Vasárnapi Hírek, 2009. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-04 / 1. szám
2-W.----- Külföld Bush a Hamász terrorrakétáiról Washington nemzetközileg ellenőrzött tűzszüneten dolgozik Terrorista cselekménynek nevezte a Hamász rakétatámadásait pénteken az amerikai elnök. George Bush egyben felszólította mindazokat, akik erre képesek, hogy gyakoroljanak nyomást a radikális palesztin szervezetre, hogy az szüntesse be a Gázai övezetből izraeli területekre irányuló rakétatámadásait. Az elnök közölte: az Egyesült Államok egy olyan ellenőrző mechanizmussal rendelkező tűzszünetet óhajt a Közel-Keleten, amely feltartóztatja az övezetbe irányuló fegyvercsempészetet. Bush szokásos heti rádióbeszédében beszélt először a nyilvánosság előtt az egy hete megkezdődött Gáza elleni légi invázióról. A beszédet a Fehér Ház pénteken nyilvánosságra hozta, de a felvétel szokás szerint szombaton kerül adásba. Leszögezte: a washingtoni diplomácia azon van, hogy „értelemmel bíró” tűzszünet szülessék, olyan, amelyet teljes mértékben betartanak. A cél az, hogy a tűzszünet ne egyoldalú legyen, mert azt a Hamász arra használná ki, hogy újra felfegyverezze milicistáit. A palesztin szervezet ígéretei nem elégségesek. Ezért kellene hatékony nemzetközi ellenőrzést létrehozni - fűzte hozzá. Az amerikai elnök véleménye szerint a Hamász, amely Irán és Szíria támogatását élvezi, Izrael megsemmisítését szorgalmazza, és a szervezet szította a mostani erőszakhullámot. A halálos áldozatok nagy száma és a súlyos anyagi veszteségek ellenére a Hamász a Gázai övezet elleni izraeli katonai offenzíva második hetének kezdetén nem mutatja jeleit annak, hogy engedni akarna Izraellel vívott fegyveres harcában. Háled Mesál, a radikális iszlamista palesztin szervezet damaszkuszi emigrációban élő politikai vezetője hangsúlyozta szombati nyilatkozatában: a Hamász nem fog kapitulálni Izrael előtt. Szavai szerint „az ellenállás kitűnően szervezett, a veszteségek csekélyek”. Kijelentette: „sötét sors, halál, sebesülés, fogság várna a megszálló izraeli katonákra”, ha szárazföldi offenzívát kezdenének a Gázai övezet területén a bő egy hete tartó légi offenzíva után. Szemtanúk szerint szombat délután akcióba lépett az izraeli tüzérség. Helyi idő szerint fél ötkor kezdődött a tüzérségi támadás Bét-Hanún, Dzsabalíja és Hán-Júnisz térségében - mondták a francia hírügynökségnek. Ez az első eset a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva december 27-i kezdete óta, hogy a zsidó állam hadserege tüzérségi erőket vet be. Eddig csak légitámadásokat intézett az övezet ellen, hivatalos izraeli adat szerint több mint hétszázat. Szombaton több mint 25 támadást hajtott végre az izraeli légierő a Gázai övezet ellen. A Hamász katonai erőinek egy magas rangú parancsnoka is meghalt az egyik légicsapás következtében. Abu Zakaria al-Dzsamál, a Hamász fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádoknak egyik zászlóalját vezette, és helyettese volt a Hamász-erők főparancsnokának, Ahmed Dzsabarinak. Legalább tizenhat palesztin meghalt, hatvan pedig megsérült szombat este egy izraeli légitámadás következtében a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalíja menekülttáborában. Egy mecsetet ért csapás: több mint kétszáz hívő tartózkodott ott a légitámadás pillanatában - közölték szemtanúk és orvosi források. Az izraeli hadsereg több mecsetet is bombázott a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet ellen indított, egy hete tartó háborúban arra hivatkozva, hogy a muzulmán imahelyek fegyverek - köztük rakéták - rejtekhelyeiként szolgálnak a Hamász számára. Palesztin fegyveresek hat rakétát lőttek ki szombaton Izrael területére. Két izraeli megsérült, egy lakóházban tűz ütött ki egy Grad-rakéta becsapódása nyomán az övezet határától negyven kilométernyire északra fekvő Asdod városában. A gázai övezeti egészségügyi hatóságok szombati adata szerint legalább 437 ember életét oltották ki az izraeli légitámadások, és további 2300-nak okoztak sérüléseket a bő egy hete tartó légi hadműveletben. Palesztin kórházi források hetvenötre tették a légicsapásokban meghalt gyerekek számát, ENSZ-adatok szerint több mint negyven gyermek volt a palesztin halálos áldozatok között. Izraeli oldalon négy a halálos áldozatok száma, ők a palesztin fegyveresek rakétatámadásainak estek áldozatul. Az izraeli hadsereg közlése szerint a Gázai övezet elleni izraeli hadművelet kezdete óta több mint 450 rakétát és aknagránátot lőttek ki palesztinok Izrael területére. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter felszólította szombaton a muzulmán államokat: vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy a radikális palesztinok szüntessék be izraeli területek elleni rakétatámadásaikat. „Csak így nyitható meg az út a tűzszünet és a konfliktus politikai megoldása felé” - mondta török kollégájának, Ali Babacannak kettejük szombati telefonbeszélgetésében. Közben Szíria és Irán arról tárgyalt szombaton, hogy „miként kényszeríthetnék rá a muzulmán országok Izraelt a palesztin nép körében végzett öldöklés leállítására, a Gázai övezet blokádjának megszüntetésére és a határátkelőhelyek megnyitására”. Bassár el-Aszad Szíriai elnök Szájed Dzsalilival, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárával tanácskozott erről Damaszkuszban, ahol egyébként több Hamász-vezér is él, de hír nem jött a velük folytatott megbeszélésről. A Gázai övezet elleni hadművelet izraeli ellenfelei - elsősorban az izraeli arab kisebbséget képviselő pártok - tüntetéseket szerveztek szombatra Tel-Avivba, Haifába és Szahninba. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az izraeliek 85 százaléka helyesli a katonai akciókat, amelyekkel a zsidó állam a Gázai övezet területéről indított rakétatámadásoknak akar véget vetni. Londoni MTI-tudósítás szerint több ezres, helyenként incidensekbe torkolló tüntetéseken tiltakoztak szombaton több brit nagyvárosban a gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen. A legnagyobb megmozdulást Londonban szervezték; itt becslések szerint 7-10 ezren vonultak a Temze rakpartjain és a kormányzati negyed főutcáján, a Whitehallon a Trafalgar téri gyülekezőhelyre. A vonuló tömegből több százan a Whitehallról nyíló Downing Street - a miniszterelnöki rezidenciának otthont adó, vasráccsal elzárt kis utca - kapujához hajították cipőiket, felidézve annak az iraki újságírónak a tiltakozó akcióját, aki néhány hete Bagdadban George Bush amerikai elnököt próbálta eltalálni cipőivel. A Downing Street környékén tűzijáték-rakétát is kilőttek a rendőrsorfal felé, de sérülés nem történt. Moszkva-Kijev vetélkedő az EU-ban Mindkét fél uniós támogatást szeretne a gázvitában Az orosz-ukrán gázvitában továbbra is főleg a sajtó útján folyik az alkudozás, de több európai ország - az orosz hírügynökség szerint Magyarország, Lengyelország, Románia és a balti államok - az érkező gáz mennyiségének csökkenését jelentette, amiért Moszkva Kijevet vádolja, miközben Ukrajnában azt hangsúlyozzák, hogy nem vesznek le a tranzitból. Eközben MTI-jelentések szerint mindkét fél igyekszik maga mellé állítani az Európai Uniót. Ukrajna pénteken küldöttséget menesztett az EU soros elnöki tisztségét betöltő Csehországba, s a delegációt állítólag szombaton Berlinbe is várták. Moszkva viszont az Európai Parlament rendkívüli ülésének összehívását javasolta pénteken, s nem hivatalos közlés szerint a GazpromExport vezérigazgatója szombaton Prágába készült. A vita a gáz ára és a tranzitdíj körül zajlik: a Gazprom a 2008-ban fizetett 179,5 dollár után idén 250 dolláros kedvezményes árat szabott a piaci árakra való áttérés jegyében, de az ukrán importőr Naftohaz 235 rubelt ajánl ezer köbméterenként, míg Viktor Juscsenko ukrán elnök 204- 210 dollárt tartana elfogadhatónak, továbbá a Gazprom 1,7 dollárt fizetne tranzitdíjként (a tavalyi 1 dollár után), Ukrajna viszont 1,8 dollárt követel. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azzal fenyegetőzött, hogy ha nincs szerződés, piaci áron, vagyis mintegy 419 dollárért fogják idén adni Ukrajnának a gázt. December végén a viszály a több mint kétmilliárd dolláros ukrán gázadósság miatt tört ki, de Kijev állítása szerint december 31-én a teljes összeget átutalta, ezzel szemben az orosz fél szerint 614 millió dollárral kevesebb érkezett meg, s a Gazprom szerint a teljes adósság megfizetése híján nem is jöhet létre a 2009-re szóló új szerződés. Ukrajnában nincs hiány gázból, de ezt az illetékesek azzal indokolják, hogy az ország a fűtési szezon végéig, vagyis április 30-ig elegendő tartalékkal rendelkezik. Megoldásra egyelőre nincs kilátás, de az ukrán fél továbbra is hangoztatja, hogy az ortodox karácsonyra - január 7-re - meg lehet kötni a szerződést. Az ukrán állami gáztársaság, a Naftogaz (Naftohaz) „lopja” az európai uniós államoknak szánt gázt, és az alternatív útvonalak, források esetleg nem rendelkeznek elegendő kapacitással ahhoz, hogy az ellátást a normális szinten tartsák - jelentette ki szombaton Prágában Alekszandr Medvegyev, a Gazprom orosz gázipari vállalat elnökhelyettese. Az Ukrajna által „elvett gáz mennyisége naponta meghaladja a 35 millió köbmétert, ha a vezeték megcsapolásából, illetve a földalatti tározókból kivett gáz mennyiségét” összeadjuk - közölte Medvegyev egy prágai sajtókonferencián, megjegyezve, hogy tárolt gáz olyan országokat illet, mint Magyarország, Románia és Lengyelország. (Medvegyev a Reutersnek adott telefoninterjúban azt mondta: Ukrajna nem engedi, hogy a kereskedelmi közvetítő, a RosUkrEnergo, amely felerészben a Gazpromé, a gáztározókból exportáljon európai országoknak.) A Naftogaz szombaton is cáfolta, hogy illegálisan elvenne az orosz tranzitgázból. C IB -kommentár ■ Harc a keresztre feszítőkkel Elárasztják a világsajtó hasábjait a gázai hadműveletek és a hozzá kapcsolódó diplomáciai próbálkozások hírei, s eközben elsikkadnak az olyan megvilágító erejű információk, amelyekből valóban fogalmat alkothatunk kivel is áll szemben Izrael és alighanem az a nyugati demokratikus világ, amelyhez mi is tartozunk. Egy dél-kaliforniai lap publicistája fedezte fel a londoni arab újságban a hírt, miszerint a Hamász törvényhozói december 23-án megszavazták a Saria, tehát az ősi iszlám jogrendszer bevezetését a palesztin területekre, benne a keresztre feszítéssel. Vagyis, ha legközelebb a Szentföldre látogatunk, a keresztre feszítés nem biztos, hogy csupán imitálás lesz - írja fanyar iróniával a publicista. S hozzáteszi, hogy talán mégis van valami - a történetesen egy hete meghalt Huntington profeszszor sokat vitatott tételében a civilizációk háborújáról. Ha meggondoljuk, hogy a héten (családtagjaival együtt) eltalált Hamászvezető korábban egyik fiát is öngyilkos robbantónak nevelte, akkor csak egyet érthetünk Mark Steynnel. Vagy arra a palesztin nőre gondolunk, akinek egészségét egy izraeli kórházban példás gondoskodással hozták helyre, majd már gyógyultan visszament oda robbanóanyagokat rejtve a ruhájába. Mindenesetre nem biztos, hogy akár a világias palesztinok is megértik iszlamista honfitársaik mentalitását. Ennek jele lehet, hogy miközben több külföldi városban tömegek tüntettek Izrael akciója ellen, a (szekuláris Fatah által ellenőrzött) nyugati partvidéken (pár szál tiltakozót leszámítva) feltűnő közönnyel figyelik a gázai fejleményeket. Lapunknak adott interjújában Izrael nagykövete ki is mondja, hogy végső soron a palesztinoknak kell dönteniük: ki vezesse őket, az önálló - és a zsidóké mellett létező - államot akarók, vagy az Izraelt a térképről letörölni próbálók, akik nem a jövőben, hanem a múltban gondolkodnak. A gázai akció alighanem ezt a döntést sürgetné, ezért igyekszik az izraeli hadsereg szétzúzni a Hamász létesítményeit, sőt meg- és eltalálni vezéreit is (amikor korábban „kiiktatták" a két fővezért, a szervezet pár évre visszafogta magát). S ezért beszél az amerikai elnök is úgy az általa is szorgalmazott tűzszünetről, hogy az még egyszer nem lehet „lyukas”, a rakétatámadások terrorizmusa nem tűrhető tovább. Miközben iráni küldött tűnt fel gyanút keltve Damaszkuszban, megerősítve