Vasárnapi könyv, 1937/2 (27. évfolyam, 2. félév, 1-25. szám)

1937 / 1. szám

PÉCS — A hatalmas arányokban fejlődő város megpróbál­tatásokkal teli története. — A török uralom pusztí­tásai. — A pécsi székesegyház. — Ipara. — Környéke az ország legszebb vidékei közé tartozik. —-Fécs egyik legszebb városunk."] Büszkén, nyugodtan pihen a Me­csek alján, mint a történelem fontos fejezete és a nagy idők örök őrzője. A múlt és jelen érdekes kultúrában találkozik itt, amely egészen egyéni színt ad ennek a fejlődő; szép, 62.000 lakosú városnak. A kép, amely az érkezőt fogadja, megkapó. A környező Mecsek hegyei virágos, nyílt-távlatú, han­gulatos, csöndes környéket öveznek. Honfoglaló őseink már virágzó várost találtak itt, ahol a kövek hunokról, longobárdokról, avarok­ról, bolgárokról meséltek, a templo­mok katakombáiban pedig már a honfoglalás előtt őskeresztények vértanúik sírjai felett imádkoztak a római uralom idején. Mert Pécs a keresztény római korban Sopianae néven jelentős hely volt. Szent István királyunk itt ala­pította 1000-ben az első magyar püspökséget, hogy az öt torony vá­rosa székesegyháza méltó harang­zúgással hirdethesse a keresztény­ség győzelmét. Az első király temp­loma azonban nem sokáig állott fent. Már 1064-ben tűz pusztítja el s csak a 12. században épül újra. Aztán, az idők folyamán sokszor át­építik, javítják, toldozzák, a törö­kök meg éppen kiforgatták egészen eredeti alakjából. 1882-ben restau- ráltatták 1,800.000 forinton, tiszta román stílusban és ma ez a négy tornyú székesegyház Európa egyik legszebb román stílű temploma. Ká­polnáinak falait L o t z Károly és Székely Bertalan freskói díszí­tik, amelyek a templomi festészet feltűnő értékei. Pécs város sorsa igazi magyar sors. Nagy lendülettel indul fejlő­désnek, mint a legérdekesebb arcu­latú középkori város alakul ki, amíg a török uralom el nem pusztítja. A mohácsi vész után a törökök fel­gyújtják, később, 1543-ban elfog­lalják. Felállították minaretjeiket, hogy a csöndes magyar imádságok helyett onnan hirdethessék Allah nagyságát. Azt az irányítást, amelyet Szent István adott, követte Nagy La­jos, amikor 1367-ben itt alapította meg az első magyar egyetemet, amely azonban rövid életű volt. Pedig ez volt az első kárpótlás, amit a történet Pécsnek adott azután a sok és nehéz megpróbáltatás után, amit hősiesen tűrt a tatárjárás alatt 1241-ben. így tűrt Pécs 1918-tól 1921-ig is, a szerb megszállás alatt is, ami ugyancsak próbára tette az ősi város fejlődését, boldogulását. Ha Pécs középkori történetén végiglapozunk, nehány feltűnően ér­dekes kép tűnik elénk : Itt végzik ki 1392-ben Horváth Jánost, a lázadó főurat Zsigmond király parancsára. Mátyás király fia, Corvin János a sárvizi ütkö­zet után ide jött a megmentett szent koronával. Kinizsi Pál vizs­gálta felül a pécsi várnak ma is fennálló kaputornyát, melyet Hampó Zsigmond püspök építte­tett. II. Ulászló király 1493-ban itt kötötte meg a törökökkel három évre a fegyverszünetet. 1541-ben Szulejmán császár megostromolta Pécset, de Athinay Simon hősiesen megvédelmezi, úgyhogy a város csak két év múlva lesz a félhold

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék