Vasárnapi Hírek, 2010. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
2010-12-05 / 49. szám
NYELVELŐ A Mikulás nevei Kiss Róbert Richard____________ Magyarországon a néphagyomány szerint december 5-én éjjel a Mikulás belerakja a gyerekek cipőjébe az ajándékokat, és a kicsik másnap reggel megtalálják azokat. A legenda szerint Miklós, a kis-ázsiai Myra (mai nevén Demre) püspöke egy elszegényedett nemesi család házának ablakába három zacskó aranyat tett. A kinccsel megmentette a család nőtagjainak becsületét, hiszen a fiatal lányok már testük áruba bocsátásán gondolkodtak, hogy pénzhez jussanak. Karácsonykor már a Jézuska gondoskodik az ajándékokról, és szenteste a karácsonyfa alá helyezi azokat. A világ különböző vidékein a nagy ajándékhozónak más-más neve van, és ez nem feltétlenül a Szent Miklós tükörfordítása. Finnországban úgy hívják, hogy Joulupukki. Az 1920-as években egy finn újságíró cikkeinek hatására terjedt el az a legenda, hogy a Mikulás a Fülhegyen, az északi sarkkörön él. A lappföldi Mikulás mítosza jól jött a finneknek. Felépítették Mikulásfalvát, berendezték a Mikulás dolgozószobáját, és azóta özönlenek ide, Rovaniemibe a turisták. Norvégiában Pelznickle hozza az ajándékot. Ez az elnevezés azt jelenti, hogy „szakállas Miklós”. Pelznickle hű társa Sleipnir, a nyolclábú, repülni is képes ló. A holland Sinterklaas gőzhajóval érkezik Spanyolországból. Fehér lovát Amigónak hívják. December 5-én hozza az ajándékokat, főleg süteményeket. Az orosz Gyedmarót az új esztendő beköszöntekor lepi meg a gyerekeket cukorkával, csokival. Oroszországban a fenyőfát szilveszterkor kezdik el díszíteni, és január 6-án ünnepüik a karácsonyt. Észak-Amerikában Santa Claus, vagyis Szent Miklós a kéményen keresztül lopódzik be a lakásokba, házakba, és zokniba rejti a meglepetést. Olaszországban Befana, a jólelkű boszorkány hozza az ajándékokat. Vízkeresztkor érkezik, seprűnyélen lovagolva. A rossz kisgyerekek nem virgácsot, hanem pár darab szenet kapnak. Ausztráliában a Mikulás gondoskodik mindenről. Szánját nyolc hófehér kenguru húzza. Dél- Afrikába Fekete Péter lepi meg a gyermekeket és a felnőtteket, szépen becsomagolt ajándékokkal. Külső munkatársunk, Kiss Róbert Richard kapta idén a Prima Primissima Közönségdíjat. Gratulálunk! VASÁRNAPI HÍREK ■ 27. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ■ 2010. DECEMBER 5. • 15 ízlés Cézanne és Matisse bűvöletében Boldog békeidők pezsgő hangulatát idézik Cézanne, Picasso, Kokoschka és Matisse művei a Nyolcak centenáriumi kiállításán. Kiss Orsolya ~____________ December 10-én, Pécsett nyílik a századelő híres festőcsoportjának képzőművészeti remekeit felvonultató tárlat, amelyen félezer alkotás látható. A 101 éve bemutatkozó társaság alkotásai a kor legmodernebb nemzetközi irányzatait hozták a magyar művészetbe is. Közös vonásuk a monumentalitás igénye. Céljuk az impresszionista világkép felszámolása, a racionális világkép megteremtése. Témáik: aktos csoportképek, tájképek, arcképek. A több mint 20 milliárd forint összbiztosítású tárlaton a Nyolcakat inspiráló európai festők, Matisse és Cézanne Magyarországon eddig még nem látott műtárgyaival is találkozhatunk, amelyeket Németország, Franciaország és Anglia legjelentősebb múzeumaiból válogatták. A tárlat legdrágább alkotása Matisse Álló aktja, amit a londoni Tate galériából szállítottak Pécsre. A szervezők a pontos árát nem árulták el. Matisse 1920-ban használt először papírkivágásokat, amikor „A fülemüle éneke" című balett táncosainak ruháját tervezte. 