Vasárnapi Hírek, 2008. július-szeptember (24. évfolyam, 27-39. szám)
2008-07-06 / 27. szám
. 25 f Külföld Teljes támogatás Zágrábnak Elsőként ratifikálnánk NATO-tagságát • Közel a MOL-INA egyezség Magyarország elsőként szeretné ratifikálni a horvát NATO- csatlakozásról szóló dokumentumot - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton Dubrovnikban, azt követően, hogy tárgyalt horvát partnerével. Magyarország történelmi kötelessége, hogy segítse a horvát NATO- és EU-csatlakozást - húzta alá a miniszterelnök. Ivo Sanader a találkozó után megköszönte a Horvátország euroatlanti integrációjához nyújtott magyar támogatást. „A NATO-csatlakozás dolgában igazából már csak zárólépések vannak. Megtesszük a legtöbbet, ami tőlünk telik. Azt reméljük, hogy Magyarország lesz az első, amely ratifikálni fogja a csatlakozást” - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Hozzátéve: a horvát uniós csatlakozás bonyolultabb lesz. A horvát NATO-tagsággal kapcsolatos ratifikációs folyamat azután kezdődhet el, hogy július 9-én a tagállamok a tervek szerint aláírják Horvátország és Albánia úgynevezett csatlakozási protokollját. Gyurcsány Ferenc és Ivo Sanader a Croatia Summit 2008 című nemzetközi konferencia keretében tárgyalt egymással Dubrovnikban. A csúcson részt vett Robert Fico szlovák kormányfő is, ő azonban mindössze egy percre találkozott a magyar miniszterelnökkel. A két kormányfő az eseménynek helyt adó szálloda folyosóján találkozott össze, kezet fogtak és néhány szót váltottak, miközben újságírók és fotóriporterek vették őket körül. Robert Fico az esemény előtt és után sem akart nyilatkozni az MTI helyszíni tudósítójának. Gyurcsány már a találkozó előtt, pénteken azt mondta az MTI-nek, hogy a hétvégén nem születhet megállapodás a szlovák-magyar hivatalos kétoldalú találkozóról. A Croatia Summit 2008 pénteken este kezdődött, az eseményen nyugat-balkáni kormányfők mellett a V4-es országok is magas szinten képviseltették magukat. A politikusok arról tárgyaltak, hogy mi lehet majd az Európai Unió programja a lisszaboni szerződés elfogadása után, hogyan folytatódhat az EU és a NATO bővítése. Szó volt az európai energiastratégiáról is. Hónapokon belül megállapodás születhet a MOL és a horvát INA olajtársaságok közötti részvénycseréről - mondta el az MTI kérdésére Gyurcsány és Sanader szombaton a horvátországi Dubrovnikban kétoldalú megbeszélésük után. „Arról tárgyal a két társaság, hogy részvénycserével kölcsönösen részesedést szereznek egymásban. Kellő akarat van mindkét oldalon, hogy a következő hónapokban erre a kérdésre végleges és pozitív választ adjunk” - mondta Gyurcsány. Az MTI megbízható forrásokból úgy tudja, hogy a szombati tárgyaláson minden eddiginél nyíltabban kötelezte el magát a horvát kormány a két olajtársaság közötti üzlettel kapcsolatban. A horvát kabinet már az őszi ülésszak kezdetén szeretné benyújtani a megállapodásról szóló tervezetet a parlament elé. A forrás szerint a horvát döntés mögött egyrészt az állhat, hogy eldőlt a MOL-OMV közötti, az INA megszerzéséért folytatott csata, a MOl regionális szerepe megnőtt. Másrészt Magyarország érdekérvényesítő képessége is egyre erősebb a régióban, hiszen a magyarok elkötelezettek a Nyugat-Balkán euroatlanti csatlakozásában és jelentős magyar befektetések is érkeztek a térségben. Horvát lapértesülések szerint a megbeszélések arról folynak, hogy a horvát kormány, amely 44,84 százalékot birtokol az INA-ból, átadna 14 százaléknyi INA-részvényt a MOL-nak, MOL-részvényekért cserébe. Ezzel a magyar olajtársaság részesedése 39 százalékra nőne az INA-ban.. Szombati megbeszélésük után a magyar és a horvát miniszterelnök azt is bejelentette, hogy szeretnék felgyorsítani a két ország gázvezeték-hálózatának összekötési folyamatát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Ivo Sanader Markó „belső koalíciót" kínált A Romániai Magyar Demokrata Szövetség „belső koalíciót" javasol a Magyar Polgári Párt (MPP) számára - mondta szombaton a sajtónak Markó Béla, a szövetség elnöke azután, hogy Marosvásárhelyen megbeszéléseket folytatott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. E találkozó célja az volt, hogy a helyhatósági választások eredményeinek ismeretében feltérképezzék az RMDSZ és az MPP közötti együttműködés lehetőségeit. Tőkés az előző napon már tárgyalt az MPP vezetőivel, akik egy RMDSZ-MPP választási koalíciót szorgalmaznak. A szombati megbeszélés után MTI- tudósítás szerint Markó a sajtó képviselőinek utalt arra, hogy e választásokon az RMDSZ országos szinten 85 százalékos eredményt ért el az MPP 15 százalékával szemben. Szerinte a szövetség az őszi romániai parlamenti választásokon egyedül indulva is képes lenne átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, ennek ellenére a szövetség kész azokkal is együttműködni, akik az RMDSZ-en kívül keresik a politikai boldogulásukat. Tőkéssel egyetértettek abban, hogy „nemzeti összefogásra” van szükség Romániában a magyarok között, egyrészt Erdély modernizációja céljából, másrészt pedig az autonómia megvalósítása érdekében. Azonos véleményen voltak abban is, hogy ehhez elengedhetetlen a politikai összefogás mind az őszi romániai parlamenti, mind pedig a jövő évi európai parlamenti választásokra való tekintettel. Ennek érdekében az RMDSZ „belső koalíciót” ajánl az MPP-nek, melynek jelöltjei így az RMDSZ listáin indulnának, s akár megőrizhetnék a maguk arculatát. Tőkés megállapította, hogy ez az álláspont és az MPP-nek a másfajta választási koalícióra vonatkozó kezdeményezése „kizárja egymást”. „Úgy érezzük, hogy népünk megegyezést szeretne a különböző magyar politikai közszereplők között. Csak ilyen megegyezés keretében tudnánk igazán képviselni a romániai magyarság közös stratégiai céljait, így az autonómia ügyét” - mondta. Hangsúlyozta azonban: az RMDSZ-től eltérően értelmezi a helyhatósági választások eredményeit. Elutasította a 85:15 százalék „formalizmusát” tükröző, szerinte leegyszerűsítő RMDSZ-értékelést, hangsúlyozva, hogy a statisztikai számok sokszor megtévesztőek. Emlékeztetett: Székelyföldön az MPP az országos aránynál jobban szerepelt. Ennek ellenére Tőkés szerint a szombati találkozó „jó irányba mutatott”. Az EMNT folytatni kívánja a közvetítőmunkát, közelíteni egymáshoz az álláspontokat - mondta. Megállapodtak, hogy még júliusban folytatni fogják a megbeszéléseket. Ratifikálást sürgető EU-vezetők Az Európai Unió vezetői az uniós tagállamok egységének megőrzését, a lisszaboni szerződés ratifikálási folyamatának továbbvitelét sürgették szombaton egy párizsi tanácskozáson. A francia kormánypárt, az UMP rendezvényén Nicolas Sarkozy francia államfő, az EU soros elnöke megismételte a héten már többször kifejtett álláspontját: Lengyelországnak tiszteletben kell tartania saját kötelezettségvállalását, azaz Lech Kaczynski államfőnek alá kell írnia a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányát. Egyben bizakodóan hozzátette: szerinte sikerül majd a szintén habozó cseheket is rávenni a ratifikálásra. José Manuel Barroso, az EU- bizottság elnöke egy közmondást idézett, miszerint „ha gyorsan akarunk menni, akkor induljunk el egyedül, ám ha messzire akarunk jutni, akkor menjünk együtt”. S „kollektív erőfeszítésekre” kérte a 27 tagállamot, hogy befejeződhessen a ratifikációs folyamat, „ami után beszélhetünk majd ír barátainkkal”. (Ez utóbbival Barroso arra utalt, hogy az írek június közepén - hatalmas meglepetésre - népszavazáson elutasították a lisszaboni szerződés ratifikálását, újabb válságba taszítva az EU-t.) Az Európai Parlament elnöke, Hans- Gert Pöttering arról beszélt