Vasárnapi Hírek, 2016. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

2016-07-02 / 27. szám

2 és KÜLFÖLD 2016. július 2. Lebontották a vaskaput. Hadgyakorlat­nak próbálja a horvát kormány be­állítani, hogy szerdáról csütörtökre virradó éjjel vaskaput húztak fel a bácsberdáni Duna-hídra, amely horvát-szerb határátkelőként is működik. Az építményt aztán le is bontották, de egyes vélemények szerint csak a nemzetközi és hazai felháborodás nyomására. A horvát kormányt az aggasztja, hogy egyre több migráns próbálja meg Magyar­­országon keresztül folytatni az útját Nyugat-Európába, így esélyesnek tartják, hogy Horvátország felé is próbálkozni fognak. Lakásépítés és késelés Belehalt sérüléseibe az az izraeli kamaszlány, akit ágyában késett halálra palesztin támadója csü­törtökön. Aznap délután még egy támadás érte a ciszjordániai tele­peseket: délután egy középkorú férfit és egy idős asszonyt szúrt le egy arab férfi. A két áldozat túlélte a merényletet, de biztonsági erők lelőtték az ő támadójukat, és a ti­nédzser támadóját is. Október óta 34 izraeli esett áldozatául az emel­kedő erőszakhullámnak, és több mint 200 palesztin - többségük állítólag támadó - vesztette életét. Közben Nyikolaj Mladenov, az ENSZ közel-keleti különmegbí­­zottja nyilvánosságra hozta jelen­tését, amelyben három okát neve­zi meg az izraeli-palesztin viszony további romlásának. A terrorcse­lekmények mellett azt jelölte meg okként, hogy izraeliek továbbra is építik a telepeslakásokat Cisz­­jordániában, illetve az jelentős probléma, hogy a Gázai övezet­ben a Palesztin Hatóság helyett a Hamász terrorszervezet gyakorol­ja a hatalmat. A szembenálló felek 2014 áprilisa óta nem tárgyalnak egymással, ezért az Európai Unió­ból, az ENSZ-ből, az USA-ból és Oroszországból álló kvartett ismét erőfeszítéseket tesz annak érdeké­ben, hogy a párbeszéd megindul­jon az izraeli és a palesztin vezetők között. Iraki gyereket fenyeget a halál, sé­rülés, nemi erőszak vagy besorozás igen komoly veszélye az UNICEF sze­rint. Havonta átlagosan 50 gyereket rabolnak el az Iszlám Állammal vívott háborúban. Az ENSZ Gyermekalapja állítja, Irakban 4,7 millió gyerek szo­rul azonnali humanitárius segélyre. Csecsen terrorista robbantott Tizenegy embert vett őrizetbe pén­tek hajnalban Isztambulban a török rendőrség, mert azzal gyanúsítják őket, közük van az Atatürk reptéren szerdán végrehajtott merénylethez. A három merénylő először Kalas­­nyikoval lövöldözött, kézigráná­tokat dobott a rendőrökre, majd felrobbantotta magát. A támadás­ban 44-en vesztették életüket, és a sebesültek száma meghaladja a 230-at. A gyanú szerint az Iszlám Állam megbízásából követték el a vérengzést, de a terrorszervezet eddig nem vállalta magára a fele­lősséget, ugyanakkor az amerikai Szövetségi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is elismerte, hogy az akció az Iszlám Állam „kézjegye­it” viselte magán. A pénteken letar­tóztatott 11 fő az Iszlám Állam egy isztambuli sejtjébe tartozott. Velük együtt 24-re emelkedett a reptéri robbantással kapcsolatban őrizetbe vettek száma. A merénylők üzbég, kirgiz és orosz állampolgárok voltak, utóbbi terrorista egész pontosan Dagesz­­tánból származó csecsen. Még má­jusban érkeztek Szíriából Török­országba, Isztambulban béreltek lakást, amelynek ablakait mindig elfüggönyözték, és a szomszédok szerint gyakran gázszag szivárgott a házból. A támadás értelmi szerző­je a csecsen Ahmet Csatajev lehe­tett, akit az orosz sajtó szerint 2008 óta köröznek hazájában.A második csecsen háborúban vesztette el a fél karját. Börtönben is ült, de va­lahogy sikerült megszöknie. 