Vasárnapi Hírek, 2012. október-december (28. évfolyam, 40-52. szám)

2012-12-30 / 52. szám

4 VASÁRNAPI HÍREK • 29. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM • 2012. DECEMBER 30. IUPati 11Ifi I / _ ____________________ Elfelejtett elvek Ha a Fidesz beleírja az Alaptörvénybe a most alkotmányellenesnek talált átmeneti rendelkezéseket, akkor ismét az Alkotmánybíróságon köthet ki az ügy. Csakhogy addigra már többségben lesznek ott a fideszes pártdelegáltak. Munkatársunktól_______________________ Hiába írná bele az Alaptörvénybe Szájer József azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság csütörtökön megsem­misített, mert egy részük ellentétes nem csak magával az Alaptörvénnyel, hanem például az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel - állítják szombati blogbejegyzésében az így imánk mi című blog szerzői. Összeállításuk szerint például a pártállam idején nem üldözött súlyos bűntettek elévülésének korlátozása a visszaható hatály miatt ellentétes az Alaptörvény­nek a jogállamiságról szóló részével, de a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon amúgy is elbukna. Az ügyek áthelyezge­­tése az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész által más bíróságokra a tisztességes eljáráshoz való joggal és a törvényes bíróhoz való joggal ellen­tétes, a bírói felső korhatár leszállításá­nak ütemezése pedig a jogállamisággal, a diszkrimináció tilalmával és a bírói függetlenséggel. Az, hogy az elismert egyházak sarkalatos törvényben határoz­­hatóak meg, ellentétes a lelkiismereti és vallásszabadsággal, de a jogorvoslathoz való joggal és a diszkrimináció tilalmá­val is, ráadásul Strasbourgban úgyis elmeszelnék. A választási regisztráció módja és határideje a választójoggal, valamint a választójog általánosságát és egyenlőségét, illetve a diszkrimináció tilalmát előíró rendelkezésekkel ellentétes, így ha ez nincs benne az Alaptörvényben, akkor biztosan alkotmányellenes - ezt várhatóan még ezen a héten ki is mondja az Alkotmánybíróság, amely Áder János köztársasági elnök kérésére végzi el a normakontrollt. (A blog szerzői egyébként a beadvány szövege alapján korábban megál­lapították: az államfőnek valójában a belföldi választók regisztrációjával általában van baja, ennek nyílt kimondása helyett azonban keresett két olyan részkérdést, ami megnyitja ugyan a témát a vizsgálatra, de nem jelent koncepcio­nális kritikát a törvénnyel szemben.) A jogászok szerint jól látható, hogy a kiütött szakaszok többsége azért került tavaly az át­meneti rendelkezések közé, mert elfelejtették az Alaptörvényben rögzíteni, viszont akkor még talán kommunikációs okok miatt nem akartak belenyúlni a főszövegbe - ebből és díszkiadá­sából egyébként sok ezer példányt adatott ki a kormány, mondván: az úgyis gránitba van vés­ve. A történet elsősorban a választási regisztrá­cióról, másodsorban pedig néhány markánsan alkotmányellenes szabály fenntartásáról (köztük is kiemelkedően az eljáró bíróság megváltozta­tását lehetővé tevő, illetve az egyházi elisme­rést kétharmados országgyűlési döntésre utaló törvényekről) szól a történet. Ezeket meg persze „problémamentesen” be lehet írni az Alaptör­vénybe, de egy feladatát ellátó Alkotmánybí­róság a jövőben is megsemmisítené őket (mint ahogy tette azt a korábbi Alkotmányba kétszer is beírt 98 százalékos különadós törvénnyel). Ugyanakkor a szerzők megállapítják: ha va­lamilyen oknál fogva nem lenne ilyen testü­let, akkor meg olyan mindegy, hogy ki mit ír most a szövegbe. Ennek egyébként azért van jelentősége, mert februártól, illetve áprilistól két alkotmánybíró nyugdíjazásával többségbe kerülnek azok a bírák, akiket a Fidesz-KDNP szavazott be a testületbe. Az eddigi dönté­sek azt mutatják: ha nincs konszenzus, akkor rendszerint azok a bírák fogalmaznak meg a kormánypártoknak igazat adó különvéleményt, akiket az elmúlt két és fél évben neveztek ki. Vagyis könnyen lehet, hogy a Fidesz ezért sem kapkod azzal, hogy ígéretének megfelelően a februárban kezdődő tavaszi ülésszakon „kija­vítsák a hibákat”. Az Alaptörvényt az iPadjén megíró Szájer pénteken kijelentette: nem csi­nálnak elvi kérdést abból, hogy az Alaptörvény törzsszövege hány részből áll, ezért oda