra 2008. május 4. Süveges Gergő reményt nyújtana könyvével Süveges Gergő, a Magyar Televízió híradója rendhagyó könyvet írt. Nem receptekről vagy borokról, nem is nőügyekről vagy kedvenc íróiról szól. Gyermekekről ír, édesapjuk szem­szögéből. Az Apa-kép-írás című kötet történetei első gyermeke meg­születésével kezdődnek és az óvodá­ba menetellel zárulnak - miközben újabb két testvér érkezett a családba. A műsorvezető elmondta, az egész család örömmel fogadta a könyvet. „Mindenki tudta, hogy írom az Apa­­kép-írásokat, hiszen kéthetente jelen­nek meg a Híradó honlapján, de a kész kötetet egészen más kézbe venni. Fontos számomra, hogy leírjam eze­ket a történeteket. Egyrészt így tudom felvenni a harcot a felejtés ellen. Azt gondoljuk egy-egy gyermeki mondat, vagy megmozdulás után, hogy erre még évek múlva is emlékezni fogunk, pedig legtöbbször már másnapra el is felejtjük” - mondta. „Másrészt, úgy látom magunk körül, hogy sok a széthulló család, a megbillenő házas­ság, az árván, vagy félárván felnövő gyerek - akiknek egyébként mindkét szülőjük él. Csak épp idő, energia, szeretet nem jut a gyerekekre - tette hozzá. „Ezekkel a mininovellákkal az örömöt szeretném megosztani: létezik még ép család, hűség és létezik fele­lősségvállalás. Nem magunkat szeret­ném fényezni, hanem reményt adni: járható út ez is. Meglepett, milyen sok emberben van erre fogadókész­ség és azt sem hittem volna, hogy ami engem megnevettet, azt mások is mulatságosnak tartják. Jó érezni, hogy tudok hatni az írásaimmal.” Süveges szerint a női és babamaga­zinok többsége inkább az anya-gyer­mek kapcsolatra fókuszál, az apai szemszög háttérbe szorul. „Vannak persze irodalmi előzmények, de szá­muk csekély. Kuriózumnak tartom az Apa-kép-írást azért is, mert a magyar média világában talán kevés olyan szerepig van, akinek van négy gyer­meke, akiknek ugyanaz a férfi és nő az édesanyjuk és édesapjuk - és a szülők ráadásul házasságban is élnek egymással. Azt az örömhírt szeretném közvetíteni, hogy lehet élni így is” - mondta. Süveges Gergő a Duna Tv-ben kezdte 1999-ben, a Vallási Szerkesztőségnek volt műsorvezetője és riportere. „Két év után pályáztam a Magyar Televízióhoz, ahová kétezer jelentke­ző közül választottak ki. Egyetemista éveim alatt kerültem a tévé közelébe, előtte nem került szóba ez a pálya. Aztán itt ragadtam és hivatásként kezdtem a televíziózásra gondolni. A Duna Tv-s korszakban nagyon sokat tanultam a szakmáról, az alapokról. Az MTV-ben is részt vettem képzé­sen és úgy gondolom, a folyamatos tanulás nélkül nem lehet boldogulni” - magyarázta. Diplomát magyar nyelv és irodalom, valamint magyar, mint idegen nyelv szakokon szerzett, emel­lett teológus végzettsége is van. „A híradózás nagy részben nyelvi feladat­­ a műsorvezető szempontjából. Én alakítom ki az elhangzó szöveg végső változatát. A szövegnek pontosnak, precíznek és élőbeszédszerűnek kell lennie, pártpolitikailag pedig semle­gesnek” - tette hozzá. „Ugyanakkor minden híradónak döntenie kell: arra figyel, ami az embereket érdekli, vagy arra, ami érinti őket. A közszolgálati televíziónak ez utóbbit kell válasz­tania, ha a kettő nem esne egybe. Amikor a stúdióba készülök, nekem is szem előtt kell tartanom az objek­tivitást, a pártatlanságot. Az átadás vágyának kell motiválnia. Tudatában kell lennem annak, hogy a nézőnek valami fontosat akarok elmondani.” A híradós eddig olyan felkérést nem kapott, melyre nemet kellett volna mondania. „A bulvárműfajt és témákat elkerülöm, de a Magyar Televízióban ez nem is nehéz. A választási műsoro­kat, a népszavazási műsorokat, a Nagy Könyvet, vagy a szilveszteri programot mind-mind szívesen vállaltam. A