1943-tól lett ez a fő technikája, jelentős újításként. Megromlott egészsége miatt asszisztensnőjére bízta a papír gouachesal való befestését, amelyből aztán kivágta figuráit, formáit, majd kollázst készített belőlük. Matisse ezt a technikát „ollóval való rajzolásnak” nevezte. Emmanuel Tériddé görög könyvkiadó felkérése 20 papírkivágásos képpel készült el, amelyeket 1947- ben „Jazz” címmel ki is nyomtattak könyv formájában Párizsban, majd kiállítása is nyílt belőle. A kor szellemi és kulturális életének központjait az akkori kávéházak adták, ezek hangulatába is belekóstolhatunk a Modern Magyar Képtár udvarán felállított sátorban. A rendezvény nyitónapján, december 10-én 19 órától sanzonokat hallgatva lapozgathatjuk a korabeli újságokat. Majd Chaplin némafilmjeiből és Kabos Gyula egyik legkedveltebb mozijából, a Meseautóból vetítenek jeleneteket. Örkény Egyperceseiből a Hoppart Társulat tart előadást és felcsendülnek Karády Katalinnak, a kor jellegzetesen búgó hangú nagyasszonyának dalai is. A tárlat március 27-ig látogatható. Matisse álló aktja A NYOLCAK: Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos Pór Bertalan festménye Átok a mai magyar társadalomra Selmeczi Bea A Cigányokat Tersánszky Józsi Jenő népszínműve alapján Grecsó Krisztián írta tovább, bár úgy is fogalmazhatnánk, hogy mindkettőjüknek jutott egy felvonás. A karikaturisztikus első felvonásban a múlt század elevenedik meg, a kishivatalnoki réteg (a minden nyomorúságát italba fojtó Rajkai Zoltán fantasztikus előadásában) és az őt kiszolgáló romazenészek rendje, akik bazseválásukkal az élet császárai, Szacsvay László, Keresztes Tamás és Kovács Lehel minden porcikájukban érzik az élet komikus és tragikus rendjét. Nemcsak a „lég”-hangszereket, de a szavakat is ügyesen forgatják, ízes népies beszédükbe pesties kifejezéseket csempészve. A második részben azonban hirtelen putri cigányokká deklasszálódnak, akik ugyan némi pénzmaghoz jutnak elsején, de ebből kell családjukkal kihúzni az egész hónapot. A dicső múlt után a jelenkori társadalmi problémák kerülnek terítékre. Cziegler Balázs tiszta fehér papírbevonatú díszletére fekete festék csorog, börtönt kerítve a szereplők közé. A Katona József Színház előadása szerint a valaha viruló cigányság mára kisemmizett, társadalmi perifériára süllyedt pária kaszttá vált. Ez persze így túlzás, hiszen az asszimilálódott városi és az írástudatlan tanyasi cigányság helyzetét lehetetlen egy kalap alá venni, mellesleg a húszas években sem volt minden fenékig tejfel. Ennek ellenére mindkét rész önmagában érdekes, az első szórakoztató, stilizált volta, a második a mai viszonyok élethű megjelenítése miatt, amiket Máté Gábor rendező erős színekkel fest meg. A gyilkosság elkövetőjének (elkövetőinek) felderítése lehetetlen, mert a nyomozói rutinmunka is hemzseg az előítéletektől. Mindkét oldal gyűlölködik és tart a másik hatalmától. Az egymásnak feszülő vélemények és igazságok között egyedül a cigány babonák és hagyományok hatnak emberien, illetve a rettegő orvos (Bán János) személye, aki tudja, hogyha a haldokló az ő kezében leheli ki lelkét, neki lőttek, szó szerint. Válaszok nincsenek, csak kérdések. Az előadás vége mégis katartikus. Ahogy a pillanatonként arcot váltó Szirtes Ági átkozódni kezd, megremeg a gyomrom. Lehet, hogy már tényleg csak ez maradt? TAVKAPCSOLÓ Bálint Orsolya Hogyan izgassunk? „Hogyan lehet felizgatni egy öregasszonyt? Úgy, hogy elveszik tőle a nyugdíját!" - szól a klasszikus vicc, melyről lassan kiderül, hogy a fiatalabb korosztályokat is érinti, nem csak az időseket. Még úgy is, hogy tudva tudjuk, feltehetően sehol nem lesz már a Fidesz-KDNP és összes politikai vívmánya harminc-negyven év múlva, és addigra a tizedik kormány megint újabb javaslatokkal jön, hogy felborzolja a nyugdíjban, a békés, munkamentes öregkorban és a Mikulásban még hívők kedélyeit. Természetesen a Ma Reggelben is napi téma volt a nyugdíj, ám nem hogy