Vasárnapi Hírek, 2011. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

2011-07-03 / 27. szám

MSZP: mindenki nyert Folytatás az 1. oldalról A személyeskedésektől sem mentes választmányi ülésen Gyurcsány Ferenc nem vett részt, viszont közismert pártbéli ellenfele, Szanyi Tibor is úgy foglalt állást, hogy nem kellene matekozni, mert a pártszavazáson véleményt mondók száma olyan „komoly töme­get” jelent, amire hallgatni kell. A szocialista párt tagjai arról szavazhattak, hogy a párt elnökét, valamint a megyei elnököket közvetlenül válasszák-e, dönthettek a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjesztéséről, arról, hogy kapjon-e nagyobb nyil­vánosságot az MSZP gazdálkodása, és arról is, hogy megyei­országos szinten egy párttisztséget lehessen betölteni. A választ­mány tagjai az ülésen kapták meg a pártszavazás jegyzőkönyvét, melyben az áll, hogy a 9122 érvényesen szavazó tag 80 százaléka minden kérdésre igennel válaszolt, tehát 7150 és 7500 között volt azok száma, akik a Gyurcsány-féle változások mellett tették le a voksukat. Jelenleg azonban az MSZP saját nyilvántartása szerint 31 286 tagot számlál, a voksolás eredményes kimeneteléhez pedig egynegyedük, tehát 7822 párttag egyhangú szavazatára lett volna szükség. Már korábban viták voltak a párton belül arról, valójában hány tagot számlálhatnak a szocialisták: a szavazóköri névjegy­zékek pontatlanok, az Állami Számvevőszék adatai szerint pedig összesen 19 ezer tagdíjfizető párttag van. A szavazás kimenetelétől függetlenül Mesterházy Attila pártel­nök azt kérte az alapszabály-szerkesztő bizottságtól, hogy a párt­szavazáson adott válaszok figyelembevételével tegyen javaslatot az alapszabály módosítására. Megjegyezte: a jövőben kevesebbet kell beszélniük az MSZP megújításáról, és többet kell tenniük érte. A választmányi ülés végén Mesterházy tájékoztatta a sajtót, hogy az alapszabály módosításáról november 12- 13-án határozhat a kongresszus. Az elnök bejelentette azt is, hogy javaslatára két új munkacsoport alakul a pártban, az egyik a pártgazdálkodással foglalkozik majd, a másik a pártszervezet reformjára irányuló alapszabály-módosító javaslatokat köteles szeptember végéig előterjeszteni. Egy etikai kódex kidolgozására is felkérték a párt etikai tanácsadó testületét. Simon Gábor választmányi elnök a zárt ülés megkezdése előtt értékelte a kormány uniós elnökségi munkáját. Elmondta: a hivatalos értékelés szerint fantasztikus elnökség volt a magyar, de neki valami hiányzott. Ekkor a magas­ba emelt egy uniós zászlót, majd közölte: „ebből a lobogóból volt, a legkevesebb az elnökség időszakában". A szocialisták választmá­nya levélben üdvözli Horn Gyulát július 5-i születésnapján. Értelmezési zűrzavar Krausz Viktória Teljes a káosz a július 1-jén hatályba lépett új médiatörvény büntethetőségi értelmezésével kapcsolatban. Az interne­tes oldalak üzemeltetői és a médiajogá­szok szerint ha a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Média­tanácsához beérkező panaszokat a bíró­ság jóváhagyja, akkor komoly pénzbünte­tés is kiszabható a kommentek közlőire, a fóru­mok és blogok működtetőire. Ezért például a Velvet pénte­ken közleményben tudatta: oldalukon megszüntetik a kommentelést, ugyanis nincs pénzük a moderálásra és a várható bírságokra sem. A döntés feltehetőleg összefüg­gésben van azzal, hogy Kovács Zoltán kommunikációs államtit­kár feljelentette a Népszavát a Mádl Ferenc volt államfő temetéséről készült tudósításhoz írt egyik komment miatt. Máshogy értelmezi a törvényt a Médiatanács szóvivője. Kiricsi Karola a VH-nak azt mondta: a médiatörvény hatálya alá nem tartozik sem a kommentelés, sem a blogolás, sem pedig a fórumozás. Tehát ezekért büntetni sem lehet. „Mi, az NMHH kommenteltük is a Velvet oldalán, hogy szabad a kommentelés és a mi oldalunkon is van ilyen lehetőség” - közölte. Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnö­ke azt mondta: korábban a fórumok közösségként működtek, amelyek sok kia­bálás és sértődés mellett, de kitermelték és betartatták a maguk illemszabályait. Mára ez az önszerveződő, önregulázó jelleg meggyengült és sok esetben alpári, cél nélküli odamondogatássá vált a kommentelés. Ugyanakkor ilyen jogi, hatósági eszközökkel lehet ezen változtat­ni. A vezető hazai portálokat tömörítő szervezet társszabályozási megállapodást kötött a médiahatósággal. Ennek lényege: a felhasználóktól érkező panaszokat első körben az egyesület szakértői bizottsága vizsgálja meg a közösen elfogadott maga­tartási kódex alapján. Közvetlenül az egyesülethez is lehet fordulni, ha valaki megsértette a normát; az eljárási díj 2200 forint. Pólyák Gábor médiajo­gász a legnagyobb bajt abban látja, ha a netes olda­lak „befekszenek” a tör­vénynek és inkább meg­szüntetik a kommentelési lehetőséget. „A törvény akkor éri el a célját, ha ellenállás nélkül teljesítik. Jogilag lehetséges, hogy a komment miatt magát az oldal működte­tőit büntetik meg, reális a fenyegetés, de talán erre nem kerül sor. Azt a Médiatanács tagjainak is tudnia kell, hogy abból nem­zetközi botrány lenne” - mondta Pólyák. Szerinte meg kell várni az első bírói dön­tést. A blogokkal más a helyzet, amelyik nem folytat üzleti tevékenységet, tehát nincs reklám rajta, az nem része a szabá­lyozásnak - hangsúlyozta a médiajogász. A nagyobb internetes lapok többsége egyelőre kivár és előzetesen moderálnak. A tűzoltók viszont már tegnap döntöttek: megszűnik a lánglovagok.hu tűzoltópor­tál fóruma, viszont a Lánglovagok Egye­sület révén tovább él. „A forum.langlo­­vagok.hu nem sajtótermék, az NMHH nem járhat el az ott megjelenő tartalom miatt. Az új szabályozás nem tesz különb­séget az olvasói kommentek, fórumhoz­zászólások és a szerkesztőség által közzé­tett anyagok között. Ezt a felelősséget a Lánglovagok.hu szerkesztői nem vállalják fel” - írták közleményükben. „ A törvény akkor ér célt, ha ellenállás nélkül teljesítik VASÁRNAPI HÍREK • 28. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM • 2011. JÚLIUS 3. • 3 friss Világszínvonalat kért Orbán a rendőröktől Emelkedő fizetést és biztonságos idős kort ígért a miniszterelnök a Rendőrtiszti Főiskola tisztavatási ünnepségén a végzősöknek, cserébe világszínvonalú teljesítményt kért tőlük. Orbán Viktor a budai várban azt mondta: „a hazánk megújításáért végzett mun­kában számítok önökre, sőt önökre az elsők között számítok. Ha azt akarjuk, hogy hazánknak és a gyermekeinknek legyen jövője, akkor mindannyiunknak világszínvonalú teljesítményt kell nyúj­tanunk, mindannyiunknak, tehát önöknek is”. A kormányfő kije­lentette: a kabinet a következő években meg fogja adni a világ­­színvonalú munkához szükséges feltételeket. A képzést megkap­ták, lesz munkahelyük, lesz tisztességes, kiszámítható jólétet biz­tosító és emelkedő fizetésük, előmenetelük, tisztességes otthonuk, valamint lesz biztonságos, nyugodt idős kor a „becsülettel végig­dolgozott évtizedek után”. (Munkatársunktól) SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY Gyanú és gyanakvás GÁL J. ZOLTÁN Államtitok - a szó alkalmas arra, hogy megfojtsa a kérdéseket, homályban hagyja a válaszokat. Lehetőség egyeseknek: a fel­­tételezések híveinek, az összeesküvés-elméletek gyártóinak, az örök találgatóknak, a zsigeri igazságosztóknak és a leszámolás drukkereinek. Korlát sokaknak: a tények barátainak, a politikai érdekektől függetlenül működő igazságszolgáltatás híveinek. Hogy mivel vádolják a belső elhárítás egykori vezetőjét, és hogy miért vették őrizetbe a Magyar Köztársaság korábbi kor­mányának miniszterét, az ma még az állam titka. Az államon múlik tehát, miként bánik vele, mire és hogyan használja. Aki ma bízik ebben az államban, annak számára erős a gyanú. Aki nem, annak számára erős a gyanakvás. A politikai indulatból fakadó véleményformálást meghagy­nám másnak, ahogy hallom, olvasom, van erre jelentkező elég. Csak néhány tényt tennék ehelyütt közzé. Hogy van-e ezeknek köze a vádakhoz, a volt titkosszolgálati vezető megvádolásá­hoz és a miniszter lefogásához, azt csak az állam­titkának gazdái tudhatják. Tény, hogy tegnapelőtt lejárt Magyarország EU-elnökségének fél éve, elfordították a ránk irányított európai reflektorokat. Tény, hogy ma kongresszust tart a Fidesz, amelyben jelentős az elégedetlenség az „elszámoltatás” előrehaladásával. A sajtóhírek szerint a volt miniszter és titkosszolgálati veze­tő elleni vád egy 2007-es MOL-részvényvásárlással függhet össze. Tény, hogy 2007-ben az akkori kormány Brüsszellel is kénytelen volt megvívni annak érdekében, hogy megakadá­lyozza az osztrák ÖMV tulajdonszerzését a magyar