Vasárnapi Hírek, 2015. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

2015-03-28 / 13. szám

Luxorban a város leggondosabb édesany­jának választották, miközben 43 éve férfi­ként él a 65 éves Szisza Abu Dáúh, akinek az egyiptomi elnök személyesen adta át múlt héten, az egyiptomi „anyák napján” az emléklapot, amelyet az analfabéta asz­­szony elolvasni sem tudott. Hat hónapos terhes volt első gyermeké­vel, mikor meghalt a férje, ezután kezdett tunikát és turbánt hordani, de leborotvál­ta a haját is, mert így könnyebben talált munkát. A ’70-es években Egyiptomban a nők nem végezhettek fizikai munkát, egy adminisztratív álláshoz pedig nem volt iskolázott. Férjhez menni sem akart újra, ezért döntött úgy, hogy férfinak adja ki magát. Amíg erővel bírta, dolgozott tég­lagyárban és aratásokon, később cipőpu­­colással kereste a betevőre valót magának és a lányának, akiért bármilyen áldozatra kész volt. Idővel meg is szerette, hogy férfiként él, mert így szabadon mozoghatott, akár még a kávézókba is beülhetett a férfiakkal, és a többi nővel ellentétben nem érte az észak­afrikai államban máig nagyon gyakori sze­xuális zaklatás. Soha nem is hazudta magá­ról, hogy férfi, így többen rájöttek „titkára”, de senki sem bántotta ezért. Lassan a luxo­­ri városvezetéshez is eljutott a híre, hogy így él és dolgozik, ezért kapta az elismerést, valamint egy nagyobb pénzösszeget (1,8 millió forintnak megfelelő egyiptomi lírát) és mellé egy kis trafikot is, hogy el tudja tartani a családját. Időközben a lánya is férjhez ment, de a férje betegség miatt nem tud dolgozni, így ő segít az unokák felne­velésében is. A férfiruháról továbbra sem mond le. „Úgy döntöttem, ebben a ruhában is halok meg. Már hozzászoktam, ez az éle­tem, nem fordíthatok hátat neki” - idézte az asszonyt a brit Guardian.­­ BO MEGKÉRDEZTÜK... Orbán Jolán irodalomtörténészt, egyetemi tanárt, a 11 éves zongoravirtuóz Boros Misi édesanyját - Mikor kezdték Misi zenei nevelését? - Születésétől fogva! Rendszeresen hallgat­tunk klasszikus zenét, énekeltünk, ritmus­gyakorlatokat csináltunk, vittük a Segítség, komolyzene! programra Pécsen. Három­éves korában gitárt kért karácsonyra, telje­sen meglepett bennünket a felszabadult és ösztönös játékával. Négyéves korában vet­tük a pianínót, azóta nincs olyan nap, hogy ne játszana rajta. Ötéves korában beírattuk a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola előkészítő osztályába, hatéves korában kezdte a zon­gorát. - A zene mellett más föl sem merült? - Nagyon sok külön programra elvittük a gyerekeinket pici korukban, figyeltük, hogy miben tehetségesek és miben nem. Ha azt láttuk, hogy valami nem tetszik nekik, nem erőltettük. Szerettünk volna megmutatni mindent, hogy ők maguk választhassanak a lehetőségek közül. Misi a zongorát és a hegedűt, a nyelvekből az angolt, a németet és a franciát, a sportágak közül a hokit, az úszást és a teniszt választotta. - Mi az, ami a zene mellett a leginkább kikapcsolja? - A színház, a film, a foci, a barátaival való együttlét. Nemcsak nézőként érdekli mindez, hanem játszani is szeret a színpa­don és a focipályán! 2013-ban gyermek­főszereplője volt a Pécsi Nemzeti Színház A sivatag hercege című darabjának. - Önök a férjével bölcsészprofesszorok, mit tanultak Misi zeneiségéből? - Misin keresztül tanultuk meg, hogy a zene életforma. Eddig csak nagy zene­szerzők nagy műveit hallgattuk nagy művészek előadásában nagy koncertter­mekben vagy nagy stúdiókban készült fel­vételeken. Misi avatott be bennünket a ze­netanulás titkaiba, megtanított arra, hogy miként épül fel egy darab az első hangle­ütéstől egészen a színpadi előadásig. A leg­személyesebb pillanat az volt, amikor rá­jöttünk, hogy a