a rendezvényen, hogy bármennyire is tiszteletben tartják az írek elutasító szavazatát, legalább ennyire tiszteletben kell tartani a szerződést már ratifikáló államokat. Az integrációpárti állásfoglalásokba egyetlen disszonáns hang vegyült: Nicolas Sarkozy az alkalmat megragadva ismét csak bírálta az Európai Központi Bank politikáját, a kamatemeléseket. Miközben elismerte, hogy az EKB független intézmény, megkérdőjelezte: vajon ésszerű-e, hogy miközben az amerikai kamatok 2 százalékon állnak, az EKB a héten 4,25 százalékra emelte saját irányadó kamatlábát? Sarkozyegyébként ésszerűtlennek és tisztességtelennek mondta, hogy a világ legiparosodottabb államait tömörítő G8-csoportnak (amely épp a jövő héten tartja következő csúcstalálkozóját Japánban) nem tagjai olyan feltörekvő, s gyorsan fejlődő országok, mint Kína vagy India - miközben ezek a világ összlakosságának egyharmadát adják. 2008. július 6. Jf EI -KOMMENTÁR ■ Szégyentelen szenátor halála Ha tartanánk magunkat a mondáshoz, miszerint halottról jót vagy semmit, akkor már itt befejezhetném e jegyzetet. Hiszen a 86 éves korában (négy esztendővel visszavonulása után) meghalt Jesse Helms volt északkarolinai szenátor megtestesítette mindazt, amit a külvilág zöme és polgárainak nagy többsége sem szeret Amerikában. A washingtoni újságírás doyenje, David Broder azt írta Helms szenátusból való távozásakor, amit az ENSZ-től a külföldi nagykövetségeken át a State Departmentig fellélegezve fogadtak, hogy ő volt „az utolsó szégyentelenül fehér rasszista■ politikus az országban”. (Hasonló megkönnyebbülésre alighanem januárban számíthatunk, a mostani elnök távozásakor, aki persze azért nem Helmshez fogható negatív figurája az amerikai közéletnek). Újraválasztási kampányaiban Helms nem is habozott nyíltan rájátszani a faji előítéletekre, még akkor is, amikor a szenioritás okán ő lett Amerika egyik arca, a szenátus külügyi bizottságának elnöke (már korábban is egyik úttörője lett a negatív választási tévékampánynak). E posztról egrecíroztatta aztán a világszervezetet, a külügyminisztériumot, s nemcsak nagyköveti kinevezéseket „jegelt”, hanem más állami posztok betöltését is rendre akadályozta (ebben több területen már egyszerű szenátorként szerzett gyakorlatot). A szombati Washington Post szavaival megosztó, kíméletlen, a faji megkülönböztetés nyelvén beszélő politikus volt. Meghallgatásain a megfigyelők nem tudták, hogy szörnyülködjenek vagy nevessenek, hiszen Helms mindent és mindenkit képes volt megtámadni: a kommunizmust és a liberalizmust, az adózást, az abortuszt és a kézi fegyverek korlátozását, az állam és egyház szétválasztását, a homoszexualitást, a megkülönböztetés felszámolására teendő lépéseket, bármit, ami a modern világ része, különös tekintettel a művészeti „devianciára”. Még az a Ronald Reagan is az „oldalamba szúrt tüskének” nevezte, akinek elnökjelöltségét Helms a hetvenes években nagyban elősegített. Szembefordult ő mindkét politikai oldallal, gyakran okozott kínos perceket a konzervatívoknak is. Vagyis megszépítő volna őt még ultrakonzervatívnak is tekinteni. Viszont joggal a valamikori fajüldöző Dél utolsó mohikánjának. Amikor 1990-ben Nelson Mandela szónokolt a washingtoni kongresszusban, Helms tüntetően távol maradt. Nem csoda, ha Amerika összes szélsőségese őt tartotta „védőszentjének”. Nála csak a hírhedt McCarthy okozott több kárt a washingtoni szenátus és persze Amerika tekintélyének. A.J. Csúcselőkészítő a szlovákokkal A miniszterelnökök hivatalos találkozóját megelőzően több olyan, a bizalmi viszonyokat építő informális megbeszélésre kerül sor, amelyek elvezetnek egy legmagasabb szintű tárgyaláshoz - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter szombaton Pilisszántón, miután találkozott Dusán Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettessel. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője és szlovák partnere a Magyarországi Szlovákok Napja alkalmából találkozott. A szlovák miniszterelnök-helyettes elmondta: a szlovák kormány kisebbségekkel és etnikumokkal foglakozó tanácsa határozata alapján levelet írnak valamennyi szlovák kiadónak a földrajzi nevek kétnyelvű használatáról a tankönyvekben és a segédanyagokban. Dusán Caplovic igen hasznosnak nevezte a találkozót és meghívta Kiss Pétert Szlovákiába a Szent István- ünnepek alkalmából egy hasonló megbeszélésre. Kiss Péter elmondta: a legutóbbi miniszterelnöki találkozón a felek 14 pontban állapodtak meg a két országot érintő közös fejlesztésekről. Ezek a célkitűzések időarányosan teljesültek. A fejlesztések között szerepelnek az Ipoly hidak, a Kassa-Miskolc autópálya építésének előkészítése, valamint mindaz a közös feladat, ami összeköthet bennünket fizikailag is - mondta a kancelláriaminiszter. Szili frankofón konferencián Zárónyilatkozatot fogadtak el a kanadai Québecben rendezett frankofón parlamenti konferencia részvevői pénteken arról, mit lehet tenni a demokratikus joggyakorlat erősítése, a parlamenti képviselők munkája iránti bizalom visszatérése érdekében - tájékoztatta az eseményen felszólaló Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az MTI-t. „Egyetértettünk a nők és a fiatalok közéletbe történő bevonásának szükségességéről is” - fejtette ki, hozzátéve, ez is a demokrácia megerősítését segíti elő. Szili francia nyelven tartott beszédében hangsúlyozta a frankofón együttműködés fontosságát, és elmondta, október 31-én Budapesten konferenciát tartanak abból az alkalomból, hogy Magyarország 15 éve lépett be a frankofón együttműködésbe. Cáfolják a váltságdíjat Kolumbia és az Egyesült Államok is határozottan cáfolta, hogy váltságdíjat fizetett a kolumbiai marxista gerilláknak Ingrid Betancourt-t és 14 másik túsz - köztük három amerikai - szabadulásának fejében. Francisko Santos kolumbiai alelnök helyi idő szerint pénteken egy argentin rádiónak nyilatkozva közölte, hogy a túszszabadítás „tiszta és nagyon sikeres akció” volt. Santos elutasította az RSR svájci rádióadó állítását, hogy Kolumbia és az Egyesült Államok 20 millió dolláros váltságdíjat fizetett volna a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillaszervezetnek. Félmilliós brit melegparádé Minden eddiginél nagyobb melegfelvonulás volt szombaton Londonban; a népünnepély hangulatát öltő rendezvényen óvatos becslések szerint is félmillióan vettek részt. A fő menet az Oxford Circustől haladt a híres Trafalgar-térre, ahol legalább 100 ezren gyűltek össze. A Nelson-szobor tövében kirakodóvásár, különböző társadalmi szervezetek pavilonjainak százai várták a részvevőket, és hatalmas koncertsorozat is volt szinte egész nap. A téren megjelentek a brit szakszervezetek is, amelyek sátraiban a homofóbia elleni kampánykiadványokat osztogattak. A menetet Boris Johnson, London újonnan megválasztott konzervatív polgármestere vezette rózsaszín kalapban, jóllehet őt korábban többször is azzal vádolták, hogy egyes kijelentései a homoszexuálisok ellen irányulóként értelmezhetők. Az idei rendezvényen először vehettek részt a hadsereg, illetve rendőrség meleg tagjai egyenruhában. Londonban a Trafalgar-téren kívül számos más helyszínen is nagy tömegeket vonzó, igen jó hangulatú események zajlottak a Gay Pride jegyében. A Soho híres vigalmi negyedében több sátorban is koncertek voltak, és a belvárosi utcákon, főleg a Piccadilly környékén mindenhol hatalmas, sokszor igen tarka öltözetű tömeg vonult helyszínről helyszínre. London belső területeinek nagy részét lezárták a forgalom elől, még a kormányzati negyed főutcáját, a Whitehallt is, amelyet ezúttal szintén a rendkívül változatos öltözetű sokaság vehetett birtokába.