Teherán közvetlen érdekeltségét (sokak szerint irányító és bizonyosan felfegyverző szerepét) a gázai csatában. Egy biztos: miközben az arab világban erősödnek a zsidó állammal történelmi megbékélést kívánók, a kérlelhetetlenek sem tétlenkednek. AJ. 2009. január 4. Raúl Castro párbeszédet javasol Obamának Raúl Castro kubai elnök kinyilvánította, hogy országa kész közvetlen, közvetítők nélküli párbeszédet kezdeni Barack Obama megválasztott amerikai elnökkel. „Készen állunk a párbeszédre, amikor csak ők (az Egyesült Államok) ezt akarják, de nem sietünk, nem vagyunk kétségbe esve” - mondta Raúl Castro egy helyi idő szerint péntek este sugárzott televíziós interjúban. Hangsúlyozta, hogy Obama amerikai elnökként „sok pozitív lépést tehet”, de a Kubával szembeni politika gyökeres változására a kubai elnök nem számít. „De remélem, hogy tévedek” - fűzte hozzá. A kubai forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepségeken Raúl Castro csütörtökönmég az „ellenség”, az Egyesült Államok elleni harcra szólított fel. Washington évtizedek óta ideológiai hadjáratot folytat a havannai vezetés ellen. Negyvenhat esztendeje amerikai gazdasági embargó van érvényben a karibi szigetországgal szemben. Obama azonban nyitott a kétoldalú kereskedelem könnyítése irányában. Robbantások Koszovóban Két robbanás rázta meg Kosovska Mitrovicát, miközben gyújtogatások is történtek péntek este a Koszovó északi részén lévő városban, ahol a helyi szerbek és albánok torzsalkodásai olykor erőszakos cselekményekbe torkollnak. A rendőrség szombati közlése szerint az első robbanás a város szerbek lakta negyedében egy kávézónál következett be, és hét autót tönkretett. Válaszul a feldühödött szerbek albán tulajdonban lévő üzleteket gyújtottak fel. Miközben a tűzoltók a lángok eloltását végezték, működésbe lépett a második robbanószerkezet is. Három tűzoltó és három másik személy megsebesült a detonációban. Kórházba szállították őket, állapotuk stabil. A helyszínen állomásozó NATO- erők és az Európai Unió koszovói rendőrsége (EULEX) megerősítette jelenlétét, és ellenőrzése alá vonta a helyzetet. Koszovó tavaly februárban kiáltotta ki egyoldalúan kiválását Szerbiából, és önálló állammá alakulását. Szerbia nem ismeri el volt déli tartománya függetlenségét. Célfotós győzelem a ghánai elnökválasztáson John Atta- Mills ellenzéki jelölt szoros eredménnyel győzelmet aratott a ghánai elnökválasztáson - közölte szombaton a nyugat-afrikai ország központi választási bizottsága. Az eddig ellenzéki Nemzeti Demokratikus Kongresszus (NDC) jelöltje a leadott szavazatok 50,23 százalékát szerezte meg, az eddig kormányzó Új Hazafias Párt (NPP) jelöltje, Nana Akuro-Addo pedig a voksok 49,77 százalékát. John Kufuor távozó elnök - két elnöki hivatali időszakának letöltése után - már nem pályázhatott újra a magas tisztségre. Egyik jelölt sem szerezte meg a december 7-i első fordulóban a győzelemhez szükséges abszolút többséget, ezért második fordulót kellett rendezni. A múlt vasárnap lezajlott második fordulóban nem érkezett elegendő szavazócédula a nyugatafrikai ország egyik régiójának szavazóhelyiségeibe, ezért ott meg kellett ismételni a voksolást. A pénteken lezajlott megismételt szavazás nyomán alakult ki a szombaton ismertetett végeredmény. A két jelölt kölcsönösen választási csalással vádolta egymást a második forduló után, ám külföldi megfigyelők szerint általában véve szabályszerűen zajlottak le a választások. Megfigyelők szerint nem várható, hogy a most 64 éves, jogi végzettségű Atta Mills lényegesen megváltoztatná Ghána eddigi bel- vagy külpolitikai irányvonalát. Az NDC győzött az elnökválasztás első fordulójával egyidejűleg rendezett parlamenti választásokon is. 113 mandátumot szerzett meg a 230 fős törvényhozásban, és ezzel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg az ország törvényhozó testületében. Ghána a világ második legnagyobb kakaótermelője és Afrika második legnagyobb aranyexportőrje. A totalitárius államoktól körülvett Ghána a demokrácia ritka példája a térségben.