Vasárnapi Hírek, 2009. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-04 / 1. szám

2-W.-----­ Külföld Bush a Hamász terrorrakétáiról Washington nemzetközileg ellenőrzött tűzszüneten dolgozik Terrorista cselekménynek nevezte a Hamász rakétatá­madásait pénteken az ameri­kai elnök. George Bush egyben felszólította mindazokat, akik erre képesek, hogy gyako­roljanak nyomást a radikális palesztin szervezetre, hogy az szüntesse be a Gázai övezet­ből izraeli területekre irányu­ló rakétatámadásait. Az elnök közölte: az Egyesült Államok egy olyan ellenőrző mechaniz­mussal rendelkező tűzszünetet óhajt a Közel-Keleten, amely feltartóztatja az övezetbe irá­nyuló fegyvercsempészetet. Bush szokásos heti rádióbeszédében beszélt először a nyilvánosság előtt az egy hete megkezdődött Gáza elle­ni légi invázióról. A beszédet a Fehér Ház pénteken nyilvánosságra hozta, de a felvétel szokás szerint szom­baton kerül adásba. Leszögezte: a washingtoni diplomácia azon van, hogy „értelemmel bíró” tűzszünet szülessék, olyan, amelyet teljes mér­tékben betartanak. A cél az, hogy a tűzszünet ne egyoldalú legyen, mert azt a Hamász arra használná ki, hogy újra felfegyverezze milicistáit. A palesztin szervezet ígéretei nem elégségesek. Ezért kellene hatékony nemzetközi ellenőrzést létrehozni - fűzte hozzá. Az amerikai elnök véleménye szerint a Hamász, amely Irán és Szíria támogatását élvezi, Izrael megsemmisítését szorgalmaz­za, és a szervezet szította a mostani erőszakhullámot. A halálos áldozatok nagy száma és a súlyos anyagi veszteségek elle­nére a Hamász a Gázai övezet elle­ni izraeli katonai offenzíva máso­dik hetének kezdetén nem mutatja jeleit annak, hogy engedni akarna Izraellel vívott fegyveres harcában. Háled Mesál, a radikális iszlamis­­ta palesztin szervezet damaszkuszi emigrációban élő politikai vezetője hangsúlyozta szombati nyilatkoza­tában: a Hamász nem fog kapitulálni Izrael előtt. Szavai szerint „az ellen­állás kitűnően szervezett, a vesztesé­gek csekélyek”. Kijelentette: „sötét sors, halál, sebesülés, fogság várna a megszálló izraeli katonákra”, ha szárazföldi offenzívát kezdenének a Gázai övezet területén a bő egy hete tartó légi offenzíva után. Szemtanúk szerint szombat dél­után akcióba lépett az izraeli tüzér­ség. Helyi idő szerint fél ötkor kezdő­dött a tüzérségi támadás Bét-Hanún, Dzsabalíja és Hán-Júnisz térségében - mondták a francia hírügynökség­nek. Ez az első eset a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva december 27-i kezdete óta, hogy a zsidó állam hadserege tüzérségi erőket vet be. Eddig csak légitámadásokat inté­zett az övezet ellen, hivatalos izraeli adat szerint több mint hétszázat. Szombaton több mint 25 támadást hajtott végre az izraeli légierő a Gázai övezet ellen. A Hamász katonai erőinek egy magas rangú parancsnoka is meghalt az egyik légicsapás követ­keztében. Abu Zakaria al-Dzsamál, a Hamász fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádoknak egyik zász­lóalját vezette, és helyet­tese volt a Hamász-erők főparancsnokának, Ahmed Dzsabarinak. Legalább tizenhat palesztin meghalt, hatvan pedig megsérült szombat este egy izraeli légitá­madás következtében a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalíja menekülttáborában. Egy mecsetet ért csapás: több mint kétszáz hívő tartóz­kodott ott a légitámadás pillanatában - közölték szemtanúk és orvosi források. Az izraeli hadsereg több mecsetet is bombázott a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet ellen indított, egy hete tartó háborúban arra hivatkozva, hogy a muzulmán imahelyek fegyverek - köztük raké­ták - rejtekhelyeiként szolgálnak a Hamász számára. Palesztin fegyveresek hat rakétát lőttek ki szombaton Izrael területé­re. Két izraeli megsérült, egy lakó­házban tűz ütött ki egy Grad-raké­­ta becsapódása nyomán az övezet határától negyven kilométernyire északra fekvő Asdod városában. A gázai övezeti egészségügyi ható­ságok szombati adata szerint leg­alább 437 ember életét oltották ki az izraeli légitámadások, és további 2300-nak okoztak sérüléseket a bő egy hete tartó légi hadműveletben. Palesztin kórházi források hetvenöt­re tették a légicsapásokban meghalt gyerekek számát, ENSZ-adatok sze­rint több mint negyven gyermek volt a palesztin halálos áldozatok között. Izraeli oldalon négy a halálos áldoza­tok száma, ők a palesztin fegyveresek rakétatámadásainak estek áldozatul. Az izraeli hadsereg közlése szerint a Gázai övezet elleni izraeli hadműve­let kezdete óta több mint 450 rakétát és aknagránátot lőttek ki palesztinok Izrael területére. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter felszólította szom­baton a muzulmán államokat: vessék latba befolyásukat annak érdekében, hogy a radikális palesztinok szüntes­sék be izraeli területek elleni raké­tatámadásaikat. „Csak így nyitható meg az út a tűzszünet és a konfliktus politikai megoldása felé” - mondta török kollégájának, Ali Babacannak kettejük szombati telefonbeszélge­tésében. Közben Szíria és Irán arról tár­gyalt szombaton, hogy „miként kényszeríthetnék rá a muzulmán országok Izraelt a palesztin nép kö­rében végzett öldöklés leállítására, a Gázai övezet blokádjának meg­szüntetésére és a határátkelőhelyek megnyitására”. Bassár el-Aszad Szíriai elnök Száj­ed Dzsalilival, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárával tanácskozott erről Damaszkuszban, ahol egyébként több Hamász-vezér is él, de hír nem jött a velük folytatott megbeszélés­ről. A Gázai övezet elleni hadművelet izraeli ellenfelei - elsősorban az izra­eli arab kisebbséget képviselő pártok - tüntetéseket szerveztek szombatra Tel-Avivba, Haifába és Szahninba. A legfrissebb közvélemény-kutatá­sok szerint az izraeliek 85 százaléka helyesli a katonai akciókat, ame­lyekkel a zsidó állam a Gázai övezet területéről indított rakétatámadá­soknak akar véget vetni. Londoni MTI-tudósítás szerint több ezres, helyenként incidensek­be torkolló tüntetéseken tiltakoztak szombaton több brit nagyvárosban a gázai övezetben zajló izraeli had­műveletek ellen. A legnagyobb meg­mozdulást Londonban szervezték; itt becslések szerint 7-10 ezren vonultak a Temze rakpartjain és a kormány­zati negyed főutcáján, a Whitehallon a Trafalgar téri gyülekezőhelyre. A vonuló tömegből több százan a Whitehallról nyíló Downing Street - a miniszterelnöki rezidenciának otthont adó, vasráccsal elzárt kis utca - kapujához hajították cipőiket, felidézve annak az iraki újságírónak a tiltakozó akcióját, aki néhány hete Bagdadban George Bush amerikai elnököt próbálta eltalálni cipőivel. A Downing Street környékén tűzijá­ték-rakétát is kilőttek a rendőrsorfal felé, de sérülés nem történt. Moszkva-Kijev vetélkedő az EU-ban Mindkét fél uniós támogatást szeretne a gázvitában Az orosz-ukrán gázvitában továbbra is főleg a sajtó útján folyik az alkudozás, de több európai ország - az orosz hírügynökség szerint Magyarország, Lengyelország, Románia és a balti államok - az érkező gáz mennyiségé­nek csökkenését jelentette, amiért Moszkva Kijevet vádol­ja, miközben Ukrajnában azt hangsúlyozzák, hogy nem vesznek le a tranzitból. Eközben MTI-jelentések szerint mindkét fél igyekszik maga mellé állítani az Európai Uniót. Ukrajna pénteken küldöttséget menesztett az EU soros elnöki tisztségét betöltő Csehországba, s a delegációt állí­tólag szombaton Berlinbe is vár­ták. Moszkva viszont az Európai Parlament rendkívüli ülésének összehívását javasolta pénteken, s nem hivatalos közlés szerint a GazpromExport vezérigazgatója szombaton Prágába készült. A vita a gáz ára és a tranzitdíj körül zajlik: a Gazprom a 2008-ban fizetett 179,5 dollár után idén 250 dolláros kedvezményes árat szabott a piaci árakra való áttérés jegyében, de az ukrán importőr Naftohaz 235 rubelt ajánl ezer köbméterenként, míg Viktor Juscsenko ukrán elnök 204- 210 dollárt tartana elfogadhatónak, továbbá a Gazprom 1,7 dollárt fizet­ne tranzitdíjként (a tavalyi 1 dollár után), Ukrajna viszont 1,8 dollárt követel. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azzal fenyegetőzött, hogy ha nincs szerződés, piaci áron, vagyis mintegy 419 dollárért fogják idén adni Ukrajnának a gázt. December végén a viszály a több mint kétmilliárd dolláros ukrán gázadósság miatt tört ki, de Kijev állítása szerint december 31-én a teljes összeget átutalta, ezzel szem­ben az orosz fél szerint 614 millió dollárral kevesebb érkezett meg, s a Gazprom szerint a teljes adósság megfizetése híján nem is jöhet létre a 2009-re szóló új szerződés. Ukrajnában nincs hiány gázból, de ezt az illetékesek azzal indokol­ják, hogy az ország a fűtési szezon végéig, vagyis április 30-ig elegendő tartalékkal rendelkezik. Megoldásra egyelőre nincs kilátás, de az ukrán fél továbbra is hangoztatja, hogy az ortodox karácsonyra - január 7-re - meg lehet kötni a szerződést. Az ukrán állami gáztársaság, a Naftogaz (Naftohaz) „lopja” az euró­pai uniós államoknak szánt gázt, és az alternatív útvonalak, források esetleg nem rendelkeznek elegendő kapacitással ahhoz, hogy az ellátást a normális szinten tartsák - jelentette ki szombaton Prágában Alekszandr Medvegyev, a Gazprom orosz gázipari vállalat elnökhelyettese. Az Ukrajna által „elvett gáz mennyisége naponta meghaladja a 35 millió köbmétert, ha a vezeték megcsapolásából, illetve a föld­alatti tározókból kivett gáz mennyisé­gét” összeadjuk - közölte Medvegyev egy prágai sajtókonferencián, megje­gyezve, hogy tárolt gáz olyan országo­kat illet, mint Magyarország, Románia és Lengyelország. (Medvegyev a Reutersnek adott telefoninterjú­ban azt mondta: Ukrajna nem enge­di, hogy a kereskedelmi közvetítő, a RosUkrEnergo, amely felerészben a Gazpromé, a gáztározókból exportál­jon európai országoknak.) A Naftogaz szombaton is cáfolta, hogy illegálisan elvenne az orosz tranzitgázból. C­ ­IB -kommentár ■ Harc a keresztre feszítőkkel Elárasztják a világsajtó hasábjait a gázai hadműveletek és a hozzá kap­csolódó diplomáciai próbálkozások hírei, s eközben elsikkadnak az olyan megvilágító erejű információk, amelyekből valóban fogalmat alkothatunk kivel is áll szemben Izrael és alighanem az a nyugati demokratikus világ, amelyhez mi is tartozunk. Egy dél-kaliforniai lap publicistája fedezte fel a londoni arab újságban a hírt, miszerint a Hamász törvényhozói december 23-án megszavazták a Saria, tehát az ősi iszlám jogrendszer bevezetését a palesztin területekre, benne a keresztre feszítéssel. Vagyis, ha legközelebb a Szentföldre látogatunk, a keresztre feszítés nem biztos, hogy csupán imitálás lesz - írja fanyar iróniával a publicista. S hozzáteszi, hogy talán mégis van valami - a történetesen egy hete meghalt­­ Huntington profesz­­szor sokat vitatott tételében a civilizációk háborújáról. Ha meggondoljuk, hogy a héten (családtagjaival együtt) eltalált Hamász­­vezető korábban egyik fiát is öngyilkos robbantónak nevelte, akkor csak­­ egyet érthetünk Mark Steynnel. Vagy arra a palesztin nőre gondolunk,­­ akinek egészségét egy izraeli kórházban példás gondoskodással hozták helyre, majd már gyógyultan visszament oda­­ robbanóanyagokat rejtve a ruhájába. Mindenesetre nem biztos, hogy akár a világias palesztinok is megértik iszlamista honfitársaik mentalitását. Ennek jele lehet, hogy miközben több külföldi városban tömegek tüntettek Izrael akciója ellen, a (szekuláris Fatah által ellenőrzött) nyugati partvidéken (pár szál tiltako­zót leszámítva) feltűnő közönnyel figyelik a gázai fejleményeket. Lapunknak adott interjújában Izrael nagykövete ki is mondja, hogy végső soron a palesztinoknak kell dönteniük: ki vezesse őket, az önálló - és a zsidóké mellett létező - államot akarók, vagy az Izraelt a térképről letörölni próbálók, akik nem a jövőben, hanem a múltban gondolkod­nak. A gázai akció alighanem ezt a döntést sürgetné, ezért igyekszik az izraeli hadsereg szétzúzni a Hamász létesítményeit, sőt meg- és eltalálni vezéreit is (amikor korábban „kiiktatták" a két fővezért, a szervezet pár évre visszafogta magát). S ezért beszél az amerikai elnök is úgy az általa is szorgalmazott tűzszünetről, hogy az még egyszer nem lehet „lyukas”,­­ a rakétatámadások terrorizmusa nem tűrhető tovább. Miközben iráni küldött tűnt fel gyanút keltve Damaszkuszban, megerősítve Teherán