Vasárnapi Hírek, 2017. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
2017-08-26 / 34. szám
adott interjújában: a rossz munkaerő-piaci helyzetű munkavállalókra nem figyel a kormány. Azoknak, akik 2030 körül mennek nyugdíjba, többször voltak munkanélküliek, feketén vagy minimálbérre bejelentve foglalkoztatták őket, „nagyon szaggatott a munkapiaci jelenlétük, s emiatt nem lesz teljes nyugdíjuk, csak résznyugdíjra lesznek jogosultak, vagy rosszabb esetben még arra sem”. Szikra Dorottya szerint a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát a magas színvonalú oktatási rendszer biztosítaná. Csakhogy a jelenlegi szisztéma korszerűtlen tudást ad, lebutított szakmunkásokat képez, ami azt jelenti, hogy az itt tanulók alacsony fizetésért tudnak csak elhelyezkedni. Következésképp mivel 1 millió ember, vagyis a nyugdíjasok fele kap havi 50-100 ezer forint közötti összeget a nyugdíjrendszer a befolyó járulékokból fizeti az időskori ellátást, az alacsony bérek miatt visszaesik a nyugdíjkasszából kiosztható összeg. Azaz az állam csökkenteni kényszerül a nyugdíjat. F.SZ.K. Mindent Pintér mélé rejtenek A jogállamiság megtiprása és a pénzdiplomácia bevállalása - így summázható az a javaslat, miszerint Pintér Sándor döntheti el, milyen külföldi tulajdonú cég fektethessen be Magyarországon. Pontosabban: Európán kívüli állam polgára vagy ott bejegyzett cég a jövőben kizárólag akkor szerezhetne magyarországi székhelyű gazdasági társaságban 25 százalékot meghaladó tulajdonrészt, ha ezt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter engedélyezi. Hivatalosan a megkötés csak egyes piaci ágazatokra vonatkozik - de a lista meglehetősen bő, a fegyver- és lőszergyártástól az atomenergiával foglalkozó bármely piaci tevékenységen át a „kommunikációs csatornák” üzemeltetéséig sok minden szerepel rajta. Legyen egyértelmű: az új szabály lehetővé teszi, hogy a belügyminiszternek a jövőben semmilyen törvényes kritériumnak nem kell megfelelnie, ha be akar engedni arab, kínai, azeri, orosz cégeket. Ráadásul nem köteles nyilvánosságra hozni, hogy kinek, milyen társaságoknak adta meg a részesedésvásárlási vagy leányvállalat-alapítási engedélyt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben - elméleti példáknál maradva - Orbán Viktor kormányfő, Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök, Szijjártó Péter külügyminiszter különböző kapcsolatai titokban vásárolhatják be magukat bármilyen vállalkozásba. És hogy a belügyminiszternek nem lesznek skrupulusai, azt több példa bizonyítja már, hiszen bizonyos tevékenységekhez így is szükség van úgynevezett telephelyengedélyhez. Amit többek között a Hunguard Kft. simán megkapott, noha a ciprusi-máltai offshore hátterű cég az emberek és a vállalkozások legérzékenyebb adataihoz is hozzáfér, hiszen a közüzemi cégek számlázási és a bankok informatikai rendszerét csak ez a vállalkozás auditálhatja. Csak hát Rogán Antalhoz köthető, és egy ilyen érv mindent visz. MUNKATÁRSUNKTÓL 2017. augusztus 26. BELFÖLD 5 VASÁRNAPI HÍREK - A KÜLÖNVÉLEMÉNY F. SZABÓ KATA Vitathatatlanul „Az oktatási rendszer lassan változik, de mára vitathatatlanná vált, hogy az az út, amelyet néhány éve kijelöltek, helyes irány volt” - nyitott ablakot a Fidesz alternatív valóságára Palkovics László oktatásért felelős államtitkár kedden, amikor éppen iskolaigazgatókat nevezett ki ünnepélyes keretek között. Részben olyan igazgatókat, akiket senki nem akart - sem a pedagógusok, sem a diákok vagy éppen a helyi önkormányzat -, kizárólag a minisztérium, amelynek egyre világosabb célja, hogy bólogatójánosokat emeljen az iskolák élére. Hiszen a hasonló keresztnevűekkel már egyébként is jó a kormányzat tapasztalata, remélhetőleg ők is aláírnak majd mindent, amit eléjük raknak. Palkovics univerzumában az oktatásban végbement változások eredményeképpen már „mindenki tisztán lát”, tudja, mi