Vasárnapi Hírek, 2009. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
2009-07-05 / 27. szám
2009. július 5 Magyarország Bajnai kőbe véste: 3,8 százalék lehet jövőre a hiány A jövő évi költségvetésnek a válságra, nem a választásra kell választ adnia - jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP kongresszusán; a zárt ülésen elmondott beszédéről készült hangfelvételt szombat délután bocsátották az újságírók rendelkezésére. A válságnak nincs vége, ahogy a válságkezelésnek sincs. Nem a nehezén, hanem egy igen nehéz parlamenti szakaszon vagyunk csak túl - fogalmazott a politikus az MSZP által az MTI-nek megküldött beszéd szerkesztett változatában. Hozzátette: kemény, szigorú, felelős költségvetést kell készíteni még novemberben, mert jövőre választás lesz ugyan, de most válság van, és a büdzsének a válságra kell választ adnia, nem a választásra. „Kompromisszumkész leszek, de megalkuvó nem” - hangoztatta. Bajnai Gordon szerint mindannak, amit az elmúlt hetekben-hónapokban tettek, csak akkor van értelme, ha kőbe vésik, ha belefoglalják a 2010-es költségvetésbe. „Mondok egy számot, itt máris kőbe lehet vésni: 3,8 százalék. Ennyi lehet jövőre a hiány. Ennyi, egy fillérrel sem több” - hangsúlyozta. A miniszterelnöki beszéd szerkesztett változatában nem szerepel, de az MTI úgy tudja, Bajnai Gordon további kőbe vésendő számként említette, hogy jövőre 120 milliárd forintot kell megtakarítani az önkormányzatok működésén úgy, hogy azok esetenként a mainál kevesebb, de jobb minőségű szolgáltatást nyújtsanak az embereknek. A távirati iroda értesülései szerint a kormányfő beszélt arról is, hogy a távolsági közlekedés, a MÁV oldalán 40 milliárd forintos költségcsökkentést kell elérni 2010-ben. Hozzátette: ma minden adófizetőnek, csecsemőtől az aggastyánig évi húszezer forintjába kerül a MÁV fenntartása, anélkül, hogy jegyet váltott volna rá, miközben annak működésével senki nem elégedett az országban. A nyilvánosságra hozott beszédében Bajnai Gordon kitért arra, hogy a jövő évtől bevezetendő vagyonadó nem önmagában áll, hanem kéz a kézben jár jövedelemadóval. „Vagy a vagyon adózik, vagy a munka után kapott jövedelem. Ez a választás. És a baloldal válasza szerintem ugyanaz, mint a válságkezelő kormány válasza: a munka helyett inkább a vagyon adózzon” - fogalmazott Bajnai Gordon. A közbiztonságról szólva a kormányfő kijelentette: „Magyarországon rendnek kell lenni”. Közölte: egy tyúklopás is bűncselekmény, amelylyel szemben joggal vár védelmet az államtól Magyarország minden magyar polgára. Az MTI-információ szerint Bajnai Gordon a közbiztonsággal összefüggésben a zárt ülésen még elmondta azt is, szeretnék, hogy Magyarországon minden településen a legkisebb faluban is az állampolgárok számára elérhető közelségben, a bűnözők számára elrettentő közelségben legyen rendőr mindenhol, ezért támogatják, hogy a települések maguk is gondoskodhassanak a rend fenntartásáról. A miniszterelnök a sajtó rendelkezésére bocsátott beszédében azon a véleményen volt, hogy az ország számára a következő évtizedek legnagyobb és ezért legfontosabb kihívása a cigányság helyzetének javítása, a romák integrációja. Bajnai Gordon úgy fejezte be a zárt ajtók mögött tartott kongresszusi beszédét: „kapus vagyok, védeni akarok, ezt már mondtam, de huszonhat éve járom a focipályákat, és tudom, nincs olyan, nem létezik olyan, hogy sikeres, de magára hagyott, egyedülálló kapus. Szükség van az egész csapatra, és nekünk közösen szükségünk van minél több szurkolóra is. Hajrá, Magyarország, hajrá, baloldal!” Szili Katalin lemond házelnöki tisztségéről Kiegyeztek a szocialisták Folytatás az 1. oldalról Lendvai Ildikó ezen szavait taps követte az MSZP által az MTI-nek megküldött hangfelvétel szerkesztett változatában. Mint kora esti sajtótájékoztatóján később elmondta: senki hallani sem akart az előre hozott választásokkal való