Vasárnapi könyv, 1931/2 (21. évfolyam, 2. félév, 1-25. szám)
1931 / 1. szám
levegőrétegekben tud mozogni. Repülés közben szárnyaival a levegőre támaszkodik és valósággal a levegőbe kapaszkodik. Eddig 13 kilométer volt a legnagyobb magasság, amelyet repülőgéppel elértek s így a tudósok már régóta másfajta szerkezeten törik a fejüket, amellyel föl lehet jutni a nagy magasságokba. Egyes ábrándozók a Föld vonzóköréből is ki szeretnének törni hogy behatoljanak a világűrbe. Ez a szerkezet, amelynek a repüléshez nincsen levegőre szüksége, a régóta ismert rakéta. A rakéta lényegében azon a tapasztaláson alapszik, hogy minden hatásnak ellenhatás felel meg. Ha elsütünk egy pisztolyt, érezzük, amint a pisztoly agya viszszaüt, visszarúg. A felrobbanó puskapor nemcsak a golyót röpíti ki, előre, hanem a fegyvert magát is hátralöki. Képzeljük el, hogy van egy fegyverünk, amellyel másodpercenként 60 lövést lehet tenni s ez a fegyver csöveivel a Föld felé van fordítva. Ha a visszaütő erő másodpercenként csak 10 centiméterrel vihetné előre akadálytalanul a lövéseket leadó fegyvert, akkor ez negyed óra múlva már jelentékeny sebességgel emelkednék a magasba. A rakéta is ilyenféle szerkezet. Belsejében robbanó anyag van fölraktározva s a robbanásakor fejlődő gázok kiáramlása a Föld felé irányul. A visszaütő erő tehát a folytonos gyorsulás következtében egyre nagyobb sebességgel mozgatja fölfelé a rakétát. Ha egy önműködő szivattyú-adagoló szerkezet állandóan robbanóanyagot, gázt sajtol a rakéta égőterébe, ahol azt villanyszikra robbantja föl, a fölrobbant gáz nagy nyomása a rakétát rendkívül magasra fölhajthatja. A rakétát, mivel visszalökő erő mozgatja, repulziós (visszarúgó) motornak is nevezik. Aszivar alakú rakéta felül kihegyesedő csúcsa könnyen hasítja a levegőt s két oldalt hosszanti irányban tartó szárnyakkal is el van látva. Hogy minél kevesebb robbanóanyaggal minél nagyobb utat tehessen meg, a rakéta röpülés közben fölöslegessé vált alsó részeit ledobja s kétszer-háromszor megkisebbedve folytatja útját a magasba. Végül már csak a kupakja marad meg. Ebben vannak elhelyezve a magas légrétegek tulajdonságait mérő készülékek. Mikor a rakéta eléri a legnagyobb magasságot, kinyílik a csúcsában összehajtva elhelyezett ejtőernyő s a kupak a kinyílt ejtőernyővel ereszkedik ismét alá. Terveztek már olyan rakétát is, amelynek a kupakjában megfigyeléseket végző ember foglalna helyet. Előbb azonban madarat vagy egeret akarnak elhelyezni itt, hogy megismerjék a nagy magasságban uralkodó viszonyoknak az élőszervezetre gyakorolt halásat. Sok mérnök és természettudós 3. rész —A 2. T*S, 1 rész — Három részből álló világűr-rakéta a kilövés pillanatában. Az első rész kiégése után leválik a továbbhaladó rakétáról.