Vasárnapi Hírek, 2016. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
2016-07-02 / 27. szám
2 és KÜLFÖLD 2016. július 2. Lebontották a vaskaput. Hadgyakorlatnak próbálja a horvát kormány beállítani, hogy szerdáról csütörtökre virradó éjjel vaskaput húztak fel a bácsberdáni Duna-hídra, amely horvát-szerb határátkelőként is működik. Az építményt aztán le is bontották, de egyes vélemények szerint csak a nemzetközi és hazai felháborodás nyomására. A horvát kormányt az aggasztja, hogy egyre több migráns próbálja meg Magyarországon keresztül folytatni az útját Nyugat-Európába, így esélyesnek tartják, hogy Horvátország felé is próbálkozni fognak. Lakásépítés és késelés Belehalt sérüléseibe az az izraeli kamaszlány, akit ágyában késett halálra palesztin támadója csütörtökön. Aznap délután még egy támadás érte a ciszjordániai telepeseket: délután egy középkorú férfit és egy idős asszonyt szúrt le egy arab férfi. A két áldozat túlélte a merényletet, de biztonsági erők lelőtték az ő támadójukat, és a tinédzser támadóját is. Október óta 34 izraeli esett áldozatául az emelkedő erőszakhullámnak, és több mint 200 palesztin - többségük állítólag támadó - vesztette életét. Közben Nyikolaj Mladenov, az ENSZ közel-keleti különmegbízottja nyilvánosságra hozta jelentését, amelyben három okát nevezi meg az izraeli-palesztin viszony további romlásának. A terrorcselekmények mellett azt jelölte meg okként, hogy izraeliek továbbra is építik a telepeslakásokat Ciszjordániában, illetve az jelentős probléma, hogy a Gázai övezetben a Palesztin Hatóság helyett a Hamász terrorszervezet gyakorolja a hatalmat. A szembenálló felek 2014 áprilisa óta nem tárgyalnak egymással, ezért az Európai Unióból, az ENSZ-ből, az USA-ból és Oroszországból álló kvartett ismét erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a párbeszéd meginduljon az izraeli és a palesztin vezetők között. Iraki gyereket fenyeget a halál, sérülés, nemi erőszak vagy besorozás igen komoly veszélye az UNICEF szerint. Havonta átlagosan 50 gyereket rabolnak el az Iszlám Állammal vívott háborúban. Az ENSZ Gyermekalapja állítja, Irakban 4,7 millió gyerek szorul azonnali humanitárius segélyre. Csecsen terrorista robbantott Tizenegy embert vett őrizetbe péntek hajnalban Isztambulban a török rendőrség, mert azzal gyanúsítják őket, közük van az Atatürk reptéren szerdán végrehajtott merénylethez. A három merénylő először Kalasnyikoval lövöldözött, kézigránátokat dobott a rendőrökre, majd felrobbantotta magát. A támadásban 44-en vesztették életüket, és a sebesültek száma meghaladja a 230-at. A gyanú szerint az Iszlám Állam megbízásából követték el a vérengzést, de a terrorszervezet eddig nem vállalta magára a felelősséget, ugyanakkor az amerikai Szövetségi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is elismerte, hogy az akció az Iszlám Állam „kézjegyeit” viselte magán. A pénteken letartóztatott 11 fő az Iszlám Állam egy isztambuli sejtjébe tartozott. Velük együtt 24-re emelkedett a reptéri robbantással kapcsolatban őrizetbe vettek száma. A merénylők üzbég, kirgiz és orosz állampolgárok voltak, utóbbi terrorista egész pontosan Dagesztánból származó csecsen. Még májusban érkeztek Szíriából Törökországba, Isztambulban béreltek lakást, amelynek ablakait mindig elfüggönyözték, és a szomszédok szerint gyakran gázszag szivárgott a házból. A támadás értelmi szerzője a csecsen Ahmet Csatajev lehetett, akit az orosz sajtó szerint 2008 óta köröznek hazájában.A második csecsen háborúban vesztette el a fél karját. Börtönben is ült, de valahogy sikerült megszöknie. 