felizgatniuk nem sikerült senkit, de valami lokális érzéstelenítést is bevetettek, hogy garantáltan beálljon a szellemi hullamerevség. Részben együtt tudok is érezni, mert számomra is a reggel a nap legnehezebb része, nyűgös a koránkelés, lassan áll fel a rendszer, főleg a hideg, sötét, téli napokon. Nem is szívesen nézek ilyenkor tévét, információs köldökzsinórnak ott a rádió, amely mellett lehet készülődni úgy, hogy egy percre sem állunk meg, és ha még muzsikát is adnak, egész jó kedvem kerekedik, ellentétben a tévézéssel. Az egész Ma Reggel karikás szemű, befáradt, szürke és penetránsan depresszív benyomást kelt, beleértve Hegedűs Juditot, aki már akkor is olyan gyilkosan rideg volt, mint egy Hattori Hanzo szamurájkard, mikor az esti Híradót vezette. Míg Obersovszki Péter úgy hangzik, mint aki napi két doboz piros Symphoniát nyom el, Jegyes-Tóth Krisztának már nem is volt hangja.. Persze nálunk is mindenki krehácsol épp, de nem hiszem, hogy valaha láttam olyat külföldi adón, hogy betegen ment be valaki műsort vezetni. Hiányoztak a színek a műsorvezetők ruházatából és arcáról egyaránt, legalább egy kellemes főcímzene, valami vitamin a szemnek és a fülnek. No, nem a kereskedelmi tévék reggeli műsorainak csiricsáré, cukorhabos, viháncolós locsi-fecsizése, az nem is illene a roppant komoly és tekintélyes közszolgálati tévéhez. Másnap aztán Jegyes-Tóth Kriszta végre beteget jelentett, és Obersovszki ügyesen elvitte az egész adást egyedül. Miután majdnem éber kómába estünk a közúti hóhelyzetről folytatott beszélgetéstől, a műsorvezető akkorát vitatkozott a szívet-lelket felpezsdítő vörösbe öltözött Kunhalmi Ágnessel nyugdíjügyben, hogy a vajas kenyér szikrázva csúszott le a torkomon. Végre egy kis lendület, egy kis élet! Aztán két pénzügyi elemzővel ült le beszélgetni, és már a kávét is intravénásan kellett volna bekötnöm ahhoz, hogy hasson. Egyetlen aranyos momentum még volt, mikor Obersovszki a kollégáit dicsérte egy budapesti főrendőrnek, aki erre joviálisan azt felelte: „igen, a kékfényes kollégák nélkül nem történhet bűncselekmény az országban”. Vajon tudják ezt a kedves bűnözők is? MA REGGEL. "MI."NOVEMBER .29-30. * f ii TÍJMí? il * Í BMSA (JBh/llí PROGRAMAJANLO Szájjal-lábbal festők tárlata Pécsett Fogyatékkal élő alkotók festményeiből látható kiállítás december 10-ig a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programban „Művészetünk a kommunikáció" címmel a Déldunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban. Advent Győrben A Győri Téli Fesztivál még december 31-ig tart a „találkozások városában": a mostani hétvége Mikulás jegyében zajlik, a következő 10-12. között pedig a III. Nemzetközi Betlehemes Találkozóéban a Bartók Művelődési Központban, szabadtéren és templomokban. Lesz néptánc, gyertyagyújtás és nagy dínomdánom. Információ a www.gyor.hu oldalon. Hanuka és Mikulás a Kolibriben Avagy: készüljünk együtt az ünnepekre mesével, kézművesfoglalkozással! Helyszín: budapesti Afrika Centrum VII., Wesselényi u. 51. A téli ünnepek jegyében zajlik ma minden a Kolibri Nemzetközi Készségfejlesztő és Zöld Játszóházban. A gyerekek megismerhetik Mikulás kapcsán Szent Miklós püspök történetét, s az idén december 1-jén kezdődött nyolcnapos zsidó fényünnepet, a hanukát. Karácsonyváró a Néprajzi Múzeumban Narancsos-fahéjas forralt borral és párolgó gyümölcsteával várja a budapesti Néprajzi Múzeum december 11-én és 12-én látogatóit, akik a kézművesfoglalkozások mellett tematikus tárlatvezetésen ismerkedhetnek a régmúlt paraszti világ jeleivel András-naptól vízkeresztig, Finnországgal, Betlehemmel. Szombaton délután 16 órakor a Kaláka együttes karácsonyi koncertje, vasárnap pedig Holddal a Nap Zenekar világzenekari koncertje lesz.