zongorajátékával mondja el nekünk, mi történt aznap az iskolában vagy mi tetszett neki a legjobban egy kon­certen. Nagyon jól bánik a szavakkal, de a zene nyelvén beszél. RÁCZI­ PÉTER 2015. március 28. ANYA & APA­­ 23 12 TIPP, amitől gyermekünk sikeresebb az iskolában Az általános iskolában töltött évek megala­pozzák a tanulási stratégiákat, a motivációt és a későbbi továbbtanulást is. A szülő sokat segíthet gyermekének az alábbi egyszerű módszerekkel, melyeket egy amerikai kuta­tás gyűjtött össze, de a magyar gyerekeknek is ugyanolyan hasznosak. m Egészséges reggeli: megfelelő tápanyagok nélkül az agy sem forog jól, de jobb kerülni a magas cukortartalmú reggelizőpelyheket, és inkább rostban-vitaminban gazdag reg­gelivel suliba küldeni a gyerekeket. m Pozitív hozzáállás a tanuláshoz: mivel a szü­lők szerepmintaként szolgálnak, a gyerekre is mély benyomást tesz, ha ők fontosnak tartják a tanulást. A természetes kíváncsi­ság és a tudásszomj tekintetében a szülő az elsődleges példakép. A Tanulótér kialakítása: a felkészült gyermek sikeresebb az iskolában, és a szervezettség segíti a felkészülést. Alakítsunk ki nyugodt tanulósarkot és helyet a tanszerek, iskolai felszerelések rendszerezett tárolására.­­ Kövessük az iskola honlapját, legyünk tisz­tában az iskolai programokkal, gyermekünk napirendjével és tanulmányi eredményei­vel (már nálunk is működik az e-ellenőrző). „ Tartsuk a kapcsolatot a tanárokkal, ezzel feléjük is jelezzük, fontos számunkra gyer­mekünk iskolai előmenetele és hamar érte­süljünk arról, ha bármilyen gond felmerül. A tanároktól tanácsot is kérhetünk, nem csak a tanulással kapcsolatban. ■ Egészséges tízórai és uzsonna: akár a reg­gelinél, a minőségi tápanyagok bevitele délelőtt és ebéd után is szükséges az egész napos koncentráció fenntartásához. ■Játékidő: különösen az alsó tagozatosoknál fontos, hogy iskolaidő után legyen lehetősé­gük kikapcsolni, feltöltődni, játszani és mo­zogni. Legjobb, ha a szabad levegőn teszik ezt. ■ Beszélgessünk gyermekünkkel, ne éljük be egyszavas válaszokkal. Kérdezzük a napjá­ról, az osztálytársairól, az iskolai élményei­ről, hogy a jót és a rosszat is meg tudja osz­tani velünk. ■ Házi feladat: ne csak arra figyeljünk, kész van-e, hanem arra is, hogyan bírja az egyre növekvő terhelést gyermekünk. A túl sok is­kola utáni feladat (beleértve a különórákat) felső tagozatban vagy középiskolában már kiégéshez vezethet. ■ Közös vacsora: ahol együtt ül asztalhoz a család, a gyerekek nem csak jobban tanul­nak, bővebb a szókincsük is, és kevésbé haj­lamosak szélsőséges viselkedésre. ■ Korai lefekvés: a kipihent gyerekek job­ban tanulnak, a fáradtság szétszórtságot és rosszkedvet okoz. Az alsósoknak napi 10-11, felsősöknek kb. 9 óra alvás szükséges. ■ Esti Olvasás: a rendszeres meseolvasás, majd később az első közösen olvasott köny­vek életre szólóan meghatározzák a gyere­kek viszonyát az olvasáshoz és általa a tanu­láshoz is. Továbbá fejlesztik a szókincset és a képzelőerőt, és fontos érzelmi kapocsként működnek szülő és gyermek között. B. C. Anyagias házasságok. Nagyban befolyásolja a házasságot, hogy milyen anyagi körülmények közt nőttek fel a házastársak - állítják amerikai szociológusok. A szerényebb körülmények közt élők jobban kifejezik az érzéseiket és ösztönösebbek, míg a jobb körülmények közt felnövők tudatosabbak, rendsze­rezettebbek, a különbségek pedig még több évtizednyi házasság után sem tűnnek el. Ahogy a nyugati társadalmakban a növekvő jövedelemkülönbségek miatt egyre távolodnak egymástól az osztályok, úgy lesz egyre gyakoribb, hogy különböző osztályokból származó emberek kötnek házasságot. Ráadásul sok esetben épp a különbözőség teszi vonzóvá őket egymás számára.

Next