Vasárnapi Hírek, 2011. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

2011-09-11 / 37. szám

4 ■ VASÁRNAPI HÍREK ■ 28. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM ■ 2011. SZEPTEMBER 11.__________ hjslinl­e 11 ül a ___ 1/ Ritka igazságok Összeállítás Orbán Viktor őszinte pillanataiból „Soha nem hazudtam a magyar embereknek” - mondta Orbán Viktor 2006. szeptember 23-án a CNN-nek. Valójában pedig már nem is egy „őszödi beszédet” mondott. Igaz, mindig letagadta. Nagy Szilvia Orbán Viktor őszinteségének első pillanata talán 2002-ben, a két választási forduló között jött el. A Fidesz elnöke egy zártkörű tatai kampányeligazításon arról beszélt, hogy mit kell tenni pár nap múlva a győ­zelemért. „Megvannak a jogászaink, s ha valakit piszkálnak, majd meg fogjuk véde­ni” - fogalmazott egy titokban készült hangfelvétel tanúsága szerint, és a válasz­tási törvény megsértésére buzdította a résztvevőket. Emellett megemlítette, hogy ő is telefonos kampányra készül, „én is biztatok szombaton és vasárnap, a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg meg­védenék, oszt jó napot”. A Fidesz reakciója: Orbán Viktort lehallgatták és ezért szándé­kosan tett félreérthető kijelentéseket. 2008 áprilisában Orbán Viktor Kéri László politológus és volt tanítványai előtt beszélt arról, hogy 12 éves kormány­zásra készül, „egyes csoportoknak rossz lesz, sokaknak sok minden fog fájni”, például befagyasztanák a nyugdíjakat, két pofonnal hazazavarja a Magyar Gárdát, továbbá hogy Gyurcsány Ferenc hülye és idióta. Kevés figyelmet kapott eddig az a rész, amelyben elszólta magát az őszödi beszéd kapcsán: a kiszivárogtatással kap­csolatosan azt mesélte, hogy pénteken a repülőtéren volt, mert Szájer Józseffel készült Brüsszelbe, amikor Kósa Lajos felhívta, és lejátszotta neki a hanganya­got, mire ők pezsgőt bontottak. Valaki közbevetette, hogy a hangfelvétel vasár­nap került a sajtóhoz, erre úgy reagált: „akkor lehet, hogy rosszul emlékszem”, majd témát váltott. A 2006-os vereség kapcsán határozottan állította, hogy tulajdonképpen ő nem is akart győzni, mert tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság, de arról nem beszélt, hogy akkor miért ígért 14. havi nyugdíjat. A jövőről szólva Orbán Viktor közölte: az első két évben válságmenedzselő kor­mány és megszorítások jönnek, és mivel folyton azt hallják az emberek, hogy nehéz helyzetben van a gazdaság, tőle elfogadnák a megszorítások szükségessé­gét. Utóbb a pártelnök az elhangzottak egy részét elismerte, de a legtöbb állítást nem kommentálta. Tavaly februárban került nyilvánosságra egy kötcsén, 2009 őszén elmondott beszé­de, melyben olyan - a jobboldal megerősö­désével létrejövő - centrális politikai erőte­ret vizionált, amely képes 15-20 évre meghatározni a magyar politika jövőjét. „A magyar politika következő tizenöt-húsz éve lehet olyan is, hogy nem ez a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákat, bonyolult és kínos, fölösleges társadalmi következményeket hoz magával, hanem létrejön egy nagy kormányzó párt, egy cent­rális politikai erőtér, s ez képes arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza." A Fidesz érdemben nem reagált az ellenőrzés nélküli túlhatalomról, a demokrácia csorbí­tásáról, a kizárólagos kormányzati véle­ményről szóló ellenzéki félelmekre. Idén májusban a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi rendezvényén a miniszterelnök Magyarország újjászervezéseként értékel­te, hogy az embereket meggyőzték arról, hogy mondjanak le egyhavi nyugdíjukról, fizetésükről. Azt mondta, a „reformnyelv egyébként halott” Magyarországon, mert az a politikus, aki arról beszél, hogy vala­mit szeretne megreformálni, az „politikai öngyilkosságot” követ el, ugyanis az elmúlt nyolc évben a kormányok által elindított reformok sorra elbuktak - de azt nem említette, hogy vajon ez kinek (is) köszönhető. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratok egyikéből a héten derült ki, hogy amerikai diplomaták aggódtak a populista ígéreteket hangozta­tó Orbán Viktor szavahihetősége miatt. „Diplomata kollégáink tisztán emlékeznek arra, hogy a kampányban az európai uniós nagykövetekkel való találkozás során azzal biztatott, hogy »ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok«” - olvasható a táviratban. Orbán beismerte a kijelentést, de azzal egészítette ki, hogy azért kérte erre a diplomatákat, mert sze­rette volna, hogy a tettei alapján ítéljék meg. Arra a kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, hogy mindez azt jelenti-e, hogy nem mondott igazat a kampányban. A 2006-os választásokon Orbán és a Fidesz többek között 10 százalékos járulékcsök­kentéssel, a kis- és középvállalkozásoknak járó adó- és adminisztrációs teher csök­kentésével, 14. havi nyugdíjjal, a villamos áram árának 10 százalékos csökkentésével kampányolt, továbbá nagyobb önállósá­got ígértek az önkormányzatoknak.­ ­ Egyetlen gombnyomásra a demokratikus jogállamtól Sukorónak egyetlen interpretációja van, az pedig az ügyészség politikai szerepvállalásáról szól, egyetlen döntésre bízva, marad-e hazánk jogállam vagy sem - ez Fleck Zoltán jogszociológus véleménye. Holnap a parlament felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. Miután a Fidesz volt képviselőjelöltje által vezetett Legfőbb Ügyészségnek a Fidesz-kormány által jó előre kitüntetésben részesített ügyésze vezeti a nyomozást, fordulatokban gazdag eljárásnak nézhetünk elébe. Munkatársainktól Sukoró-ügyben a tényállás ismert. A miniszterelnök - Gyurcsány Ferenc - hivatalában, az Országház Nándorfehérvári Termében, fogadott egy igen neves amerikai befektetőt - Ronald Laudert -, aki a világ összes kormányfőjéhez bejut, ha akar. Ezt onnan is lehet tudni, hogy ekkortájt még Orbán Viktorhoz is bejutott kétszer, pedig ő akkor nem is volt minisz­terelnök, csak akart az lenni. Lauder Gyurcsányhoz csak egy­szer ment, hogy beavassa terveibe: komoly mennyiségű pénzt hozna Magyarországra, teremtene belőle 2500 munkahelyet. A miniszterelnök támogatásáról biztosította a berházást. A megbeszélésen a befektető javaslatot tett arra, hogy a beru­házásra kiszemelt terület tulajdonjogát telekcserés megoldással szerezné meg. A miniszterelnök ekkor megkérdezte a teremben helyet foglaló állami szervezet vezetőjét, hogy ez törvényesen­ kivitelezhető-e. A nemzeti vagyonkezelő felelős vezetője azt válaszolta, hogy arra a magyar jogszabályok lehetőséget adnak. Erre a miniszterelnök - minden jelenlévő emlékezete szerint - olyasmit mondott, hogy akkor tegye mindenki a dol­gát. Ezt az ilyenkor szokásos módon emlékeztetőben rögzítette a kormányfő személyi titkára. A legfőbb ügyész szerint „Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával eldöntötte, hogy a kért Velencei-tó-parti, állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cse­rét határozta meg az értékesítés lehetséges mód­jaként”. És ez szerinte hivatali visszaélés, három év börtönnel is büntethető. A tényálláshoz hoz­zátartozik, hogy a megbeszélésen résztvevők közül többeknek is volt