a feladata és milyen elvárásoknak kell megfelelnie. Talán csak a komplex természettudományos tantárgyat oktatók tapogatóznak még a homályban, az államtitkár által barokkos túlzással „science”-ként emlegetett óráknak - amelyek a szakgimnáziumokban egyesítik a fizika, biológia, kémia, földrajz tárgyakat - egy évvel a bevezetés után sincs még tanári segédanyaga vagy tankönyve, de nem érdemes fennakadni az ilyen „apróságokon”. Mi, akik az oktatást nem Palkovics - a világot szivárványszínűre festő - szemüvegén keresztül látjuk, immáron hetedik éve írjuk le a tanévkezdés előtti hetekben: az iskolákra, az ott dolgozókra és egyáltalán nem utolsósorban a gyerekekre nehéz, zavaros tanév vár. Most sincsen ez másképp, mert bár az államosítással kapcsolatos viharok - eszközhiány, kifizetetlen közüzemi számlák, tisztázatlan jogkörök megoldódni látszanak, egyáltalán nem nyugodhatnak meg, akik az iskolát egy olyan helynek képzelik, amely felkészíti a gyerekeiket a 21. század kihívásaira, miközben nyugodt, támogató, ad absurdum derűs környezetben kiteljesíthetik képességeiket. Igaz, ebben a tanévben valószínűleg „csupán” a korábbi években nyakukba rakott terheket cipelik majd tovább az iskolák és a gyerekek, miközben a látszólagos nyugalomban készül az új Nemzeti Alaptanterv, olyan korszerű és innovatív ötletekkel, mint a „hazafias és honvédelmi nevelés” a testnevelésórákon. Hiszen mi más problémája lehet a jövőben a most felnövő generációnak, minthogy nem töltött elég időt a lőtéren vagy nem elég egyenes gerinccel üli meg a lovat?! A NAT-tal kapcsolatos hírek az ilyen vadhajtásokat leszámítva sem biztatóak - egyáltalán nem biztos, hogy megoldja a gyerekek túlterheltségével kapcsolatos problémákat, fenekestül felforgathatja viszont az iskolaszerkezetet, amennyiben valóban 9 évfolyamossá teszi az általános iskolai képzést. Ami ugyan nem ördögtől való gondolat, de plusz egy év egy rossz rendszerben csak elmélyíti a problémákat. Ráadásul újra előkerült az ötlet, amely egyes kistelepüléseken megszüntetné a felső tagozatokat, a gyerekek úgynevezett iskolaközpontokban folytatnák alsó után a tanulmányaikat - azt, hogy ez pontosan milyen hatással lenne az oktatás színvonalára és a gyerekek (na meg a települések) életére, ma még csak találgatni lehet. Nagyobb baj, hogy a korábbi tapasztalatok alapján a kormány is csak a találgatásokig jut hasonló döntések meghozatalánál. Ennél is aggasztóbb, hogy egyre több jel utal rá: a kormányzat szisztematikus munkával beteljesíti azt, amit a szakértői szemek már a 2011-es Széll Kálmán-tervből is kiolvashattak. Ebben fogalmazódik meg először, hogy „hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között”, a gazdaság pedig komoly munkaerőhiánnyal küzd, különösen a kétkezi szakmák esetében. Majd egyenesen arra a következtetésre jut, hogy az államadósság növekedésének és újratermelődésének egyik oka, hogy „rossz irányba képezzük gyermekeinket”. Mindebből egyenesen levezethető a ma már világosan látható tendencia: minél kevesebb diákot a kormány tagjai által előszeretettel feleslegesnek bélyegzett egyetemi képzésekre és az ezek előszobáját jelentő gimnáziumokba. Amelyek megszűnéséről egyelőre még nem hallani, de a férőhelyek száma a szakértők szerint szépen lassan már elkezdett csökkenni, korábban ugyanis sok „vegyes iskola” működött, ahol a szakközépiskolai képzések mellett gimnáziumi osztályok is működtek. Mióta a ma már szakgimnáziumnak nevezett intézmények a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerültek, ezeknek az osztályoknak a jó része már nem indult el. 2019-től pedig jöhet a kötelező gimnáziumi felvételi, amelynek bevezetésével a kormány gyakorlatilag annyi gyereket szorít ki a még minőséginek tekinthető oktatásból, amennyit csak akar. Hátha csökken az államadósság meg a munkaerőhiány. Ami biztosan csökken: a magyar gyerekek boldogulási esélye.