Vasárnapi Hírek, 2011. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
2011-09-11 / 37. szám
4 ■ VASÁRNAPI HÍREK ■ 28. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM ■ 2011. SZEPTEMBER 11.__________ hjslinle 11 ül a ___ 1/ Ritka igazságok Összeállítás Orbán Viktor őszinte pillanataiból „Soha nem hazudtam a magyar embereknek” - mondta Orbán Viktor 2006. szeptember 23-án a CNN-nek. Valójában pedig már nem is egy „őszödi beszédet” mondott. Igaz, mindig letagadta. Nagy Szilvia Orbán Viktor őszinteségének első pillanata talán 2002-ben, a két választási forduló között jött el. A Fidesz elnöke egy zártkörű tatai kampányeligazításon arról beszélt, hogy mit kell tenni pár nap múlva a győzelemért. „Megvannak a jogászaink, s ha valakit piszkálnak, majd meg fogjuk védeni” - fogalmazott egy titokban készült hangfelvétel tanúsága szerint, és a választási törvény megsértésére buzdította a résztvevőket. Emellett megemlítette, hogy ő is telefonos kampányra készül, „én is biztatok szombaton és vasárnap, a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenék, oszt jó napot”. A Fidesz reakciója: Orbán Viktort lehallgatták és ezért szándékosan tett félreérthető kijelentéseket. 2008 áprilisában Orbán Viktor Kéri László politológus és volt tanítványai előtt beszélt arról, hogy 12 éves kormányzásra készül, „egyes csoportoknak rossz lesz, sokaknak sok minden fog fájni”, például befagyasztanák a nyugdíjakat, két pofonnal hazazavarja a Magyar Gárdát, továbbá hogy Gyurcsány Ferenc hülye és idióta. Kevés figyelmet kapott eddig az a rész, amelyben elszólta magát az őszödi beszéd kapcsán: a kiszivárogtatással kapcsolatosan azt mesélte, hogy pénteken a repülőtéren volt, mert Szájer Józseffel készült Brüsszelbe, amikor Kósa Lajos felhívta, és lejátszotta neki a hanganyagot, mire ők pezsgőt bontottak. Valaki közbevetette, hogy a hangfelvétel vasárnap került a sajtóhoz, erre úgy reagált: „akkor lehet, hogy rosszul emlékszem”, majd témát váltott. A 2006-os vereség kapcsán határozottan állította, hogy tulajdonképpen ő nem is akart győzni, mert tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság, de arról nem beszélt, hogy akkor miért ígért 14. havi nyugdíjat. A jövőről szólva Orbán Viktor közölte: az első két évben válságmenedzselő kormány és megszorítások jönnek, és mivel folyton azt hallják az emberek, hogy nehéz helyzetben van a gazdaság, tőle elfogadnák a megszorítások szükségességét. Utóbb a pártelnök az elhangzottak egy részét elismerte, de a legtöbb állítást nem kommentálta. Tavaly februárban került nyilvánosságra egy kötcsén, 2009 őszén elmondott beszéde, melyben olyan - a jobboldal megerősödésével létrejövő - centrális politikai erőteret vizionált, amely képes 15-20 évre meghatározni a magyar politika jövőjét. „A magyar politika következő tizenöt-húsz éve lehet olyan is, hogy nem ez a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákat, bonyolult és kínos, fölösleges társadalmi következményeket hoz magával, hanem létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, s ez képes arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza." A Fidesz érdemben nem reagált az ellenőrzés nélküli túlhatalomról, a demokrácia csorbításáról, a kizárólagos kormányzati véleményről szóló ellenzéki félelmekre. Idén májusban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi rendezvényén a miniszterelnök Magyarország újjászervezéseként értékelte, hogy az embereket meggyőzték arról, hogy mondjanak le egyhavi nyugdíjukról, fizetésükről. Azt mondta, a „reformnyelv egyébként halott” Magyarországon, mert az a politikus, aki arról beszél, hogy valamit szeretne megreformálni, az „politikai öngyilkosságot” követ el, ugyanis az elmúlt nyolc évben a kormányok által elindított reformok sorra elbuktak - de azt nem említette, hogy vajon ez kinek (is) köszönhető. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratok egyikéből a héten derült ki, hogy amerikai diplomaták aggódtak a populista ígéreteket hangoztató Orbán Viktor szavahihetősége miatt. „Diplomata kollégáink tisztán emlékeznek arra, hogy a kampányban az európai uniós nagykövetekkel való találkozás során azzal biztatott, hogy »ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok«” - olvasható a táviratban. Orbán beismerte a kijelentést, de azzal egészítette ki, hogy azért kérte erre a diplomatákat, mert szerette volna, hogy a tettei alapján ítéljék meg. Arra a kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, hogy mindez azt jelenti-e, hogy nem mondott igazat a kampányban. A 2006-os választásokon Orbán és a Fidesz többek között 10 százalékos járulékcsökkentéssel, a kis- és középvállalkozásoknak járó adó- és adminisztrációs teher csökkentésével, 14. havi nyugdíjjal, a villamos áram árának 10 százalékos csökkentésével kampányolt, továbbá nagyobb önállóságot ígértek az önkormányzatoknak. Egyetlen gombnyomásra a demokratikus jogállamtól Sukorónak egyetlen interpretációja van, az pedig az ügyészség politikai szerepvállalásáról szól, egyetlen döntésre bízva, marad-e hazánk jogállam vagy sem - ez Fleck Zoltán jogszociológus véleménye. Holnap a parlament felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. Miután a Fidesz volt képviselőjelöltje által vezetett Legfőbb Ügyészségnek a Fidesz-kormány által jó előre kitüntetésben részesített ügyésze vezeti a nyomozást, fordulatokban gazdag eljárásnak nézhetünk elébe. Munkatársainktól Sukoró-ügyben a tényállás ismert. A miniszterelnök - Gyurcsány Ferenc - hivatalában, az Országház Nándorfehérvári Termében, fogadott egy igen neves amerikai befektetőt - Ronald Laudert -, aki a világ összes kormányfőjéhez bejut, ha akar. Ezt onnan is lehet tudni, hogy ekkortájt még Orbán Viktorhoz is bejutott kétszer, pedig ő akkor nem is volt miniszterelnök, csak akart az lenni. Lauder Gyurcsányhoz csak egyszer ment, hogy beavassa terveibe: komoly mennyiségű pénzt hozna Magyarországra, teremtene belőle 2500 munkahelyet. A miniszterelnök támogatásáról biztosította a berházást. A megbeszélésen a befektető javaslatot tett arra, hogy a beruházásra kiszemelt terület tulajdonjogát telekcserés megoldással szerezné meg. A miniszterelnök ekkor megkérdezte a teremben helyet foglaló állami szervezet vezetőjét, hogy ez törvényesen kivitelezhető-e. A nemzeti vagyonkezelő felelős vezetője azt válaszolta, hogy arra a magyar jogszabályok lehetőséget adnak. Erre a miniszterelnök - minden jelenlévő emlékezete szerint - olyasmit mondott, hogy akkor tegye mindenki a dolgát. Ezt az ilyenkor szokásos módon emlékeztetőben rögzítette a kormányfő személyi titkára. A legfőbb ügyész szerint „Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával eldöntötte, hogy a kért Velencei-tó-parti, állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként”. És ez szerinte hivatali visszaélés, három év börtönnel is büntethető. A tényálláshoz hozzátartozik, hogy a megbeszélésen résztvevők közül többeknek is volt már módjuk eskü alatt nyilatkozni a történtekről, és ők mind azt mondták, Gyurcsány nem határozta meg a telekcserét az értékesítés lehetséges módjaként. Ráadásul az ügyben a magyar államot egyetlen megveszekedett fillérnyi kár nem érte, hiszen a beruházás nem jött létre. Se telekcsere, se munkahely nem lett, kárunk legfeljebb ez utóbbiból származik, de ez már egy másik történet, a felelősei is mások. Bajnai Gordon pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorának adott interjúban azt mondta: Gyurcsány Ferenc törvényesen járt el a Sukoró-ügyben. Bajnai, aki még gazdasági miniszterként jelen volt az ominózus megbeszélésen egyértelművé tette: „Gyurcsány Ferenc nem követett el olyat, ami miatt törvénysértéssel lehetne vádolni”. Mint mondta, nehéz hivatali visszaélésként beállítani, hogy Gyurcsány a sukorói kaszinóberuházás befektetőivel 2008 májusában folytatott parlamenti megbeszélésén a telekcsere szabályszerűségéről érdeklődött, majd azt mondta, hogy mindenki tegye a dolgát törvényesen. Gyurcsány Ferenc a jelenlegi vádak alapján nem követett el bűncselekményt - nyilatkozta egybehangzóan lapunknak Bócz Endre nyugállományú fővárosi főügyész és Fleck Zoltán. A bűncselekmény hiányában való felmentést tartanám jogosnak - vélekedett Bócz. Hozzá hasonlóan Fleck Zoltán is úgy gondolja: egy ilyen „vállveregetést” - amiből megszámlálhatatlanul sokat látott már az Országház Nándorfehérvári Terme - nem lehet konkrét döntésként értelmezni. Az ügy minként arra Bajnai és a jogi szakértők is utalnak - az ügyészség politikai befolyásolásának gyanúját veti fel. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott amerikai táviratból tudjuk, hogy Orbán már 2007-ben azt mondta nagykövetek előtt: „megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed”. Neves ügyvédek vallják, a sukorói ügytől függetlenül nyilatkozta például Bánáti János ügyvéd, az ügyvédi kamara elnöke, hogy a gazdasági döntések büntetőjogi vizsgálata nagyrészt politikai elhatározás kérdése. Hogy az ügyészségen ez ügyben komoly lehet a politikai nyomás, jelzi: Budai Gyula, elszámoltatási kormánybiztos számára már tavaly novemberben egyértelműen bizonyított volt Gyurcsány Ferenc „érintettsége a sukorói beruházás ügyében”. Nem is értette, hogy a Legfőbb Ügyészség miért vacakol annyit. Polt Péter legfőbb ügyész azonban megvárta, hogy a parlament elfogadjon egy különös történetű és tartalmú jogszabályt, a büntető eljárások rendjéről. Két nap gondolkodási időt adott a Fidesz, hogy a váratlanul előkerült antikorrupciós csomagot az ellenzék megeméssze, amikor június 15-én hajnali ötkor, négy képviselő jelenlétében a tervezet általános vitája zajlott a parlamentben. A papírokat előző nap kapták kézhez a képviselők, de egy nappal később sem tudták megmondani az előterjesztők, ki készítette azt. Balsai István szerint az ügyészség, Cser-Palkovics András ráhagyta, Lázár János cáfolta. Cser-Palkovics vállalta a javaslat menedzselését, a „kiemelt korrupciós ügyek” kezelésére vonatkozó szabályok gyorsütemű megváltoztatását Hirtelenjében egy ilyen ügy jutott eszébe: a sukorói telekcsere. Nehéz elhessegetni a gyanút: a törvényt mintha Gyurcsányra szabták volna; a felpuhított eljárásjogi játékszabályok utólagos alkalmazhatósága az előző kormány felelősségre vonását könnyíti meg. Így lett végül kerek a történet, jöhet hétfőn a kétharmados parlamenti döntés Gyurcsány mentelmi jogáról. Bajnai Gordon pénteki interjújában úgy