közvetlen érdekeltségét (sokak szerint irányító és bizonyosan felfegyverző szerepét) a gázai csatában. Egy biztos: miközben az arab világban erősöd­nek a zsidó állammal történelmi megbékélést kívánók, a kérlelhetetlenek sem tétlenkednek. AJ. 2009. január 4. Raúl Castro párbeszédet javasol Obamának Raúl Castro kubai elnök kinyilvání­totta, hogy országa kész közvetlen, közvetítők nélküli párbeszédet kez­deni Barack Obama megválasztott amerikai elnökkel. „Készen állunk a párbeszédre, amikor csak ők (az Egyesült Államok) ezt akarják, de nem sietünk, nem vagyunk két­ségbe esve” - mondta Raúl Castro egy helyi idő szerint péntek este sugárzott televíziós interjúban. Hangsúlyozta, hogy Obama amerikai elnökként „sok pozitív lépést tehet”, de a Kubával szembeni politika gyö­keres változására a kubai elnök nem számít. „De remélem, hogy tévedek” - fűzte hozzá. A kubai forradalom 50. évfor­dulója alkalmából tartott ünnep­ségeken Raúl Castro csütörtökön­­még az „ellenség”, az Egyesült Államok elleni harcra szólított fel. Washington évtizedek óta ideoló­giai hadjáratot folytat a havannai vezetés ellen. Negyvenhat esztende­je amerikai gazdasági embargó van érvényben a karibi szigetországgal szemben. Obama azonban nyitott a kétoldalú kereskedelem könnyítése irányában. Robbantások Koszovóban Két robbanás rázta meg Kosovska Mitrovicát, miközben gyújtogatások is történtek péntek este a Koszovó északi részén lévő városban, ahol a helyi szerbek és albánok torzsalkodá­sai olykor erőszakos cselekményekbe torkollnak. A rendőrség szomba­ti közlése szerint az első robbanás a város szerbek lakta negyedében egy kávézónál következett be, és hét autót tönkretett. Válaszul a feldühö­dött szerbek albán tulajdonban lévő üzleteket gyújtottak fel. Miközben a tűzoltók a lángok eloltását végezték, működésbe lépett a második rob­banószerkezet is. Három tűzoltó és három másik személy megsebesült a detonációban. Kórházba szállították őket, állapotuk stabil. A helyszínen állomásozó NATO- erők és az Európai Unió koszovói rendőrsége (EULEX) megerősítette jelenlétét, és ellenőrzése alá vonta a helyzetet. Koszovó tavaly február­ban kiáltotta ki egyoldalúan kivá­lását Szerbiából, és önálló állammá alakulását. Szerbia nem ismeri el volt déli tartománya függetlenségét. Célfotós győzelem a ghánai elnökválasztáson John Atta- Mills ellenzéki jelölt szo­ros eredménnyel győzelmet aratott a ghánai elnökválasztáson - közöl­te szombaton a nyugat-afrikai ország központi választási bizott­sága. Az eddig ellenzéki Nemzeti Demokratikus Kongresszus (NDC) jelöltje a leadott szavazatok 50,23 százalékát szerezte meg, az eddig kormányzó Új Hazafias Párt (NPP) jelöltje, Nana Akuro-Addo pedig a voksok 49,77 százalékát. John Kufuor távozó elnök - két elnöki hivatali időszakának letöltése után - már nem pályázhatott újra a magas tisztségre. Egyik jelölt sem szerezte meg a december 7-i első fordulóban a győ­zelemhez szükséges abszolút több­séget, ezért második fordulót kellett rendezni. A múlt vasárnap lezajlott második fordulóban nem érkezett elegendő szavazócédula a nyugat­afrikai ország egyik régiójának szavazóhelyiségeibe, ezért ott meg kellett ismételni a voksolást. A pén­teken lezajlott megismételt szava­zás nyomán alakult ki a szombaton ismertetett végeredmény. A két jelölt kölcsönösen választási csalással vádolta egymást a második forduló után, ám külföldi megfigyelők sze­rint általában véve szabályszerűen zajlottak le a választások. Megfigyelők szerint nem várható, hogy a most 64 éves, jogi végzettségű Atta Mills lényegesen megváltoztat­ná Ghána eddigi bel- vagy külpoli­tikai irányvonalát. Az NDC győzött az elnökválasztás első fordulójával egyidejűleg rendezett parlamenti választásokon is. 113 mandátumot szerzett meg a 230 fős törvényhozás­ban, és ezzel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg az ország törvényho­zó testületében. Ghána a világ második legnagyobb kakaótermelője és Afrika második legnagyobb aranyexportőrje. A tota­litárius államoktól körülvett Ghána a demokrácia ritka példája a tér­ségben.

Next