külö­nösebb probléma nélkül át lehet ültetni a most megsemmisített rendelkezéseket. Aztán mire az esetleg Szabó Máté ombudsmannak köszön­hetően ismét az Alkotmánybíróság elé kerül, addigra már bőven a fideszes pártdelegáltak lesznek többségben a testületben, így lehet, hogy korainak bizonyul a blog szerzőinek afeletti öröme, hogy az Alkotmány­bíróság megteremtette a saját hatáskörét arra, hogy vizsgálhassa a demokratikus jogállam al­kotmányos tartalmi követelményeinek, garan­ciáinak és értékeinek töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását. MÁSHOGY FAJ Lapsirató Horváth Dorka Egy világ áll a koporsó felett, és bambán néz maga elé. Igaz, hogy nem volt fiatal, egészséges sem, még­is váratlan gyorsasággal jött el a vég. Tájékoztattak minket hivatalosan, hogy ennyi volt. Sokan öngyil­kosságot sejtettek a szikár nekrológ hátterében, mások lélektipró eutanáziára gyanakodtak. Rossz állapotban volt, nem lehetett titkolni. De olvastuk rendületlen. Az optimisták - mint én - pedig tudják, hogy ez bizony egy sajátos reinkarnáció első mozzanata. Mostanság ilyen a fejlődés. Januártól kizárólag digitális formában jelenik meg a Newsweek magazin, és ezzel majd 80 év után megszűnik az amerikai közélet meghatározó hetilapjának nyomtatott kiadása. Minden olvasó, aki éppen újságpapírt szoron­gat, morzsoljon el egy könnycseppet, vagy hajtson egy szamárfület. Egy korszaknak vége. Igazából senkinek sem fog hiányozni - kommentálta tüstént a konkurencia a szomorú esetet, bár hangjában felrémlett egy cseppnyi önsajnálat, nyálazta ő is már egy évtizede Amerika papírhangját. Az biztos, hogy a családja nem törődött vele, igaz meggyászolják, ahogy illik, de titkon örülnek, hogy vége. Egyetlen ember van, aki soha, nem tudná ezt kiheverni, de ő már elment: Sidney Harman. Az amerikai milliárdos alig két éve­ vásárolta meg a gyötrődő hetilapot, az 50 milliós adósságát átvállalva épp egy dollárért a Washington Posttól. Na, ő szerette a Newsweeket. Ám tavalyi halála után a család szigo­rúbb fele úgy döntött, felhagy a lapszámról lapszámra terebélyesedő veszteség finanszírozásával. Ha emberileg nem is, üzletileg érthető. A Newsweek példányszáma a 2005-ös hárommillióról mára a felére esett, a hirdetési is árbevétele pedig 30 százalékra töpörödött. A világ még­­­ boldogtalanabb fele összetett kézzel sóhajt fel ilyen ada­­■ á­tok hallatán. Ám ez Amerika, a válság gyakorlatiassá il teszi a túlélőket. A kézzelfogható Newsweek halála lak­­■u­muszpapírként méri a sajtópiac állapotát. Temessük el a sz Gutenberg-galaxist, ha már így szépen összegyűltünk?­­ Talán még korai, de a gyászszertartás költségeiről már ■6 érdeklődhetünk. Az utóbbi 100 évben alapoki biztosságát­­ a gyors információvadászat jelentette, ami a megfogha­tatlan online világban köddé vált. Már maga a verseny sem létezik. Vélemények,­­kommentek feszülnek csak egymásnak egy kevéske olvasói figyelemért. Csak hát, amit egyszer már ingyen adtak, azért soha többé nem lehet pénzt kérni. Az egész kommunikációs ipar azt keresi, hogy lehetne az internetet pénzre váltani. A Newsweek is megpróbálja, még árulja a hagyatékot. A Newsweek Global egy-egy számát 4,99 dollárért - ugyanannyiért, mint korábban a nyomtatott változatot - kínálják az interneten. Amit a Newsweek tett, gondolt és létrehozott, az befészkelte magát majd’ három nem­zedék gondolatai közé. A márka örök.­ ­" —a» — HETI ABSZURD Erős ország Nagy Szilvia_________________ Kár volt azon izgulniuk, hogy vajon az ünnepek környéki uborkaszezonban lesz-e mivel megtölteni rovatunkat. Lesz gazdasági növekedés - ígérte 2013-ra Or­bán Viktor a Magyar Nemzetnek adott hagyományos karácsonyi interjújában. A miniszterelnök szerint az emberek szá­mára ebből a bérnövekedés lesz érzékelhe­tő, nőni fog a felkínált álláshelyek száma, és - „ha az ország az első félévben jól teljesít” - a családok újabb támogatásra számíthatnak, de erről közelebbit nem mondott. Úgy fogalmazott: „Magyar­­ország, és most, hogy kimondom, még én is meglepődöm, valójában erős or­szág”, és ezt azzal támasztotta alá, hogy jól álljuk a válságot, kiszámíthatóbbak, szilárdabbak lettünk. A következő két év szerinte olyan lesz, hogy az emberek azt mondják majd: megérte az ország mélyreható átalakítása.