kacérkodásról, mert az árt az országnak. Hozzátette, hogy 1,7 millió jó érve van az előre hozott választás ellen, 1,7 millió család, akiknek devizahitelük van és hónapokig ébredtek szorongva a forint árfolyama miatt. A pártelnök szerint nem tűrhetik, hogy párttagjaik szegfűs logó alatt gyűjtsenek aláírásokat az előre hozott választásokért. „Gyűjtsön, ha akar, de szegfű nélkül, inkább naranccsal” - mondta. Lendvai közölte: tudja, hogy a párt el fogja dönteni a maga dolgainak menetét, és újra képes lesz a választóhoz szólni. „Most mozdonyt fordítunk! Vissza a választóhoz!” - fogalmazott. Elmondta: minden jogos önkritika ellenére az MSZP nem dobhatja ki a progresszív, modern, újító énét, nem dobhatja ki reformszándékait, nem teheti semmissé modernizációs teljesítményét. Az MSZP a magyar progresszió pártja volt és maradjon is az, a jövő pártja, a modernizáció motorja. Szerinte felismerhetőbbé kell tenni, hogy a szocialista párt a munkájukból, a nyugdíjukból közepesen vagy annál is nehezebben élőké, az ő érdekeiket képviselik, törődnek mindennapi biztonságigényükkel, a hétköznapi kiszámíthatósággal. Elmondta, bízik abban, hogy a párt országos választási bizottsága képes lesz megszólítani több generációt, több társadalmi csoportot. Ezért azt javasolják, hogy egészítsék ki Botka László szegedi polgármesterrel, Ficsor Ádám titokminiszterrel, Molnár Csaba kancelláriaminiszterrel, Burány Sándor budapesti pártelnökkel és Boldvai László Nógrád megyei pártelnökkel. Mesterházy Attila frakcióvezető az MTI információi szerint arról szólt, hogy az MSZP nem populista, hiszen felelősen gondolkozva, saját népszerűségét is képes beáldozni a haza érdekében. Azt is hangsúlyozta, büszkék lehetnek a baloldalra, az emberek mindig számíthatnak a felelősen gondolkodó, cselekvő szocialistákra. „Ne azt mondd, más mit tegyen, hanem azt, hogy te mit vállalsz...”, hangoztatta, hogy a következő választáson győzni akarnak, 2010 májusáig ott állnak a kormány mögött. Utalt arra is, a kisebbségi véleményeket nem a médiában kell elmondani, hanem házon belül. A Fidesz az MSZP kongresszusára úgy reagált: hiába fordítják meg a mozdonyt, annak a másik oldala is csak ugyanolyan, az emberek ugyanazt látják: mozdonyfordítás helyett mozdonycserére van szükség - utalt az ellenzéki párt a kongresszus színhelyére. Az MDF megítélése szerint a szocialisták kongresszusa a lemondások kongresszusa volt. Szili Katalin lemondott a házelnöki tisztségről, az MSZP és a kormány pedig lemondott Magyarországról, a reformokról és az ország emelkedő pályára állításáról. Az MSZP kongresszusára érkező küldötteket szombaton reggel amúgy kisebb demonstráció fogadta a Vasúttörténeti Park bejárata előtt. A Magyar Kommunista Munkáspárt hat tüntetője két transzparense egyikén az volt olvasható: „Ide vezetett 20 év álbaloldali politikája”. A gazdasági tartalékokkal, vagyonnal rendelkezők egyének, cégek, menedzsment nagyobb részvételét várja a szociális gondok megoldásában, illetve a segítségnyújtásban, szolidaritásban az MSZP, amelynek szombaton elfogadott kongresszusi határozata konkrét javaslatokat fogalmaz meg e területen. A párt azt várja a frakciótól és a kormánytól, hogy lépjen fel - többek közt - az uzsorakamat ellen, kezdeményezzen banki magatartáskódexet. Folytatás az 1. oldalról Az egyik tévéstáb tagját is fejen találták egy üveggel, miközben a rendőröket hajigálták meg a tüntetők sörösüvegekkel, flakonokkal, kövekkel. A rendőrök „válaszul” könnygázspray-t használtak, a könnygáztól többen roszszul lettek. Egy embert „beborított” a permet, őt rendőrök vitték az egyik mentőautóhoz. A tudósítók látták, hogy az Erzsébet téren lévő medencébe dobálták a gárdával szimpatizálók a rendőröktől megszerzett tárgyakat, tomfákat, rádiókat, lábszárvédőket. „Ha a bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda tagjai egyenruhában jelennek meg közterületen, a rendőrség