Vasárnapi Hírek, 2017. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

2017-04-01 / 13. szám

14 ig HÁTTÉR 2017. áprilisi Politikai bosszú a kibertérben Gyors egymásutánban több, elsősorban baloldali-liberális érzelmű véleményvezért tiltott ki az utóbbi hetekben a Facebook hosszabb-rövidebb időre. A közösségi háló a szólásszabadságot szinte szélsőségesen védi, a „rend” fenntartását nagyrészt a felhasználókra bízza - így valószínűleg egymást „jelentik fel” a magyar politikai ellenfelek. KÖVESDI PÉTER - KŐMŰVES ANITA A „hullám” Föld S. Péter kollégánkkal, a PINK állandó szerzőjével indult, akit a Portugál című írása után tiltott le a Face­book. „Cristiano homoszexuál! Utálunk szar Románia!­­ Ezekkel a rigmusokkal vonultak a magyar szurkolók Lisszabon utcáin a portugál-magyar mérkőzés előtt. Értem én az indulatot, hogyne érteném. Cserbenhagyott, lesajnált, kétségbeesett emberek masíroztak a portugál főváros stadionja felé” - írta akkor a közösségi ol­dalon Föld S. Péter. Nem sokkal ezután érkezett a Facebook üzenete az egyhetes kitiltásról. Korábban egy, majd három napig nem írhatott az üzenőfalra az ismert publicista. „Talán az oda nem illő kifejezés használata miatt kap­tam a lutást, nem tudom” - mondja Föld­i. „Az az érzésem, hogy a Facebooknak nincs humorérzéke, és csak a »trágár« kifejezést érzékelte a rendszer, az iróniát nem.” Török Mónika újságírót is kitiltották, már nem is egyszer. A Facebookon igen ak­tív bloggert, korábban az emberi jogsérté­sekkel kapcsolatos bejegyzései miatt tiltot­ták ki. Jelenleg újabb „szitenciumát” tölti. Szele Tamás újságíró, a Gépnarancs és a huppa.hu szerkesztője pedig azzal szem­besült nemrégiben, hogy törölték egy be­jegyzését, majd ki is tiltották. Ráadásul nem is azt, amit ő írt. „2014 áprilisában megosztottam a kiváló tollú Földes Péter egyik írását, ezt kifogásolták. Hogy azzal mi lehetett a hiba, meg nem mondanám, remek írás volt, szabadelvű, erős, tisztes­séges­­ biztos csípte valakinek a szemét. Tegnap reggel jelezték, hogy törölték egy másik bejegyzésemet is, ez pedig a még ki­válóbb Para-Kovács Imre egyik írása volt, szintén vagy három éve. Ej, de ráérhet valaki, hogy végigbogarássza az évekkel ezelőtti dolgaimat” - fejti ki a történetet lapunknak Szele. Ez tilos a Facebook szabályzata szerint ■ Meztelen, pornográf és pedofil fotók, videók ■ Szerzői jogot sértő kép, videó ■ Közvetlen erőszakra uszítás ■ Más felhasználók zaklatása ■ Gyűlöletbeszéd - olyan tartalom, amely közvetlenül támad embereket faji, etnikai, nemzeti, vallási hovatartozás, szexuális beál­lítottság, betegség vagy fogyatékosság miatt ■ Az öngyilkosság népszerűsítése ■ Terroristákat támogató tartalom ■ Kábítószer, fegyver vagy lőszer árusítása nincs kapacitása arra, hogy figyelje, ki sér­ti meg a szabályzatot - több mint egymil­­liárd felhasználóval és sok száz működési nyelvvel erre esélye sem lenne. Azaz a cég a felhasználókra bízza a „rend” fenntar­tását. Ha úgy gondoljuk, hogy valaki olyat posztolt, ami nem való a Facebookra, ak­kor az annak a jobb felső sarkában elrej­tett ikonnal értesíthetjük a fenntartókat a sértő tartalomról. Az üzemeltetők az így megjelölt tartalmat megnézik, és ha úgy találják, hogy valóban sérti a szabályokat, eltávolítják. A fentiekben leírt „kitiltási hullám” is ennek az „önszabályozó” rendszernek a működését mutatja. Azaz nagy az esélye, hogy a fenti esetek többségében egysze­rűen jobboldali trollok pécézték ki ma­guknak a publicistákat. Politikai bosszúra is van példa: múlt heti interjúalanyunkat, Setét Jenőt állítása szerint egy szocialista roma politikus tiltatta le, akivel vitája tá­madt a közösségi térben. Eközben a Facebook dolgozik azon, hogy mesterséges intelligencia segítsé­gével ismerje fel a tiltott tartalmakat. A TechCrunch technológiai szakportál szerint „felülvizsgálatra küldött” tartal­mak harminc százalékát már a mester­séges intelligencia szűrte ki - elsősorban a pornográf képeket lehet így szűrni. Ám fontos, hogy ilyenkor