már módjuk eskü alatt nyilatkozni a történtekről, és ők mind azt mond­ták, Gyurcsány nem határozta meg a telekcserét az értékesítés lehetséges módjaként. Ráadásul az ügyben a magyar államot egyetlen megveszeke­dett fillérnyi kár nem érte, hiszen a beruházás nem jött létre. Se telekcsere, se munkahely nem lett, kárunk legfeljebb ez utóbbiból származik, de ez már egy másik történet, a felelősei is mások. Bajnai Gordon pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorá­nak adott interjúban azt mondta: Gyurcsány Ferenc törvényesen járt el a Sukoró-ügyben. Bajnai, aki még gazdasági miniszter­ként jelen volt az ominózus megbeszélésen egyértelművé tette: „Gyurcsány Ferenc nem követett el olyat, ami miatt törvénysér­téssel lehetne vádolni”. Mint mondta, nehéz hivatali visszaélés­ként beállítani, hogy Gyurcsány a sukorói kaszinóberuházás befektetőivel 2008 májusában folytatott parlamenti megbeszélé­sén a telekcsere szabályszerűségéről érdeklődött, majd azt mondta, hogy mindenki tegye a dolgát törvényesen. Gyurcsány Ferenc a jelenlegi vádak alapján nem követett el bűncselek­ményt - nyilatkozta egybehangzóan lapunknak Bócz Endre nyugállományú fővárosi főügyész és Fleck Zoltán.­­­ A bűncse­lekmény hiányában való felmentést tartanám jogosnak - véle­kedett Bócz. Hozzá hasonlóan Fleck Zoltán is úgy gondolja: egy ilyen „vállveregetést” - amiből megszámlálhatatlanul sokat látott már az Országház Nándorfehérvári Terme - nem lehet konkrét döntésként értelmezni. Az ügy­­ minként arra Bajnai és a jogi szakértők is utalnak - az ügyészség politikai befolyásolásának gyanúját veti fel. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott amerikai táviratból tudjuk, hogy Orbán már 2007-ben azt mondta nagykövetek előtt: „megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riváliso­dat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed”. Neves ügyvédek vallják, a sukorói ügytől függetlenül nyilat­kozta például Bánáti János ügyvéd, az ügyvédi kamara elnöke, hogy a gazdasági döntések büntetőjogi vizsgálata nagyrészt politikai elhatározás kérdése. Hogy az ügyészségen ez ügyben komoly lehet a politikai nyomás, jelzi: Budai Gyula, elszámolta­tási kormánybiztos számára már tavaly novemberben egyértel­műen bizonyított volt Gyurcsány Ferenc „érintettsége a sukorói beruházás ügyében”. Nem is értette, hogy a Legfőbb Ügyészség miért vacakol annyit. Polt Péter legfőbb ügyész azonban meg­várta, hogy a parlament elfogadjon egy különös történetű és tartalmú jogszabályt, a büntető eljárások rendjéről. Két nap gondolkodási időt adott a Fidesz, hogy a váratlanul előkerült antikorrupciós csomagot az ellenzék megeméssze, amikor június 15-én hajnali ötkor, négy képviselő jelenlétében a tervezet álta­lános vitája zajlott a parlamentben. A papírokat előző nap kapták kézhez a képviselők, de egy nappal később sem tudták megmondani az előterjesztők, ki készítette azt. Balsai István szerint az ügyészség, Cser-Palkovics András ráhagyta, Lázár János cáfolta. Cser-Palkovics vállalta a javaslat menedzselését, a „kiemelt korrupciós ügyek” kezelésére vonatkozó szabályok gyorsütemű megváltoztatását Hirtelenjében egy ilyen ügy jutott eszébe: a sukorói telekcsere. Nehéz elhessegetni a gyanút: a törvényt mintha Gyurcsányra szabták volna; a felpuhított eljá­rásjogi játékszabályok utólagos alkalmazhatósága az előző kormány felelősségre vonását könnyíti meg. Így lett végül kerek a történet, jöhet hétfőn a kétharmados parlamenti döntés Gyurcsány mentelmi jogáról. Bajnai Gordon