intézkedni fog ellenük - mondta az MTI-nek szombaton kora délután Makula György, az Országos Rendőrfőkapitányság szóvivője, hozzátéve, erre a nap folyamán az ország több településén már sor került. A szóvivő tájékoztatása szerint szombaton több településen kellett intézkedniük a rendőröknek olyan emberekkel szemben, akik a Fővárosi Ítélőtábla által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Egyesület egyenruháiban jelentek meg. A Jobbik Magyarországért Mozgalom este bejelentette: július 11-én, szombaton 17 órára a budapesti Szabadság térre tüntetést szervez, tiltakozásul a gárda elleni atrocitások, különösen a szombaton történtek miatt. A demonstráción ismertetik, hogy a Magyar Gárda megmentésének ügyében milyen konkrét lépéseket fognak tenni. Egyébként a Jobbik elnökét is elvitték a rendőrök; a nem egyenruhát, hanem farmert és inget viselő Vona Gábort előállították, aki beült a gárdisták és a szimpatizánsok közé a térre. Húsz-harmincan tüntettek a budapesti Erzsébet hídi „hídfoglaláskor” ismertté vált nemrég terrorcselekmény gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezett Budaházy György szabadon bocsátásáért szombat délután Csíkszeredán, a Magyar Köztársaság főkonzulátusa előtti téren. A szervező a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom volt, jelen voltak az Erdélyi Magyar Ifjak képviselői is. A Jobbik elnökét is elvitték A rendőrök feloszlatták az illegális demonstrációkat Lapzártánkig csaknem 60 embert állítottak elő ív !0 gLj H v [ ■ HOGY ÉRZI MAGÁT?----Pröhle Gergely Az ELTE-n végzett, majd a hamburgi egyetemen a germanisztika mellett politikatudományi stúdiumokra is adta a fejét. Volt köztisztviselőként közigazgatási államtitkár és berlini, majd berni nagykövet - lutheránusként a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője 2006-tól, egy német tanácsadó cég szenior munkatársa. -Eljutni a határig... Vagy németül-An die Grenzen gehen... Ez annak a háromnapos rendezvénynek címe?, mottója?, amely ma zárul Sopronban. Német, osztrák és magyar protestánsok emlékeznek a húsz évvel ezelőtti határnyitásra a Páneurópai Piknik helyszínén. A jubileumi szimpóziumot a bajor, az osztrák és a magyar evangélikus egyházak szervezték meg, s a mai, július 5-i sopronpusztai szabadtéri istentiszteletet a Magyar, az Osztrák és a Bajor Televízió is közvetíti délben. Több ezer vendég - köztük egykori szemtanúk, menekültek, hozzátartozóik, támogatóik - érkezett Sopronba. Jómagam a múlt-jelen-jövendő - tematikájára tagolt kerekasztalbeszélgetésen a múlt máig tartó hatásairól szóltam. Mint a politikusoktól tudjuk, a hála nem politikai kategória, ám a két ország kapcsolatában fontos pozitív elemet jelent azóta is 1989. Magyarország és Németország az a két európai állam, mely egymás ellen az elmúlt ezer évben nem vívott háborút: utolsó összecsapásunk 955-ben történt a Lech-mezei csatában, no és persze Bernben, az 1954-es foci-vb-n... A német magyar barátságnak - tudjuk jól a XX. század történelméből - voltak kevésbé dicső, tragikus pontjai is. Jómagam nagykövetként is láttam: valós teljesítmény nélkül senki sem tarthat igény az Európai Unión belül sem barátságra, sem együttérzésre, sem segítségre. 1989-es érdemeink tehát fontosak, de messze nem elegendőek. Németh Miklóst, az akkori miniszterelnököt is sikerült megnyernünk e három napra: vendégünk, beszélgetőtársunk. Érdekes hallgatni őt, aki akkor fiatalemberként került a történelem fősodrába, s igyekezett szakítani a régi kommunista beidegződésekkel. A rendezvény ötletgazdája egyébként a hárommillió hívőt számláló bajor evangélikus egyház: a mai istentiszteleten vezető püspökük, Johannes Friedrich hirdet igét. Ezzel is azt akarjuk tudatosítani: hitünk szerint a nagy történelmi sorsfordulókhoz Istennek köze van... - Angela Merkel kancellár hite szerint is... - Valóban. Papgyerekként parókián nőtt föl az NDK-ban... A