Vasárnapi könyv, 1931/2 (21. évfolyam, 2. félév, 1-25. szám)

1931 / 1. szám

az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja, tekintet nélkül arra, hogy a másik két jelöltre szavazók száma összeadva sokkal több lehet. Pótválasztás ilyenkor nincs a leg­több szavazat elnyerői között, mint nálunk, vagy más országok­ban­. Ez igazságtalannak látszik, mert így sok szavazat érvényesü­lés, hatás nélkül marad. Más or­szágokban, így Németországban, kínos gonddal összeszámlálnak minden szavazatot s mindegyik érvényesül, mert az egész ország­ban ugyanazon pártra leadott sza­vazatok számától függ a képvise­lők száma. Az angol választási rendszernek azonban van egy nagy előnye, megakadályozza azt, hogy apró pártok jussanak be az alsó­­házba. Más országokban viszont a pontosság azt okozza, hogy sok kis párt kerül be a képviselőházba néhány képviselővel, akik kis ér­dekcsoportok ügyét képviselik, nem pedig a nemzet nagy érde­keit. A felsőháznak, a lordok házá­nak 700 tagja van. Ez ma az egész világnak legelőkelőbb, leg­­arisztokratikusabb testülete is. Hozzáképest a régi magyar fő­rendiház valósággal polgári, de­mokratikus gyülekezet volt. Az angol felsőháznak csupa főnemes a tagja. Lordok, akik bárók, gró­fok, őrgrófok, hercegek. Ezekhez járul még 29 főpap, püspökök, érsekek és a legfőbb bírói méltó­ságok viselői, akik ha polgári származásúak is, hivataluknál fogva egy színvonalon állnak a főnemességgel. A felsőház hatalmát idők foly­tán nagyon megnyirbálták. Ma minden politikai vagyis kormány­zóhatalom az alsóház kezében van. A törvényeket az alsóház hozza s a felsőház azon törvénye­ken, amelyek pénzügyekkel kap­csolatosak, nem változtathat. Csak elfogadhatja vagy visszautasít­hatja azokat. Az angol fölfogás szerint szükséges, hogy pénz­ügyekben az alsóháznak legyen súlyosabb szava, amely a népet képviseli, mert az adók és más állami terhek a nép vállát nyom­ják súlyosabban. Így a felsőház­nak a legfontosabb dologra, az államháztartásra, az adóbevéte­lekre és a kiadásokra semmi be­folyása sincs. De más törvényt is csak kétszer utasíthat vissza a felsőház. Ha tehát az alsóház valamihez szívósan ragaszkodik, abból törvény lesz a felsőház hozzájárulása nélkül is. Sehol olyan könnyen és törvényes úton meg nem változtathatják a min­denki által elismert és megszokott viszonyokat, mint Angliában. Az alsóház, ha szótöbbsége lenne hozzá, elhatározhatná, hogy senki­nek meghatározott összegnél na­­gyobb értékű vagyona nem lehet, hogy az ország alakuljon át köz­társasággá, vagy hogy a hajóha­dat meg kell szüntetni. Ha a párt, amely ilyenféle javaslatot benyúj­tana, csak egy szavazattal többet kapna, mint az ellenpárt, a javas­lat törvényerőre emelkednék. Vannak ugyan a főnemesek közül sokan, akik a felsőház ha­talmát erősíteni szeretnék, de a mai alsóház többsége ellene van minden ilyen irányú reformnak. A felsőházat korhadó intézmény­nek nézi, amely mai állapotában megmaradhat, de lényegében már ma is fölösleges s ha majd egy­szer megszűnik, senkinek sem fog hiányzani. Az angol választásokból csak néhány nagy párt kerül ki. Ren­desen kettő. (Legföljebb négy. Ma három párt van az angol or­szágházban: konzervatív, liberá­lis és munkáspárt. De ezt a hár­mas megoszlást sem tartják egészségesnek.) Az európai or­szágokban rendesen több kisebb párt egymással szövetkezve ala­

Next