olajvállalat­ban. Az akkori miniszterelnök az osztrákok vásárlási szándékát ellenséges felvásárlásnak nevezte. Tény, hogy akkoriban a kor­mány különböző szervei szorosan együttműködtek a MOL vezérkarával az ÖMV akciójának kivédésében. Tény, hogy ennek érdekében született meg a Lex MOL névre keresztelt törvény. Tény, hogy a választások után talán először a Lex MOL ügyében szólalt meg a parlamentben Orbán Viktor, aki az ellenzék vezetőjeként támogatta a kormány törvényjavaslatát. Tény, hogy a mai napig nem adott értékelhető választ az Orbán-kormány arra, milyen gazdasági céllal vásárolta vissza több mint 500 milliárd forintért a MOL részvénypakettjét attól az orosz cégtől, amely azt 2009-ben(!) vásárolta meg. Tény, hogy a kormányzati vásárlás óta a MOL részvényei­nek értéke esett. Tény, hogy a magyar-orosz kapcsolatok, talán nem függet­lenül a MOL-vásárlástól, jelenleg igencsak fagyosak, minden magyar kormányzati igyekezet ellenére. Tény, hogy a magyar kormány még mindig nem tudott megállapodni az orosz féllel a hamarosan lejáró gázszállítási szerződés meghosszabbításáról, és annak feltételeiről, benne a gáz áráról. Pedig tény, hogy a magyar gázimport fele-kéthar­mada Oroszországból származik. Tény, hogy Horvátországban korrupció gyanújába kívánják keverni a MOL vezetőjét. Tény, hogy a MOL tulajdonszerzésé­nek körülményei a horvát INA vállalatban részét képezik a volt horvát miniszterelnök elleni korrupciós vádaknak. Tény, hogy a magyar kommentárok a MOL vezetőit ért korrupciós vádak mögött orosz érdekeket sejtenek. Tény, hogy az oroszok számá­ra stratégiai jelentőségű lenne a horvát INA megszerzése. Tény, hogy jobboldali körökben régi toposz: az előző kor­mányok és titkosszolgálataik valamiféle­ orosz érdekeket képvi­seltek. Tény, hogy korábban a Gyurcsány-kormányt is vádolták az orosz kapcsolatok erősítése miatt. Tény, hogy ezek a vádak elhalkultak az Orbán-kormány hasonló törekvései láttán, ám azok látható kudarca nyomán ismét felerősödtek. Tény, hogy az orosz érdekeket kiszolgáló állítólagos magyar titkosszolgálati tevékenységről az egyik befolyásos jobboldali hetilap állítólagos szocialista bennfentes névtelen levelének leközlésével írt hosszú cikket tavaly, konkrét bizonyítékok nél­kül, némiképp zavaros elmélettel megvádolva első helyen Gyurcsány Ferencet és Szilvásy Györgyöt. Tény, hogy Szilvásy György közeli munkatársa volt Gyurcsány Ferencnek. Tény, hogy államtitok rejtélye mögé bújva politikai leszámo­lást csak ronda kis banánköztársaságokban szoktak művelni. PAPÍRFORMA. „Kongresszusügyben az MSZP ellopta a show-t" - nyilatkozta Kósa Lajos, aki szerint egy kormánypártnak az a jó, ha tisztújító rendezvényén semmi érdemleges nem történik, így lesz, a jelenlegi vezetésnek egyetlen kihívója sincs. Kósa is marad majd Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály mellett a párt alelnöki pozíciójában, és természetesen a 2003 óta elnökösködő Orbán Viktor is újrázhat. A mai XXIV. Fidesz-kongresszuson a miniszterelnök sem készül arra, hogy kormányátalakítást hirdessen, noha arról is szóltak korábban a hírek, hogy az EU-elnökség lezárultával, július elseje után „lesznek távozó miniszterek" - írta a Népszabadság. Felmerült, hogy a rendezvényen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesből szintén alelnök válhat, a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője azonban a Magyar Nemzetnek arról beszélt: inkább a kormányzati munkát tekinti elsődleges feladatának a következő időszak­ban. Amúgy a kormányfő is jelezte: nem akar minisztereket a pártvezetésbe. Orbán a kongresszuson - kormányzása első évének értéke­lésén túl - valószínűleg ismerteti és értékeli is az általa személyesen indított szociális konzultáció eredményét. Azért is feltételezik ezt, mert a nyugdíj, az oktatás vagy éppen a segélyezés kérdésére adott válaszok a következő évek kormányzati vállalásainak a pillérei lehet­nek. A végig a sajtó nyilvánossága előtt zajló kongresszuson Kövér László a választmány, Kósa Lajos az elnökség, Lázár János az ország­­gyűlési képviselőcsoport, Kósa Ádám pedig az európai parlamenti frakció munkájáról ad majd számot. Várhatóan felolvassák Angela Merkel német kancellár levelét is, aki a két évvel ezelőtti tanácskozásra is küldött üzenetet a résztvevőknek. (Á. J.)

Next