keletnémet evangélikus egyház a lelki-szellemi ellenállás bástyája volt. Lelkész volt az utolsó NDK-s külügyminiszter, a német zöldek egyik vezetője, s Joachim Gauck is általa lett ismert az az intézmény, amely igen hatékonyan tárja fel a titkosszolgálati múltat. De Berlinből szebb emlékeink is vannak. Ott született második lányunk, így most feleségemmel, Noémivel - aki az Országgyűlés külügyi bizottságának tanácsadója volt - az azóta született fiúkkal együtt négy gyereket nevelünk - a legidősebb 9, a legkisebb 3 esztendős - egyszer majd nekik is el kell magyarázni a soproni határnyitás jelentőségét. Remélem kíváncsiak lesznek rá. (gündisch) A kormányfő a magyarországi szlovákok napján A magyarországi kisebbségek, ezen belül a magyarországi szlovákok gazdagítják az országot, az ország jobb attól, hogy vannak kisebbségeink, akik ápolják, életben tartják, művelik a hagyományokat, használják nyelvüket - hangoztatta Bajnai Gordon miniszterelnök a magyarországi szlovákok napján, szombaton Dabas-Sáriban, a Pesti megyei város tájháza előtt felállított színpadon. Elmondta: a kisebbségek napjának megtartása jó dolog, mutatja, hogy jól működik az alkotmányban foglalt kisebbségvédelem, a békés egymás mellett élés, sőt egymással együttélés. Bajnai, a színpad mellett találkozott az ünnepségen megjelent Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettessel, akivel biztonsági emberek és újságírók gyűrűjében negyedórát beszélgetett. MTI bizalmas... - Ő már a második büfés, akit már az áfaemelés miatt dobtak a vízbe, és még hol van a főszezon...?! KRENNER ISTVÁN RAJZA Meghalt Király Béla Kilencvenhét esztendős korában elhunyt dr. Király Béla nyugállományú vezérezredes, történész, politikus, akadémikus, professzor - az 1956-os forrdalom és szabadságharc Nemzetőrségnek főparancsnoka, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke, Budapest katonai parancsnoka. Kaposvárott született 1912. április 14-én, ’35-ben végzett a Ludovika Akadémián, 1940-ben részt vett Észak-Erdély visszacsatolásában. ’42-ben elvégezte a Honvédelmi Hadiakadémiát, ahol tanár, majd vezérkari tiszt lett. 1944. október 15., Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációja után tovább szolgált Szálasi Ferenc alatt, majd dandárjával átállt a Vörös Hadsereghez - mégis szovjet hadifogságba került, ahonnan megszökött. Hazatérve belépett a kommunista pártba, vezető szerepet játszott az új magyar hadsereg kiépítésében. Vezérkari főnök, majd a Honvédelmi Minisztérium kiképzési osztályvezetője volt. 1949-ben a gyalogság parancsnoka lett, 1950-ben vezérőrnaggyá léptették elő. Ő alapította a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, ő rendezte az ünnepi díszszemléket. ’51-ben letartóztatták, államellenes összeesküvés vádjával előbb halálra, majd életfogytiglanra ítélték. 1956 szeptemberében szabadult, októberben reaktiválták és a Nemzetőrség főparancsnoka, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke, Budapest katonai parancsnoka lett. A szovjet intervenció után a katonai ellenállás szervezője volt, majd Ausztriába menekült. 1958-ban ment az Egyesült Államokba, ahol történészként kezdett új pályát: a New York-i Columbia Egyetemen doktori fokozatot szerzett, 1984-ig hadtörténetet tanított, elnyerte az USA Vezérkari és Magasabb Parancsnoki Akadémiájának tiszteletbeli tanára címét. ’78-ban New Jerseyben megalapította az Atlanti Kutató- és Kiadótársulatot, amit főszerkesztőként irányított, angol nyelvű sorozataival a magyar történelem nemzetközi megismertetésére vállalkozott. 1989-ben tért haza Nagy Imre temetésére. 1990-ben az első szabad választásokon független képviselőként bejutott a parlamentbe, ahol a SZDSZ frakciójának tagja volt ’94-ig. 2000-02 között Orbán Viktor miniszterelnök katonapolitikai tanácsadója volt. 2006-ban megalapította az 1956- os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsát.