Vasárnapi Hírek, 2016. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

2016-12-03 / 49. szám

2| KÜLFÖLD 2016. december 3. Európában nyílik az új front Magányos farkasok merényleteitől retteghet Európa, mivel a Közel- Keleten vesztésre álló Iszlám Állam egyre több terrorakciót szervezhet a kontinensen. Aleppo ostroma a végső szakaszába lépett, a civilek szenvedéseit enyhítheti, hogy az oroszok biztosítanák a békés elvonulásukat. Egyre több európai terrorakcióra számít az Europol. A hágai szék­helyű Európai Rendőrségi Hiva­tal pénteken adta ki legfrissebb jelentését, melyben többek kö­zött arra figyelmeztetnek, hogy az Iszlám Állam több tucat alvó­ügynöke rejtőzködhet még Euró­pában. Az iszlamisták nagy va­lószínűséggel egyre aktívabbak lesznek Európában most, hogy a szunnita terrorszervezet visz­­szaszorul Irakban és Szíriában. Ráadásul nemcsak az Iszlám Ál­lamtól kell tartani, hanem a Szí­riai konfliktus egyéb szereplőitől is, például az al-Kaidától és az al- Nuszra Fronttól is. Az Europol szerint magányos farkasok hajt­hatnak majd a közel-keletiekhez hasonló merényleteket Európá­ban, és az anarchiába süllyedt Lí­biából is egyre több akciót szer­vezhetnek majd. Közben végső szakaszába lépett Aleppo ostroma. Az orosz hadse­reg által támogatott szír kormány­erők a nagyváros mintegy kéthar­madában már átvették az uralmat, jelenleg a Kelet-Aleppót ostromol­ják, és a Hezbollah, Irán és iraki síiták kontingensei is csatlakozni fognak hozzájuk a napokban. A vá­rosrészben rekedt civilek helyzete borzalmas, Jan Egeland, az ENSZ különmegbízottja szerint mintegy 250 ezer embernek lenne szüksé­ge élelmiszerre és orvosi ellátásra. Az ostromlók azonban eddig nem adtak lehetőséget a civileknek a békés elvonulásra, így mostanra az élelmiszer és a legtöbb gyógyszer is elfogyott, az orvok érzéstelení­tés nélkül operálnak a szabad ég alatt, mivel a szükségkórházak is megsemmisültek a bombatáma­dásokban. Mindössze 27 ezer em­bernek sikerült elmenekülnie, bár reményt jelent, hogy az oroszok felajánlották: humanitárius folyo­sót nyitnának. Szerény becslések szerint is legalább 300 aleppói lakos vesz­tette életét a november közepe óta tartó ostromban, köztük az Alep­po bohócaként elhíresült 24 éves Anasz Al-Basa is, aki a Remény Tere nevű civil szervezet aktivistá­jaként igyekezett enyhíteni a helyi gyerekek szenvedésén. Újraindulhatnak a Ciprus újraegye­sítését célzó tárgyalások, miután csütörtök este egy ENSZ-vacsorán kibékült egymással Nikosz Anasz­­tasziadesz, a görögök vezetője és a törököket képviselő Musztafa Akinci. A tárgyalások november közepén szakadtak meg, mivel a felek nem tudtak megegyezni arról a két entitás határairól. Az ENSZ nyomására január 9-én is­mét tárgyalóasztalhoz ül majd Anasztasziadesz és Akinci. De az igazán kényes kérdés az, mi lesz a Ciprus északi részén állomásozó 30 ezer török katona sorsa. A gö­rögök nem hajlandóak belemenni abba, hogy az újraegyesítés után is maradjanak a csapatok. a brit fiataloknak külföldre készül, mivel csalódottak a Brexit miatt. A 18-24 év közötti korosztály 75 százaléka az EU ban maradás mel­lett voksolt júniusban, de kevesen voltak a Brexit párti idősekkel szemben, így most azt érzik, azok döntöttek a jövőjükről, akiket ez már nem fog érinteni. Tavaly még csak 13 százalékuk tervezte a külföldre költözést. A magasan képzettek hagyhatják majd el az országot. A terroristák után az éhezés fenyeget Több százezer gyerek áll az éhhalál szélén Északkelet-Nigériában - fi­gyelmeztetett az ENSZ. A Boko Haram iszlamista terrorszervezettel ví­vott háború miatt leállt a mezőgazdaság, így a régióban mintegy 7 millió ember nem jut elegendő táplálékhoz. A gyerekek különösen nehezen bír­ják a nélkülözést. Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszerve­zet szerint több ezerre tehető az éhen halt gyerekek száma. Súlyosbítja a biztonságosnak tartott régió helyzetét, hogy rengetegen ide menekültek a Boko Haram elől. De mint egy BBC-nek nyilatkozó anya fogalmazott: eddig attól kellett rettegni, hogy a terroristák elragadják tőle a gyerekét, most pedig attól, hogy éhen hal. Az ENSZ 1 milliárd dolláros azonnali se­gélyt vár a tagállamoktól a kontinens legnagyobb élelmiszerválságának kezeléséhez. Teljesen betiltja a dízeljárművek használatát 2025-re Párizs, Athén, Madrid és Mexikóváros - jelentették be a nagyvárosok polgármes­terei egy mexikói konferencián pénteken. A települések vezetői a le­vegőminőséget szeretnék javítani, mivel az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) becslései szerint évente 3 millió ember hal bele olyan betegségekbe, amelyet­ a légszennyezés okoz. A dízelautók olyan apró részecskéket és nitrogén-oxidot bocsátanak ki, ami különösen rontja a levegő minőségét. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZŰCS ÁGNES FOTÓ: CARLOS BARRIA, REUTERS Rokonlelkek Shimp kormányában A hadseregben csak „Veszett Kutya­ként” emlegetett James Mattis tábor­nokot nevezi ki védelmi miniszterré Donald Trump. Bár Mattis hivatalba lépéséhez a Kongresszus külön fel­hatalmazása is szükséges lesz, mi­vel a tábornok szűk négy éve vonult nyugdíjba, de a törvény hétéves „pi­henőidőt” ír elő azoknak, akik a had­sereg után a kormányban folytatnák a karrierjüket. A tengerészgyalogos negyven évig szolgálta az Amerikai Egyesült Államokat az Öböl-hábo­rúban, Afganisztánban és Irakban is vezetett hadműveleteket és ő irányí­totta 2004-ben Falludzsa ostromát is. 2013-ban a hadsereg közel-keleti, észak-afrikai és közép-ázsiai főpa­rancsnokaként vonult nyugdíjba. Távozása hátterében az állt hogy a kifejezetten keményvonalas tábornok nem értett egyet Barack Obama el­nök engedékeny közel-keleti politiká­jával, különös tekintettel az enyhülés­re az Iránnal ápolt kapcsolatokban. Trump a normandiai partraszállást is irányító George Patton tábornokhoz hasonlította Mattist, és azt mondta róla, ő a legjobb. Ugyanakkor a „Ve­szett Kutya” kinevezése némiképp el­lentmond az elzárkózó külpolitikáról szóló kampányígéreteknek.

Next