2003- ban kapott menedékjogot Ausztriában, ahol azt állította, a börtönben elszenvedett kínzások miatt kellett levágni a karját. A következő években Ausztriában, Ukrajnában és Grúziában is letartóztatták különböző terrorcselekmények előkészülete vagy végrehajtása miatt. Az EU és az USA tiltólistáján is szerepelt, és a titkosszolgálatnak is tudomása volt arról, hogy Csatajev törökországi merényletek előkészítésén dolgozik. A posztszovjet térségből érkező terroristák jelentette veszéllyel Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin török és orosz elnökök is tisztában vannak, ugyanis a héten felmelegítették a tavaly novemberben lelőtt orosz bombázó miatt jegessé váló viszonyt. Erdogan még hétfőn küldött bocsánatkérő levelet Moszkvába, majd a merényletet követően szerdán telefonon beszéltek egymással. A terrorizmus elleni harc mellett arról is megállapodtak, hogy Oroszország feloldja a török importot sújtó embargót. Csak ebben az évben 8 öngyilkos merényletet hajtottak végre Törökországban, melynek következtében 140 ember vesztette életét. A terrorveszély máris erősen megviseli a gazdaságot, amelynek húzóágazata a korábban mintegy 40 millió embert vonzó turizmus. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZŰCS ÁGNES Ha megválasztják az USA elnökének, a NATO-t is bevonná Donald Trump republikánus jelölt az Iszlám Állam elleni harcba. Trump kampányának egyik visszatérő eleme, hogy a NATO-ra fordított kiadásokat kritizálja, mondván, az USA olyan államok védelmét finanszírozza, amelyek magukat is képesek lennének megvédeni. Az isztambuli reptéren végrehajtott támadás egyik áldozatának temetése ft.l FOTÓ: OZAN KOSE. AFP FOTÓ: PHIL NOBLE/ REUTERS Vallottak a haditengerészek Bizalmas információkat adtak ki iráni fogvatartóiknak azok az amerikai haditengerészek, akiket még januárban fogott el a Forradalmi Gárda parti őrsége - derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésből. A dokumentum számos, apróbb hiba együttes eredményeként értékeli, hogy az amerikai haditengerészet hajója az irániak kezére jutott. Többek között a túl gyors tempót követelő kapitány és az útvonal betartásával nem foglalkozó legénység is felelős azért, hogy a nemzetközi vizekről először szaúdi, majd iráni területre tévedtek A Fárszi-sziget közelében aztán megállították őket, de a szabályzattal ellentétben a parancsnok nem utasította védekezésre a legénységet azzal az indokkal, hogy nem akar háborút kirobbantani Iránnal. A Forradalmi Gárda emberei lefegyverezték őket, megrongálták a berendezést, és a sajátjukra cserélték a hajó amerikai lobogóját. Az őrizetbe vett haditengerészek közül legalább tízen a hajók teljesítményére és útvonalaira érzékeny adatokat szolgáltattak ki vallatóiknak, akik fegyvert fogtak rájuk, és elhallgatták előlük, hogy az amerikai diplomaták már tárgyalnak a kiszabadításukról. Egy propagandafilmhez vidáman enniük és tenni-venniük is kellett. A kiszabadulásuk után több tisztet is felmentettek az amerikaiak a szolgálat alól, míg Ali Khamenei ajatollah medállal tüntette ki a gárdistákat hőstettükért. A most feltárt incidens súlyos következményekkel járhat az amerikai-iráni békefolyamatra nézve. 965 ezer ember lépett be tavaly a Kínai Kommunista Pártba - adta hírül a szervezet alapításának 95. évfordulója alkalmából. A kínai összlakosság 6,5 százaléka, azaz mintegy 89 millió ember tagja a pártnak. •