is van emberi szem a folyamatban, az algoritmus csak megjelöli a gyanús tartalmat, de annak eltávolításá­ról egy alkalmazott dönt. A Facebook eközben állítja: nincs auto­matizmus, azt vizsgálja felül a csapatuk, amit a felhasználók sértőnek jelölnek. Hogy ezt ellenőrizzük, a Vasárnapi Hí­rek szerkesztősége tett egy próbát: lét­rehoztunk egy mások által nem látható csoportot, ahol kipróbáltuk, reagál-e a Facebook, ha tiltott tartalmakat osztunk meg. Egy meztelenséget ábrázoló fotó hét percig „élt”, ennyi időbe telt, mire a web­­oldal eltávolította. Pedig senki sem jelöl­te azt sértőnek, hiszen csak mi láttuk - a Facebook automatikusan észlelte, hogy milyen képet tettünk ki. Posztoltunk egy szélsőséges, gyűlöletkeltő linket is, de az nem verte ki a biztosítékot, lapzártánkig nem törölték. A csoportot sem törölték és a „csúnya” tartalmakat megosztó kollégá­inkat sem tiltották ki a közösségi hálóról. A rendszer messze nem működik tö­kéletesen: néhány hónapja nagy botrányt okozott, hogy a Facebook eltávolított egy ikonikus fotót, amely a vietnami háború­ban készült - mert a napalmtámadás elől menekülő kislány meztelen volt a képen. Zuckerberg azóta megígérte: finomíta­nak a szabályokon és a szoftveren is, hogy történelmi jelentőségű képek, illetve mű­vészi alkotások ne essenek áldozatául a szabályzatnak. A német Süddeutsche Zeitung szerint egyébként már nem a Facebook saját mo­derátorai végzik az európai posztok cen­zúrázását, hanem kiszervezték ezt külső cégeknek, például az Arvatónak, ami a Bertelsmann berlini leányvállalata. Az újság a munkatársak kiképzésén használt segédletet szerezte meg. Ebben egy sor alapelv található, például, hogy vannak úgynevezett „védett” kategóriák és „nem védettek”. A védett kategóriába tartozik a biológiai nem, a vallási hovatartozás, a nemzetiség, a gender (társadalmi nem), a rassz, az etnikum, a szexuális orientáció, valamint a fogyaték, esetleg súlyos beteg­ség. Ha egy poszt valami ilyesmit támad, azt azonnal leveszik. Az életkor, a foglal­kozás, a származási földrész, a társadalmi státusz, a külső megjelenés, a politikai ho­vatartozás és a vallások önmagukban nem védettek. A vallásokra vonatkozik egy na­gyon érdekes kivétel: magukat a valláso­kat szabad szidni, de a híveiket nem. Gyűlölet a hálón A Facebook alapvetően azért ad lehetőséget arra, hogy „jelentsük” azokat, akik megsér­tik a szabályzatát, mert a közösségi hálót so­kan használják gyűlöletkeltésre és uszításra is. Ez különösen nagy gond volt a magyar felhasználók között másfél éve, a menekült­válság csúcspontján. Nap mint nap bukkan­tak fel magukat „migránsvadásznak” nevező oldalak. Voltak olyanok, akik „életerős, ha­zaszerető” embereket toboroztak migrán­­sokkal folytatott „baráti eszmecserére”. De volt olyan is, aki egyenesen fegyvervásárlás­ra szólította fel a „hazafiakat”. Akkoriban azért támadták a Faceboo­­kot, hogy nem tesz eleget a gyűlölködés ellen. A Facebook ugyanis a szólásszabad­ságot amerikai módra értelmezi, azaz úgy véli, hogy gyakorlatilag mindent szabad, ami nem közvetlenül szólít fel erőszakra. Ezt az amerikai kultúrába az alkotmány híres első kiegészítése „betonozta be” és emiatt az Amerikai Egyesült Államokban úgy gondolják, hogy a gyűlöletbeszédnek nem a tiltás a legjobb ellenfele, hanem az ellenérvek és a vita. A Facebook közössé­gi alapelveinek a témáról íródott fejezete azzal fejeződik be: ha valakinek nem tet­szik, amit lát, beszéljen a sértő tartalom szerzőjével és intézzék el egymás közt. Vagy egyszerűen egy kattintással rejtse el a szeme elől. Ennek megfelelően a „feljelentett” migránsvadász oldalakat is eltüntették a hálóról, ha valaki panaszt tett ellenük. Ezután a magyar nyelven értő csapat meg­vizsgálta őket, ám ha úgy döntöttek, a be­panaszolt tartalom vagy csoport mégsem sértette a szabályzatot, újra megjelent a hálón. Ha mégis végleg törölték valame­lyik „migránsvadász” csoportot, akkor az átlagosan egy napon belül újra felbukkant, csak éppen más néven.

Next