­­Az életszínvonal jelentős csökkenéséről szóló cikkünket a 3. oldalon találják - ebben leírjuk azt is, hogy az országgyűlési képviselők milyen szabályok alól mentesülnek ismét.) Miközben az Index szerint az idén a jelentkezők fele a kormány által most tan­díjassá tett 16 szakra pályázott, és ezekre került be a felvett diákok egynegyede, a kabinet 2000 hallgatónak hirdet meg in­gyenes képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol katonákat, rendőröket és köztisztviselőket képeznek - egy ilyen erős országnak leginkább ezekre van szüksége. A fizetőssé tett szakok közül 2012-ben öt szerepelt a legnépszerűbb szakok tízes listáján - a közszolgálat nem tartozik közéjük. Ezeken a szakokon már idén is a diákoknak csak 6 százaléka kapott állami ösztöndíjat, az önköltsé­ges képzés általános előírásával így ezer diákkal kevesebb tanulmányaihoz kell hozzájárulnia az államnak. Ez éppen fele annyi, mint azoknak a száma, akik jövőre ingyen tanulhatnak közszolgá­latot. Amúgy meg a Népszava kiszúrta, hogy nem csak az állami ösztöndíja­soknak, hanem az önköltséges képzésen tanulók egy részének is vállalniuk kell a röghöz kötést. A közfoglalkoztatás viszont már olyan erős, hogy az alapjogi biztos jelentése sze­rint a közfoglalkoztatók vissza is élnek az erőfölényükkel, ami számtalan módon csorbítja az eleve hátrányos helyzetű köz­foglalkoztatottak jogait. Szabó Máté 75 oldalas jelentésében olyan megállapítá­sok olvashatóak, mint a munkáltatók és a hatóság önkényes jogalkalmazásának lehetősége, többszintű kiszolgáltatottság, jogbiztonságot sértő kiszámíthatatlanság, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme, diszkriminatív bérminimum, az emberi méltósághoz való jog védelmének sérelme. A kormány úgy reagált, ahogy általában a számára kellemetlen hírekre szokott: sehogy. Egy erős országban erős az érdekér­vényesítő-képessége a taxisoknak, így aztán rájuk nem vonatkozik az a szabály, mely szerint mindenhol mobilinternetes kapcsolattal kell felszerelni a pénztárgé­peket, hogy azok online szolgáltathassák a pénzforgalmi adatokat az adóhatóságnak - erről az Index írt. A nemzetgazdasági tárca azzal magyarázza a mintegy 10 ezer taxissal szembeni nagylelkűséget, hogy a NAV-nak bővültek az ellenőrzési jogosultságai. Az adóhatóság viszont épp az ősszel razziázott a taxisok körében, és arra jutott, hogy a pesti éjszakában „hemzsegnek” a törvénysértő vállalkozók. Emlékezetes: a taxisok nyáron mintegy ezer autóval okoztak óriási dugót a fővá­rosban, a hatóságilag rögzített tarifa és az autókra vonatkozó egységes szabályok bevezetése ellen tiltakozva. A rendelet azóta sem készült el. 35 milliárd forintért építik ki a MÁV kommunikációs rendszerét - az erről szó­ló közbeszerzési pályázat lebonyolítását az Orbán-kormány egyik legkedveltebb jogi irodája segíti, 120 millió forintért. Egy erős államnak nem kell ügyvédi tevékenységre közbeszerzést kiírni, így aztán a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iro­da volt az egyetlen, amelytől ajánlatot kértek. A névadó Sárhegyi Zoltán az Or­szágos Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja. Az ország erejét jelzi az is, hogy jövő­­re a Magyar Honvédség lajtos kocsikkal gondoskodik 123 település (köztük Makó, Hódmezővásárhely, Mindszent és Szentes) 340 ezer lakosának egészséges ivóvízzel való ellátásáról. Az Európai Bizottság má­jus 30-i határozata alapján Magyarország december 25-ig kapott haladékot, hogy teljesítse az ivóvíz arzéntartalmára meg­szabott uniós határértékeket. A kormány szeptemberi határozata szerint az eddigi, literenkénti 20 mikrogramm helyett szi­­gorúbb, 10 mikrogrammos határértéket kell teljesíteni; az ivóvízminőség-javító program keretében megvalósuló beruhá­zásokat felgyorsítják - határidőket azért inkább nem szabtak. Az ország erejét talán az mutatja a legjobban, hogy még soha annyian nem álltak sorban ételosz­táson, mint december 24-én a krisnások meleg ételéért Budapesten. Volt, aki 5-6 órát is várt - nem csak hajléktalanok, hanem kisnyugdíjasok, munkanélküliek és családok is. Az egyházak és karitatív szervezetek az ünnepek alatt több tízezer adag ételt osztottak a rászorulóknak - csak a fővárosban.

Next