fogalmazott: azoknak, akik „örülnének, tapsolnának”, ha elítélnék a volt miniszterelnököt, gondolniuk kell rá, hogy ha ez politikai nyomásra történik, politikai ellenszenv vagy bosszúvágy miatt, akkor „nem biztos, hogy ez Gyurcsány Ferencnél meg fog állni". Hozzáfűzte: azok, „akik ma örülnek, lehet, hogy egyszer maguk is áldozatok lesznek”. Ha jobban belegondolunk, igen érdekes kérdést vet fel a Sukoró-ügy: mihez van egyáltalán joga Magyarország miniszterelnökének? Mert ezek szerint ahhoz nincs, hogy egy jogszerű eljárás lefolytatását kérje az arra hivatott állami szervezet vezetőjétől. De akkor mire van? A magyar miniszterelnök jogállása egészen 2006-ig az államszocialista felfogást tükrözte, nem volt közjogilag kibontott szerepe, afféle első miniszter volt csupán, jogi értelemben koordinatív feladatot volt hivatott ellátni. A valóság azonban már Antall József óta egészen nyilvánvalóan más: a kormányfő személyében is dominálja a végrehajtó hatalmat. 2006-ban történt, hogy a jog elkezdte leképezni a valóságot, a jogállási törvénybe a német alaptörvényből emelték át a miniszterelnöki jogkör szabályozását. Eszerint a miniszterelnök szabja meg a kormány politikájának általános irányát, normatív feladatot határoz meg a kormány és szervei számára. A jogállási törvényt megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, amely dodonai döntést hozott: a normatív utasítás kifejezést megsemmisítette, de a feladatszabás lehetőségét benne hagyta, sőt, az indoklásban azt is kimondta: a miniszterelnök munkaszervezési feladatot szabhat azon szervek számára is, amelyek tőle államigazgatási függésben nincsenek. Ha belelapozunk Orbán Viktor jövő évtől hatályos alkotmányába, szép példáját találjuk benne a cinizmusnak Az új alkotmányba ugyanis visszaírták a miniszterelnöki jogkör Alkotmánybíróság által egyszer már megsemmisített részletét, a normatív feladatszabás jogát. Vagyis: Orbán megteremtette magának a jogot arra, ami miatt az ügyészség hivatali visszaéléssel vádolja Gyurcsányt. A jogi kereteken túl érdemes elidőzni egy politikai-erkölcsi dilemmánál is. Ha a volt miniszterelnök hivatali visszaélést követ el azzal, hogy feladatot szab egy állami szervezetnek, akkor vajon milyen megítélés alá esik a szigorúan egyes szám első személyben megfogalmazott mondat egy olyan kormányfőtől, aki másfél év alatt egyetlen gazdasági adatot sem talált el: „nem csinálok titkot abból, hogy a kétharmados gazdasági törvények területén megkötöm a következő tíz magyar kormány kezét”? Orbán megteremtette magának a jogot arra, ami miatt az ügyészség hivatali visszaéléssel vádolja Gyurcsányt )) Magyar titkok David Leigh és Luke Harding, a Guardian díjnyertes újságírói által fémjelzett, nemrég megjelent Wiki- Leaks-akták című könyvhöz egy kis piros füzetet mellékeltek. A címe: Magyar titkok. Ebben olvasható az a diplomáciai jelentés, amely egy 2010. január 22-i bemutatkozó találkozóról szól, Kounalakis amerikai nagykövet asszony és Orbán Viktor ellenzéki vezető között. Idézet a nagyköveti jelentésből: „Orbán a tipikus Fideszszavazót úgy írja le, mint aki politikailag elkötelezett, házas, jobban iskolázott, van munkahelye, saját lakása, nem csüng az állam bőkezűségén...” A tipikus Fidesz-szavazó bizonyosan nem csalódott ma sem. Miért lenne csalódott? Hiszen politikailag elkötelezett, házas, jobban iskolázott, van munkahelye, saját lakása, nem csüng az állam bőkezűségén... Ők vannak többen. Ők vannak többen? babucsi