2003- ban kapott menedékjogot Ausztriá­ban, ahol azt állította, a börtönben elszenvedett kínzások miatt kellett levágni a karját. A következő évek­ben Ausztriában, Ukrajnában és Grúziában is letartóztatták külön­böző terrorcselekmények előké­születe vagy végrehajtása miatt. Az EU és az USA tiltólistáján is szerepelt, és a titkosszolgálatnak is tudomása volt arról, hogy Csatajev törökországi merényletek előké­szítésén dolgozik. A posztszovjet térségből érke­ző terroristák jelentette veszéllyel Recep Tayyip Erdogan és Vlagyi­mir Putyin török és orosz elnö­kök is tisztában vannak, ugyanis a héten felmelegítették a tavaly novemberben lelőtt orosz bombá­zó miatt jegessé váló viszonyt. Er­dogan még hétfőn küldött bocsá­natkérő levelet Moszkvába, majd a merényletet követően szerdán telefonon beszéltek egymással. A terrorizmus elleni harc mel­lett arról is megállapodtak, hogy Oroszország feloldja a török im­portot sújtó embargót. Csak ebben az évben 8 öngyil­kos merényletet hajtottak végre Törökországban, melynek követ­keztében 140 ember vesztette éle­tét. A terrorveszély máris erősen megviseli a gazdaságot, amelynek húzóágazata a korábban mintegy 40 millió embert vonzó turizmus. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZŰCS ÁGNES Ha megválasztják az USA elnökének, a NATO-t is bevonná Donald Trump republi­kánus jelölt az Iszlám Állam elleni harcba. Trump kampányának egyik visszatérő eleme, hogy a NATO-ra fordított kiadásokat kritizálja, mondván, az USA olyan ál­lamok védelmét finanszírozza, amelyek magukat is képesek lennének megvédeni. Az isztambuli reptéren végre­hajtott támadás egyik áldozatá­nak temetése ft.­l FOTÓ: OZAN KOSE. AFP FOTÓ: PHIL NOBLE/ REUTERS Vallottak a haditengerészek Bizalmas információkat adtak ki iráni fogvatartóiknak azok az ame­rikai haditengerészek, akiket még januárban fogott el a Forradalmi Gárda parti őrsége - derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésből. A dokumentum szá­mos, apróbb hiba együttes eredmé­nyeként értékeli, hogy az amerikai haditengerészet hajója az irániak kezére jutott. Többek között a túl gyors tempót követelő kapitány és az útvonal betartásával nem foglal­kozó legénység is felelős azért, hogy a nemzetközi vizekről először sza­­údi, majd iráni területre tévedtek A Fárszi-sziget közelében aztán megállították őket, de a szabályzat­tal ellentétben a parancsnok nem utasította védekezésre a legény­séget azzal az indokkal, hogy nem akar háborút kirobbantani Irán­nal. A Forradalmi Gárda emberei lefegyverezték őket, megrongálták a berendezést, és a sajátjukra cse­rélték a hajó amerikai lobogóját. Az őrizetbe vett haditengerészek kö­zül legalább tízen a hajók teljesít­ményére és útvonalaira érzékeny adatokat szolgáltattak ki vallatóik­­nak, akik fegyvert fogtak rájuk, és elhallgatták előlük, hogy az ame­rikai diplomaták már tárgyalnak a kiszabadításukról. Egy propagan­dafilmhez vidáman enniük és ten­­ni-venniük is kellett. A kiszabadulásuk után több tisz­tet is felmentettek az amerikaiak a szolgálat alól, míg Ali Khamenei ajatollah medállal tüntette ki a gár­distákat hőstettükért. A most fel­tárt incidens súlyos következmé­nyekkel járhat az amerikai-iráni békefolyamatra nézve. 965 ezer ember lépett be tavaly a Kínai Kommunista Pártba - adta hírül a szervezet alapításának 95. évfordulója alkalmából. A kínai összlakosság 6,5 százaléka, azaz mintegy 89 millió ember tagja a pártnak. •

Next