pénteki interjújában úgy fogalmazott: azoknak, akik „örülné­nek, tapsolnának”, ha elítélnék a volt miniszterelnököt, gondol­niuk kell rá, hogy ha ez politikai nyomásra történik, politikai ellenszenv vagy bosszúvágy miatt, akkor „nem biztos, hogy ez Gyurcsány Ferencnél meg fog állni". Hozzáfűzte: azok, „akik ma örülnek, lehet, hogy egyszer maguk is áldozatok lesznek”. Ha jobban belegondolunk, igen érdekes kérdést vet fel a Sukoró-ügy: mihez van egyáltalán joga Magyarország minisz­terelnökének? Mert ezek szerint ahhoz nincs, hogy egy jog­szerű eljárás lefolytatását kérje az arra hivatott állami szerve­zet vezetőjétől. De akkor mire van? A magyar miniszterelnök jogállása egészen 2006-ig az államszocialista felfogást tük­rözte, nem volt közjogilag kibontott szerepe, afféle első miniszter volt csupán, jogi értelemben koordinatív feladatot volt hivatott ellátni. A valóság azonban már Antall József óta egészen nyilvánvalóan más: a kormányfő személyében is dominálja a végrehajtó hatalmat. 2006-ban történt, hogy a jog elkezdte leképezni a valóságot, a jogállási törvénybe a német alaptörvényből emelték át a miniszterelnöki jogkör szabályozását. Eszerint a miniszterelnök szabja meg a kormány politikájá­nak általános irányát, normatív feladatot határoz meg a kormány és szervei számára. A jogállási törvényt megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, amely dodonai döntést hozott: a normatív utasítás kifejezést megsemmisítette, de a feladat­szabás lehetőségét benne hagyta, sőt, az indok­lásban azt is kimondta: a miniszterelnök munka­­szervezési feladatot szabhat azon szervek számá­ra is, amelyek tőle államigazgatási függésben nincsenek. Ha belelapozunk Orbán Viktor jövő évtől hatályos alkotmányába, szép példáját találjuk benne a cinizmusnak Az új alkotmányba ugyanis visszaírták a miniszterelnöki jogkör Alkotmánybíróság által egyszer már megsemmisített részletét, a normatív feladatszabás jogát. Vagyis: Orbán megteremtette magának a jogot arra, ami miatt az ügyészség hivatali vissza­éléssel vádolja Gyurcsányt. A jogi kereteken túl érdemes elidőzni egy politikai-erkölcsi dilemmánál is. Ha a volt miniszterelnök hivatali visszaélést követ el azzal, hogy feladatot szab egy állami szervezetnek, akkor vajon milyen megítélés alá esik a szigorúan egyes szám első személyben megfogalmazott mondat egy olyan kor­mányfőtől, aki másfél év alatt egyetlen gazdasági adatot sem talált el: „nem csinálok titkot abból, hogy a kétharmados gazdasági törvények területén megkötöm a következő tíz magyar kormány kezét”? Orbán megteremtette magának a jogot arra, ami miatt az ügyészség hivatali visszaéléssel vádolja Gyurcsányt )) Magyar titkok David Leigh és Luke Harding, a Guardian díjnyertes újságírói által fémjelzett, nemrég megjelent Wiki- Leaks-akták című könyvhöz egy kis piros füzetet mellékeltek. A címe: Magyar titkok. Ebben olvasható az a diplomáciai jelentés, amely egy 2010. január 22-i bemutatkozó találkozóról szól, Kounalakis amerikai nagykövet asszony és Orbán Viktor ellenzéki vezető között. Idézet a nagyköveti jelentésből: „Orbán a tipikus Fidesz­­szavazót úgy írja le, mint aki politikai­lag elkötelezett, házas, jobban iskolá­zott, van munkahelye, saját lakása, nem csüng az állam bőkezűségén...” A tipikus Fidesz-szavazó bizonyo­san nem csalódott ma sem. Miért lenne csalódott? Hiszen politikailag elkötelezett, házas, jobban iskolázott, van munkahelye, saját lakása, nem csüng az állam bőkezűségén... Ők vannak többen. Ők vannak többen? ­babucsi

Next