leg­érdekesebb feladatok közé tartoznak az élő tudósítások - például a Nemzeti Színház megnyitójáról -, de emlé­kezetes számomra a Baló Györggyel közösen készített emlékműsorunk II. János Pál pápáról. A Híradónál pedig szívesen teszem a dolgom, de nincs megírva semmilyen könyvben, hogy életem végéig híreket kell mondanom. Újságíróként rendszeresen publikálok és egyszer a rádiózást is kipróbál­nám.” Á.D. Demjén Ferenc, Lovász Irén és Szvorák Kati a Szikla Színházban Én csak fújom a dalt... címmel Demjén Ferenc koncertjével nyitja meg az új évadot június 20-án a pilis­szántói Szikla Színház; előzenekar­­ként a Csíkszeredai Role rockegyüttes lép fel - tájékoztatta Kollár Miklós, a falu polgármestere az MTI-t. Demjén Ferenc koncertjét két híres népdalénekes közös fellépése követi június 21-én. Lovász Irén, aki egy hónapja 25 nemzet képviselői közül a legjobb szólóénekes díjat kapta Tallinban, Fellegajtó című műso­rát adja elő. Közreműködik Demjén András, Gyulai Csaba, Ágoston Béla, Balázs Gergely és Mizsei Zoltán. Szvorák Kati Mondj szívem dalt című koncertjén Bolya Mátyás, Szokolay Dongó Balázs és Mizsei Zoltán is színpadra lép, s a művész­nő szlovák dalokat is énekel majd. Az esten Lovász Irén és Szvorák Kati közösen is előad néhány dalt. A két énekesnő műsora előtt a gyimes­­felsőloki Vadhajtás táncegyüttes ad műsort a volt pilisi kőbánya helyén, a görög színházakéhoz hasonló környe­zetben kialakított pilisszántói Szikla Színházban. Szintén június 21-én avatják fel Pilisszántón Szent László 3 méteres faszobrát. A Makovecz Imre tervezte Boldogasszony kápol­na mellett vezető Csillagösvényen ez már az ötödik szobor lesz Nimród, Attila, Árpád és Hunyadi Mátyás emlékműve után. A faszobrokat Smidt Róbert szlovákiai fafaragó mester készítette, s a Pilisszántóért Egyesület tervei között szerepel egy Szent Istvánról mintázott faszobor felállítása is. MTI NYELVELŐ NYELVELŐ NYELVELŐ NYELVELŐ NYELVELŐ Második nyelvújítás? Kerekes Imre debreceni olvasónk Minya Károly szó­kincskutató nyelvész könyvét olvasta, és meglepődött, mennyi új szó került be a magyar nyelv szókészle­tébe az elmúlt években. Valóban, a rendszerváltás utáni időszak kisebb nyelvújítással ért fel. Bővültek a gazdasági kapcsolatok, megnyíltak a határok, több tucat televíziós csatornát tudtunk már nézni a 90-es évektől. A társadalmi, kereskedelmi, kulturális vál­tozások a szókincs alakulásában is tükröződtek. A megszülető új szavak gyakran valamilyen új tárgy megjelenéséhez kapcsolódnak: árazógép, autóriasztó, egérpad, fekvőrendőr, kaputelefon, kerékbilincs stb. Létrejöttek új szavak az új intézmények megalakí­tásakor is: alkotmánybíróság, magánnyugdíjpénztár, márkaszerviz. A szókészlet bővülése kapcsolódhat új technológiai eljárás átvételéhez: fóliahegesztés, indí­tásblokkolás, vonalkód. Létrejöttek új foglalkozások is: alkotmánybíró, bérkoldus, bróker, fejvadász, frak­cióvezető, informatikus, kérdezőbiztos, privatizátor, termékmenedzser. Még új sportok is születtek: fallab­da, strandröplabda. Vannak olyan új szavaink is, melyek léte talán ideig­lenes, nem kerültek be a nemzeti nyelv szókészletébe. Pl.: ovizsaru. Új szavaink száma jóval több mint ezer, többségük angol eredetű. Általában összetételek, képzett szavak és tükörszók. Íme néhány az érdekesebbek közül: etnobiznisz, falfirka, fantomvállalat, flashmob (polgár­pukkasztó összeverődés), futballhuligán, internetfüggő, izompóló, jogharmonizáció, kényszernyugdíjazás, kin­­dertojás, kiosztmány, klikkelés, multiplex (több termes mozi), netrandi, rulez (remek), szappanopera, zöldszám, zsírégetés. Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”. Kiss Róbert Richard

Next